Napló, 1987. november (Veszprém, 43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
Jubiláló távközlés (3.) Az örökifjú emberek „A nevem Köteles Gábor. Miskolcon születtem, Mezőkövesden laktam, majd Budapestre költöztünk, jelenleg Tapolcán élek. Hároméves vagyok." Így mutatkozott be a Veszprémi Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőség vezetőjének kisfia az új óvodában annak idején, amikor - 1974-ben - Köteles Józsefet kinevezték a taliándörögdi beruházásért felelős létesítményi főmérnöknek. S a történet teljességéhez tartozik, hogy az ifjabb Köteles négy év múlva már Veszprémbe járt iskolába ... Kalandozások A fenti kis „életút" jól példázza, hogy a mikrohullámú távközlésben dolgozni nemcsak foglalkozás, hanem életforma. S gyakran nemcsak a dolgozóké, hanem családjuké is. Ám míg rádió- és tévéadók sokfelé vannak az országban, űrtávközlési földi állomás csak egy. S úgy tűnik, a taliándörögdi objektum, majd a veszprémi felügyelőség megszületése helyhez kötötte a korábban vándorlásra kész szakembereket. A Kab-hegyi „hőskor" bizony embert próbáló idő volt. Az elhagyatott hegycsúcson, kilométerekre minden lakott helytől, romantikus, de egyúttal igen kemény is volt az élet. A hat szolgálati lakás a mainál is „lakáshiányosabb” időkben nagy csábítóerő volt. Hoszszabb ideig azonban kevesen bírtak itt. Az erdei barangolások, nagy gombázások felüdülést adtak - ám nagy volt a Az ilyen élet azonban nem való mindenkinek. A Kab-hegyi adónál az 1962-es induló létszámból 1975-re már csak nyolcan maradtak meg Roszkopf László állomásvezető mellett. Ebben a csapatban azonban olyan emberek voltak, mint Farkas Boldizsár üzemmérnök, aki a veszprémi felügyelőségvezetőhelyettese lett, vagy Dékán Miklós üzemtechnológus, aki ma az Országos Mikrohullámú Központ felügyelőségvezetője. S az eltávozottak közül is a legtöbben a szakmában maradtak, feljebb léptek, mint például G. Tóth Károly üzemmérnök, akiből a Magyar Posta Központja műsorszóró osztályának vezetője lett. Taliándörögdről is indultak Az állomások szakembereiből sokat profitálnak e települések. Többen dolgoznak közülük másodállásos iparenge- réllyel rádió -tévészerelőként, híradós technikai műszerészként. Komoly társadalmi munkát is végeznek mindkét városban mint ezt több elismerő oklevél is tanúsítja. A veszprémiek látják hasznát annak is, hogy a riadalom, amikor egy asszony elindult gyöngyvirágot szedni, s nem tért haza. Úgy eltévedt, hogy másnap délben bukkant csak emberekre. Az állomások egyébként felkészültek az ilyen esetekre. Elhagyatottságuk, a lakott helyektől való távolságuk, földrajzi környezetük olyan, hogy a nagy havazások rendre bezárják az ott dolgozókat. A legutóbbi télen is volt részük a több napos szolgálat „örömeiben" mind a Kablhegyen, mind a Taliándörögdön dolgozóknak. Mert az űrön át a világra nyíló „ablakot", s az interkontinentális telefonvonalakat nyitva kell tartani, a Televízió információira a nehéz időkben még nagyobb szükség van, mint máskor. Tehát, ha megszűnik a közlekedés, az állomások 24 órás szolgálata meghosszabbodik. 