Napló, 1971. április (Veszprém, 27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

_­4 - Épült a két választás között: Változó, szépülő községeink A városiasodás egyre in­kább valóság lesz a megye községeiben. A bekötőút, a villany, az ivóvíz biztosítása mellett olyan község­részek alakultak ki, amelyek beille­­nek kertvárosnak nagyabla­kos házaikkal, cementbe ágyazott, vasból formált ke­rítéseikkel. Minden község­ben eldicsekedhetnek új ut­cákkal, amelyeket az utóbbi években neveztek el a falu szülöttjéről, nagyjairól A középületek is városias színfoltot, előrelépést jelen­tenek a községekben, még a legkisebbekben is. Az új, fa­lusi lakótelepekből a közinté­zetek épületeibe indulnak szavazni április 25-én a vá­lasztópolgárok. Dobán, a Somló felől érke­zőt új házak egész sora fo­gadja a széles kövesút két ol­dalán. (Legfelső képünk) Bakonykoppányban új pos­tát adtak át rendeltetésének ebben a tanácsciklusban, ahol már kényelmesebben intézhe­tik ügyeiket a község lakói. (Fent) Szentantalfa nem nagy község a Balaton-felvidéken, de a faluközpontot jelentő épület messziről szép látványt nyújt és az utóbbi négy esz­tendő eredményeiről tanúsko­dik. (Balra) Fotó: Péterfay Endre Híres énekesek, muzsikusok a tv-képernyőn Híres művészek, nagy mu­zsikusok szerepelnek a tv képernyőjén a következő he­tekben, hónapokban. Április 18-án tv-s produkció „vázol­ja” Komlóssy Erzsébet mű­vészportréját. A Benczédy Ágnes szerkesztette program­­ban a Trubadúrból, az Aidá­ból, a Carmenból, valamint a Sámson és Delilából hang­zanak el áriák. Emil Gilelsz, szovjet zon­gorista április végén lesz vendégünk. A róla készült filmben Bach, Chopin, Sztra­vinszkij, Rahmaninov, Sosz­­takovics műveket játszik, pá­lyájáról, sikereiről is. „Lemezalbum” címmel a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat legszebb felvételei „elevenednek” majd meg a képernyőn. A közreműködő hangszeres szólisták: Mező László, Kocsis Zoltán, Döme Jenő, Berkes Kálmán, Tarjá­­ni Ferenc az énekesek pe­dig Házy Erzsébet és Melis György. Irodalmi koncert Érdekes előadás lesz hol­nap este a megyei könyvtár halljában. Bartók Bélára em­lékezve, irodalmi koncertet rendeznek, melyen jeles hangszerszólisták — Lantos Magda, Káté István, Szűcs József — lépnek fel, vala­mint Ady, József Attila, Ju­hász Ferenc verseit hallhat­ják a vendégek. Több nép­dal és népballada is elhang­zik az est folyamán. Az iro­dalmi koncert műsorvezetője Hegyeshalmi László lesz. Az előadás este 8 órakor kez­dődik. NAPLÓ Megbeszélés a természetvédelemről Tegnap délelőtt dr. Szabó Ferenc, az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal elnökhe­lyettese felkereste dr. Bódo­gén Jánost, a megyei ta­nács vb elnökét és a megyei tanács vezető beosztású dol­gozói jelenlétében megbeszé­lést folytatott az új, termé­szetvédelmi kormányrende­letről, annak gyakorlati al­kalmazásáról. Ismert, hogy a jövőben növelik a megyék hatáskörét a természet vé­dőinkével kapcsolatban. En­nek érdekében természetvé­delmi bizottságot hoznak lét­­re, amelyik tanácsadó szerv­ként működik. Az Országos Természetvé­delmi Hivatal elnökhelyette­se délután felkereste a sü­megi, ősi kovakő bányát, amelyet a közeljövőben vé­detté nyilvánítanak. Bélyegkiállítás