Napló, 1980. július (Veszprém, 36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
Iz ingatlannyilvántartási rendje Az ingatlan, amely megnevezés magában foglalja az országban lévő földterületeket, épületeket, a szövetkezeti és öröklakásokat, nemzeti vagyon. Ezek túlnyomó részben társadalmi tulajdonban vannak, a földterületek döntő részén nagyüzemi mezőgazdasági tevékenység folyik. Az ingatlanok kisebb része viszont az állampolgárok személyi tulajdonát képezi: lakás-, üdülő- és egyéb igényeket elégít ki. Ezt a nemzeti vagyont jelentőségénél, jellegénél fogva számba kell venni, leltárba kell foglalni és nyilván kell tartani. 1971-ben és 1972-ben megjelent kormányhatározat és törvényerejű rendelet írta elő az egységes ingatlannyilvántartási rendszer és szervezet kialakítását. Korábban is nyilvántartották az ingatlanokat, azonban ez a csaknem százéves tartás korszerűtlenné nyilvánvalt, nem volt egységes, ellentmondásmentes. Külön vezették az állami földnyilvántartást, amely a földadóztatáshoz szükséges adatokat tartalmazta, és külön a telekkönyvet, amely jogi természetű nyilvántartás volt. A társadalmi és gazdasági fejlődés követelményeinek megfelelően az új jogi szabályozás irányelvként jelölte meg, hogy az ingatlannyilvántartás a nemzeti ingatlanvagyon megbízható leltára legyen, az ingatlanok adatait a természetbeni állapotnak megfelelően, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket a valóságnak megfelelően tartalmazza, közhiteles, nyilvános legyen. A feladatok végrehajtása országosan és megyénkben is 1973. évben kezdődött. A munkát ez év végéig kell befejezni. Az 1979-es év végéig csaknem 88 százalékban teljesítette a megye a feladatokat. Ez azt jelenti, hogy 300 045 ingatlan (földrészlet) szerkesztési munkáit végezték el a járási és városi földhivatalok, az adatok egyeztetését mintegy 220 000 érdekelt személlyel (ingatlantulajdonossal, kezelővel, használóval) folytatták le. Ez évben 18 községben és 3 városban kerül sor az egységes ingatlannyilvántartás szerkesztésére. A munka ez ideig Úrkút, Bakonygyirót, Nagytevel, Csesznek és Porva községekben be. Az előkészítő fejeződött és szerkesztési munka folyik Somlóvecse, Gyepűkaján, Farkasgyepű, Malomsok, Szerecseny, Vaszar, Balatonederics, Sáska, Borzavár, Hidegkút, Bakonybél, Pénzesgyőr, Lókút községekben, továbbá Ajka, Tapolca és Veszprém városokban. A járási és városi földhivatalok tartják nyilván az ingatlanokat. Tulajdoni lapot töltenek ki és adnak át minden ingatlantulajdonosnak. E lap tartalmazza az ingatlan valóságos állapotnak megfelelő adatait. A tulajdoni lap kitöltését megelőzően a földhivatalok minden érdekelt személyt (tulajdonost, kezelőt, használót) meghívnak adategyeztetésre. Nagyon fontos, hogy az érdekeltek saját érdekükben az egyeztetésen részt vegyenek, oda,az ingatlanukra vonatkozó — rendelkezésre (szerződést, álló — iratokat hagyatékátadó végzést, más hatósági határozatot stb.) magukkal vigyék, hogy amennyiben a régi nyilvántartási (telekkönyvi) adatok a valós helyzettől eltérnek, megnyugtató rendezésre sor kerüljön. Tapasztalat ugyanis, hogy az eddigi rendezés során elég sok jogilag nem érvényes „zsebszerződés” került elő, ami azt jelenti, hogy miután az ingatlant érintő szerződést felek megkötötték, a szerződést eltették, hatósághoz nem továbbították, a telekkönyvi bejegyzés elmaradt. Több elhalt személy után nem folytatták le a hagyatéki eljárást, így ilyen esetben jelenleg is az elhalt személy szerepel ingatlantulajdonosként a nyilvántartásban. Nagyon fontos tudni, hogy az ingatlannyilvántartás szerkesztésére vonatkozó eljárás illetékmentes, tehát költségkihatás nélkül rendeződnek az ingatlanügyek a szerkesztés idején. A fontosabb tudnivalókról az érdekeltek falragaszok útján időben értesülni fognak. Kiemelt feladatot jelent a földhivataloknak Ajka, Tapolca és Veszprém városokban a szerkesztés, elsősorban az ingatlanok, az érdekeltek nagy száma, a nagyüzemi lakásépítkezéssel összefüggő többirányú jogi rendezés, a társas- és szövetkezeti házak (lakások) ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) rendezésének