Napló, 2001. január (Veszprém, 57. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-24 / 20. szám

2001. január 24., SZERDA FÓKUSZ Hat és fél adag kolbász ■ Gombás Gabriella Marik András békéscsabai rendőrkapi­tány azonnali hatállyal elbocsátott három zabálós rendőrt. Ugyanis a békéscsabai fog­dában az őrök megették az őrizetesek de­cember végi sült kolbászát. Leegyszerűsítve ennyi a hír. Lehet rajta jókat röhögni, de a magamfajta hírlapíró mostanában annyit bírált rosszmájúsága - akárhogyan is igyekezem elnyomni -felülkerekedik, és kibújik belőlem az ör­dög. Hír ürügyén messzemenő rosszindulatú következtetések jutnak eszembe, és hasztalan próbálom meggyőzni magam ar­ról, hogy ez csak egy közönséges, semmitmondó, pár soros hi­rers­ke, lelki szemeim előtt megjelenik a három rendőr, amint habzsolják a lencsefőzelék lényegét. A húsz őrizetes ugyanis az év utolsó előtti napján sült kolbászt kapott (volna) ebédre lencsefőzelék körettel. A köret meg is érkezett, az őrizetesek meresztgették a szemüket, a kolbász sehol. Panaszt tettek a fogda parancsnokának, aki nyilván megindította a belső vizs­gálatot, mire a menetlevélből kiderült, hogy a fogdaőrök beke­belezték a finom falatokat. Nos, mi az, ami feltűnő a fenti infor­mációban? Elsősorban az, hogy három rendőr húsz előzetes kajáját pusztította el -főzelék nélkül. Ebből ered, hogy vagy nagyon nagyétkűek a békéscsabai rendőrök, vagy kákabélűek az őri­zetesek. De ha a várakozásnak megfelelően gonoszkodom, ak­kor közölhetem, véleményem szerint mégis a kolbász volt mi­niatűr, amiből viszont az következik, hogy a rendőrök étvágya normális, az őrizeteseknek meg kopogott volna a szemük ak­kor is, ha a lencséhez megérkezik a pirinyó méretű kolbász. De továbbléphetek az elmélkedéseimben, és eltűnődhetek azon is, vajon mekkora adag étellel etetnek (etetnének) 20 embert, ha azt hárman meg tudják enni? Esetleg azt is megkérdezhetném, mitől éhes az a szegény fogdaőr? Nincs pénze uzsonnára? Mert nyilván a munkahelyükön nem kaptak egytálételt. Vagy mégis kaptak, és azt is befalták, meg a 20 adag kolbászt is? A Belügyminisztérium elemzőinek figyelmébe ajánlom a hírt, aminek kapcsán utánaszámolhatna ott valaki, mennyiből él meg ma egy rendőr, milyen ínséges állapot az, amely arra kényszerített három rendőrt, hogy az őrizetesek sült kolbászá­ra fanyalodjanak? És mekkor­a is az a fogdás kolbász, amely­ből fejenként (rosszullét nélkül) hat és fél adagot lehet be­rámolni? Nosztalgiából mennének el? Újabb település készül Győr-Moson-Sopron megyébe Malomsok (németh) - Meg­bokrosodtak a megye északnyugati szélén élő te­lepülések. A már korábban bejelentett elszakadni kívá­nók után most egy újabb, Malomsok is válni akar. A megyeváltás tervéről a de­cemberi közmeghallgatáson, majd a hirtelen összehívott kép­viselő-testületi ülésen döntöttek a malomsokiak. A település pol­gármestere, Schweiger Emil jó ideig titokban tartotta az elhatá­rozásukat.­­ Malomsok 1950-ig Győr megye része volt, ezért aztán többen úgy gondolták, hogy jó lenne újra oda tartozni. Amikor megkérdeztük a település pol­gárait, kiderült, mintegy fele az elszakadás mellett döntött.