Ajkán Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó Művelődési Háza termeiben rendezett ki­állítást Ajka város 307. sz. bélyeggyűjtők köre, a ma­gyar bélyeg kiadásának 100 éves évfordulója, valamint a kör megalakulásának 15 éves jubileuma alkalmából. Az április 11-ig nyitvatartó ki­állításon sok szép, érdekes és ritka sorozatot láthatnak az érdeklődőre. ------r Csütörtök, 1971 április 1 Új halfajta települt a Balatonba Észak felé vándorolnak a víziállatok a Fekete-tenger vidékéről A hazai vizekben eddig is­meretlen halfajtát fedeztek fel a Balatonban a Tihanyi Biológiai Intézet munkatár­sai. A neogobius fluviatilis néven ismert hal jobbára az Aldunán és a Fekete-tenger kevésbé sósvízű öbleiben ta­lálható. Ez a halfajta a Du­nán felúszva, az időnként vízzel feltöltött Sió csatorna útján került a Balatonba. Az új halfajta megjelenése a Balatonban megerősíti azt a megfigyelést, amely szerint 30—40 éve a Fekete-tenger környékéről az úgynevezett pontokáspikus faunaterület­ről megkezdődött egyes vízi­­állatok észak felé vándorlása. A jelenség, bár okát még nem derítették ki, hasonló a bal­káni gerle északra való ván­dorlásához. Köztudott ugyan­is, hogy ez a madárfaj az utóbbi évtizedekben vándo­rolt el őshazájából és telepe­dett meg Közép-Európában. A Fekete-tengert környező vizek élővilágából számos faj megtalálható a hazai vizek­ben. Közülük több faj a Ba­latonban is megtelepedett. A vándorkagylókon kívül szá­mos rák, így a többi között a pontusi bolharák és újabban, az eddig hazánkban ismeret­len halfaj megjelenése jelzi a vándorlási folyamatot. Az új halfaj­tát már isme­rik a balatoni horgászok is. Biró Péter, a tihanyi intézet tudományos munkatársa a tó számos területén felfedezte az új halfajtát. Megtalálták ennek a fajnak a maradvá­nyait a fogas-süllő gyomrá­ban is. A tófenéken és a part­­közeli vizekben lévő apró ál­latokkal táplálkozó, viszony­lag lassan úszó hail valószí­nűleg gazdagítja a fogas­süllő eddig meglehetősen sze­gényes táplálékkészletét. A szálloda első napja Szokatlan és mégis kedves kép fogad a balatonfüredi Annabella szálló halljában. Nem, nem az egyenruhás portásokra gondolok, hiszen éppen úgy állnak a kulcsok fala előtt, a pult mögött, ahogy tavaly októberben. A hall szőnyegek is éppen olyan csöndesen fogadják a lépte­ket. A szokatlan: a New­sweek, a Times és más an­gol, német, olasz, orosz nyel­vű újságok tömkelegéből egy magyar nyelvűt —r- NAPLÓ-t választ egy alacsony szem­üveges hölgy. — Gyakran okxassa újsá­gunkat? _ ? Az értetlen tekintet egy­ben magyarázat is: a hölgy nem ért magyarul. S rögtön a magyarázat is Hajnal Já­nostól, az Annabella igazga­tójától. — Gertrud Hochhäuser a szálloda első lakója. S a kedd esti virág mellé szerdán reg­gel a NAPLÓ-t adtuk aján­dékba. Németre fordítva a szót az Ausztriából érkezett vendég boldogan olvassa immár szá­­zadszor talán nevét, s az új­ságot, amely nyaralását nyugtázza. — Egyszerű háziasszony vagyok — mondja —, s nem szoktam meg, hogy újságok első oldalán szerepeljek. Még akkor sem, ha történetesen én vagyok az első vendég. Első vendég. Igen, szerdán minden előtt ott volt a szó: „első”. Az első vendég, az első nap, az első ebéd. — Mindennap ilyen legyen — mondja az igazgató. S