Napló, 1973. június (Veszprém, 29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
Mikor vásárolhatunk magyar burgonyapüréport ? Egy új technológia széleskörű alkalmazásra vár Bármerre is járunk, a kora reggeli, vagy éppen a késő délutáni órákban, gyakran találkozunk súlyos táskákat, megrakott szatyrokat cipelő háziasszonyokkal. Súlyosterhük” egy részét majd minden esetben a család egyik legfőbb tápláléka a burgonya teszi ki. Nagyobb családokban, mázsaszámra fogy évente. Ahol lehetőség adódik, az egész évi készletet egyszerre beszerzik, és a házak kamráiban, pincéiben tárolják. A lakáskultúra fejlődése azonban egyre inkább összezsugorította, majd teljesen megszüntette a házi tárolás lehetőségét. A burgonya szállítása és tárolása nemcsak a háziasszonyoknak okoz gondokat. A hatalmas mennyiség — kezelése — 100 ezer tonnákról van szó — költséges és munkaigényes, a termelőüzemeknek és a kereskedelmi vállalatoknak is. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem burgonyakutatási osztályán a fajtaválaszték bővítése, a nemesítési és termesztési kísérletek mellett a fenti problémák és gondok megoldásával is foglalkoznak. Mintegy tíz évvel ezelőtt világszerte gyors fejlődésnek indult a burgonyapürépor gyártása. Ezzel a módszerrel oldható meg legkorszerűbben a feldolgozás is, a tárolás is, és ami hasonlóképpen fontos egyúttal csökkenti a háziasszonyok második műszakjának gondjait. Magyarországon jelenleg kétfajta burgonyapüré kapható a győri hűtőházban készített mélyhűtött termék, valamint dobozokba csomagolt pürépor. Az utóbbiból a legnagyobb mennyiség lengyel gyártmányú, de kapható svéd, francia és jugoszláv gyártmányú is. Az árak — 125 grammos csomagolásnál — 8 forint 60 fillér és 14 forint között váltakoznak. Egy adag, a felhasználástól függően másfél, két kiló nyersburgonya mennyiségének felel meg. Hazánkban jelenleg egy termelőszövetkezet gyárt püréport, de terméke csaknem teljes egészében nagyüzemi felhasználásra kerül. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem burgonyakutatási osztálya az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával 1970—72 között technológiai kutatásokat, minőségvizsgálatokat végzett, hogy a burgonya felhasználhatóságának további feltételeit kidolgozza E program során elkészítették a pürépor gyártási technológiáját. Saját tervek alapján házilag fejlesztették ki és az osztály csőszpusztai kísérleti telepén állították üzembe a gépi berendezést. Ezzel az elmúlt hónapokban 20 mázsa burgonyapüréport készítettek, ami azóta is fóliazsákokba csomagolva raktárban áll. Hogy miért? Elsősorban azért, mert a technológia szabadalmazása még nem zárult le. Ez rendben is volna, érthető. De a rengeteg adminisztrációs probléma, ami a forgalomba hozatalt gátolja, már nem. Egy példa. Addig nem készülhet csomagolódoboz, amíg nincs csomagolási engedély. Ha van csomagolási engedély, lehet kérni a KERMI engedélyt. Ha van KERMI engedély, lehet menni nyomdát keresni. Ha akad nyomda amely esetleg fél éven belül vállalja a doboz készítést, akkor az már jónak mondható. De a nyomda csak akkor készít dobozt, ha a mintát előbb zsűriztették, nem giccses-e, megfelelő-e a reklámkép stb. És ez csak a csomagolás problémája. Pedig nagyon jó lenne, ha burgonyapürépor gyártási technológiája minél előbb széles körben elterjedne, mert jelentős gazdasági előnyökkel rendelkezik. Melyek ezek az előnyök? Az egész berendezés ára nem haladja meg a 300 ezer forintot, tehát olcsó! A szükséges gépek nagy része KGST-országokból viszonylag könnyen megvásárolható, a többi gép házilag elkészíthető. Kis helyigénye és ára miatt gyorsan megtérülő beruházása lehet termelőszövetkezeteknek, gazdaságoknak. Az őszi-téli hónapok alatt lehetne gazdaságosan üzemeltetni, amikor egyébként is sok helyen foglalkoztatási gondok vannak. Jelenleg öt termelőszövetkezet — köztük a borzavák — érdeklődik iránta. A gépek üzembeállítását a technológia beindítását a kutatási osztály kész szakemberekkel is segíteni. A burgonyapürépor felhasználása összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint a gumós burgonyáé. A gyorsaság a legfőbb jellemzője. A kutatóintézetben kidolgoztak 7-8 olyan étel