Napló, 2018. december (Veszprém, 74. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-15 / 50. szám, Vasárnapi Napló
ÉLETMÓD HÍREK Télen se zárkózzon be a szobába! FELTÖLTŐDÉS Attól még, hogy odakint fagypont körül van a hőmérséklet, nem kell bezárkóznia a szobába. Öltözzön fel melegen, és irány a természet, a város vagy a falu főutcája, a korcsolyapálya vagy a szabadtéri karácsonyi vásár! A hideg levegőn kitisztulnak az ember gondolatai, és megtelik a tüdeje oxigénnel. Utána jólesik majd a vacsora, és az álmatlanságtól is könnyebb lesz megszabadulni. MW Hallgatás és tanácsadás KAPCSOLATOK A női és a férfi agy sok dologban különbözőképpen működik. Vegyük például a panaszkodást... A nők a legtöbb esetben egyszerűen csak csökkenteni szeretnék a stresszt, amikor elmesélik, mekkora kretén a főnökük. A férfi azonban egy ilyen szituációban is a megoldáskeresésre összpontosít, és ellátja a hölgyet jó tanácsokkal, amire annak valójában semmi szüksége. Mi a megoldás? Nők esetében az, hogy ha csak figyelemre vágynak, inkább a barátnőjüket hívják fel. A férfiak pedig jobban teszik, ha a beszámoló végén egyszerűen csak a sajnálatukat fejezik ki. MW II Mindennapi dorm és mosoly" Ha vonzónak szeretne látszani vagy oldani akarja a stresszt, egyszerű dolga van: csak nevessen egy nagyot! Mediaworks/Fanny MOSOLY A nevetés nem csupán valamiféle kellemes mellékhatása az életünknek, hanem velünk született képesség. Még a látássérült csecsemők is ugyanabban a korban kezdik mosolyra húzni a szájukat, mint a többiek, tehát nem utánzó viselkedésmintáról van szó. A kisgyerekek akkor is tudnak szívből kacagni, ha látszólag semmi okuk rá - a játék és a körülöttük lévő színes világ megismerése épp elegendő ok számukra. Nem csoda, ha naponta akár 200-300 alkalommal is elnevetik magukat. Ez a szám egy átlagos felnőtt egy átlagos napján csupán 20 vagy még kevesebb jókedv receptre Aki sokszor és gyakran nevet másokkal, rengeteget tesz a testi-lelki egészségéért, sőt még a szerelméért is. Azok a párok ugyanis, akik mindig bolondoznak egymással, a felmérések alapján határozottan elégedettebbek a kapcsolatukkal. Ezenkívül a nevetés el is lazít: miközben a rekeszizom működésben van, az agy erőteljesen csökkenti a stresszhormonok, az adrenalin és a kortizol termelését. Ugyanakkor a jóízű kacagás utat nyit a boldogsághormonok, a szerotonin és a dopamin előtt. A kitörő öröm persze nemcsak az agyat tartja fitten: a test számtalan izmát mozgatja meg egyszerre, hatására mélyebbeket lélegzünk, így több oxigént használ fel a tüdő, a szív és a keringési rendszer, az immunrendszer pedig magasabb fokozaton működik. Kész csodaszer tehát, amely ráadásul még pénzbe sem kerül! A testre gyakorolt jótékony hatásain kívül a jó humorérzék a pszichét is befolyásolja: tanulmányok kimutatták, hogy azok, akiknek az életében jelentős szerepet játszik a nevetés, egyrészt hosszú távon elégedettebbnek érzik magukat, másrészt több esélyük van egy sikeres életre is, mint a viccet nem értő társaiknak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a jó humorral megáldott emberek sokkal nyitottabban tekintenek az életre, annak buktatóival és visszásságaival együtt. Összeköt A nevetés „olajozza meg” társas kapcsolatainkat, ez magyarázza, miért nevetünk 30 százalékkal gyakrabban, ha emberek vesznek körül bennünket. Velünk született ösztönről van szó, amelyet az evolúció során fokozatosan sajátítottunk el. De egyáltalán miért alakulhatott ki ez a képességünk? A kutatók szerint a nevetés a játékkal, a játékossággal áll összefüggésben, amely az emlősök közt a dulakodás vagy „csúfolódás” feloldásaként, egyfajta békülési gesztusként funkcionál, később az „együtt nevetésben” csúcsosodik ki, s így a közösséget összetartó erővé válik. De vigyázat! Nem mindegy, min és hogyan nevetünk. Bár az is összeköthet két embert, ha együtt egy harmadikon kuncognak, a káröröm korántsem a legszebb öröm, sőt igazából nem is valódi érzelem. Ugyan a gúnyolódók jól szórakozhatnak, ám ez szinte minden esetben rövid ideig tart, míg a humorban gazdag élet hosszú távon sokkal több pozitív hatással van a mindennapjainkra. Tanulható „Valaki vagy érti a viccet, vagy nem” - jegyezzük meg, látván, hogy nem egyforma mértékben vagyunk fogékonyak a komikus helyzetekre. A jó humorérzéket