Napló, 1981. január (Veszprém, 37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Magyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa • • elnökének, a Minisztertanács elnökének H a v a n n a A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Minisz­tertanácsa az egész magyar nép nevében testvéri üdvözletün­ket küldjük önöknek és a kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, José Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel. Kuba ma a szo­cialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi haladásért küzdők élvonalában halad. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelet­tel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialista építőmunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybeforrott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító moz­galom vív világszerte az imperializmus ellen, a társadalmi hala­dásért, a békéért, az enyhülésért. A Kubai Köztársaság következetes internacionalista szolidari­tást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő népek­kel, s ezért a világ haladó erőinek elismerése és megbecsülése övezi. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az orszá­gaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink tör­ténetének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybeesése, a célok közössége, a marxizmus-leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvi alapján mély, bensőséges barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki minden téren. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemel­kedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött II. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásában, szocialista hazájuk felvirágoztatá­sában a szocialista közösség további erősítése, az egyetemes béke érdekében. Budapest, 1980. december 31. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának­­ elnöke Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Bé­ketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa Kitüntetések, eskütétel A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építése érdekében kifejtett eredményes munkássága elis­meréseként nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta Keserű Jánosné könnyűipari miniszter­nek. Eredményes gazdasági mun­kásságuk elismeréseként, nyug­állományba vonulásuk alkalmá­ból a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend kitüntetést adományozta Szili Géza nehéz­ipari miniszterhelyettesnek, a Munka Érdemrend arany foko­zatát Bakos Zsigmond könnyű­ipari minisztériumi államtitkár­nak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sán­­dorné könnyűipari miniszterhe­lyetteseknek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház Nándorfehérvári termében adta át. Szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos, ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnök­­helyettese, és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Irán­i túszügy Washington újabb ajánlata Az algériai közvetítő küldött­séggel folytatott négynapos tárgyalássorozat után az Egyesült Álllamok „újrafogal­mazta” a túszügy megoldásával kapcsolatos álláspontját — kö­zölte kedden este Warren Christopher amerikai külügy­miniszter-helyettes. Ezt az algériai közvetítők tu­domására hozták, és azok még aznap hazaindultak, hogy tá­jékoztassák kormányukat, majd pedig továbbítsák Washington üzenetét Teheránba. Christopher nem közölt rész­leteket. A The New York Times szerdai számában olyan érte­sülést közöl, hogy Washington a túszok szabadonbocsátásával egyidőben hajlandó lenne egy bizonyos — az Irán által köve­teltnél lényegesen kisebb — összeget átutalni egy algériai bankszámlára. Amint az ame­rikaiak elindulnak hazafelé, a bank az összeget eljuttatja Iránnak. Washingtoni értesülések sze­rint amerikai kormánykörökben sem igen bíznak abban, hogy az új javaslatot kedvezően fo­gadják Iránban, és maga Car­ter elnök is úgy véli: még Ro­nald Reagannak is lesz tenni­valója a túszügyben. Kinevezés, felmentés A kormány Bonifert Ádámot , igazságügyminiszter-helyet­­tessé, Burján Sándort a Ma­gyar Távirati Iroda vezérigaz­gatójának első helyettesévé ne­vezte ki. A Minisztertanács Vallus Pált az Országos Anyag- és Árhiva­­tal első elnökhelyettesévé, Spi- sák Ferencet a hivatal elnökhe­lyettesévé nevezte ki. A Minisztertanács, érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből Tompa Sándort, az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét. A népgazdaság 1981. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) A kukoricatermés valamelyest kevesebb a tervezettnél. A bur­gonya-, a zöldség- és gyü­mölcsfélék termésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervezettnél kisebb. Az ál­lattenyésztés a tervezettet vala­melyest meghaladóan fejlődött. A mezőgazdaság anyagi-mű­szaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelhasználásban a ta­karékosság fokozódott. Mező­­gazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az áru- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozásá­ra tett intézkedések eredménye­ként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a A munkaképes korú népes­ség és a szocialista szektor­ban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szol­gáltató ágazatokban nőtt. Az év sorára jelentősebb foglal­koztatási vagy munkaerő-ellá­tási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kijelölt területeken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőt­tek, a mezőgazdasági terme­lésből származó bevételek is a számítottal megegyezően emel­kedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelentősen magasab­­bak az 1979. évinél, nagyobb­részt a családi pótlék növelé­se és egyéb életszínvonal-poli­tikai intézkedések hatására. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfelelően ala­kult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg, mint az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom rá­tervezettnél nagyobb mérték­ben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben első­sorban az újonnan kezdődő beruházások számának mérsék­lődését eredményezte. A tervezett ütemben, vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésre előirányzott ki­lenc nagyberuházás közül hét (Deáki Bauxitbánya, Bélapát­falvai Cementgyár, Magyar Viscosa­pan II., Tiszai Kőolaj­finomító 1. üzem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria kőolajveze­ték, Vörösmarty téri kulturális központ) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bá­nyászati kutatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukciója) maradnak ké­sőbbre kisebb munkák. lumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A lakosság fo­gyasztása 0,5-1 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál job­ban nőtt az élvezeti cikkek fo­gyasztása és a szolgáltatások igénybevétele. Az élelmiszer-ellátás az év folyamán összességében ki­egyensúlyozott volt. Iparcikkek­ből az év elején a szokásosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcsoportban javult. Emel­lett is gyakran nem volt kielé­gítő a választék. A lakosság infrastrukturális ellátottsága a tervezettnél va­lamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85-86 ezer lakás készült el. A gyógy­intézeti ágyak, valamint az óvodai férőhelyek száma - utóbbi elsősorban a társadal­mi összefogás eredményeként - a tervet meghaladó mérték­ben nőtt, az óvodákban elhe­lyezhető gyermekek aránya el­éri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a tervezettnél több épült­­nek erőteljesebb fokozása mel­lett jobban kell kielégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. Ennek megfelelően különösen a gépipar, ezen be­lül főként a híradás- és vá­kuumtechnikai-, a műszer- és a fémtömegcikkiipar, valamint a vegyipar, ennek keretében a gyógyszer- és a növényvédő­­szer-gyártás, a gumi és mű­anyag-feldolgozó ipar termelé­se és értékesítése emelkedik számottevően. A belföldi és a külföldi ke­reslethez igazodva meggyorsul a termelés szerkezetének kor­szerűsítése. A gazdasági sza­bályozórendszer és egyéb in­tézkedések is elősegítik, hogy a piaci alkalmazkodásiban, a termelés hatékonyságában meglévő, illetve kialakuló kü­lönbségek mielőbb felszínre ke­rüljenek és a hatékony vállala­tok gyorsan fejlődjenek. Jelen­tős haladást kell elérni a gaz­daságtalan vállalatok tevé­kenységének hatékonnyá tételét célzó programok végrehajtásá­ban, a gazdaságtalan terme­lésnek jövedelmezővel történő felváltásában. A termelés kor­szerűsítését segíti, hogy foly­tatódnak az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítás­technikai központi fejlesztési programok és megkezdődik a gyógyszer-, növényvédőszer- és inteszmediergyá­rtás, valamint az elektronikai alkatrész- és rész­egységgyártás központi fejlesz­tési programjának végrehajtá­sa, továbbá az energiagazdál­kodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának növelését szol­gáló p­rog­ramok megvalósítása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási kereslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási­­kan­rbontartási munkák növeked­nek. Az építőipari szervezetek feladata, hogy­­ vállalkozási készségük növelése mellett — tovább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munkafegyel­met, csökkentsék a kivitelezési időtartamokat. Az irányítás se­gíti az építési piac kereslet­­kínálat egyensúlyának megszi­lárdulását. Az átlagbérek a terveknek megfelelően nőttek Fő feladat: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítása A gazdasági munka fő fel­adata 1981-ben is a népgaz­daság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének ja­vítása, és a lakosság elért élet­­színvonalának fenntartása, az életkörülmények javítása. A termelés és a belföldi felhasz­nálás növekedése és összetéte­le e célnak megfelelően ala­kul. A nemzeti jövedelem belföl­di végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet. Ezt első­sorban a felhalmozás, ezen be­­lül a beruházások további csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasztása kismér­tékben emelkedhet. A termelés továbbra is mér­sékelt, de az 1980. évit megha­ladó ütemben és differenciál­tan nő. A növekedés nagyobb­részt a gazdaságos kivitel bő­vítését szolgálja. Meg kell gyorsítani a gazdaságtalan ter­melés visszaszorítását és az ezáltal, valamint a belföldi ke­reslet mérséklődése következté­ben felszabaduló kapacitáso­kat az eddiginél eredménye­sebben kell a kivitel növelésé­re és a behozatal helyettesíté­sére hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb munkaidő-kihasználásban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításában rejlő tartalékok feltárásával a munka termelékenysége a ter­melésnél jobban növekedjék, az álló- és forgóeszközök ki­használása pedig a korábbi évekénél eredményesebb le­gyen. Az energia- és anyagta­karékosság fokozása és a rá­fordítás szerkezetének éssze­rűsítése révé­e el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfel­jebb a termeléssel azonos mér­tékben emelkedjenek. Az 1981. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 182 milliárd forintot lehet fordítani. Az iparban a tervcélokkal összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bővül­het. Az ipari termékek kivitele­ 1980 - 100 Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 Belföldi felhasználás 99,0— 99,5 Ipari termelés 103,0—103,5 Országos építés-szerelés 99,0 Mezőgazdaságii termékek termelése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 Lakosság fogyasztása 101,5 a salvadori baloldali erők előrenyomultak Kedden este Salvador észa­ki részén folytatódtak a harcok a junta alakulatai és a felsza­badító erők között. Chalate­­nanga vidékén volta­k a leghe­vesebbek az összecsapások. A harcok kimeneteléről egyelőre nincs megbízható értesülés. Mindkét fél veszteségei súlyo­sak. A baloldali erőik megerősítet­ték, hogy kedden 30 kilométer­re előrenyomultak, s ellenőr­zésük alatt tartják Osob­ala városát, amely 130 kilométerre fekszik a Salvadori fővárostól. Az ellenzéket