Napló, 1974. március (Veszprém, 30. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Csütörtök, 1914. március 28 Ára 90 fillér XXX. évfolyam 13. szám Sikereink részesei a szakszervezetek Ülést tartott a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa A múlt évi munkáról adott számot Szabó Kálmán, az SZMT vezető titkára a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának tegnap délelőtti ülésén. Megjelent a tanácskozáson Herczeg Károly, a SZOT titkára, Gyöngyösi István az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Szabó Gyula, a Veszprém megyei Pártbizottság osztályvezetője, Mógor Győző, a KISZ megyei bizottságának titkára. Az SZMT vezető titkára beszámolójában rövid áttekintést adott megyénk múlt évi gazdasági munkájáról, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem eredményeiről és gondjairól. Ezt követően szólt a szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevékenységéről, így a különböző kooperációs munkákról, a beruházásoknál elért eredményekről, a szakszervezetek munka- és üzemszervezési tevékenységéről, az újítómozgalomról, a hatékony létszámgazdálkodáshoz nyújtott segítségről, az export-tervek teljesítése érdekében kifejtett tevékenységről. — Megyénk jó gazdasági eredményeiben — hangsúlyozta az SZMT vezető titkára — kiemelkedő szerepe van a munkaverseny-mozgalomnak, ezen belül a szocialista brigádmozgalomnak. A vegyész, vasas, építőipari és HVDSZ vállalatoknál különösen nagy előrelépés tapasztalható. Megyénkben 1973-ban 5110 brigád mintegy 60 ezer taggal dolgozott, s ezek nagyobb része már az első negyedév során megkötötte munkaverseny szerződését. Nagyüzemeinkben — a vasas üzemekben, a 15. számú VOLÁN-nál, a szénbányáknál — különösen eredményes a „DH” munkarendszer eddigi tapasztalatainak hasznosítása. Más ágazatokban is terjed az építőiparban már korábban bevált garancia-mozgalom a határidők, és a minőségi követelmények tartására. A tapasztalatok szerint a munkaverseny ésszerűbb ösztönzésével, az értékelés demokratizmusának javításával a munkaverseny mozgalomnak olyan újabb tartalékai tárhatók fel, melyek hasznosan segíthetik az ez évi feladatok eredményes megvalósítását. Szabó Kálmán a továbbiakban a szakszervezetek — ezen belül is az SZMT elnökségének és tanácsának — a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetének javítása érdekében végzett tevékenységéről szólt. Különösen jelentős e területen a lakásépítkezések támogatása. 1973-ban megyénkben 4016 lakás épült fel. Ebből állami, célcsoportos 1063, magánerős 2958 volt. E számokból látható, hogy az állami célcsoportos lakásépítkezések részben a fedezet és a kapacitás hiánya miatt alatta maradtak a magánerőből történő építkezéseknek. Éppen ezért ez utóbbi támogatására nagy figyelmet kell fordítani. Az SZMT ezért szorgalmazza a MÉSZÖV-vel kötött együttműködési megállapodás alapján a telepszerű, többszintes munkáslakások építését a vállalati támogatások szélesítésével. A szakszervezetek közreműködésével a múlt évben 133 üzem 944 dolgozót támogatott 24 millió forint kölcsönnel, a fejlesztési és részesedési alapok terhére. A beszámolóban a továbbiakban szó esett az MSZMP KB bérpolitikai intézkedéseit segítő szakszervezeti munkáról. A novemberi határozat sikeres végrehajtása kedvezően befolyásolta megyénk ipari munkásainak hangulatát, életkörülményeit. Hatására a termelési mozgalmakban, az egyéb üzemi fórumokon fokozódott a dolgozók aktivitása. Megyénkben egyébként a bérpolitikai intézkedés 57 ezer dolgozót érintett, és az átlagos havi bér 10,5 százalékkal növekedett a vállalati saját keretekből történő egyéb fejlesztésekkel együtt. A beszámolóban a továbbiakban szó esett a kollektív szerződések tapasztalatairól, a dolgozók egészségügyi-szociális , ellátásáról, a nőpolitikai és ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról, a balesetek alakulásáról, a kereskedelmi ellátásról, valamint a dolgozók szakmai, politikai,s kulturális neveléséről. A szakszervezeti munka múlt évi eredményeinek elemzéséhez tizenheten szóltak hozzá. Valamennyien elismerően beszéltek a szakszervezeti alapszervezetek, s a választott testületek tevékenységéről, de egyúttal azokról a gondokról is