azonban a tévhittel ellentétben lehet tanulni, fejleszteni. Ikrekkel végzett kutatások kimutatták, hogy a humor ugyan részben tényleg veleszületett tulajdonság, de nagyrészt inkább a környezeti hatások, a szocializációs folyamatok során alakul ki és formálódik. Szerencsére a nevetés ragályos, és ezt a gyógyhatású járványt sokszor már magának a nevetésnek a puszta látványa vagy hangja is kiváltja. Próbáljuk csak ki, érdemes! Ön nevetett ma már egy, igazán egészségeset? ‘' :-x' A nevetés feldobja a téli kirándulásokat is A nők másképp csinálják A hölgyek alapvetően jobban értik a szigorú értelemben vett humort, mint a férfiak, annak ellenére, hogy egy 2010-es kutatás bebizonyította: mindkét nem közel azonos arányban kacarászik ugyanazokon a dolgokon. Azonban a nők sokkal inkább hajlamosak nevetgélni (például a moziban vagy a színházban), és több tréfás megjegyzést tesznek, mint a férfiak, akik viszont kevésbé viselkednek spontán módon, mivel számukra az az elsődleges, hogy minél jobb fényben tűntessék fel magukat, így a nők gyakran kerülnek véletlenül vicces szituációkba, ez a férfiakról kevésbé mondható el: ők inkább ugyanazokat a poénokat adják elő akár többször is, amelyekkel előzőleg már sikert arattak. Ha már nem tud fókuszálni, inkább kapcsolja ki Ne rontsa a szemet a tévénézés! TANÁCSOK A szem nem csak a lélek tükre: azt is megmutatja, ha túl sokáig ültünk a képernyő előtt. Eláruljuk, mi mindenre kell odafigyelni! Árt a szemnek? Gyerekkorunk egyik legtöbbször hallott mítoszát valójában egyetlen tudományos vizsgálat sem támasztja alá. Viszont ha homályos vagy kettős látást tapasztalunk, illetve nem tudunk rendesen fókuszálni, érdemes kikapcsolni a készüléket, ezek a tünetek ugyanis szemfáradtságra utalhatnak. A fájdalom, a szúró és könnyező szem vagy a fejfájás komoly figyelmeztető jel lehet. Közelebbről, távolabbról... Elterjedt tévhit, hogy ha túl közel ülünk a képernyőhöz, az rontja a látásminőséget. Egyes korábbi készülékeknél valóban fennállt ez a veszély, a mai korszerű termékek azonban már nem veszélyeztetik az egészségünket. Régen azt javasolták, hogy a képernyő méretétől függően 2-5 méterről tévézzünk, míg manapság az a lényeg, hogy úgy válaszszuk meg a távolságot, hogy azzal ne okozzunk pluszterhelést a szemnek. A szakértők szerint például a legújabb, ívelt tévék előnyeit is legalább 3-4 m-ről élvezhetjük igazán. Pihentessük! Ha túl sokat tévézünk, mindegy, hogy mekkora a képernyő, a szem előbb-utóbb elfárad. Ilyenkor tartsunk egy kis szünetet: nézzünk egy távolabbi pontra, vagy egyszerűen hunyjuk le a szemünket. Fontos az is, hogy ne fekve, vagy bármilyen kicsavart testhelyzetben, hanem ülve nézzük a műsort. A szemészek szerint érdemes állítani a kontraszton is, illetve gondoskodni valamilyen háttérvilágításról. A tévénézés is lehet valódi családi program Az oldal fotói: Shutterstock 2018. DECEMBER 15., SZOMBAT Érdekességek a karácsonyról Mi fán terem a szaloncukor? A hagyományos ünnepi finomság őse a fondant volt, amit Franciaországban találtak ki az 1300-as években. Századokkal később itt kezdték el papírba csomagolva árulni a mind népszerűbb falatkát. Hazánkban a 19. század elejétől lehetett szaloncukrot venni, ami szintén fondant-alapú volt. Mióta sütünk mézeskalácsot? A méz a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is igen kedvelt eledel volt. Maga a mézeskalács nálunk a hazánkba érkező német nemzetiségűek révén honosodott meg. Tésztája sokáig eláll, így az ünnepek alatt végig van miből csemegézni. Mióta állítunk karácsonyfát? Európában a zöld fenyő már a középkorban a reményt és az új életet jelképezte a hoszszú, sötét telek idején. Írásos formában 1419-ben említették először a karácsonyfát, de a lakásban felállítani csak az 1800-as évektől szokás. Mit jelképeznek a díszek? Ezeknek is megvan a maguk története: a csúcsdísz Jézusra utal, a gyertya a melegséget szimbolizálja, míg a gömbök a teljességet, a dió a bőség jelképe, az alma a tudásra és az összetartozásra utal, a csengő pedig az angyalok érkeztére. Melyik az advent színe? Nem más, mint a lila! Az adventi koszorúra kerülő gyertyák között a hagyomány szerint az első, a második és a negyedik lila színű, ezek a bűnbánást jelképezik, a harmadik, a rózsaszín pedig az örömet. Az ünnep velejárója a terített asztal