Napló, 1989. május (Veszprém, 45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

2 - NAPLÓ - 1989. május 2., kedd Grósz Károly beszéde a budapesti nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) hagyományosan nemzetközi seregszemléjén, egyben egyik jeles nemzeti ünnepünkön a nagygyűlés résztvevőit, s hangsúlyozta: az MSZMP egyszerre nemzeti és internacionalista párt, az emberiség haladásáért, a békéért, a szocializmusért küzdő erőkkel vállal sorsközösséget, miközben nemzeti érdekeinket is maradéktalanul képviseli. Meggyőződését fejezte ki, hogy minden nép csakis a más népekkel való együttműködés révén kamatoztathatja tudását, tehetségét, gyarapíthatja nemzeti értékeit és járulhat hozzá az egyetemes kultúra gazdagításához. Hazánk reformtörekvéseinek távlati célja az is, hogy felzárkózzunk a fejlett országokhoz a gazdaságban, a kultúrában, anyagi és szellemi téren egyaránt. Ez is történelmi távú időszakot igényel, de nemzetünk jövőjének ez az egyedül lehetséges útja. Az MSZMP kezdeményezője, aktív részese, felelős tényezője akar lenni e nagy nemzeti vállalkozásnak — húzta alá a főtitkár, rámutatva, hogy a párt történetének új fejezete kezdődött el az 1988. májusi pártértekezleten, amikor lezárt egy nagyon fontos, de ellentmondásos korszakot. Megoldatlan problémák halmozódtak egymásra A továbbiakban az elmúlt több mint három évtized eredményeire emlékeztetett, majd kifejtette: hosszú éveken keresztül a nyugalmas, csendes felszín alatt hatalmas feszültségek erjedtek, megoldatlan problémák halmozódtak egymásra. A párt akkori vezetése és a kormány a hetvenes évek elejétől - az egész politikai intézményrendszer hallgatólagos támogatását sem nélkülözve - fokozatosan elhanyagolta a konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményét. Részben nem vette észre, részben pedig szándékosan eltakarta a magyar gazdaság és a magyar társadalom alapvető gyengeségeit - köztük a szellemi munka leértékelődését. Ezzel azt a hamis közérzetet táplálta az egész társadalomban, hogy elért eredményeink korszakos jelentőségűek, időtállóak, elegendőek ahhoz, hogy hazánk a fejlett világ országai közé emelkedhessen. A gazdasági vezetők közül nem kevesen hitték el, sőt egyesek terjesztették is magukról, hogy a nép érdekében titkolják el a valóságot, cserélik fel a termelés és az elosztás normális sorrendjét. A rend, a kiegyensúlyozottság látszatát erősítették akkor is, amikor már a rendetlenség szaporodott, a nyugtalanság erősödött. Az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos helyzethez vezetett. Hosszabb távra visszatekintve is elveti a szocializmus építésének azt a formáját, amely egy szigorú, merev, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyban működik, amely csak az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni és csoportos érdekeltséget, az alkotó kezdeményezést, éppen ezeket fojtja el — hangoztatta a pártfőtitkár, megerősítve, hogy az MSZMP tagadja a politika elsődlegességének azt a torz értelmezését, amely a gazdasági törvények, érdekek ellenében akar hatni, határozottan ellenzi, hogy közvetlenül, aprólékosan avatkozzék be a gazdasági folyamatokba. Ugyanakkor kiemelte: az MSZMP a szocialista értékekből minden haladót és minden előremutatót vállal. A terhek igazságosabb elosztása Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi önmagunkhoz, hanem a nemzetközi élvonalhoz mérjük — szögezte le Grósz Károly. — A terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük. Figyelmünk, értékrendünk központjában a dolgozó, alkotó ember áll. Ebből következően, elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a munkájára felkészülő és azt kezdő fiatalok támogatását, illetőleg az idős emberek sorsával való foglalkozást, akik munkával töltötték el életüket. Újat, többet akarunk ahhoz képest, amit eddig létrehoztunk, és másképpen is, mint korábban csináltuk - mondta a többi között. A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk - bár sokan ezt szeretnék -, hanem intézményes garanciákat akarunk kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. Ez az egyik legfontosabb tanulság, amit az elmúlt négy évtizedből levonhatunk - szögezte le. Tudjuk, hogy nem a nép, az egyes dolgozó - legyen az párttag vagy pártortkívüli — felel a kialakult helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő rendszer lehetőségeivel visszaéltek. Ugyanakkor soha többé nem engedhetjük meg, hogy politikai tévedésekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen alkalmazni. Nincs nagyobb büntetés politikusok számára, mint ha a nép megvonja tőlük a bizalmat. Ez pedig megtörtént — állapította meg a főtitkár, rámutatva, hogy ezért a figyelmet a jövőbe kell irányítani, az örökös önmarcangolással ugyanis nem lehet előbbre jutni. Lejárt az idejük a tetszetős, de üres szavaknak. A magyar nép nagy többsége nyugalmat akar, munkája eredményeként egyéni és családi boldogulást. Jogállamot igényel, ahol a törvény mindenkinek egyenlő jogokat biztosít és kötelezettségeket támaszt mindenkivel szemben. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetését kívánja, a szocialista demokrácia kibontakoztatását sürgeti. Ez mindenkitől tetteket, cselekedeteket vár. Az MSZMP is az ehhez szükséges politikai feltételek megteremtésére törekszik, s tevékenységét a helyi teendőkre összpontosítja - szögezte le. A stabilizáció és a kibontakozás csak akkor valósulhat meg, ha az egész társadalom szemléletét a realitás hatja át. Nem a vágyakból - a lehetőségekből kell kiindulni. Az MSZMP nem vesz részt - mert ez elveitől idegen - a népszerű, de teljesíthetetlen követelményeket hangoztatók versenyében. A közelgő választások kapcsán kifejtette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nem ígérget, hanem felelőssége tudatában kimondja: több év következetes, kemény munkájára lesz szükség az „eltékozolt évtized" hiányainak pótlásához. Az embereknek joguk, hogy megismerjék a valóságos helyzetet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámítható politikai szervezet kíván lenni. Szocializmust, demokráciát, fellendülést akar - ez programjának három kulcsszava. Határozottan vállalja a szocializmus ügyét, olyan eszményt lát benne, amelyet nem kitalált az emberiség, hanem valóságosan benne rejlik a mai viszonyokban, ami nem elérendő állapot, hanem meglévő lehetőségek felismerése és tudatos kiaknázása — s ehhez kéri a párt a szervezett dolgozók, a magyar nép szigorúan igényes, követelményeket támasztó bizalmát. Az értékteremtés igazi forrása Az MSZMP helyes, jó politikájával képviseli a munkásérdekeket, szögezte le az előadó, emlékeztetve arra is, hogy a párt a szocializmusellenes erők támadásának kereszttüzében dolgozik. Reformtörekvéseit igyekeznek elferdíteni, őszinte szándékát kétségbe vonni, az el sem követett hibákért felelőssé tenni, sorait megosztani. Ez a magatartás - tette hozzá - végigkísérte a munkásmozgalom egész történetét. Ezért a csaknem százéves tanulság alapján a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén e helyről is kérte a magyar dolgozókat, hogy a párt tagjaiként vagy szimpatizánsokként tekintsék magukénak az MSZMP-t, támogassák politikáját, használják fel céljaik érdekében, s utasítsák el a rágalmakat. Az MSZMP marxista szellemű reformpárt, konkrét társadalmi feladatokon munkálkodó akciópárt, a szocializmust akaró sokszínű erők változatos formákban szerveződő közössége - jelentette ki, s meggyőződését fejezte ki, hogy a pártnak nagyon széles a tömeg,bázisa. Azok alkotják, akik igénylik az értelmes fizikai és szellemi munkát, a hatékonyságot, a jobb megélhetést, akik másként akarnak dolgozni és élni mint eddig, akik elkötelezett hívei a reformfolyamatnak. Őket becsüljük meg azzal, hogy ma a kellő hozzáértéssel és hivatástudattal végzett, eredményes munkát ünnepeljük, mert ez a jövőnk záloga, az értékteremtés igazi forrása - hangoztatta, majd kifejtette: azokat ünnepeljük, akik - bármely poszton - tudásuk legjavát adva, szorgalommal, tisztességesen dolgoznak. E tekintetben semmiféle különbség nincs a fizikai és a szellemi munka között. Nincs szó szembenállásukról, hanem