említést tettek, melyeknek megoldása előbbre viheti célkitűzéseink teljesítését. Befejezésül Szabó Kálmán köszönetet mondott valamennyi szakszervezeti aktivistának, tisztségviselőnek a múlt évben kifejtett eredményes munkájáért. Megyei művészeti koordinációs bizottság alakult A színház, a moziüzem, vállalat, a zeneiskolák és a szórakoztató zenészek szakszervezeti alapszervezeteinek vezetői megyei koordinációs bizottságot alakítottak tegnap. Ennek elnöke Dobák Lajos, a Petőfi Színház stb. elnöke, titkára Páder József a moziüzemi vállalat szb titkára lett. A veszprémi Kisfaludy művelődési házban tartott megbeszélésen részt vett Szász András, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője és Poór Ferenc, a megyei tanács közművelődési csoportvezetője. Az SZMT kulturális bizottságának helyettes vezetője Rajnai Árpád és Kazimiry Györgyné, a Művészeti Dolgozók Országos Szövetségének osztályvezetője vázolta fel a bizottság szerepét, amely öt más megye tapasztalatai alapján sokrétű. Elég utalnunk a vidékünk több mint 850 művészeti dolgozójának fokozottabb érdekvédelmére, a mind önállóbb tanácsokkal való szorosabb együttműködésre, a műsorellátás mennyiségének és színvonalának növelésére, hogy körvonalazzuk a koordinációs bizottság tevékenységét. Szóba került a kapcsolatok gazdagítása a pedagógus és más szakszervezeti bizottságokkal, a képzőművészekkel, továbbá szervezettebb művészetközönség találkozók rendszeresítése, a hatékonyabb művészetpropaganda munka, a művészeti előadások körülményeinek javítása, s nem utolsó sorban a közművelődés tartalmi munkájának tevékenyebb támogatása, közös fellépés a haknizók ellen, stb. A bizottság munkaprogramot dolgoz ki. Mai számunk tartalmából Szövetségi politika — osztálypolitika (3. oldal) Asszonyok — éjszakai műszakban (3. oldal) Tudomány — technika (4. oldal) A rendeletek betűje és szelleme szerint (5. oldal) Vizsga (5. oldal) Zenei élet (5. oldal) Póczik és Bálint az első edzésen. Képes beszámolónk a magyar labdarúgó válogatott keszthelyi felkészüléséről a 7. oldalon Kádár János látogatása Nyíregyházán és Fehérgyarmaton Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs- Szatmár megyei látogatása során szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székházában találkozott a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjaival. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte és tájékoztatta Szabolcs-Szatmár helyzetéről, fejlődéséről, s a további fejlesztés terveiről. Kádár János válaszában megköszönte a szívélyes fogadtatást, s visszaemlékezve korábbi látogatásaira, elismeréssel szólt a megye életének fejlődéséről, és beszélt a további haladás főbb teendőiről. Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregységébe látogatott. Dr. Horváth László, a Taurus Gumigyár vezérigazgatója és Gergely Ferenc, a nyíregyházi gyár igazgatója tájékoztatta Kádár Jánost. A gyár jól példázza az iparosítás hatását az egykor elmaradott, szegény megye felemelkedésében, lakosainak boldogulásában. A 60-as évek elején az egykori kukoricaföldek helyén nőtt ki a gyár, amely a világ kemping-cikkeinek 17 százalékát termeli. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szervezetek munkáját, Molnár Sándorné, a szakszervezeti bizottság titkára pedig a szakszervezeti mozgalom tevékenységéről szólt. A tájékoztatókat üzemlátogatás követte. Megtekintették a kemping és a kerékpárköpenyt gyártó üzemet. Kádár János szívélyesen elbeszélgetett a dolgozókkal, köztük Veres Máriával a Kaffka Margit szocialista brigád vezetőjével és Mikulás Ferencnével, a nemrég alakult Váci Mihály brigád vezetőjével. Kádár János búcsúszavaiban köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Kifejezte örömét, hogy ellátogathatott a gyárba, ahol igen jó benyomásokat szerzett. Elmondta, hogy az itt végzett munka nem ismeretlen számára, hiszen annak idején gyakran megfordult a régi Ruggyanta Árugyárban, tisztában van a szakma nehézségeivel. A fejlődést mutatja, hogy az új nyíregyházi gyáregységben lényegesen megváltoztak a múlthoz képest a munkakörülmények. Az ember itt a szocialista építés valóságos megtestesülésével találkozik: nemcsak új falak, korszerű technikai