­­ A távirati irodának leadott és lapunk tegnapi számában is megjelent közleményében az okok között a közlekedés javítá­sát, valamint a nagyobb tá­mogatás reményét jelölte meg. Igaz ez? - így van, de nem a Bakony Volánnal van gondunk, hanem azt szeretnénk, ha Győr felé len­ne jobb a közlekedésünk. Ami pedig a támogatást illeti, úgy gondoltuk, hogy Győr-Moson- Sopron megyétől többet remél­hetünk, hiszen sokkal gazda­gabb, mint Veszprém megye, jobban vonzódik oda a tőke. Másrészt őszintén be kell valla­ni, a döntés elsődleges oka a nosztalgia volt. Több mint két­százan gondolták, hogy megyét kell váltanunk. (A Bakony Volán Rt. tájé­koztatása szerint pontosan Ma­lomsok az a település, amelynek minden igényét kielégítették. Még más település rovására is, és tízmilliókban mérhető az a tá­mogatás, amelyet Veszprém megye területfejlesztésként az elmúlt időszakban juttatott Ma­lomsoknak.­­­ Legkorábban 2002-ben távozhatnak. Gondolom, ez az idő elég lesz arra, hogy elvágja­nak minden szálat, ami Veszp­rém megyéhez köti önöket, mint például a Pápa Környéki Közsé­gi Önkormányzatok Szövetségé­hez, valamint az intézményi tár­suláshoz, és még lehetne folytat­ni a sort az iskolával, közigazga­tással stb.­­ Erről még korai lenne gon­dolkodni, mert mire az Ország­­gyűlés kimondja a döntő szót, eltelhet egy kis idő. Szurkapiszka a hatalomról ■ Donát Róbert Nem jelent biztonságot a talpnyalás, mert mindig meg­van a lehetőség arra, hogy a talp, amit nyalsz, eltapos té­ged.­­ A pénzért megvett és hata­lommal rendelkező embereket csak több pénzért és nagyobb hatalomért lehet a másik ol­dalra állítani. A hatalom olyan, mint az élet. Hiába ragaszkodsz hozzá görcsösen, előbb vagy utóbb, így vagy úgy, de véget ér. A hatalom súlyos teher, mégsem akarja senki sem meg­osztani, sem átadni másnak.­­ Érdekes, ha elveszik a hatal­madat és a pénzedet, azonnal megváltoznak az elveid, és rá­döbbensz a hibákra. A koromhercegek ideje lejárt Alapos tudással bíró kéményseprők járják a településeket Balatonfüred (zatkalik) - Felgyorsult világunkban azt hihetnénk, hogy a megválto­zott fűtési viszonyok felesle­gessé teszik a kéménysep­rők munkáját. A valóság azonban egészen más: még sokáig számítani kell a fekete ruhás mesterek megje­lenésére. Mi több: be is kell őket engednünk portánkra, mert tör­vények, rendeletek (belügymi­niszteri, megyei főjegyzői) „ol­talma alatt” állnak. Annak ellenére, hogy enyhe telünk van, fűteni akár a hagyo­mányos kályhákban, akár a kü­lönféle kazánokban szükséges. A tevékenység azonban nem­csak a meleg élvezetével jár, ha­nem számos veszélyt is rejt ma­gában. Ennek kiküszöbölésére találták föl eleink a kémények tisztítását. Már az 1200-as évek­ben Nürnbergben készült fel­jegyzés a munkáról, hazánkban pedig Mária Terézia kötötte helyhez a kéményseprőket, akik valóban szerencsét (innen a ba­­bonaság) hoztak a csupa nád- és faépületek gazdáinak, hiszen ál­dásos tevékenységükkel falvak leégését tudták megakadályoz­ni. A témát Puska Ferenc mes­terrel igyekeztünk körüljárni, aki megyénk négy városában (Almádiban, Füreden, Fűzfőn és Várpalotán) és 37 településén kis csapatával nem kevesebb, mint 36 200 kémény felelőse. A gáz „belépése” korszakvá­lasztó volt - mondja a szakem­ber -, hiszen tisztább, kényel­mesebb, évente egyszer kell el­lenőrizni a kéményt, a szenes kazánnál pedig tisztíttatni. Ezek kötelező feladatok, tehát nem lehet megtagadni a seprést, amiért szabott árat kell (termé­szetesen a munka befejezése után) fizetni. A