a társadalmilag értékes, eredményt hozó munka áll szemben a teljesítmények fedezete nélkül szerzett, az elosztási-hatalmi pozícióból származó többletjövedelmekkel, a korrupcióval, a társadalom megkárosításával , a legalapvetőbb munkásérdek az értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülése. Végül kijelentette: az MSZMP az egyenrangú partneri viszony alapján kíván együttműködni a megújuló szakszervezeti mozgalommal. Szerepét nélkülözhetetlennek tartja a munkavállalói érdekek intézményes védelmében. Számít arra, hogy ez az érdekvédelem munkahelyi, ágazati, területi és központi szinten egyaránt a korábbinál sokkal több érdekütközéssel fog járni. Ezt nem sorscsapásként, hanem egy nehéz gazdasági helyzet, a modernizáció szükségszerű következményeként, sőt egy korszerűsödő politikai rendszer természetes velejárójaként értékelte. Mint hangsúlyozta: az MSZMP tagjait arra ösztönzi, hogy a szakszervezeti munkát közéleti, politikai tevékenységük egyik legfontosabb színterének tekintsék. Ez mindkét mozgalom számára kölcsönösen hasznos lesz. Grósz Károly befejezésül a közös célok, a haza és a jövő érdekében végzett eredményes munkát, biztonságot, békés jövőt kívánt a nagygyűlés résztvevőinek. A politikai demonstráció az Internacionálé hangjaival ért véget. Május elsejei ünnepségek értéken aluli kiárusításának megakadályozásával. Hatékony gazdasági szerkezetátalakítás, a munkavállalói biztonság szem előtt tartásával. Világos és tiszta költségvetési reform, ami a bevételi oldal mellett a kiadási oldal reformját is magában foglalja. Gazdasági helyzetünk világossá tétele, hogy az ország népe tudja, mivel lehet számolni. Ez megköveteli a garanciákkal párosuló partneri kapcsolatok kialakítását. Solt Ferenc a továbbiakban arról beszélt, hogy a szakszervezeti mozgalom is válaszaihoz érkezett: képes-e egy értelmes és alkotó jellegű belső koalícióval az egységet, mini szervezett erőt megőrizni, vagy politikai érdekeiktől és szándékoktól vezettetve darabokra hullik szét a mozgalom? Tudjuk, hangsúlyozta, hogy a tagság bizalmát csak gyökeres megújulással és átalakulással szerezhetjük vissza. Itt emlékeztetett a múlt hibáira, amikor a szakszervezet abban a hitben, hogy a hatalom belső résztvevőiként jobban tudja tagsága érdekeit kifejezni és érvényesíteni, illetve, hogy a belső küzdelmekkel nem akarta sokkolni a tagságot, így érte, de nélküle folytatta a küzdelmet. A tanulságokat le kell vonni, s a szakszervezeti mozgalom is a megújítás bonyolult és nehéz útját választotta. A centralizáció helyett a felelősséggel együttjáró önállóságot, demokráciát és közmegegyezést, a kettős funkció mellett érdekvédelmet és -képviseletet, a tartós érdekszövetségre épülő rugalmasabb struktúrát és működési gyakorlatot tűzve ki célul. Beszédének befejező részében a május 12-re kitűzött kormány a SZOT találkozóra való előkészületekről szólt Sali Ferenc. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során szeretnék kifejezni és érvényesíteni a bérből és fizetésből élők valós érdekeit, egy újjáalakuló, önálló, a politikai pártoktól független, de a különböző politikai érdekek integrálására kész szakszervezeti mozgalom jegyében, amely a végsőkig elmegy a közmegegyezés érdekében, de nem riad vissza, ha kell, az érdekérvényesítés kényesebb, bár veszélyektől sem mentes eszközeinek alkalmazásától sem. Végezetül május elseje méltatása mellett arra szólította fel az ünnepi gyűlés résztvevőit, s rajtuk keresztül a szervezett dolgozókat, hogy e nehéz időkben is őrizzék önbecsülésüket, a dolgozó emberek hitét és becsületét. Az ünnepi beszédet az Internacionálé követte, majd a Petőfi Színház szervezésében szórakoztató műsor volt a megyei művelődési központban, délután pedig a megyei úttörőházban. (Folytatás az 1. oldalról) Íyes terhek vállalása nem hozott kézzelfogható, érzékelhető változást, ezért értelmetlennek tűnik a terhek vállalása, a dolgozó emberek, a bérből és fizetésből élők elértek a tűréshatárra. A munkáért fizetett bérek nagysága, inflálódása következtében tovább csökkent a munka