Napló, 1997. március ( 53. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

1997. március 1., SZOMBAT KRÓNIKA Borhamisítás ellen törvényt A Balatonvin-Csopak Bor­rend tegnap este tartotta éves közgyűlését a csopaki kister­melői pinceszövetkezetnél, melyen Benedek Fülöp, a Föld­művelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára szólt a készülő bortörvényről. Igazából a magyaroknak nincs sok szégyenkeznivalójuk a bortermelés és borforgalma­zás szabályozása területén, hi­szen az európai országok közül az elsők között alkottak törvényt a borról. Talán ezeknek a jog­szabályoknak a minőségével sem volt nagy gond, de jelenleg igen sokféle rendelet vonatko­zik a borra és nincs egységes bortörvény. Ezen a helyzeten akarnak változtatni a szakmai érdekképviseletek, a borterme­lők és a tárca is. Úgy gondolják, hogyha megszületik az új jog­szabály, akkor jóval hatásosab­ban tudnak fellépni a borhami­sítókkal szemben és garantál­hatják a származás- és eredetvé­delmet. A borrend a mostani évtől kezdve az egész borvidékre akarja kiterjeszteni a tevékeny­ségét, és céljául tűzte ki, hogy Balatonfüred-Csopak borvidé­ke hírnevét erősbítik más borter­mő vidékeken, mint ahogy tet­ték eddig is, de elsősorban Bala­­tonfüred és Csopak boraival. A közgyűlésen ezúttal hat embert avattak a borrend tagjává. Bene­dek Fülöpöt, dr. Varga Lászlót, a badacsonyi pincegazdaság ve­zérigazgatóját és a füredi társa­ság főborászát, Hudák Zoltánt, Salánki Sándort, a tihanyi Sa­­lánki családi borgazdaság tulaj­donosát, Nagy Imrét, a dörgicsei Pántlika Pincészet vezetőjét, va­lamint Cseh Ferencet, a zánkai Magyar Tenger Termelőszövet­kezet elnökét. V. I. Benedek Fülöp:­­ Nincs sok szégyenkeznivalónk Rémhír a Postabank csődje A pénzintézet 70 milliárd forint készpénzzé tehető forrással rendelkezik A Postabank ügyfeleinek, a lakosságnak és a vállalatoknak semmi okuk nincs arra, hogy ki­vegyék pénzüket a bankból. Az elmúlt napokban semmi olyan esemény nem történt a pénzinté­zetnél, amely - kivéve a most el­terjedt rémhíreket - indokolhat­ná a most tapasztalható lakossá­gi rohamot. Egybehangzóan ál­lította ezt Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyelet elnöke és Princz Gábor, a Postabank és Takarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatója pén­teken, a Pénzügyminisztérium­ban tartott tájékoztatón. Akar László szerint alapos a gyanú, hogy szervezett akcióról van szó. Erre még nincs bizonyí­ték, de elképzelhető, hogy az ügynek politikai indítékai van­nak. Princz Gábor közölte: csü­törtökön 800 millió forintnyi be­tétet vontak ki a bankból, pénte­ken ez az összeg több milliárd forintot is elérhet. A bank azon­ban minden kifizetési igényt ki tud elégíteni, 70 milliárd forint­ra rúgó, azonnal készpénzzé te­hető forrása van. Az elnök-ve­zérigazgató szerint a rémhír útja térképszerűen követhető, a fő­városból Pest megyén keresztül Szolnok felé. Akar László elmondta: a pénzügyminiszter pénteken tá­jékoztatást kért Princz Gábortól a bank helyzetéről. Az elnök­vezérigazgatói beszámoló meg­nyugtató volt. Ha bebizonyo­sodna, hogy politikai indítékok állnak az ügy hátterében, akkor ez összeegyeztethetetlen a par­lamenti demokrácia elveivel. A pénzüket kivevő állampolgáro­kat többszörösen kár éri - húzta alá az államtitkár. Egyrészt el­vesztik a betétük után még fel­számítható kamatokat, másrészt fölöslegesen hosszú időt igény­be vevő sorbanállásnak teszik ki magukat. Ezért felelőtlenek azok a személyek, akik