Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

Havas órák, forintok­ özgazdasági számí­­■­tások szerint, ha megbénul me­gyénk közlekedése, az óránként 200 ezer forint kiesést, kárt jelent a népgazdaságnak. Percen­ként tehát 3333 forint, egy jobb szakmunkás fizeté­se a kiesés. De kell-e, szükséges-e számolni ? Azt hiszem igen. Hogy számokkal is mérni tud­juk a megyei utakon a hóval jelentkező felelős­séget. A KPM Közúti Igazgatósága embereinek, s a megyei vállalatok több mint hatezer sofőr­jének felelősségét. Tegnap délelőtt a 15. Volán, a Közúti Gépellá­tó Vállalat és az igazga­tóság a KPM nevében, a hócsaták legkiválóbb em­bereinek, összesen 54 hó­marósnak, hóekésnek, so­főrnek jutalmat adott csaknem ötvenezer forint értékben. Hol van ez az ötvenezer forint a száz­ezrektől? A tegnapi ba­ráti ünnepség célja: elis­merése a munkának, az akaraterőnek, a karácso­nyi és újévi hócsatának, a halvatlan negyven­­nyolc óráknak, a felelős­ségnek. Többször elhang­zott az ünnepség szóno­kainak szájából: megér­demelt jutalom ez! Nem éreztünk fals hangot a mondatokban Mert az a bizonyos felelősség — halmozódik. Mennyit ér egy hómaró? Százezreket. S egy ember fáradtságán, tudásán, akaratán múlik ez az érték is. A hóma­rók, az ekék előtt nem jár gépkocsi, sószóró, de óvó, irányító ember sem, s az út járhatatlan. Nekik kell járhatóvá tenniük. Ezért éreztük jogosnak a dicséretet (a szomorú szerdai hajnal ellenére is). D­e az a bizonyos kétszázezer forin­tos óránkénti nép­­gazdasági kár nemcsak az időjáráson, nemcsak a­­KPM Közúti­­Igazgatóság emberein múlik, hanem jóval nagyobb „hadsere­gen”, megyénkben a több mint hatezer fős hivatá­sos gépkocsivezetői tábo­ron is. Milyen utakon és hogyan vezetnek? Vál­lalják-e az őrjítő ködben­­ a fuvart, az utak síkos­ságát, a gépkocsi után himbálódzó pótkocsikat? A gépkocsivezetők­­ munkája nem olyan lát­­­­ványos, mint a hószivár­­­­ványt húzó marósoké.­­ Gépkocsijuk tetején nem­­ villog a sárga, figyelem- t felhívó, sokszor veszélyt jelző lámpa. Nem látvá­nyos munkájuk, de leg- l alább olyan fontos! Me­gyénkben csaknem két­ezerötszáz tehergépkocsi, közel hatszáz autóbusz és sok száz személygépkocsi van megyei vállalatok, intézmények birtokában. S e­­ járművek vezetői­­ most nem kaptak, nem­­ kaphattak jutalmat. Az igazgatóság embe­reinek munkája hatalmas­­ erőfeszítéseket igénylő, i de hullámzó, rohammun­­i­ka. A többi gépkocsiveze­tőé száz és ezer kilomé­terekre szóló monoton ve­szély. A hóakadályok megszűnése még nem je­lenti a biztonságos közle­kedést. Ami a járható út és a „nyári utak” fogalma között van — az a gép­kocsivezetők felelőssége. E­zen a télen, talán először hosszú idő után felengedett a „fagy” az igazgatóság és a vállalatok gépkocsive­zetői között. Ezért is kell leírnunk, hogy a jutalom­forintoknál többet ér az az erkölcsi elismerés, ami ugyan elsősorban a „hó­elhárító”, de végered­ményben valamennyi gépkocsivezetőnek szól. Ugyanúgy, ahogy a havas percek és havas forintok ellen egyforma indula­tokkal harcolnak a hó­­marók, ekés gépkocsik s a rakománnyal rakott te­herautók vezetésü­­keiben. - S. Boda V­________________________­_ Világ proletárjai egyesüljetek! 