berendezések épültek, hanem formálódott az emberek, a dolgozók szocialista tudata is. Az üzemlátogatás után Kádár János megtekintette Sóstófürdőt, majd a Jósavárosi új lakótelepet, ahol 1970 óta 2200 korszerű lakás épült, és az V. ötéves tervben megépítendő további 1200 lakáshoz máris közművesített terület áll rendelkezésre. Kádár János délután Nyíregyházáról Fehérgyarmatra utazott. Útközben rövid időre megszakította útját az 1969-ben várossá nyilvánított Mátészalkán. Fehérgyarmaton a Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezetbe látogatott el a Központi Bizottság első titkára. Dányádi László, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatót adott a 25 éves múltra visszatekintő közös gazdaság életéről, munkájáról. Szólt arról, hogy a szövetkezet fejlődését megszakította az 1970-es árvíz, amely tetemes károkat okozott a közös gazdaságban is. Kádár János köszönetet mondott a járás és a termelőszövetkezet vezetőinek a meghívásért. Elismeréssel állapította meg, hogy a nagy természeti csapás után öszszefogott erővel láttak munkához. Ahogyan a fehérgyarmatiak és sorstársaik a párt és a kormány, az egész társadalom segítségével az újjáépítéshez fogtak, emlékeztet arra az időre, amikor a felszabadulás után egész népünk, országunk maga mellett érezhette a Szovjetunió és a szocialista országok testvéri segítségét, és ez nagy erőt, önbizalmat adott számunkra — mondta Kádár János. A találkozó után a Központi Bizottság első titkára megtekintette az 1970-es árvizet követő újjáépítő munka eredményeit. A Május 14. téren, amely már nevében is a pusztító árvízen aratott győzelmet jelképezi, 192 lakásos, többszintes épülettömb emelkedik. Ennek egyik bejárata előtt Haklik József ÁFÉSZ dolgozó szívből jövő szavakkal mondott köszönetet a párt és a kormány gyors segítségéért, amely visszaadta a már-már reményét vesztett lakosság hitét a jövőben, és az elveszett hajlék helyébe korszerű, új otthonhoz juttatta a földönfutóvá lett embereket. Meghívta Kádár Jánost, tekintse meg lakását. Az első titkár örömmel tett eleget a szíves meghívásnak és a szépen berendezett lakásban érdeklődött az ismét révbe jutott kis család életéről. Kádár János ezután a Kossuth téren megtekintette az árvízi emlékművet, Szomor László szobrászművész munkáját, majd végigsétált a község főterén. Többszáz főnyi lelkes tömeg kísérte útján és amikor köszönetet mondott a kedves megnyilvánulásért, sűrűn hangzott, hogy „viszontlátásra Kádár elvtárs!” Kádár János az esti órákban visszautazott Nyíregyházára. Kádár János a Taurus Gumigyár nyíregyházi üzemegységében Losonczi Pál Baranya megyében Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden az esti órákban Baranya megyébe érkezett. Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának székházában dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és Bocz József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a vendéget. Losonczi Pál szerdán délelőtt eszmecserét folytatott Baranya és Pécs párt- és állami vezetőivel, s ennek során dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye és a város politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, eredményeiről és gondjairól. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a helyi vezetők társaságában felkereste a város legfiatalabb felsőoktatási intézményét, a Pollack Mihály műszaki főiskolát. Itt Juhász Jenő főigazgató és Marján Gyula párttitkár köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket az 1970. óta működő intézmény életéről, munkájáról. A vendégek megtekintették a kitűnően felszerelt előadótermeket, laboratóriumokat és műhelyeket, valamit a nyolcszáz személyes modern kollégiumot. Losonczi Pál és kísérete délután Szigetvárra látogatott. A történelmi múltú városban a helyi vezetők által adott tájékoztató vendégek felkeresttk Radován-téri új lakóidrét, ahol mintegy hároms,korszerű otthon épült, illetve épül, majd megtekintették a helyreállított Zrínyi-várat és a vármúzeumot. Az Elnöki Tanács elnöke végül ellátogatott Szigetvár legnagyobb ipari üzemébe, az 1969-ben felújított konzervgyárba, mely másfél ezer dolgozót foglalkoztat és évente több mint ötezer vagonnyi konzervárut termel.