értéke, társadalmi presztízse. Mindez arra készteti a szakszervezetek vezető testületeit, hogy a tagság erejére támaszkodva önálló gazdaságpolitikai koncepciót dolgozzanak ki, ami mögé a cselekvésre kész erők felsorakozhatnak. Az ünnepi gyűlés szónoka vázolta az önálló gazdaságpolitikai koncepció lényegét. Tudatos és következetes antiinflációs gazdaságpolitika és gazdaságirányítási gyakorlat, a belső piaci kínálat bővítésével a gazdaság tudatos élénkítése. Hatékony tulajdonreform az érdekeltség és a felelősség egyidejű érvényesítésével, a közösségi tulajdon jellegének és hangsúlyának erősítésével, az állami tulajdon Az Országos Sajtószolgálat közleménye: Közös közlemény a Nemzeti Megbékélési és Elszámoltatási Bizottság megalakulásáról A nemzet tudomására hozzuk, hogy a Magyar Függetlenségi Párt kezdeményezésére megjelent pártok és szervezetek a fent írt bizottságot megalakították. Kijelentjük, hogy a bizottság az Ellenzéki Kerekasztal általános politikai irányvonalával párhuzamosan és az ott tárgyalt politikai témaköröktől függetlenül tevékenykedik, fő célja a nemzet vagyonának kezeléséért felelős vezetők elszámoltatása, felelősségük megállapítása, a nemzeti megbékélés és a magyar társadalom felemelkedésében szerepet vállalni köteles, de korábbi politikájával leszerepelt állami és pártvezetés megtisztulásának elősegítése végett. Határozott álláspontunk szerint a felelős politikai szervezetek megtisztulása nem lehet egyedül e szervezetek belügye, mert a magyar társadalmat az ő politikájuk sodorta általános válságba. E megtisztulás érdekében is az érdemi munka feltételeinek megteremtéséért hat albizottságot létesítettünk az alábbi feladatkörökkel: 1. Az MSZMP, a KISZ és a munkásőrség vonatkozásában megyénként az ottani független szervezetek útján ezek ingó és ingatlan vagyonának pontos kimutatása a szerzés idejének és jogcímének megállapításával. 2. Magyarország olyan nemzetközi szerződéseinek beszerzése és megvizsgálása, amelyek (főleg a keleti tömb országaival szemben) ránk nézve kötelezettségeket tartalmaznak (kivéve a honvédség és a hírszerzés dokumentumait, de nem kivéve a titkolt szerződéseket). 3. A magyar állam által 1948 óta felvett hitelek jegyzékének összeállítása és ezen hitelek felhasználásának vizsgálata (különös tekintettel azok akár egészbeni, akár részbeni továbbadására). 4. Az 1 milliárd forinton felüli összegű nagyberuházások és ilyenekre irányuló tervek felülvizsgálata. 5. Vagyonfelmérés (ingákra és ingatlanokra, különböző kitüntetésekre és járandóságokra kiterjedően) a felelős állami és társadalmi pozíciókban működött vezető személyiségekre vonatkozólag. 6. A koncepciós perekkel érintett személyek rehabilitációjának vizsgálata, illetve az ezzel kapcsolatban a hatalomáltal elindított vizsgálódások figyelemmel kísérése (egy tag delegálása útján). Albizottságaink útján a következtetések levonására alkalmas információkat szerzünk be, illetve a koncepciós perek felülvizsgálatára a Minisztertanács által létrehozott bizottságba küldötteket kívánunk delegálni. Munkánkat az 1989. május 13-án délelőtt 10 órakor a Jurta Színházban tartandó nyilvános ülésünkön folytatjuk. Továbbra is várjuk az eddig még távol maradt társadalmi szervezetek és pártok részvételét és felelős közreműködését. Tevékenységünkről a közvéleményt rendszeresen tájékoztatni fogjuk. Nemzeti Megbékélési és Elszámoltatási Bizottság Május elseje a világban MOSZKVA A Szovjetunióban hétfőn délelőtt országszerte ünnepi felvonulásokon, nagygyűléseken emlékeztek meg a munkásosztály nemzetközi ünnepéről, május 1-jéről. Moszkvában és a szövetséges köztársaságok fővárosaiban (Tbiliszi kivételével), valamint a nagyobb városokban milliók vettek részt a felvonulásokon és a majálisokon. A központi ünnepség moszkvai idő szerint pontosan délelőtt 10-kor kezdődött: ekkor foglalt helyet a Mauzóleum mellvédjén Mihail Gorbacsov, Nyikolaj Rizskov, valamint a szovjet párt és állam más vezetői. A dísztribünön ott voltak a diplomáciai képviseletek vezetői, a több mint száz országból érkezett szakszervezeti és