1XIAP10 Péntek, 1971 január 22. Ara 80 fillér XXVII. évfolyam — 18. szám "Nagyüzem" a jogalkotás műhelyeiben Dr. Korom Mihály sajtótájékoztatója a kodifikációs feladatokról Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter csütörtökön az Országház gobelin termében tájékoztatta a sajtó képviselőit az 1971— 1974 közötti időszak jogalkotási feladatairól. A sajtóértekezletet dr. Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Dr Korom Mihály elmondotta, hogy az Igazságügyminisztérium — a többi minisz­térium és országos főhatóság tevékeny köz­reműködésével — elkészítette az 1971—1974- ben megalkotásra kerülő legfontosabb jog­szabályok — törvények, törvényerejű ren­deletek — programját. A négy évre szóló távlati terv elkészíté­sénél az alapvető kiindulási pontot az MSZMP X. kongresszusának határozatai je­lentették. Most egész társadalmunk előtt az a nagy feladat áll, hoggy magasabb szinten folytassuk a szocializmus építését, s ebből természetszerűen következik, hogy a jog­rendszer további építését, fejlesztését is ma­gasabb színvonalra kell emelni. A programban szereplő feladatokról szól­va elsőként említette meg a miniszter az al­kotmánymódosítást. Az ezzel kapcsolatos­­ jogszabályelőkészítő munkák tervszerűen folynak, s minden remény megvan arra, hogy az alkotmánymódosítást illetően az országgyűlés ez év végén állást foglalhas­son. Az országgyűlés soron következő üléssza­ka elé kerül az új tanácstörvény, amelynek tervezetét a kormány már megtárgyalta és elfogadta. Ebben az évben terjesztik az or­szággyűlés elé az ifjúsági törvényt is. Most folyik a törvénytervezet vitája, s a felme­rülő észrevételek összegezése után — a ter­vek szerint — március végén terjeszti az igazságügyminiszter a törvényjavaslat ter­vezetét a kormány elé, majd azt követően kerülhet parlamenti megtárgyalásra. Ez évben kerül az országgyűlés elé az egységes szövetkezeti törvény is. Ez a szö­vetkezeti mozgalom minden szektorára vo­(Folytatás a 2. oldalon) Javuló gazdálkodás, intenzív termelésfejlesztés Városi párt-vb ülés Ajkán Megyénk egyik legjelentő­sebb ipari központja Ajka. A városban és környékén közel 15 ezren dolgoznak, az ipari üzemek termelési érté­ke megközelíti a 2,5 milliárd forintot. Éppen ezért volt rendkívül jelentős az MSZMP Ajka, Városi Bi­zottsága Végrehajtó Bizott­ságának tegnapi ülése, mely értékelte az iparmedence vállalatainak a 111. ötéves tervben végzett munkáját, külön-külön elemezte a ter­melő egységek 1970. évi fel­adatainak végrehajtását, va­lamint 1971. évi gazdaságpo­litikai célkitűzéseiket. A végrehajtó bizottság elé ter­jesztett beszámoló összefog­laló elemzést adott a műsza­ki fejlesztéséről, a beruházá­sok tendenciájáról, az üze­mek pártszervezeteinek gaz­daságpolitikai tevékenységé­ről. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a" meg­levő speciális­­ gondok elle­nére (munkaerőhiány, né­hány vállalatnál a termelési és­­ fejlesztési feladatok­­ egy­­időben történő megoldása, a nagyvállalati szervezeti for­ma) az iparmedence vállala­tai teljesítették, nem egy esetben túlteljesítették múlt évi feladataikét. Növekedett a termelés, javult a vállalati gazdálkodás, nőtt a vállalati nyereség. Igaz, néhány vál­lalatnál csökkent a részese­dési napok száma, de jelen­tős mértékben növekedett az évközi bérfejlesztés. A mun­kások éves átlagjövedelme tehát az előző évhez viszo­nyítva, jelentős mértékben tovább emelkedett. Az ez évi feladatok közül a végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló első­sorban a fejlesztési célkitű­zéseket emeli ki. Az iparme­dencében a­z extenzív fej­lesztésről az intenzív fejlesz­tésre állnak át a vállalatok. Az intenzív fejlesztésről ta­núskodik például,, hogy a II-es számú timföldgyár ka­pacitása közel kétszerese lesz a jelenleginek. Az in­tenzív fejlesztés pozitív pél­dájaként említi a beszámoló a szénbányákban tapasztal­ható nagymérvű gépesítést, korszerű munkaszervezést. Milyen legyen a vállalati újítási szabályzat? Tanácskozás az SZMT-ben A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal az újító­mozgalom helyzetét és fejlő­dését vizsgálva, a tapasztal­tak alapján elkészítette az 1971—75 évekre szóló, válla­lati újítási szabályzat irány­elveit Ennek alapján, az SZMT közgazdasági bizottsá­gának kezdeményezésére tegnap délelőtt a tanácsi vállalatok újítási megbízottai és szakszervezeti újítási fe­lelősei­­arról tanácskoztak: milyen legyen a IV. ötéves terv időszakára érvényes vál­lalati újítási szabályzat? Rózsa Gyula, a közgazda­­sági bizottság tagja, vitain­dító előadásában hangoztat­ja, hogy száz és százezrek keresik az újat, a korszerűbb módszereket, termelési el­járásokat. Munkájuk ered­ményeivel a termelésben, a műszaki fejlesztésben, a munkásvédelem fokozásá­ban, a fizikai munka csök­kentésében, a munkaverseny­ben, a szociális körülmények javításában, a gazdasági élet minden területén találko­zunk. A gazdasági vezetés új módja megteremti az egyéni (újítói) és a kollektív (vál­lalati) érdek, közötti össz­hangot, hiszen a vállalati gazdálkodás fokmérője a hasznosság, a nagyobb ered­mény. Ezért mutat rá a kormány 57/1967. XII. 19-i rendelete, hogy a gazdaságirányítás mai viszonyai között, a vállalati önállóság megnövekedésével még az eddigieknél is na­gyobb szükség van az újító­mozgalomra, amely a terme­lékenység növelésének egyik statásos eszköze. S bár a kor­mány idézett rendelete — figyelembe véve a vállalatok önállóságát — nem tartal­maz részletes szabályozást, mégis kötelezi a vállalatokat és az állami, társadalmi szer­­vezeteket, hogy az újítások ügyintézését, a vállalatokat és az újítókat kölcsönösen megillető jogokat és kötele­zettségeket, a helyi adottsá­goknak megfelelően, újítási szabályzatban részletesen ír­ják elő. Ez ugyanis egyik feltétele az újítómozgalom fejlődésé­nek, amely az utóbbi két év­ben, nemcsak megyénkben, hanem országosan is, stag­nál, illetve visszaesett. En­nek okait kutatva dr. Kiss László, a közgazdasági bi­zottság elnöke elmondotta, hogy sok helyen nem is ké­szült ilyen szabályzat, mert a vezetők nem igénylik az újítók segítségét. Az Országos Találmányi Hivatal osztályvezetője, Igaz Imre válaszolt a vitában fel­szólaltak kérdéseire és rész­letesen ismertette a szabály­zat készítésének „technoló­giáját”. A balatonfüredi Vasas sportklubban jégre teszik a vitorlás szánokat. (Fotó: Borbás János) Beiktatták a Fűzfői Nitrokémia új igazgatóját •­* Üzemlátogatáson a nehézipari miniszter első helyettese Tegnap délelőtt Fűzfőn, a Nitrokémia Ipartelepek igaz­gatóságának épületében a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi vezetőinek kö­rében Beiktatták a válla­lat új igazgatóját. Meg­jelent az ünnepélyes ki­nevezésen Pap János, az MSZMP Központi­ Bizott­ságának tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Szekér Gyula, a