48 vagy még több órás lesz, tart, míg meg nem érkezik a váltás, szakmai karrierek. Már említettük, hogy a beruházás időszakában itt volt létesítményi főmérnök a mai felügyelőségvezető, Köteles József. "De az űrtávközlés szakmai kihívásano meg a lakáslehetőség — csábította megyénkbe Sopronból Geisz Józsefet is, aki három évig dolgozott technológusként Taliándörögdön, mielőtt a Kab-hegyi adó üzemvezetője lett. Taliándörögdön a létszám 50 százaléka diplomás szolgálati idején túl is hasznos munkára foghatja energiáját, így lett a Kaib-hegyi adó bázisa, a felügyelőség székhelye Veszprém, míg az űrtávközlési földi állomás „hátországa" Tapolca. városi televízióvá" a húszemeletes épület felső szintjén osztozó Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőség jó szomszédként besegít ezzel-azzal a közvetítések sikerébe. Korábban az OOK által bérbe adott stúdióból „lőtte fel” mikrohullámon aműsort a kábelrendszer antennájára, napjainkban pedig az Egry lakótelep még különálló nagyközösségi antennarendszere számára teszilehetővé a városi televízió műsorának vételét. Vélhetnénk, a városok vonzása miatt hoppon maradtak a falvak, ez azonban nem így van. Különösen Taliándörögd fűzött nagy reményeket az űrrel való kapcsolathoz. Ezek némelyike persze naivitásnak bizonyult — ám a falu neve országosan ismertté lett az állomás révén. Taliándörögd nemcsak jó bekötőutat kapott, hanem új önérzetet is. Megállt a lakosság csökkenése, új házak épülnek, az állomás dolgozóinak aktív társadalmi munkájával rendbe hozták a művelődési házat. Az űrtávközlési földi állomás dolgozói egyébként akár kultúrházszépítő gmlkként is beválnának. A taliándörögdi mellett dolgoztak a tapolcai tsz művelődési házán és a diszelin is. De a Kab-hegyiek sem maradnak el mögöttük a társadalmi munkában. Kezük nyomát sok minden őrzi a környék falvaiban: Úrkúton, Szentgálán, Herenden. A közösségi élet szervezeti keretei is megvannak az állomásokon. Az természetes, hogy létrejöttükkel párhuzamosan megalakultak az MSZMP-alapszervezetek is, de például Kabhegyen az elsők között alakult szocialista brigád is. A brigád később az állomást felavató Kossa István nevét vette fel, s több ízben ért el ezüst és arany fokozatot. A brigád szolgál keretéül egy kiemelkedően jó újítómozgalomnak. Rendszeresen ők nyerik a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatósága újítási versenyét. Kiemelkedő évük volt 1985, amikor két hónap alatt 28 (!) újítást adtak be az állomás dolgozói. Az újítómozgalom, a tömegsport, a társadalmi munka, a közösségi élet sokat köszönhetett a felügyelőség három KISZ-alapszervezetének is. A dolgozók legnagyobb bánatára azonban ezek közül mára már csak egy maradt. — Nem a közömbösség jele ez - mondja Köteles József —, csak éppen az a társaság, amely fiatalon, tele lelkesedéssel idejött dolgozni, többnyire itt is maradt. Együtt öregszünk az állomásokkal. Ez az utolsó mondat mindenesetre biztató. Mert lehet, hogy a KISZ-korosztályból lassanként „kikopnak” a jubiláló távközlési állomások dolgozói, ám ha munkahelyükkel együtt öregszenek, örökifjak maradnak. Mind a Kab-hegyi adó, mind a taliándörögdi űrtávközlési földi állomás története bizonyítékok sorozata amellett, hogy a folytonos megújulás életük legfőbb jellemzője. Láng György Géza Szakmai karrierek Jó szomszédság A fiatalok gyára A gyárba lépve azt hittem, utolsó éves szakmunkástanulók. Oly fiatal gárda fogadott Tapolcán a kenyérgyárban. A kollektíva több mint ötven százaléka 30 éven aluli. Másképp nem is bírnák a napi munkát. Idős szakmunkásaik nyugdíjba mentek. A Tapolca, Nagyvázsony, Zánka háromszögben nyáron 220, télen 150 elárusítóhelyet látnak el ötféle kenyérrel, péksüteménnyel, leveles, vagy töltött