Napló, 2011. május (67. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-04 / 103. szám

2011. MÁJUS 4., SZERDA TV-JEGYZET Tiger Szabolcs szerkesztoseg@naplo.ph.hu Jön Ezel, oda Buda Ki ne hallott volna már Ezelről, a mostanában in­dult török szappanoperá­ról és annak hihetetlenül sármos főszereplőjéről. Ha nem megy le a klub minden reklámblokkjá­ban, akkor egyikben sem. S a törökök több fronton is támadnak, a kereske­delmi kettesen Seherezá­­dé 21. századi kalandjai­ba kapunk bepillantást, gondolom, úgy egymillió részen keresztül. Míg so­kan örülnek, bosszan­kodnak e hír miatt, vagy rá se rántanak, addig en­gem komoly aggodalom­mal tölt el. A szappanopera az Ame­rikai Egyesült Államokból indult világhódító útjára, s ahogyan azt sokan tud­ják, a műfaj nevét onnan kapta, hogy kezdetekben a nagy szappangyártó cé­gek finanszírozták a for­gatásukat. Innen jutottak el Közép- és Dél-Ameri­­kába, és egyben pályájuk csúcsára. Valószínűleg nincs olyan női kereszt­név az argentin vagy me­xikói utónévkönyvekben, mely ne lenne egyben egy sorozat címe is. A tu­dósok bebizonyították, hogy ezen gazdaságilag nem túl erős országok­ban a rendkívüli népsze­rűségük oka a drámai hős, akivel az alacsony társadalmi osztályok tag­jai azonosulni tudnak. Az esetek nagy százaléká­ban ugyanis a főszereplő alulról érkezik, aki jobb életre és tiszta érzelmek­re vágyik. Ez általában egy ellenkező nemű gaz­dag szereplő személyé­ben testesül meg, akit az élet és a gonosz karakte­rek buktatói miatt csak nagyon sokára szerezhet meg. Természetesen az ebben rejlő lehetősége­ket hamar felismerték az egyes kormányok is, amelyek komoly támoga­tásokkal is jutalmazták, ha a filmsorozatok a sze­gények figyelmét saját sorsukról, annak okairól és megváltoztatásának lehetőségeiről inkább a tévé képernyőjére fordí­tották. Magyarországon is volt egy nagy szappanopera­hullám, emlékezzünk csak vissza, mikor Natalia Oreiro egy budapesti színpadon bohóckodott, és ezt egy pulival jutal­maztuk. Akkoriban az or­szág ugyancsak a béka feneke alatt volt - jöttek is a sorozatok tömegével. Aztán egy időre eltűntek, néhány évig nem volt sem gonosz ikertestvér, sem időszakosan megva­kuló árva lány. Aztán va­lamikor az önkormányza­ti választások idején arra lettem figyelmes, hogy egy árva angyal már me­­gint­ mindörökké szerel­mes Marinába. S most jön a slusszpoén, úgy tű­nik, olyan nagy itthon a válság, hogy a standard argentin és mexikói már nem is elég, a törökök is megleptek minket, csak most Buda vára helyett a délutáni műsoridőbe lo­pakodtak be... Személyes emlék LEVÉLTÁR Gazdag múltról mesélnek a régi pápaiak dokumentumai Polgár Tibor szerkesztoseg@naplo.pl­.hu Pápa - Manapság, ami­kor divat csak az újra fi­gyelni, elveszítjük a régi emlékeinket. Ám ha mégis elkezdjük boncol­gatni a múltat, azzal szembesülünk, hogy ami eddig szokványosnak tűnt, valójában milyen érdekes és fontos. Többek között ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg dr. Áldozó Tamás, Pápa pol­gármestere a Veszprém Me­gyei Levéltár Pápai Levéltá­rának legújabb, Személyes emlék - társadalmi érték cí­met viselő kiállítását pénte­ken délután. - Őrizzük meg apróságainkat, mert lehet, hogy amik nekünk fontosak. Hajdani közéleti személyekről, művészekről szóló okiratok ékesítik az összeállítást egyszer majd mindenki szá­mára fontosak lesznek. Akkor majd hozzuk be őket a levél­tárba, hogy ilyen kiállításokat lehessen rendezni belőlük - fogalmazott a város első em­bere a pápai