rábólinthatunk, hiszen egy évvel azelőtt hetven ki­lométer sebességű szél, ha­vazás és hófúvások keserítet­ték a balatoni nyár és ide­genforgalom szakembereinek életét. Mindennap ilyen legyen, mondja az igazgató, s óha­ját igazolják a tények: egy­re több szobába érkeznek vendégek. Olyanok, akik elő­­re rendeltek maguknak szo­bát, s olyanok, akiket az el­ső kora nyári napsütés csá­bított a tó partjára. — Húsvétra telt házunk lesz. Osztrák és nyugatnémet vendégek kötötték le a 390 szoba többségét. A hatalmas szállóban jelenleg csupán tíz szoba van még a hét végére gazda nélkül, de az annabel­lások bíznak benne, hogy azok sem maradnak üresen. És most térjünk vissza is­mét a hallba. Itt mérhető ta­lán leginkább a szálloda élete, mondhatnánk úgy is: érvelése. Rádi Ilona és Dénes Jó­­zsefné sorra adják-veszik a vendégek kulcsait. Minden­kinek jár egy kedves szó, egy kedves mosoly. És nem­csak az első nap öröméért. Talán a napsütésért, a hús­véti teltházért, a visszatérő vendégekért. — Szeretik a mi szállodán­kat — mondja Dénes József­­né. — Szeretik, mert nálunk sikerült kialakítani egy ott­honos, családias jelleget a szállodában. Volt olyan eset a tavalyi szezonban, és azé, hiszem ezért senki sem ha­ragudott, hogy a gyerekeit, hiszen nagyon sok vendé­günk érkezett családostól nyaralni, ha tetszett bukfen­ceztek, vagy éppen kézen áll­­tak a park gyepszőnyegén, vagy rossz időben a hallban. — Ki volt tavaly a legér­dekesebb vendége? — Érdekes vendég? Talán tiszteletlenség így mondani Megtiszteltetés volt a szállo­da személyzetének is, amikor Giri indiai elnök az Annabel­lába látogatott. — Mit vár az idei szezon­tól?— Sok vendéget, sok mun­­kát, jó időt. Különben, ma­ga is tudja: a szállodások annak örülnek, aminek vendég. A riport legvégén illik, hogy a „legautentikusabb” embert, Fittler Dezsőt, a szálloda üvegajtajában álló egyenruhás, szimpatikus „testőrt” is megkérdezzük. — Kérem, én csak azt tu­dom mondani, hogy a ven­dégek szeretik a szállót. A személyzet szereti a vendé­geket és a szállodát. Ennél több meg igazán nem kell a szállodaiparba... Igaza van: szálloda, ven­dég, jó személyzet, no meg egy kis jó idő... az idő ki­vételével minden adva van az Annabellában. Mit mond­hatunk? Jó nyarat Annabella! 8. Boda Mit írnak megyénkről? 1971. március II. rése A második generáció. Egy veszprémi tanárnő pályázata. (Gábor István, Magyar Nemzet, 53. sz.) Benkő Istvánné „A fel­­szabadulás előtt is dolgozó édes­anyák hatása gyermekeik életé­re” c. tanulmányának ismerte-A fejlődés akadálya lesz az új füredi út. (Topolánszky Iván, Magyar Nemzet, 57. sz.) Ismét az érdekeltek megkér­dezése nélkül. (Jablonkay Géza, Magyar Nemzet, 58. sz.) Az M 71-es út alsóörsi szakaszának tervéről. Felülvizsgálják az M 71-es autópálya előkészületi terveit (Víg István, Magyar Nemzet, 66. sz.) Faházak a Balatonnál. Szabad vagy nem szabad? (Baróti Géza, Magyar Nemzet 68. sz.) A magyar műszaki kémia 100 éve. (Polinszky Károly, Magyar Tudomány 3. sz.) A Veszprémi Vegyipari Egyetem, a NEVIKI, a MAFKI és a MÜKKI létrejötté­ről, fejlődéséről. Szóavatás. (Borbély Sándor, Napjaink 3. sz.) Kritika Vathy Zsuzsa „Erőterek” c. könyvéről. Falusi gyógyszertárak ellátási körzetének vizsgálata. Közle­mény a Semmelweis