Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
Havas órák, forintok özgazdasági számí■tások szerint, ha megbénul megyénk közlekedése, az óránként 200 ezer forint kiesést, kárt jelent a népgazdaságnak. Percenként tehát 3333 forint, egy jobb szakmunkás fizetése a kiesés. De kell-e, szükséges-e számolni ? Azt hiszem igen. Hogy számokkal is mérni tudjuk a megyei utakon a hóval jelentkező felelősséget. A KPM Közúti Igazgatósága embereinek, s a megyei vállalatok több mint hatezer sofőrjének felelősségét. Tegnap délelőtt a 15. Volán, a Közúti Gépellátó Vállalat és az igazgatóság a KPM nevében, a hócsaták legkiválóbb embereinek, összesen 54 hómarósnak, hóekésnek, sofőrnek jutalmat adott csaknem ötvenezer forint értékben. Hol van ez az ötvenezer forint a százezrektől? A tegnapi baráti ünnepség célja: elismerése a munkának, az akaraterőnek, a karácsonyi és újévi hócsatának, a halvatlan negyvennyolc óráknak, a felelősségnek. Többször elhangzott az ünnepség szónokainak szájából: megérdemelt jutalom ez! Nem éreztünk fals hangot a mondatokban Mert az a bizonyos felelősség — halmozódik. Mennyit ér egy hómaró? Százezreket. S egy ember fáradtságán, tudásán, akaratán múlik ez az érték is. A hómarók, az ekék előtt nem jár gépkocsi, sószóró, de óvó, irányító ember sem, s az út járhatatlan. Nekik kell járhatóvá tenniük. Ezért éreztük jogosnak a dicséretet (a szomorú szerdai hajnal ellenére is). De az a bizonyos kétszázezer forintos óránkénti népgazdasági kár nemcsak az időjáráson, nemcsak aKPM KözútiIgazgatóság emberein múlik, hanem jóval nagyobb „hadseregen”, megyénkben a több mint hatezer fős hivatásos gépkocsivezetői táboron is. Milyen utakon és hogyan vezetnek? Vállalják-e az őrjítő ködben a fuvart, az utak síkosságát, a gépkocsi után himbálódzó pótkocsikat? A gépkocsivezetők munkája nem olyan látványos, mint a hószivárványt húzó marósoké. Gépkocsijuk tetején nem villog a sárga, figyelem- t felhívó, sokszor veszélyt jelző lámpa. Nem látványos munkájuk, de leg- l alább olyan fontos! Megyénkben csaknem kétezerötszáz tehergépkocsi, közel hatszáz autóbusz és sok száz személygépkocsi van megyei vállalatok, intézmények birtokában. S e járművek vezetői most nem kaptak, nem kaphattak jutalmat. Az igazgatóság embereinek munkája hatalmas erőfeszítéseket igénylő, i de hullámzó, rohammunika. A többi gépkocsivezetőé száz és ezer kilométerekre szóló monoton veszély. A hóakadályok megszűnése még nem jelenti a biztonságos közlekedést. Ami a járható út és a „nyári utak” fogalma között van — az a gépkocsivezetők felelőssége. Ezen a télen, talán először hosszú idő után felengedett a „fagy” az igazgatóság és a vállalatok gépkocsivezetői között. Ezért is kell leírnunk, hogy a jutalomforintoknál többet ér az az erkölcsi elismerés, ami ugyan elsősorban a „hóelhárító”, de végeredményben valamennyi gépkocsivezetőnek szól. Ugyanúgy, ahogy a havas percek és havas forintok ellen egyforma indulatokkal harcolnak a hómarók, ekés gépkocsik s a rakománnyal rakott teherautók vezetésükeiben. - S. Boda V_________________________ Világ proletárjai egyesüljetek! 1XIAP10 Péntek, 1971 január 22. Ara 80 fillér XXVII. évfolyam — 18. szám "Nagyüzem" a jogalkotás műhelyeiben Dr. Korom Mihály sajtótájékoztatója a kodifikációs feladatokról Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter csütörtökön az Országház gobelin termében tájékoztatta a sajtó képviselőit az 1971— 1974 közötti időszak jogalkotási feladatairól. A sajtóértekezletet dr. Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. Dr Korom Mihály elmondotta, hogy az Igazságügyminisztérium — a többi minisztérium és országos főhatóság tevékeny közreműködésével — elkészítette az 1971—1974- ben megalkotásra kerülő legfontosabb jogszabályok — törvények, törvényerejű rendeletek — programját. A négy évre szóló távlati terv elkészítésénél az alapvető kiindulási pontot az MSZMP X. kongresszusának határozatai jelentették. Most egész társadalmunk előtt az a nagy feladat áll, hoggy magasabb szinten folytassuk a szocializmus építését, s ebből természetszerűen következik, hogy a jogrendszer további építését, fejlesztését is magasabb színvonalra kell emelni. A programban szereplő feladatokról szólva elsőként említette meg a miniszter az alkotmánymódosítást. Az ezzel kapcsolatos jogszabályelőkészítő munkák tervszerűen folynak, s