ne­,­hézipari miniszter első he­lyettese, valamint Szabó Lászlóné, az MSZMP Veszp­rém megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, Veszprém város pártbizottságának első titkára. A nehézipari miniszter ja­nuár 1-i megbízatással a Nit­­rokémia Ipartelepek igazga­tójává Gyuricza Lászlót, a korábbi műszaki igazgatóhe­lyettest nevezte ki. Az eddi­gi igazgató, mondotta a teg­napi beiktató ünnepségen dr. Szekér Gyula, már nem tu­dott megfelelni az új gazda­ságirányítási rendszerből adódó, megváltozott vezetői követelményeknek. A Nitro­kémia fejlődése lelassult, gazdálkodását az utóbbi két esztendőben gondok jelle­mezték. Ezért került sor Werner Gyula felmentésére. A most kinevezett új igaz­gató, mondotta továbbiakban a miniszterhelyettes, 15 éve dolgozik a Nitrokémiánál, s mint Moszkvában végzett üzemmérnök került a válla­lathoz. Később üzemvezető­ként, majd műszaki igazga­tóhelyettesként szolgálta a Nitrokémiát, amely az ország egyik legnagyobb vegyipari vállalata, s amelynek továb­bi fejlesztése nagy feladato­kat ró az új igazgatóra és munkatársaira. A Nitrokémia ,­Ik­artelépek műszaki igazgatóhelyettesévé Harsányi Imrét nevezték ki, aki ugyancsak több éve dol­­­­gozik a vállalatnál. A­­ gaz­ ,­dasági igazgatóhelyettesi te­­­­endőket továbbra is Tuza Pál­­ látja el Az ünnepélyes beiktató ülésen felszólalt Pap János elvtárs is, aki elmondotta, hogy a vegyipar egyik repre­zentánsától, a Nitrokémiától, az elkövetkező években el­sősorban azt várja a megyei pártbizottság, az iparág, hogy növelje gazdálkodásának ha­tékonyságát, megszüntesse azokat a gondokat, melyek nehezítették az elmúlt évek munkáját. Ehhez az új gaz­dasági vezetésnek igyekszik minden segítséget megadni a megyei pártbizottság, de ez elsősorban a vállalat kollek­tíváján, párt- és társadalmi szerveinek segítőkész támo­gatásán múlik. Ezután a vendégek a vál­lalat gazdasági vezetőinek, a pártbizottság, a szakszerve­zeti bizottság, és a KISZ-bi­­zottság titkárának társaságá­ban megtekintették a Nitro­kémia Ipartelepek néhány üzemét. KISZ koordinációs tanács alakult a DUVIÉP-nél A DUVIÉP Vállalat, amely­nek központja Veszprémben van, Dunántúl más megyéi­ben is működik, építésveze­tőségei vannak Szombathe­lyen, Tatabányán, Siófokon, Sopronban, Győrött, Bala­­tonlellén, stb. is. Ennek a szervezeti sajátosságnak bi­zonyos hátrányai vannak — illetve voltak eddig — a vál­lalat KISZ-szervezeteinek mozgalmi munkájában: a más-más városokban illetve megyékben működő alap­szervezetek ugyanis termé­szetesen a területileg illeté­kes KISZ-bizottságoknak alá­­rendelve tevékenykednek. Pedig e mellett a vállalaton belül is koordináltan, össze­­­­hangoltan kellene végezniük feladataikat. Ezt a problémát célozza megoldani a KISZ Központi Bizottságának egy múlt évi határozata, amely ilyen ese­tekben lehetőséget ad — a területi elv tiszteletben tar­tása mellett — az egy vál­lalathoz tartozó, de különfé­le városokban és megyékben működő KISZ-szervezetek szorosabb összefogására. E határozat szellemében ala­kult meg tegnap Veszprém­ben a DAVIÉP-nél a KISZ koordinációs tanács. Az ala­kuló ülésen részt vett Rácz Béla igazgató, Tóth Antal párttitkár, Bándi László, a Veszprém városi KISZ-bi­­zottság titkára is. A KISZ koordinációs tanács elnöke, Szentesi István, a vállalat KISZ-csúcsvezetőségének tit­kára. ..

Next