készítményekkel. Szabó Veronika az abslagos. Formázza, szakajtóba rakja a már élő, szép kenyérré formálódó tésztát. Készül a fonottkalács. De készül még vagy harmincféle más is. Vekni, cipó, kalács, briós, túróstáska, mákos, ízesbatyu, piskóta, torta. Szemet gyönyörködtető, illatos, burgonyás Vázsonyi kenyér, az egyik legkeresettebb terméke a gyárnak. .Tóth János elszedő polcokra rakja a folyamatosan érkező friss, forró kenyereket. Péterfay Endre képriportja Vállalatok kibontakozásköreiben (I.) Az út nem ismeretlen A stabilizációs, kibontakozási program sikere nagymértékben múlik azon, hogy a benne foglaltakat mennyire tekintik magukénak a gazdálkodók, mit tesznek megvalósításuk érdekében. Ezért felkerestük öt nagyvállalat vezetőjét, hogy a velük készített interjúkon keresztül egyfajta keresztmetszetet adjunk arról, megyénk ipara miként is járul ahhoz, hogy valós tartalmat kapjon a mindannyiunk életében meghatározó szerepet játszó kibontakozási program. Elsőként Kormos Ernővel, a Balaton Bútorgyár igazgatójával beszélgettünk. A legjobbak között, de... - Az MSZMP KB júliusi határozata, valamint a kormány munkaprogramja egyaránt őszintén és nyíltan tárja fel a jelenlegi helyzetünket, konkrétan megjelölve munkánk gyengeségeit. Ennek szellemében hogyan ítélhető meg a vállalat jelenlegi helyzete? - Éppen másfél évtizede elhatározott vállalati stratégiát követve napjainkra a Balaton Bútorgyár egy eredményesen működő, középnagyságú bútorgyárrá fejlődött. Némi szerénytelenséggel azt is mondhatnánk, kategóriánkban a legjobbak közé kerültünk. Termékeink keresettek mind a belföldi, mind az exportpiacokon. Elérte az ipari átlagot háromszorosan meghaladó jövedelmezőségünk fedezetet biztosított dolgozóink keresetének jelentős emeléséhez, fejlesztési elképzeléseink megalapozásához. Ma pontosan annyi a nyereségünk, mint amennyi volt a termelésünk értéke 15 évvel ezelőtt. - Mi állott az akkor megfogalmazott stratégia középpontjában? - A termelés folyamatos bővítésével, a termékszerkezet állandó korszerűsítésével itt a jelenlegi helyünkön érjünk el olyan szintet, teremtsünk olyan anyagi bázist, amellyel megalapozhatjuk egy új gyár építését, kitelepülve a város központjából. Az ehhez szükséges terveket már jó pár éve elkészítettük, ma is helytállók, forrásainktól függően valóra válthatók. A másfél évtized persze kissé hosszúnak tűnhet, de mindvégig csak magunkra támaszkodhattunk, segítséget sehonnan sem kaptunk. - Vagyis elégedettek? - Szó sincs róla. Eredményeink nem feledtetik gyengeségeinket. Mindenekelőtt a termelés, a gazdálkodás minőségének terén. Az előbbiek alapján nem arra gondolok, hogy munkánkkal kapcsolatosan számottevő lenne a minőségi kifogás. A külpiacra kerülő 70 ezer székből például csak mintegy 50-60 darabot kifogásoltak, elsősorban szállítási sérülésekből adódóan. A 400 millió forint értékű belföldi termelésünknek csak mintegy 0,7 százaléka ellen volt garanciális jellem Stratégia - Mit ért a termékszerkezet folyamatos megújulásán? - Többek között azt, hogy a belföldi piacon is mindig igazodni tudjunk a változó kereslethez, igényekhez. Valószínűsíthető, hogy a gyermekbútoroknál a megszűnő dotáció miatt mérséklődik a kereslet. Ezt egy nagyobb választékkal szeretnénk mérsékelni. A kombi csecsemőágyból például négy típust kínálunk jelentős árkülönbségekkel. Két önálló gyermekbútorcsaláddal is jelentkezünk a piacon. A több