az ilyen és ehhez hasonló hisztériákat előidézik és szervezik. Tarafás Imre elmondta: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyelet a múlt nyáron átvilágít­tatta a Postabankot a világ egyik legismertebb könyvvizsgáló cé­gével. A vizsgálat a fennálló tör­vény által előírt kötelezettség­ből fakadt, mely kimondja, hogy kétévente minden pénzintézetet ellenőrizni kell. Az ellenőrzés múlt novemberben zárult le, akkor néhány határozatot, aján­lást fogalmazott meg a felügye­let. Ezek teljesülését azóta is nyomon követik. Tarafás Imre hangsúlyozta: a felügyelet sze­rint teljesen megalapozatlanok a hírek arról, hogy a bank fizetési nehézségekkel küzdene. Az el­nök semmilyen veszélyét és okát nem látja annak, hogy a Postabank esetleg befagyasztja a vállalati és lakossági számlá­kat. Tarafás Imre határozottan kijelentette: a felügyelet semmi­lyen intézkedést nem tervez a Postabankkal szemben. Princz Gábor szerint már 3-4 napja tapasztalták a banknál, hogy rémhírek keltek szárnyra a pénzintézet helyzetéről. A fo­lyamatok oda vezettek, hogy csütörtökön délután megkezdő­dött a betétek kivonása. A Posta­bank felkészült arra is, ha hosz­­szú ideig jelentős ügyfélforga­lom lesz, és nagyarányú betétet akarnak kivenni a vállalkozások és a lakosság. Összesen 200 mil­liárd forintnyi lakossági betét van náluk. Princz Gábor utalt ar­ra, hogy folyamatosan feltöltik készpénzzel a fiókokat, és bizto­sítani kívánják azt, hogy a pén­züket kivenni szándékozók hoz­zájussanak betéteikhez.­­ Pénteken 10 milliárd forintot vontak ki a betétesek a Posta­bankból, ami 200 ezer tranzak­ciót jelent. Ezt Murányi Róbert, a Postabank vezérigazgató-he­lyettese jelentette ki a Radio Bridge hullámhosszán. (MTI) Tovább tart a kórházcsata A fekvőbeteg-ellátó intéz­ményrendszer átalakítása és a megyei kórházi ágyszámcsök­­kentés ügye csütörtökön ismét napirendre került az egész­ségügyi egyeztető fórum újó­lag összehívott ülésén az ÁNTSZ megyei intézetében. Dr. Bujdosó László megyei tiszti főorvos, a fórum titkára tegnapi sajtótájékoztatóján el­mondta, hogy az érintettek szükségesnek látták a kialakult helyzet elemzését és a tenniva­lók megvitatását. Nos, ami a helyzetet illeti, az csöppet sem megnyugtató. Működési zava­rok támadtak a krónikus betegek ellátásában, a rendszer „bedu­gult”, az ápolási intézmények leghamarabb májusban tudják fogadni a most jelentkezőket. Annak ismeretében, hogy az OEP az aktív ágyak számának jelentős csökkentése mellett 130 ápolási ágyat is megszünte­tett a megyében, ez ugyan nem meglepő, viszont komoly gon­dokat okoz az aktív betegellá­tásban is, hiszen az aktív ágyak jó részén jelenleg is krónikus betegek fekszenek. A másik nagy kérdés, mi lesz Farkasgyepűvel. Ha marad a he­lyén, az ajkai kórház kerül vál­ságos helyzetbe, ha Ajkára köl­tözik, akkor mielőbb lépni kell a fogadás feltételeinek megte­remtéséért, ám egyelőre nincs biztosítva az ehhez szükséges anyagi fedezet. Az is tisztázat­lan, mi lesz a zirci kórházzal, amelynek az OEP határozata szerint egészségügyi szakápolá­si intézménnyé kell átalakulni. Pillanatnyilag senki nem tudja, mit értsen ezen fogalom alatt - mondta Bujdosó főorvos. A fórum tegnap arról döntött, hogy tárgyalódelegációt alakí­tanak, amelynek feladata lesz megbeszéléseket folytatni az OEP és a népjóléti tárca illetéke­seivel, törekedve a peren kívüli megegyezésre. Javaslatot dol­goztak ki továbbá arra, hogy ha a Farkasgyepüi Tüdőgyógyinté­zet Ajkára költözik, miként osszák el