mértékű elmaradása jelentős miatt. A földhivatalok tevékenységét hathatósan segítették az illetékes állami és társadalmi szervek, a segítségre a munka befejező szakaszában fokozott mértékben szükség lesz. Az eredményesség érdekében szükséges az ingatlantulajdonosok megértése, támogatása. Dr. Földy János a megyei földhivatal osztályvezetője Felkészültek a malmok Országszerte 148 malom várja az idei termést — s amint a Gabonatrösztnél elmondták —, valamennyiben felkészültek a kenyérnek való fogadására, elvégezték a szükséges nagyjavításokat, s néhány rekonstrukcióra is sor került. Megújították gépsorokat, a törökszentmiklósi és a 100 éves békéscsabai István-malomban, a ferencvárosi és a selypi üzemnél pedig nagyszabású kapacitásbővítést hajtottak végre. Az első búzaszállítmányokra július 8—10-e körül számítanak, s előreláthatóan Békés, Csongrád, Pest és Baranya megye malmaiban indul leghamarabb a munka. S ahogy az aratás megköveteli: három műszakban, éjjel-nappal őrlik majd a búzát. Az átvételnél — az idén először mindenütt — a gabona minősége lesz a döntő: ötszáz községben, településen 960 átvevőhelyen napi 30000 tonna termény minőség szerinti átvételére készültek fel. A gabonaipar 102 laboratóriumot rendezett be a legkorszerűbb műszerekkel, hogy a búza béltartalma, egyéb tulajdonságai alapján s első, második vagy harmadik kategóriába sorolják a beérkező gabonát. Az első kategóriába az úgynevezett javított vagy különleges minőségű búza kerül, ennek — 100 kilogrammonként — 325 forint az átvételi ára, s biológiai értékénél fogva a legjobb minőségű liszt készülhet belőle. A második kategóriába az étkezési vagy szokványbúza tartozik — ebből sütik a kenyeret — s 310 forint az ára. Végül a harmadik csoportot — 280 forintos áron — a takarmánybúzának tartják fenn. Településpolitika Az utóbbi években közigazgatási koncentráció, az ipartelepítés és -fejlesztés hatására a községek nagy részének fejlődése meggyorsult. Megváltozott a falusi lakosság foglalkoztatási szerkezete, növekedett az iparban dolgozók száma. Kedvező folyamat ment végbe a lakosság tudati viszonyaiban. Erősödött a szocialista tulajdonhoz való kötődés, fokozódott a közéleti aktivitás. Ennek következtében a községekben összességében kedvezőbb feltételek alakultak ki a politikai munkához. Reális célok A községi pártszervezetek irányítói ezeknek a változásoknak és jól igazodnak az új körülményekhez és követelményekhez is. Az elmúlt években a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítottsak a községpolitikára, a településfejlesztésre, amelynek megvalósításában egyre nagyobb önállósággal, felelősséggel vesznek részt. A reális településpolitikai célok megfogalmazása számtalan tényező gondos figyelembevételével alakítható ki. Jó tudni azt, hogy egyes helyeken ma már természetes a jó ivóvíz, másutt megoldott a gyermekintézményi ellátottság, jó néhány helyen korszerű úthálózattal is büszkélkedhetnek. Természetesen e községben is jelen vannak az életszínvonal emelkedésével és az életmód változásával kapcsolatos új lakossági igények. időszakban Az elkövetkezendő nagy fontossága van annak is, hogy a községi pártszervezetek a különben reális igényeket szigorúan rangsorolják. Mindenekelőtt abban a vonatkozásban, hogy a településpolitikai célkitűzésekhez megfelelő anyagi fedezettel rendelkezzenek. Ehhez tartozik még az is, hogy a községi pártszervek irányításával a társadalmi és tömegszervezetek, a tanács, a községekben lévő gazdasági egységek és intézmények megnyerjék tagságukat, dolgozóikat, a községben lakók mind szélesebb körét a községfejlesztési elképzelésekben való aktív részvételre.. Ebben a munkában jól bevált tapasztalat a településpolitika nyilvánosságának biztosítása. Elengedhetetlen, hogy a község lakossága jól ismerje a településfejlesztést szolgáló tervet, a lakossági szükségleteket és a fejlesztési lehetőségeket is. Ennek érdekében hasznos gyakorlat a falugyűlésekre, tanácstagi beszámolókra írásos tájékoztatók kiadása a résztvevőknek, melyekben értékelik a településfejlesztés eredményeit, tapasztalatait és ismertetik a