korábbi „koromhercegek” korszaka letelt, s ma már kellő műszerezettséggel (akár ipari kamerával, szondával), s ami még ennél is fontosabb: alapos tudással bíró kéményseprők jár­ják a településeket. Mindegyi­küknél ott található a vissza­áramlást mérő szerkezet, amely­­lyel megállapítható a halálesetet is kiváltható jelenség. Sajnos gyakori az emberi felelőtlenség, figyelmetlenség. A gáztüzelés­nél sokan arról feledkeznek meg, hogy a gázszag kisebb probléma, mint a tökéletlen égés folyamán keletkező színtelen és szagtalan szén-monoxid. Ha­sonlóképp könnyen megfeled­keznek a kémények karbantar­tásáról. Ezek élettartama rövi­­debb, mint a házé, s ellenőrizni kell építését, főleg a különböző anyagok lerakódását. A tapasztalat szerint az embe­rek nyolcvan százaléka szívesen és megértéssel fogadja a ké­ményseprőt - magyarázza ifj. Puska Ferenc -, a többi olykor szeret kellemetlenkedni, ami például abban is megnyilvánul, hogy nem engedik a munkát el­végezni, nem teremtik meg a feltételeket. Ha indokolt, a jegy­zőnek jelentik a hiányosságot, ám legtöbbször belátja a tulaj­donos a hibát, s a maga érdeké­ben hívja a szakembert. A bün­tetés harmincezer forint is lehet. Puska úr végezetül egy szak­cikket tesz elém, amely arról szól, hogy hazánk kéménysep­rői az első öt között vannak a hu­szonegy tagországot tömörítő Európai Kéményseprők Szövet­ségében. Az uniós csatlakozás­sal kapcsolatos feladatok elé ezért a nagy átlagnál bátrabban nézhetnek. Ifjabb Puska Ferenc és Zádori Péter munka közben. A háztu­lajdonosoknak is érdekük, hogy a kémény rendben legyen Áfrány-fotó Törvények és egyházak Veszprém (té) - A Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Kereszténydemokrata Szövet­ség szervezésében hétfőn Sem­­jén Zsolt egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tar­tott előadást a Padányi gimná­ziumban. A vendég végigkísérte az egyházi intézmények finan­szírozásában, a történelmi egy­házakkal kötött szerződések lét­rehozásában és az ingatlanren­dezés kérdésében történt intéz­kedéseket, amelyekkel az állam a vallásszabadságot deklarálta a korábbi vallási alapon megkü­lönböztető gyakorlattal szem­ben. Szólt az egyházaknak ad­ható egy százalék kérdéséről, ahol további változtatások vár­hatók. Az olasz modellt követ­ve lakossági megnyilatkoztatás után (melyik egyházat kívánják támogatni) az adótömeg egy százalékát a támogatás címzett­jeinek százalékos arányában osztanák szét az egyházak és egyházi közösségek között. Érintette az úgynevezett szekta­törvényt is: a bíróságok és ügyészségek szakértőkkel felül­bírálhatják majd, hogy az egy­házalapítási szándék mögött va­lóban vallási csoportosulás áll-e, illetve nem vallási tevékenység gyanúja esetén adatokat kérhet­nek be a szervezetektől, és rend­őrségi útra terelhetik a tisztázást. NAPLÓ 5 RÖVIDEN Új pályázat lesz Veszprém (h. é.)