I. Orvostu­dományi Egyetem Gyógyszertá­rából és a Veszprém megyei Ta­nács Gyógyszertári Központjából (Zalai Károly—Egerváriné Nagy Mária, Népegészségügy 1. sz.) A cikk többek között a zirci járás gyógyszertárainak vizsgálatával is foglalkozik. Maximus­ Dobák Lajos (Ta­más István, Népszabadság 62. sz.) A Petőfi Színház művészé­nek alakítása Illyés Gyula: Ke­­gyenc c. drámájában, öt munkás meg az igazgató. Feljegyzések egy péti beszélge­tésről. (Tamás István, Népsza­badság 66. sz.) A Péti Nitrogén­művek igazgatójának és dolgo­zóinak beszélgetése az üzemről. Oktatási Jegyzetek. (Tóth László, Népszabadság 66. sz.) Fónay Tibornak a­­ Köznevelés” jan. 22-i számában megjelent írásáról és az ezzel kapcsolatos „Napló" cikkről. Ami a távlati tervből már megvalósult Veszprémben. A bauxit hazája. — Tizenötmilliár­dos beruházás. Szállodák, üdü­lők, üzletek a Balaton partján. (Tamás István, Népszabadság 70. sz.) Többesszám első személyben. Jelölő gyűlés Nemesvámoson. (Tamás István, Népszabadság 75. sz. ) műkedvelő együttesek. (Má­tyás István, Népszava 19. sz.) Jú­liusban Veszprémben kamaraze­nekari fesztiválra kerül sor. Miből lesz várossá Balatonfü­­red? (Eötvös Pál, Népszava 60. sz.) A státusváltozás inkább csak esemény, betetőzése a múltnak és kezdete az újnak. Megyei szakszervezeti küldött­értekezletek. (Népszava 61. sz.) A Veszprém megyei küldött­­értekezleten 18 szakma képvise­letében több mint 190 küldött vett részt. Élénk részvétel, közéleti akti­vitás a jelölő gyűléseken. (Nép­szava 64. sz.) Ajkán Pullai Ár­pádot, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárát jelölték képviselőnek. Táltostempó Herenden. (S. Bo­­da András, Népszava 64. sz.) Modernizálás a Finomkerámia­­ipari Művek porcelángyárában. A megtalált életmentő. (S. Bo­­da András, Népszava 69. sz.) A Veszprém megyei Tanács „Élet­mentő emlékérmet” adott Nagy Lajos győri lakosnak, két veszp­rémi kislány életének megmen­téséért. A gyógyfürdőhálózat fejleszté­sének legújabb eredményei. A hazai és külföldi betegek ellátá­sának új létesítményei. (Vándor Pál, Népszava 69. sz.) Hévíz fej­lesztése. Szabadalombitorlás-e a Super­nova? (Népszava 70. sz.) Fápa­­teszér és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szövet­kezet ellen polgári pert indítot­tak a „Supernova” alágyújtó gyártásáért. Új módszer a Cuadraspidiotus Perniciosus Comst hímek előre­jelzésére és megfigyelésére. (Ka­zár Ferenc, Növényvédelem 3. sz.) A csopaki növényvédő állo­más megfigyelései. Munkásmozgalom-történet és helytörténet. (Vass Henrik, Párttörténeti Közlemények 1. sz.) Veszprém megyei vonatkozá­sokkal. A színházművészet helye és szerepe a lakosság művelődésé­ben. (Pártos Judit—Varga Ala­­josné, Statisztikai Szemle 1. sz.) Veszprém megyei adatokkal. A vegyi termékek térhódítása a népgazdaságban. (Orosz Lász­ló, Statisztikai Szemle 3. sz.) A műtrágyagyártással kapcsolat­ban a Péti Nitrogénműveket is megemlíti. A magyarországi népiskolai oktatás statisztikai forrásai. (1777—1848) Tótliké, Polónyi Nó­ra, Statisztikai Szemle 3. sz.) A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisz­tikatörténeti Szakcsoportjának Keszthelyen 1970. június 2­4-én tartott vm. statisztikatörténeti vándorgyűlésén elhangzott elő­adás

Next