munkásküldöttségek képviselői. Köztük a kínai küldöttség tagjai is, akiknek - Mihail Gorbacsov közelgő pekingi látogatására tekintve - különösen nagy figyelmet szentelt a szovjet televízió. A napsütéses délelőttön két óra alatt több mint százezer moszkvai vonult végig a Vörös téren, május 1-jét ünnepelve. BONN A foglalkoztatottság megnyugtató szavatolásáért az 1992-ig mindinkább egységesülő Nyugat-Európában, elsősorban a hosszan tartó munkanélküliség felszámolásáért, a környezet védelméért, a demokratikus vívmányok védelméért és a vendégmunkások, külföldiek baráti befogadásáért szállt síkra május 1-jei beszédében Ernst Breit, az NSZK- beli Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke. Breit először hétfő délelőtt a Deutschlandfunk nevű országos rádióállomás útján, később pedig a Recklinghausenban megtartott központi DGB-nagygyűlés fő szónokaként szólt az ország szervezett munkásaihoz, alkalmazottaihoz. Már előző nap széles körű megmozdulások voltak a Ruhrvidéken, Dortmundban, valamint Mainzban is. Az NSZK- beli május elsejei ünnepségek, a több mint kétmilliós munkanélküliség elleni harc fokozása olyan időpontra esik, amikor a Kohl-kormány is jelentős, 1,5 milliárd márkás összeget, továbbá egyéb jelentős juttatásokat helyezett kilátásba a hosszú ideje nem foglalkoztatottak támogatására Európa egyik leggazdagabb, gazdasági szempontból vezető országában. PEKING A kínai főváros lakossága az utóbbi évek hagyományainak megfelelően, nem felvonulással vagy gyűléssel, hanem a szabadban tartott üzemi és családi összejövetelekkel ünnepelte május elsejét. A nap folyamán sok tízezer ember fordult meg a Peking szívében lévő Tienanmen téren, amely az elmúlt két héten át számos diáktüntetés színhelye volt. Az ötvenes évek óta első ízben hiányzott a Tienanmen térről Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagyméretű portréja. A hivatalos magyarázat szerint a kínai párt- és állami vezetés úgy döntött, hogy mostantól kezdve kizárólag kínai nemzeti hősök portréit állítják fel a téren május elsején, és október elsején, Kína nemzeti ünnepén. Változatlanul meghagyják a Mennyei Béke Kapuja fölött Mao Ce-tung portréját, a téren pedig csak Szun Jat-szennek, az első Kínai Köztársaság megalapítójának a portréját állítják fel. A változás - mondotta a kínai illetékes - semmiféle módosítást nem jelez Kína politikájában. RÓMA Az idei május elsejét az olasz szakszervezetek a környezetvédő mozgalommal közösen ünnepelték, új alapgondolat jegyében: fordítsák közös erővel a gazdasági fejlesztést olyan irányba, amely nem pusztítja, hanem megóvja az emberi környezetet. A három nagy szakszervezeti szövetség — CGIL, CISL, UIL - 19 környezetvédő („zöld") társasághoz, kórházhoz, szervezethez intézett felhívást közös ünnepségek szervezésére, országszerte. A fő ünnepséget Velencében, a Szent Márk téren tartották. Itt mondott beszédet Bruno Trentin, Franco Marini és Giorgio Benvenuto, a három szakszervezeti főtitkár, valamint a környezetvédő mozgalom több vezetője is mintegy 20 ezer, a környékről összegyűlt dolgozó előtt. Hangoztatták, hogy a dolgozók mozgalmának új, demokratikus célokat kell állítania maga elé, és ezek között kiemelt szerepet tölt be az ökológia, mint világméretű közös harc területe, az üzemeken, vállalatokon kívül működő zöldeknek pedig össze kell fogniuk a belül tevékenykedő szakszervezetekkel, ,mk győzniakarnak ebben a harcban. MADRID A nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóinak ezreit vitték Madridban az ünnepi menetben felvonuló dolgozók. Az összefogás és a szolidaritás kifejezése volt a hétfői demonstráció, mivel a két országos szakszervezeti központ most először ünnepelt közösen azóta, hogy 1982-ben kormányra került a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE). A korábbi máig osztottság a pártpolitikai érdekekből fakadt és ezt félretéve, most látványos egységben hangoztatta a spanyol dolgozók millióinak véleményét a szocialista nézeteket valló Általános Munkásszövetség (UGT) és a kommunisták által irányított munkásbizottságok.