tömörítő Forra­dalmi Demokratikus Front köz­leményében ugyanakkor rámu­tatott arra, hogy az előnyomu­lást, a jelenlegi harcokat nem lehet a baloldal végső és teljes offenzívá­jának tekinteni, mert az egyelőre még várat magá­ra. A front szerint az erről szó­ló híreket a junta terjeszti, hogy igazolja a térség lakosai, főként a földművesek elleni megtorló akcióit, s hogy „nagy győzelmet" könyvelhessen el a gerillák fölött. - NAPLÓ - 1981. január 1., csütörtök 2 Üdvözlőtávirat A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban köszöntötte a Luxem­burgi Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságát a párt meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmából. árváltozás A hántolt rizsfajták fogyasz­tói ára január 3-tól mintegy 8 százalékkal emelkedik, így például az egy kilogrammos fényezetlen hántolt rizs fo­gyasztói ára 24 forint helyett 26 forint lesz. Az ár- és szabályozórendszer javítása a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban gabo­nafélékből - átlagos időjárás esetén - az 1980. évi termés­­mennyiség megközelítése a fel­adat. A zöldségek és gyümöl­csök, valamint az ipari növé­nyek termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hús­termelés kisebb mértékben, az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és sza­bályozórendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a te­nyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmi­­szeripari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának változatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a me­zőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és energ­iatakarékosság, javul a meglévő gépek és épü­letek hasznosítása, a terme­léshez szükséges anyagok fel­­használása. Növekszik a me­zőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége. Az 1981. évi szállítási felada­tokkal összhangban az áruszál­lítás 1-2 százalékkal, a sze­mélyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési teljesít­mények 4,5-5 százalékkal növe­kednek. A beruházások mind az álla­mi, mind a vállalati döntési kör­ben csökkennek. Ennek megfe­lelően történik a felhalmozási célú pénzforrások szabályozása. A beruházási eszközöket a fo­lyamatban lévő beruházások befejezésére, illetve ütemes foly­tatására kell összpontosítani. Új beruházások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált megva­lósítás feltételeinek megterem­tése esetén kezdődnek. Új nagy­beruházásként megkezdődik a Szolnoki Papírgyár rekonstruk­ciója és az Árpád-­híd szélesíté­se, valamint az előkészítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásainak a kivitelezése. A termelő ágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyagellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökken­tő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredménye­ző vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel össz­hangban emelkedhetnek. Javí­tani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdálkodá­sát, a termelőeszköz-kereskede­lem munkáját, a vállalatok kö­zötti együttműködést. A népgazdaságban foglalkoz­tatottak száma várhatóan csök­ken. Fontos cél: az elért életszínvonal megőrzése Továbbra is fontos gazdaság­­politikai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az át­lagos nominálbér és a fogyasz­tói árszínvonal azonos ütemben, 4,5-5 százalékkal emelkedik. Az egyéni keresetek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően növekedhetnek. A pénzbeli társadalmi jutta­tások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és többgyermekesek családi pótlékának reálértéke - az 1980. évi családipótlék-eme­­lés egész éves hatásának ered­ményeképpen - emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1-1,5 százalékkal ha­ladja meg az 1980. évit. A la­kosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez job­ban igazodó bővítésével javul. Szervezettebbé és rugalmasab­bá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszolgálás színvonalának növelését az új üzemeltetési formák, üzlettípu­sok is elősegítik. Állami és magánerőből 76- 78 ezer lakás, ebből állami be­ruházásként mintegy 23-24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a telekgazdálkodás és -elosztás fejlesztése, a műszaki tervválaszték bővítése és a la­kásépítés pénzügyi feltételeinek javítása. Az egészségügyi ellátás, javí­tására mintegy 1500 új gyógy­intézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és járóbeteg­­ellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma el­éri a 98 ezret, a tízezer, lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsődei el­látottság javítását 3000—3500 új férőhely létesítése szolgálja. Ezzel a bölcsődés korúak férő­hely-ellátottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A közok­tatás fejlesztésére 1100 új álta­lános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi intézetek férő­­helyállománya, s javulhatnak a középiskolai és a szakmunkás­­képzés feltételei. Folytatódik a­­ Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődési fejlesztések közül folytatódik a Budavári Palota helyreállítása. Befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése, megkez­dődik a Magyar Állami Opera­ház rekonstrukciója. A külkereskedelmi forgalom­ban a cél az, hogy a rubel el­számolású külkereskedelmi mér­leg hiánya csökkenjen, a nem rubel elszámolású külkereske­delmi mérleg egyensúlyban le­gyen. A kivitel 7,5-8 százalék­kal, a behozatal kismértékben emelkedik. ★ A tervcélok alátámasztására a gazdasági szabályozórendszer néhány eleme 1981-ben módo­sul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök össz­hangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező gazdasági eredmé­nyek gyorsabb kibontakozását segítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékforgal­mazást, a külkereskedelmet, a beruházásokat, a lakosság jö­vedelmét és a fogyasztói ára­kat, a termelői árakat, az okta­­­­tás fejlesztését és a terv végre­hajtásának ellenőrzését illető intézkedésekről.

Next