VI. ötéves tervre vonatkozó A XII. pártkongresszust megelőző alapszervezeti taggyűlések, pártértekezletek, a falugyűlések, az országgyűlési és tanácstagi jelölőgyűlések jó lehetőséget biztosítottak ahhoz, hogy az elmúlt öt év eredményeit, problémáit elemezve, szót váltsunk a lakosság szélesebb rétegeivel az országos és helyi gondokról, tervekről, feladatokról. Ezt a kedvező alkotó, politikai légkört megőrizve és továbbfejlesztve a végrehajtásban, az együttes cselekvésben kell kamatoztatni a pártszervezeteknek. Csak az országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölőgyűléseken, több tízezer közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el. Ezek egy része természetesen nem új keletű, mivel korábban különböző fórumokon is megfogalmazódtak. Most az A településpolitika — településfejlesztés — nem választható el az általános politikától és annak részét képező gazdaságpolitikától. Mindenhol fel kell készülni arra, hogy a fejlesztési célok a tervezettnél lassabban valósulnak meg, esetenként, helyenként feszültségek is keletkezhetnek. Előtérbe kell helyezni az olcsóbb, a meglévő eszközök hatékonyabb felhasználását igénylő megoldásokat és fokozottabb mértékben kell támaszkodni a helyi erőforrásokra, a társadalmi összefogásra. Erre is számtalanjó példa van a gyakorlatban. A jelen időszakban fontos teendő az is, hogy a pártszervezetek ösztönözzék a HNF bizottságait, a tanácsokat, a tömegszervezeteket, a közérdekű javaslatok érdemi feldolgozására, minden észrevételre válaszoljanak, adjanak magyarázatot a teljesíthetetlen kérésekről is. Tapasztalataink szerint a lakosság többelőzetes saját elképzeléseket, jelezve a megoldás lehetséges változatait. Mindez hozzájárulhat az együttes gondolkodáshoz, a reális igények kialakításához. a legfontosabb feladat, hogy a pártszervezetek a Hazafias Népfront községi bizottságaival, a tanácsokkal együttműködve dolgozzák fel és rangsorolják az észrevételeket, a tennivalókat. Mindenekelőtt azokra a feladatokra összpontosítsák az anyagiakat, szervezzék a társadalmi munkát, összefogást, amelyek megoldását semmiképpen nem lehet halasztani. A rövid időn belülre történő megvalósításnak természetesen határt szabnak az anyagi lehetőségek is. Hasznos gyakorlattá vált, hogy a települések gondjainak egy részét, szerényebb anyagi ráfordítás mellett a lakosság mozgósításával ellentételezik és a nagyobb beruházást igénylő feladatok megoldását hosszabb távra tervezik. Vége nemcsak tudomásul veszi, hanem meg is érti azt, hogy egyik, vagy másik javaslat miért nem valósulhat meg. Örömmel tapasztalható, hogy a lakosság által végzett önkéntes munka forintban kifejezett értéke évről évre növekszik. Ez nem egyszerűen csak gazdasági kérdés, de olyan közösségi magatartás is, amelynek révén az egyén alakítójává válik a településpolitikának, hasznos tagjává lesz a helyi közösségnek. A községfejlesztés érdekében végzett társadalmi munka megsokszorozhatja a lehetőségeket, az eredményeket. Mindez nem csupán kézzelfoghatóvá teszi a párt politikáját, hanem egyúttal alkalmat teremt a közéletben való aktív részvételre és ezzel is szolgálja a kedvezőbb lakóhelyi viszonyok formálását. L. K. Szót váltani a lakossággal Társadalmi összefogással NAPLÓ — 1980. július 1, kedd — 3 Próbagyártás után a soproni téglagyárban Termékei — a különböző kézi falazóblokkok, valamint a válaszfaltégla és a födémbéléstest — keresettek az építőiparban. A Devecserben most épülő téglagyár technológiai színvonala a sopronihoz lesz hasonló. Fedett agyagtároló segíti a folyamatos termelést Dunántúl téglagyára legkorszerűbb működik Soproniban. A 30 millió darab előállítására tervezett gyár a múlt év szeptemberében kezdte meg, és a közelmúltban fejezte be a próbagyártást az elvárásoknak megfelelően. A nyersanyaggyártó csarnokban gépek váltották fel az embert. Egy dolgozó ügyel csupán az automata gépsorra. A szenet felváltotta az olaj az égetőkemencénél. Ezzel lehetőség nyílt az automatizálásra, amely egyik feltétele a korszerű termékek jó minőségű gyártásának. A gyár látképe. Jobbra a hagyományos üzem. Fotó: Fisebi Vilmos