minden remény megvan arra, hogy az alkotmánymódosítást illetően az országgyűlés ez év végén állást foglalhasson. Az országgyűlés soron következő ülésszaka elé kerül az új tanácstörvény, amelynek tervezetét a kormány már megtárgyalta és elfogadta. Ebben az évben terjesztik az országgyűlés elé az ifjúsági törvényt is. Most folyik a törvénytervezet vitája, s a felmerülő észrevételek összegezése után — a tervek szerint — március végén terjeszti az igazságügyminiszter a törvényjavaslat tervezetét a kormány elé, majd azt követően kerülhet parlamenti megtárgyalásra. Ez évben kerül az országgyűlés elé az egységes szövetkezeti törvény is. Ez a szövetkezeti mozgalom minden szektorára vo(Folytatás a 2. oldalon) Javuló gazdálkodás, intenzív termelésfejlesztés Városi párt-vb ülés Ajkán Megyénk egyik legjelentősebb ipari központja Ajka. A városban és környékén közel 15 ezren dolgoznak, az ipari üzemek termelési értéke megközelíti a 2,5 milliárd forintot. Éppen ezért volt rendkívül jelentős az MSZMP Ajka, Városi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülése, mely értékelte az iparmedence vállalatainak a 111. ötéves tervben végzett munkáját, külön-külön elemezte a termelő egységek 1970. évi feladatainak végrehajtását, valamint 1971. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseiket. A végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló összefoglaló elemzést adott a műszaki fejlesztéséről, a beruházások tendenciájáról, az üzemek pártszervezeteinek gazdaságpolitikai tevékenységéről. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a" meglevő speciális gondok ellenére (munkaerőhiány, néhány vállalatnál a termelési és fejlesztési feladatok egyidőben történő megoldása, a nagyvállalati szervezeti forma) az iparmedence vállalatai teljesítették, nem egy esetben túlteljesítették múlt évi feladataikét. Növekedett a termelés, javult a vállalati gazdálkodás, nőtt a vállalati nyereség. Igaz, néhány vállalatnál csökkent a részesedési napok száma, de jelentős mértékben növekedett az évközi bérfejlesztés. A munkások éves átlagjövedelme tehát az előző évhez viszonyítva, jelentős mértékben tovább emelkedett. Az ez évi feladatok közül a végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló elsősorban a fejlesztési célkitűzéseket emeli ki. Az iparmedencében az extenzív fejlesztésről az intenzív fejlesztésre állnak át a vállalatok. Az intenzív fejlesztésről tanúskodik például,, hogy a II-es számú timföldgyár kapacitása közel kétszerese lesz a jelenleginek. Az intenzív fejlesztés pozitív példájaként említi a beszámoló a szénbányákban tapasztalható nagymérvű gépesítést, korszerű munkaszervezést. Milyen legyen a vállalati újítási szabályzat? Tanácskozás az SZMT-ben A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal az újítómozgalom helyzetét és fejlődését vizsgálva, a tapasztaltak alapján elkészítette az 1971—75 évekre szóló, vállalati újítási szabályzat irányelveit Ennek alapján, az SZMT közgazdasági bizottságának kezdeményezésére tegnap délelőtt a tanácsi vállalatok újítási megbízottai és szakszervezeti újítási felelőseiarról tanácskoztak: milyen legyen a IV. ötéves terv időszakára érvényes vállalati újítási szabályzat? Rózsa Gyula, a közgazdasági bizottság tagja, vitaindító előadásában hangoztatja, hogy száz és százezrek keresik az újat, a korszerűbb módszereket, termelési eljárásokat. Munkájuk eredményeivel a termelésben, a műszaki fejlesztésben, a munkásvédelem fokozásában, a fizikai munka csökkentésében, a munkaversenyben, a szociális körülmények javításában, a gazdasági élet minden területén találkozunk. A gazdasági vezetés új módja megteremti az egyéni (újítói) és a kollektív (vállalati) érdek, közötti összhangot, hiszen a vállalati gazdálkodás fokmérője a hasznosság, a nagyobb eredmény. Ezért mutat rá a kormány 57/1967. XII. 19-i rendelete, hogy a gazdaságirányítás mai viszonyai között, a vállalati önállóság megnövekedésével még az eddigieknél is nagyobb szükség van az újítómozgalomra, amely a termelékenység növelésének egyik statásos eszköze. S bár a kormány idézett rendelete — figyelembe véve a vállalatok önállóságát — nem tartalmaz részletes szabályozást, mégis kötelezi a vállalatokat és az állami, társadalmi szervezeteket, hogy az újítások ügyintézését, a vállalatokat és az újítókat kölcsönösen megillető jogokat és