­Érvény­telennek minősítette infor­mációink szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a volt szovjet laktanya főépületére kiírt pályázatot. Az épület ko­rábban a Veszprémi Egyetem kezelésébe került, de terve­zett hasznosítása nem sike­rült, viszont a megyei önkor­mányzat jelezte szándékát, hogy levéltár céljára megvá­sárolná. A most érvénytelen­nek ítélt pályázatra két jelent­kező volt, de az egyetem a megyéét fogadta el. A Kincs­tári Vagyoni Igazgatóság azonban új pályázat kiírását tartja szükségesnek. Legyilkolt kutyák Székesfehérvár (mti) - Megkezdték a fertőtlenítését Székesfehérvárott annak a te­rületnek, ahol hétfőn legyil­kolt kutyák nyúzott tetemére bukkantak, a tettes egyébként profi volt - tájékoztatott Be­­rey Attila, a Fejér Megyei Állat-egészségügyi és Élel­miszer-ellenőrző Állomás vezetője. A 27 megnyúzott kutya tetemét, egy oszladozó fácánt, valamint vaddisznó-, marha- és juhbőrdarabokat rejtő, néhol már kiszakadt műanyag zsákokat az Aszal­­völgyi árokban, a Béla úti köztemető és a Videoton kö­zötti bokros, bozótos terüle­ten kutyasétáltatók találták meg hétfőn.­­ A kutyagyilkos egyéb­ként profi munkát végzett, hozzáértően fejtette le a ku­tyák bundáját - közölte Be­­rey Attila. Azt is elmondta, hogy há­rom évtizedes pályafutása alatt még nem tapasztalt ha­sonló mészárlást. Az ügyben a rendőrség folytatja a vizsgálatot. A megnyúzott kutyák ese­te nagy felháborodást keltett Székesfehérvárott. Gyilkosság vagy tudatzavar? A mérlegelést és ítéletalkotást elnyomja bennük a pánikérzés Napló-információ (sbe) -Veszprémben nemrég megint meghalt egy csecsemő. Az élet­képes újszülöttet anyja nejlon­­szatyorba tette, és otthagyta a li­get bokrai alatt. Elvetemült gyil­kos­­ ítélkezik az indulatos köz­vélemény, beszámíthatatlan beteg - próbálják a szelídebbek menteni. Terhességi pszichózis - vélekedett nemrég egy gye­rekorvos, de a lélektan szakértői másként látják. A terhességi pszichózis is­mert állapot - válaszolta kérdé­sünkre dr. Veres Zsuzsa pszi­chiáter, ám a rá jellemző zavart­­ság nem a szülés idején és az azt követő órákban jelentkezik, ha­nem a gyermekágyas időszak­ban. Kialakulásában a terhes­ség, a szülés és a szoptatás, illet­ve az ezeket kísérő hormonális változások nyilvánvalóan szere­pet játszanak, de más hajlamosí­tó tényezők is szükségesek hoz­zá: a szokásosnál nagyobb vér­­veszteség, fertőzés - ez ma már kevésbé jellemző - és olyan ko­rábbi pszichés zavar, ami a meg­változott élettani folyamatok hatására felerősödik. A szülés utáni átmeneti tudat­zavarok oka kevésbé ismert, de esetek sora bizonyítja, hogy a nem kívánt gyermek, a titkolt terhesség miatti stressz józan ésszel nehezen felfogható reak­ciókat produkál. A szakma ezt delik­ális állapotnak nevezi, a tudat átmeneti elborulásának. A konkrét esetek kibogozása azonban az igazságügyi elme­­szakértő feladata, aki pontosan képes felderíteni a bűncselek­mény elkövetésének mozgató­rugóit. Az ügy kapcsán többen feltet­ték a kérdést, vajon miért ítélik halálra a gyermeküket ezek az asszonyok, miért nem úgy sza­badulnak meg csecsemőjüktől, hogy legalább az életben mara­dás esélyét megadják nekik? Hi­szen lennének más megoldások, amikor a gyermeket még időben felfedezhetik. Dr. Veres Zsuzsa szerint nem kizárt, hogy a félel­meik olyan beszűkült tudatálla­potot idéznek elő, amelyben a cselekvés egy alacsonyabb, ar­­chaikusabb szintre korlátozó­dik. A mérlegelést és az ítéletal­kotást elnyomja bennük a pánik­szerű megszabadulásvágy, más, humánusabb megoldás ezért nem merül fel bennük. Primitív módon igyekeznek menekülni a nem kívánt helyzetből, anélkül, hogy teljes belátóképességgel végiggondolnák a következmé­nyeket. Miért nem humánusabbak az emberek, és adják meg nekik az életben maradás esélyét? Illusztráció: Áfrány

Next