éves fejlesztőmunka eredményeként kialakított igen széles választékú székkategóriában is több új modellt kínálunk a kereskedelemnek, mindenekelőtt irodai és munkaszékeket. Tovább bővítjük a középárfekvésű lakossági étkezőgarnitúrákat, valamint több, szemléletében és stílusában is újszerű típust is bemutatunk. - A gazdálkodás minőségének javítását is ,,megcélozzák"? - Feltétlenül, hiszen alapvető érdekünk, egy olyan jövedelemszint elérése, amely biztosítja a kölcsönvett pénzek tervezett ütemű visszafizetését, az eddig elért szociális juttatások megtartását. Az előttünk álló nem könnyű feladatok ugyanakkor a gyár kollektívájától átlagon felüli teljesítményt is kívánnak, amelyet nem lehet egy észrevétel. A minőség biztonságában kell előbbre lépnünk. A szín-, a fényállandóság biztosításában, a lakkozás általunk megszabott kopásállóságának garantálásában. A gazdálkodás minőségének javításakor pedig a gyártmányszervezésben, a számítógépes folyamatirányításban meglévő lehetőségekre, no és persze a még rugalmasabb, az igényekre gyorsabban reagáló piaci munkában rejlő tartalékokra kell, hogy utaljak. - A vállalati kibontakozási programnak, figyelembe véve az említett gyengeségeket is, melyek a meghatározó csomópontjai? - Mi nem dolgoztunk ki új programot. Elhatározott fejlesztéseinkkel, a stratégiai elképzeléseink további, következetes valóra váltásával beleszaladtunk a napjainkban sokat emlegetett kibontakozási programba. Ha ez nincs, mi akkor is azt teszszük, amit teszünk most. Pontosabban a megjelölt út nem ismeretlen számunkra. A változó feltételeket persze figyelembe vesszük, s ennek alapján feladataink két fő jellemzője: a konvertibilis exportunk erőteljes fokozása, a belföldi piaci mozgásokhoz igazodó struktúraváltás. Mindennek érdekében az elkövetkező években a termelést 13-15 százalékkal szeretnénk növelni, ezen belül az exportot 20-25-tel. Ehhez növelnünk kell a termelést, gyorsítani és biztosítani a termékszerkezet folyamatos megújulását. Az előbbit szolgálja, hogy már az elmúlt évben megkezdtük egy 3200 négyzetméteres gyártócsarnok építését a hozzá tartozó infrastruktúrával a 11-es számú telephelyünkön. Ennek elkészülte után, 1990-től a régi telepen csak alkatrészgyártás folyik majd, az eddigiekhez képest jobb feltételek között. Az új gyárban a termelés befejező munkáit végezzük. Az ehhez szükséges forrásaink kiegészítéseként 70 millió forint értékben lakossági kötvényt bocsátottunk ki. Az építéshez kapcsolódóan 60 millió forintos lízingszerződés alapján jelentős technikai, technológiai fejlesztésre is sor kerül. Ezek mindenekelőtt a munkánk gyengébb oldalaként említett minőségbiztonságot szolgálják, a felületkezeléseket teszik korszerűbbé, megbízhatóbbá, és taktika ismerni a lehetséges 3 százalékos központi bérfejlesztéssel. Meg kell találnunk a kiemelt teljesítményekhez kapcsolható magasabb bérezés lehetőségét, amelyhez ugyancsak kellenek a források. A kormány munkaprogramja szorgalmazza az exporttöbblet elérését, a belföldi felhasználás csökkentése, illetve exportra történő átcsoportosítása révén is. Úgy tűnik, a Balaton Bútorgyár elmúlt évi, s azelőtti gyakorlata ezzel ellentétes volt. Vagy csak látszólag? - Valóban két évig visszafogtuk az exportot, s elsősorban a belföldi piacra termeltünk. Ezt azonban mondhatnám, taktikai meggondolásokból tettük, a stratégiánk szinkronban van a kormányprogrammal. Az elmúlt