kötelezettségeket, a helyi adottságoknak megfelelően, újítási szabályzatban részletesen írják elő. Ez ugyanis egyik feltétele az újítómozgalom fejlődésének, amely az utóbbi két évben, nemcsak megyénkben, hanem országosan is, stagnál, illetve visszaesett. Ennek okait kutatva dr. Kiss László, a közgazdasági bizottság elnöke elmondotta, hogy sok helyen nem is készült ilyen szabályzat, mert a vezetők nem igénylik az újítók segítségét. Az Országos Találmányi Hivatal osztályvezetője, Igaz Imre válaszolt a vitában felszólaltak kérdéseire és részletesen ismertette a szabályzat készítésének „technológiáját”. A balatonfüredi Vasas sportklubban jégre teszik a vitorlás szánokat. (Fotó: Borbás János) Beiktatták a Fűzfői Nitrokémia új igazgatóját •* Üzemlátogatáson a nehézipari miniszter első helyettese Tegnap délelőtt Fűzfőn, a Nitrokémia Ipartelepek igazgatóságának épületében a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi vezetőinek körében Beiktatták a vállalat új igazgatóját. Megjelent az ünnepélyes kinevezésen Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, dr. Szekér Gyula, a ne,hézipari miniszter első helyettese, valamint Szabó Lászlóné, az MSZMP Veszprém megyei végrehajtó bizottságának tagja, Veszprém város pártbizottságának első titkára. A nehézipari miniszter január 1-i megbízatással a Nitrokémia Ipartelepek igazgatójává Gyuricza Lászlót, a korábbi műszaki igazgatóhelyettest nevezte ki. Az eddigi igazgató, mondotta a tegnapi beiktató ünnepségen dr. Szekér Gyula, már nem tudott megfelelni az új gazdaságirányítási rendszerből adódó, megváltozott vezetői követelményeknek. A Nitrokémia fejlődése lelassult, gazdálkodását az utóbbi két esztendőben gondok jellemezték. Ezért került sor Werner Gyula felmentésére. A most kinevezett új igazgató, mondotta továbbiakban a miniszterhelyettes, 15 éve dolgozik a Nitrokémiánál, s mint Moszkvában végzett üzemmérnök került a vállalathoz. Később üzemvezetőként, majd műszaki igazgatóhelyettesként szolgálta a Nitrokémiát, amely az ország egyik legnagyobb vegyipari vállalata, s amelynek további fejlesztése nagy feladatokat ró az új igazgatóra és munkatársaira. A Nitrokémia ,Ikartelépek műszaki igazgatóhelyettesévé Harsányi Imrét nevezték ki, aki ugyancsak több éve dolgozik a vállalatnál. A gaz ,dasági igazgatóhelyettesi teendőket továbbra is Tuza Pál látja el Az ünnepélyes beiktató ülésen felszólalt Pap János elvtárs is, aki elmondotta, hogy a vegyipar egyik reprezentánsától, a Nitrokémiától, az elkövetkező években elsősorban azt várja a megyei pártbizottság, az iparág, hogy növelje gazdálkodásának hatékonyságát, megszüntesse azokat a gondokat, melyek nehezítették az elmúlt évek munkáját. Ehhez az új gazdasági vezetésnek igyekszik minden segítséget megadni a megyei pártbizottság, de ez elsősorban a vállalat kollektíváján, párt- és társadalmi szerveinek segítőkész támogatásán múlik. Ezután a vendégek a vállalat gazdasági vezetőinek, a pártbizottság, a szakszervezeti bizottság, és a KISZ-bizottság titkárának társaságában megtekintették a Nitrokémia Ipartelepek néhány üzemét. KISZ koordinációs tanács alakult a DUVIÉP-nél A DUVIÉP Vállalat, amelynek központja Veszprémben van, Dunántúl más megyéiben is működik, építésvezetőségei vannak Szombathelyen, Tatabányán, Siófokon, Sopronban, Győrött, Balatonlellén, stb. is. Ennek a szervezeti sajátosságnak bizonyos hátrányai vannak — illetve voltak eddig — a vállalat KISZ-szervezeteinek mozgalmi munkájában: a más-más városokban illetve megyékben működő alapszervezetek ugyanis természetesen a területileg illetékes KISZ-bizottságoknak alárendelve tevékenykednek. Pedig e mellett a vállalaton belül is koordináltan, összehangoltan kellene végezniük feladataikat. Ezt a problémát célozza megoldani a KISZ Központi Bizottságának egy múlt évi határozata, amely ilyen esetekben lehetőséget ad — a területi elv tiszteletben tartása mellett — az egy vállalathoz tartozó, de különféle városokban és megyékben működő KISZ-szervezetek szorosabb összefogására. E határozat szellemében alakult meg tegnap Veszprémben a DAVIÉP-nél a KISZ koordinációs tanács. Az alakuló ülésen részt vett Rácz Béla igazgató, Tóth Antal párttitkár, Bándi László, a Veszprém városi KISZ-bizottság titkára is. A KISZ koordinációs tanács elnöke, Szentesi István, a vállalat KISZ-csúcsvezetőségének titkára. ..