receptjét, amelynek készítésénél a pürépor felhasználható. A gyártás és ezáltal a forgalmazás körüli problémák — várhatóan minél előbbi — megoldása után nagyobb mennyiségben valószínűleg a jövő évben kerül piacra a magyar burgonyapürépor. (Ára a lengyel püréporral folytatott konkurrencia következtében valószínűleg valamivel olcsóbb lesz.) Megjelenése a választék bővülését és táplálkozásunk korszerűsödését is szolgálja majd. B. Cs. Szocialista brigádok kitüntetése a NEVIKI-ben Csütörtökön délelőtt házi ünnepség keretében dr. Szántó András a Nehézvegyipari Kutató Intézet igazgatója kitüntetéseket és jutalmakat adott át az intézet hat szocialista brigádjának. A nemrég lezajlott intézeti termelési tanácskozás döntése alapján a „November 7.” szocialista brigád 18 tagja ezüst jelvényt, a ,Zemplén Géza’’ szocialista brigád 11 tagja bronz jelvényt, továbbá pénzjutalmat kapott. Két brigád zöldkoszorús jelvényt és oklevelet, egy-egy brigád kitüntető zászlót, illetve szocialista címet kapott. A kitüntetések átadása után Lukács Zoltán, a NEVIKI szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a brigádokat, és az elkövetkezendő időszak feladatait ismertette, majd az ünnepség résztvevői az intézeti brigádok életéről és munkájáról folytattak kötetlen beszélgetést. November helyett június közepén Száz lakás épül a Kálvária dombon Mire a szerelők megjönnek Várpalotán, a város szélén lévő Kálvária dombon már csaknem kész egy 24 lakásos, négyemeletes épület. Jelenleg 80 dolgozó szó szerint az utolsó simításokat végzi a létesítményben: festenek, villany- és vízvezetékszerelvényeket, polcokat, ajtókat, ablakokat raknak fel, mázolnak, konyhabútorokat helyeznek el. Ez az építkezés azért érdemel figyelmet, mert hagyományos eszközökkel valósítják meg az itt dolgozók a feladatokat éspedig jóval a határidő előtt. Az inotai November 7 Hőerőműnél folyó bővítés ugyanis előrehaladott. Ismeretes, hogy ennek befejezése után az új részben két, egyenként 100—100 megawatt teljesítményű, szovjet gyártmányú, gázturbina dolgozik majd. Ennek szereléséhez rövidesen megérkeznek a szakemberek. Elhelyezésük biztosításához lakások kellenek. A Nehézipari Minisztérium fel is ajánlotta a 7 millió forintot, anyag is volt, csak kivitelező nem akadt. Az ügy népgazdaságilag is nagy jelentőségét tekintve a szénbánya vállalkozott arra, hogy rendkívül mozgékony és tettrekész saját építőbrigádjával megoldja a feladatot. A tervek szerint az első 24 lakásos épületet november 30-án kellett volna átadni. Az idő viszont sürgetett, s ezért a bánya építőbrigádjának dolgozói szocialista szerződésben vállalták, hogy a létesítményt június 15-én átadják. Erőfeszítéseiket siker koronázta, mert jelenleg már csak főként a külső nagyobb munkák elvégzése van hátra. A IV. ötéves tervben, 1974 végéig még négy ilyen épületet készítenek el, vagyis a mostanin kívül még 100 lakást adnak át a Kálvária dombon, amelyek a gázturbinaszereléseik befejezése után a várpalotai dolgozók lakásai lesznek. Kemény, sziklás a talaj, jó szolgálatot tesz az építőknek a kábelcsatorna hiánál a fejtőkalapács (Fotó: Péterfay Endre) Még néhány nap és már lakható lesz az új épület 24 lakása a várpalotai Kálvária dombon. Készítik az utat a Győri Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói a jövendő lakótelephez Aki árat mond... (1) Cédulák a kirakatban Május másodikától olcsóbb lett — egyebek között — a gyermek, a kamasz, a bakfis szintetikus kötött alsóruházati termékek, az orkán és műbőr felsőruházati termékek, a szintetikus kötötthurkolt kelméből konfekcionált felnőtt-, kamasz-, bakfiskabátok, öltönyök, zakók ára. A most, s a korábban, március elsején végrehajtott árcsökkentés a lakosság számára összesen 400 millió forint megtakarítását teszi lehetővé. Ebből mi, Veszprém megyeiek is több millióval részesülünk, hiszen a ruházati forgalom megyénkben 1972-ben megközelítette az egymilliárd forintot, s a megyék „rangsorában” évek óta az elsők között vagyunk. Valóban, most kevesebbet adunk ugyanazért a ruháért, mint régebben, viszont sok másért többet fizetünk — állapíthatja meg a gyanakvó nevőlése az egyenértékűség elvének érvényesítésével mehet végbe. Azaz azonos