két évben a szabályozás nem kedvezett a mi esetünkben az exportnak, s mert az anyagi forrásaink bővítése elengedhetetlen volt távlati fejlesztési céljaink megvalósításához, a gazdaságosabb belföld felé fordultunk. Ez évben, de még inkább a jövő évtől viszont a feltételek kedvezőbbé váltak számunkra. Termékeinkres a gyártmányfejlesztés következtében is - találtunk piacot, az exportpreferencia révén dolgozóink anyagi megbecsülésének forrása is bővíthető, s nem utolsósorban a technológiai fejlesztést is meggyorsíthattuk. Nevezetesen a lízingszerződéseket a közösvállalkozások útján, így már ez évben a tőkés kiszállításunk mintegy 50 százalékkal meghaladja a múlt évit, s jövő esztendőben további 30 százalékos növelést tervezünk. Mindehhez a lehetőséget persze a fejlesztéseink teremtik meg, amelyek 200 millió forintot igényelnek. Nagyságát jól jellemzi, hogy korábban három ötéves terv alatt használtunk fel annyit, mint amennyit most három év során. Az ehhez szükséges döntéskor hosszasan gondolkodtunk, hogy szabad-e ilyen pénzügyi terheket vállalnunk. Olyan időszakban, amikor egyelőre még nem láthatók a bekövetkező változások és azok hatásai. De bíztunk abban, hogy a népgazdaság mélypontján is lehet, sőt kell fejleszteni. Mert ezáltal csakis jobb pozícióba kerülhetünk, mint azok, akik kivárnak. Őrizni a lendületet - Szabályozók. Napjaink egyik legérzékenyebb területe. Vajon ennek már ismert változásai milyen helyzetbe hozzák 1988-ban a vállalatot? - Az év során többször, több alternatíva alapján végeztünk próbaszámításokat, melyek szerint a vállalat nem kerül kedvezőtlenebb helyzetbe a felhasználható nyereséget illetően, mint ez ideig volt. - Konkrétan, számokban ez mit jelent? - Az idén vállalatunk várhatóan mintegy százmillió forint nyereséggel zárja az évet, ebből nálunk marad, az elvonások után, 13—14 millió forint. Jövőre, hogy ugyanennyi nálunk maradó nyereség legyen, „csak” 30 millió forint eredményt kell összehoznunk. Ennek biztosítása azonban ugyancsak nehéz feladat. A számítások óta megismert, bejelentett és elfogadott alapanyag-áremelések például elviszik jelenlegi nyereségünk egyharmadát. Az elképzeltnél nagyobb mértékű a nyereségadó, a társadalombiztosítási járulék, s megmaradt a vgmk-különadó is. Gondolom, a növekvő költségek egy részét Önök is ellensúlyozzák némi áremeléssel. Kénytelenek leszünk. A már említett alapanyagok árának emelkedése, a forgalmi adó belépése miatt várhatóan 12- 13 százalékkal növekszenek áraink. A gyermekbútoroknál a dotáció megszűnése miatt a fogyasztói áremelkedés természetesen jóval nagyobb. Ám a kereskedelem ennek ellenére nem számol jelentős keresletcsökkenéssel, s a jövő évben is annyi kombi-ágyat rendelt tőlünk például, mint amennyit az idén. De ha mégsem mérték, mértük föl jól a gyermekbútorigényeket, akkor bizony igen nehéz helyzetbe kerülhetünk. Ezért törekszünk széles választékot biztosítani a Kombi-ágyból, mely eddig rendkívül keresett volt, és esetleges exportpiacot is keresünk e termékek számára. - Végül is tehát az áremeléseik nem ellensúlyozzák a költségnövekedéseket? - Valóban nem. Ám a kedvezőbb adózás, egy, az ideihez hasonló kereslet, amelyet mi is alakíthatunk, s az ideinél hatékonyabb munka — s mi elsősorban erre koncentráljuk figyelmünket — eredményeként úgy érzem, mindenképpen rrt megőrizhetjük lendületünket. Andrássy Antal NAPLÓ - 1987. november 2., hétfő -