a megyében az ott fel­szabaduló 80 ágyat. A fórum tit­kára szerint az OEP határozatá­ban benne van a tisztességes egészségügyi ellátórendszer le­hetősége, feltéve, ha megtörtén­nek a szükséges kiegészítések az egyeztető fórum véleményé­nek figyelembevételével. (l. bonnyai) Túljutottunk a mélyponton? Az átalakulás nehezén az ország túljutott - vélekedett tegnap Veszprémben Békesi László szocialista országgyű­lési képviselő. A volt pénzügyminiszter a Veszprémi Egyetem gazdaság­tan tanszéke és a Quaestor Pénz­ügyi Tanácsadó Rt. meghívásá­ra tölött egy napot a megyeszék­helyen. Előadásában áttekintést adott arról, honnan indult a ma­gyar gazdaság átalakítása, hol tart a reform, és mi várható rövid távon. Békési László szerint a hosszú távú fejlődést már nem fenyegetik szélsőséges helyze­tek, nem alakulhat ki finanszíro­zási válság, nem lesz tömeges piacvesztés, nem fordulhat elő gazdasági leépülés. - A gazdaság szereplőinek túlnyomó többsége már nem függ az államtól, autonóm vál­lalkozás. Nagyjából kialakult az európai normáknak megfelelő jogi-intézményi háttér is - hangsúlyozta. Nem titkolta el azonban a problémákat sem: makacsul tartja magát a magas infláció, az államháztartás állapota messze nem kielégítő, érezhetően erő­södik a társadalmi konfrontáció. Az államháztartás sürgető re­formja keretében már elkezdő­dött a nyugdíjrendszer átalakítá­sa, ugyanígy reformra vár az egészségbiztosítás, az önkor­mányzatok finanszírozása és a közigazgatás rendszere. - Ezekre azonban mostaná­ban, a választások közeledtével aligha kerülhet sor, hiszen a po­litikai döntések most egyre in­kább a gazdasági szempontok elé kerülnek - válaszolta tudósí­tónk kérdéseire többek között Békési László. A befektetői klub csaknem félszáz érdeklődőjének dr. Ta­­tay Tibor, a Veszprémi Egyetem adjunktusa bejelentette: tekin­tettel a csaknem egy esztendő óta tartó sorozat nagy sikerére, társadalmi szervezetként hiva­talosan is létrehozzák a Quaes­tor Befektetési Tanácsadó Klu­bot, ahova rendes és pártoló tag természetes személyeket, vala­mint intézményi befektetőket is várnak. - barták - Égő autók a megyében Egy idős hölgy tegnap dél­előtt Devecser belterületén, a Miskei út 49. szám előtti útke­reszteződésben jobbról balra kí­vánt kerékpárjával bekanyarod­ni, amikor az őt már előző VW Transporter elütötte. A kerék­páros a helyszínen meghalt. A tragédiát megállapító ajkai mentősöknek hirtelen más dol­guk is akadt. A baleset miatt fel­torlódott kocsisorban kigyulladt egy személyautó, amit a mentő­sök oltottak el. Amikorra az aj­kai tűzoltók a helyszínre értek, a mentősök bevonultak, viszont a nem sokkal azelőtt még égő sze­mélygépkocsi is eltűnt. Pápán péntekre virradó éjsza­ka a Rákóczi utca elején kigyul­ladt egy Mercedes 190-es dízel gépkocsi. A tűzoltók feltétele­zését, ami szerint szándékos gyújtogatás történt, Pápa rend­őrkapitánya megerősítette. Ne­mes Zoltán tájékoztatta lapun­kat arról, hogy ismeretlen tettes ellen szándékos rongálás bűn­tette miatt nyomozást indítottak. A Postabank és Takarékpénztár Rt. 1996. december végén 387,8 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta az évet. Ez 43,8 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Adózás előtti nyereségként 3,16 milliárd forintot ért el, szemben az 1995 végi 2,8 milliárd forinttal. Ez a Postabank és Takarékpénztár Rt. 1996-ról ké­szített és február közepén nyilvánosságra hozott gyorsjelentéséből derül ki. A bank alaptőkéje 16,45 milliárd forint, saját tőkéje 22,9 milliárd forint volt 1996 végén, szem­ben az 1995 végi 21 milliárd forinttal. A Postabank részvénytőkéjének 5 százalékát meghaladó tulajdoni hányaddal a következő részvényesek rendelkeztek tavaly de­cember végén: a jegyzett tőkéből 24,9 százalékot mondhat magának a tb nyugdíjbizto­sítási önkormányzata. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 9,9 százalékkal, a Ma­gyar Posta 6,9 százalékkal, Százhalombatta önkormányzata 6 százalékkal részesedik a bankból. A legjelentősebb külföldi befektetők pedig az Österreichische Postsparkas­se 10,4, az EA-Generali AG 5 százalékkal. (MTI) NAPLÓ 3 Szükséges a kormányváltás Szájer József, a Fidesz alelnöke Pápán tartott lakossági fórumot Eddig a magyar társadalom csak azt hallotta, hogy nincs más út, mint amit a kormány mutat. A mi politikánk viszont arra irá­nyul, hogy bebizonyítsuk, igen­is van más lehetőség. Mi több, csak alternatíva van - mondta tegnap este Pápán dr. Szájer Jó­zsef, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, parlamenti frak­cióvezető. A Griff Szállodában tartott lakossági fórumon kijelentette, ezen az úton az ország már nem mehet tovább, mert az agrártün­tetések bizalmi válsághoz ve­zetnek. Mint például a legfris­sebb esetben, amikor is a polgá­rok megrohanják a Postabankot. (Ez utóbbi ügyben Szájer József nem vélt tudatosságot felfedez­ni, s rémhírnek tartotta a cső­döt.) A fórumon elhangzott, hogy a kormány a kétpólusú tár­sadalmat erősíti a politikájával. Ugyanis Szájer József szerint a rendszerváltásnak egyre többen lesznek vesztesei, mintegy két­harmada az országnak. A Fidesz ezzel szemben olyan politikát kínál, amely ezt megszünteti, s egy erős középosztályt tud ki­alakítani. Az ország problémáit a mos­tani kormány már nem képes or­vosolni. Ezért kormányváltásra van szükség - hangoztatta Szá­jer József, egy kérdésre vála­szolva pedig kijelentette, hogy a Fidesz kész a váltásra. Mint mondta, ezt arra alapozza, hogy a pártjuk iránt egyre nagyobb a szimpátia, a pápai polgárokkal való találkozás is ezt erősítette.­ ­ németh - Szájer József a pápai fórumon hangsúlyozta: a Fidesz kész a kormányváltásra Andrányi-fotó Lemondott a mencshelyi polgármester Március elsejével lemon­dott Mencshely polgármeste­re, aki ebbéli szándékát feb­ruár első napjaiban jelentette be a képviselőtestületnek. Bocskay Rudolf tősgyökeres mencshelyi polgár, gépésztech­nikus, a helyi tsz növényter­mesztési ágazatvezetője. Dön­tését nem testületi, politikai konfliktusok okozták. Egyrészt munkahelyi átszervezések miatt nagyon megszaporodtak a napi gazdasági tennivalói, másrészt olyan önkormányzati feladatok, segélyezési ügyek kerülnek nap mint nap felszínre, amelyekben gyakorta azonnal, egyszemélyi döntést kell hoznia.­­ Úgy érzem, a két megnöve­kedett feladatkörnek nem tud­nék teljes mértékben megfelel­ni. Ezért már fél évvel ezelőtt is fontolóra vettem a lemondást. Noha úgy érzem, két évi polgár­­mesterségem során sokat tettem a közel 300 lelkes faluért - ava­tott be döntésének indítékaiba Bocskay Rudolf. Azt is elmond­ta, nem jelöltette magát a pol­gármesterségre. Elődje és a falu lakosságának ösztönzésére vál­lalta a megmérettetést és a tiszt­séget, amelyről alapos megfon­tolás után lemondott. Az új polgármester megvá­lasztásáig Egyed László alpol­gármester vette át a mencshelyi önkormányzati testület irányí­tását, amiben immár „civil­ként”, erejéhez és idejéhez mér­ten továbbra is segítséget ígért Bocskay Rudolf á lráz

Next