levéltár székhá­zának udvari nagytermében megtartott tárlatnyitó ünnep­ségen. Ezt követően Somfai Balázs főlevéltáros, a pápai intézmény vezetője köszön­tötte a jelenlévőket. - A levél­tárban és a közgyűjtemények­ben általában hivatalos he­lyekről származó iratokat ta­lálhatunk. Viszont az élet teljességét, a múltat csak ak­kor lehet egy kicsit jobban megismerni, ha az egyes em­berek oldaláról is szemügyre vesszük a különféle forráso­kat. Erre a személyes, egyéni, családi hagyatékok, gyűjte­mények az igazán alkalma­sak. Ezekből mutatunk be most itt néhány érdekes dara­bot. Célunk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az efféle írásos emlékek jelentőségére. A múlt mementóinak meg­becsülése, megőrzése a jövő nemzedék okulását segíti, egyben igazi nemzeti érdeket szolgál - hangsúlyozta Som­fai Balázs, aki az egyes tárlók­ban látható dokumentumok­ról is szólt néhány mondatot. A levéltáros elmondása alap­ján a tárlat összeállítása során leginkább arra törekedtek, hogy a közvetlen elődnemze­dékek világát elevenítsék meg, ezért ezúttal többnyire a tizenkilencedik század máso­dik, valamint az ezerkilenc­százas évek első feléből szár­mazó dokumentumokkal ta­lálkozhatnak az érdeklődők. A pápai levéltár vezetője fel-1,1 ■ HJ Az összeállítás legré­gebbi, feudális kori darabja néhány héttel ezelőtt került elő egy tanárembertől. Ez egy Esterházy-irat 1767- ből - tudtuk meg a pá­pai levéltár vezetőjétől, hívta a figyelmet néhány ér­dekességre, ilyen például Ka­­possy Lucián egykori pápai tanár és helytörténész hagya­téka egy 1897/98-as tanári naptárral megerősítve, vagy a gazdag Kluge-iratanyag, amelyben Karcsay Béla ezre­des 1939-ben Teleki Pál mi­niszterhez intézett harminc­hét oldalas emlékirata is meg­található. Emellett hajdani polgármesterekről, ügyvé­dekről, közéleti személyisé­gekről, továbbá művészeti és társadalmi egyesületekről szóló okiratok ékesítik az ösz­­szeállítást. további képek, információk napló online: Somfai Balázs levéltáros mutatta be a kiállított régi pápai dokumentumokat, iratokat a megnyitón Hármat „egy csapásra" Badacsony (szj)­­ Három kiállítást nyitottak meg egyszerre az Egry József Emlékmúzeumban a sze­zon kezdeteként. Az emlékmúzeum névadó­jának tárlatát Csanádi Csanád alpolgármester köszöntője után dr. Magó Ágnes önkor­mányzati képviselő ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Marc Chagall francia festő­művész kiállítását Vastag Gá­bor keramikus, Pálffy Károly festőművész tárlatát pedig dr. Ács Anna muzeológus nyitot­ta meg, míg a rendezvényt Schmidt János klarinétmű­vész nagyszerű játéka tette igazán ünepivé. Dr. Magó Ágnes beszédé­ben elmondta, hogy a napszá­mos családból származó Egry József autodidakta módon kezdett festeni. Már fiatalon vonzotta a fény mint témale­hetőség. Eleinte expresszio­nista szimbolikával közele­dett a napkultuszhoz, egyéni erővel festett zaklatott, nyug­talan képeket. A fénytől átjárt atmoszféra maradt a témája mindvégig, bár művei alap­vetően a balatoni tájat örökí­tették meg. Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu. 1948-ban az elsők között kap­ta meg a Kossuth-díjat. 