pénzöszszegekért a különböző formákban testet öltött társadalmi munka azonos menynyiségét kapja a fogyasztó. Függetlenül attól, hogy milyen terméket vásárol, milyen árujellegű szolgáltatást vesz igénybe. Ennek érdekében kezdődött s tart ma is hazánkban az árreform. S befejezéséhez jónéhány esztendő szükséges még. Az áraknak nagy szerepük van a termelői, a fogyasztói magatartás változásában, azaz az orientációban, ahogyan ezt a szakemberek mondják. Az áraknak ugyanis elő kell segíteniük, hogy minél hatékonyabban használják fel a gazdasági erőforrásokat és eszközöket, kialakulhasson a termelés és a fizetőképes kereslet összhangja, egyensúlya ésszerűbbé váljon a fogyasztási szerkezet, keresettek legyenek a korszerű termékek. Miért változnak az árcédulák? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti a rendeltetését — állapította meg 1972 novemberi ülésén a párt Központi Bizottsága. Határozatában azt is kimondotta: „A rögzített fogyasztói árak egy részénél a rendkívül magas állami ártámogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabadáras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót”. A vevő nehezen érzékeli az árviszonyokban végbemenő változásokat. Számára az éppen vásárolni kívánt termék ára a fontos. Nem vesz tudomást arról, hogy például a fa világpiaci ára négy év alatt 15—20 százalékkal növekedett. A költségvetés ugyan ennek nagyobb részét magára vállalja , így nem lesznek drágábbak a fából készült iskolaszerek, játékok, ajtók, ablakok, csökken a gyermekbútorok többségének ára —, de van, amit áthárít a vásárlóra. Ne tűnjék olcsó élnek: éppen az összfogyasztói érdekekért teszi ezt. Elvben: érték Az ár, elvben az áru értéke pénzben kifejezve. A gyakorlat sűrűn eltér ettől, vagyis az ár vagy több vagy kevesebb. 1968 előtt a fogyasztási cikkeknek mindöszsze tíz százaléka került értékéhez közel álló áron eladásra, míg 30 százalékuk nagy adókkal tetézve, 60 százalékuk viszont jelentős állami támogatásokkal mérsékelve. A szükségleteknek jobban megfelelő termelés fejlesztése, a korszerűbb áruk kínálatának növelése megkövetelte a merev — mintegy egymilló termékre kiterjedő — hatósági árrendszer fokozatos átalakítását. A cél az értékarányos ár. De mit is jelent ez? Az Ezek szerint az egyik holmit jóval olcsóbban vesszük meg mint amennyibe valójában a társadalomnak kerül, a másikat pedig drágábban? Igen. Miféle furcsa könyvelés ez? Az árrendszer — minden országban — tükrözője a gazdasági, társadalmi árnak fedeznie kell a termelési költségeket, tartalmaznia kell bizonyos vállalati nyereséget is, amiből fejleszteni, bért emelni lehet, stb. Ez a bruttó termelői ár. A fogyasztói ár ezt, valamint a nagy- és kiskereskedelmi árrést — a forgalmazás költségei + nyereség —, továbbá a forgalmi adót foglalja magába. Ha az ár kisebb, mint a termelői ár és az árrés együttes összege — ami gyakori eset —, akkor az állam fogyasztói árkiegészítést ad, ezzel biztosítva a termék előállítását. E kiegészítéshez persze fedezet kell, amit a többi között a más termékek árában levő forgalmi adókkal teremtenek meg berendezkedésnek, s nem kevésbé a gazdasági alapoknak, a korábbi időszakok örökségének. Ellentmondások, feszültségek valamenynyi árrendszerben vannak — a kapitalista országokban is erős állami beavatkozás tapasztalható! — ezek mérsék- közös bugyelláris Az országgyűlés márciusi ülésszakán Fock Jenő, a kormány elnöke megállapította: „Jelenleg évenként majdnem 20 milliárd forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termékeknél.” Ne vágjuk rá elhamarkodottan: engedjék el a forgalmi adót az utóbbiaknál, az előbbieknél viszont — az alapvető élelmiszerekről van szó elsősorban — ne adják az ártámogatást, hiszen közös a bugyelláris. Valóban az. De nem mindegy, hogy a különböző keresetű, jövedelmű rétegek, vásárlóként, miért és hány forintot helyeznek el abba. Ezért mondta ki a párt Központi Bizottságának 1972 novemberi ülése, hogy a szabad árak köre tovább nem bővíthető — a fogyasztói árak egyharmada tartozik e csoportba —, s hogy az árellenőrzést minden területen szigorítani kell (M. O.) (Következik: Jönnek az ellenőrök) Furcsa könyvelés? NAPLÓ — 1973. június 1. péntek —3