1951- ben halt meg Badacsonyto­majon, az ottani temetőben nyugszik. Mint ismeretes, az Egry Jó­zsef életművének jelentős ré­szét bemutató emlékmúzeum októberben bezár, és csak tavasszal nyit ki, a turisták­hoz és a fűtési szezonhoz iga­zodva. A hétvégi hivatalos meg­nyitó után immár a nagykö­zönség is látogathatja a házat, amely a festményekkel együtt a Veszprém Megyei Múze­umigazgatás tulajdonában áll, 2007 óta Badacsonytomaj működteti. Érdeklődők egy csoportja az Egry József Emlékmúzeum hétvégi szezonnyitóján Badacsonytomajon KULTÚRA - NAPLÓ • 7 RÖVIDEN Anyák napi koncert Veszprém (la) - Úgy szeret­ném meghálálni címmel ren­dezi meg hagyományos anyák napi koncertjét a Dal-Ma Művészeti Egyesület május 7- én, szombaton 17 órakor a Homo színháztermében. Völ­ler Adél énekművész, magán­énektanár tanítványainak elő­adásában ismert anyák napi slágerek és musicalrészletek hangzanak el. Mendelssohn­bérlet Vezsprém (la) - Baráti Kris­tóf hegedűművész a vendége a Mendelssohn Kamarazene­­kar bérletes programja idei utolsó koncertjének. Az egye­tem aulájában ma 19 órakor kezdődő hangversenyen Res­­pigni-, Sarasate- és Vieux­­temps-művek csendülnek fel. A születés hete Tapolca (szj) - Az Én anyu­kám című rajzkiállítással megkezdődött a Születés hete rendezvénysorozat. A városi moziban óvodások és iskolá­sok rajzaiból megnyitott tárla­ton túl szülőszoba-látogatás, baba-mama klub, gyermekru­­habörze, filmvetítés is szere­pel a tervezett programban. E2 TUDÓSÍTÓNKJÓL Idősek majálisa Veszprém (Kiss Melinda) - A Támasz Idősek Otthonában május 6-án majálist rendez­nek. A műsoros délutánon az otthon lakóin kívül fellép a Ritmika Showtánc és Ének­stúdió. A Csermák Antal Ze­neiskola növendékei koncer­teznek. Székek után Vad­nyugat Veszprém (be) - Bezárt a veszprémi Csikász Galé­riában Drozsnyik István miskolci festőművész, performer, szobrász Élet­mű­vészek VI. című tárla­ta, amely a Székek közé szorítva alcímet viseli. Beszédes cím, mondhat­nánk, hiszen a szék áll Drozs­nyik érdeklődésének közép­pontjában, nem talált tárgy­ként, mint például Joseph Reysnál, hanem bizarr ele­mekkel megdolgozva, feldú­sítva, szétszedve. Drozsnyik rajzai és plasztikái között lá­tunk kínzószéket, villamos­­székszerű széket, tüzes vas­széket, szék a székben széket. A Vetési gimnázium udvarán is látható egy szobor Drozsnyik Istvántól repülő széket, akasztott szé­ket, létrás királyi árnyékszé­­ket stb. A tárgyak alakját nem a fizikai törvények, hanem a tudatalatti birodalma határoz­za meg. Szabadon társulnak a formák, megnyúlnak, csava­rodnak. A víziók feltolulásá­­ban azonban ott van a rendező elv is, Drozsnyik olyan kom­pozíciót alkot, amelyekben a látomások maximális erővel törhetnek ki. Persze, csak fel­tételesen illethetők a fenti jel­zőkkel ezek a székek, más lá­togató, lehet, egészen mást lát bennük. De nem is kell ezeket a hegesztett plasztikákat ma­gyarázni, csak nézni, mert olyanok, mint valami „termé­szeti tünemények”, illetve in­kább ipari tünemények, ame­lyek törvényszerűen Miskol­con nőnek ki a „földből”. Sok van belőlük, Veszprémbe is csaknem száz alkotását elhoz­ta a művész, részben hegesz­tett fémplasztikáit, részben grafikáit, amelyek létezésé­nek nagyon egyedi és érdekes dokumentációi. Aki lemaradt a Csikász Ga­léria május 2-án bezárt tárla­táról és kíváncsi Drozsnyikra, megnézheti a veszprémi Kor­társ Nemzetközi Szoborpark­ban egy alkotását a Vetési gimnázium udvarán. A következő tárlat szom­baton, május 7-én 13 órakor nyílik a Csikász Galériában, Vad­nyugat címmel. Zala­egerszeghez kötődő 14 mű­vész viszonozza a veszprémi V8+ csoportosulás alkotóinak tavalyi egerszegi kiállítását. Drozsnyik István (középen) veszprémi tárlatát P. Szabó Ernő nyitotta meg. A festő, szobrász, per­former létezésének érdekes dokumentumait láthatta a közönség Székek közé szorítva alcímmel

Next