Veszprémi Szemle, 2018/48-51. (20. évfolyam, 1-4. szám)

2018-03-01 / 1. szám

VESZPRÉMI SZEMLE egyetemi szemléletet a Zürichi Egyetemtől vették át a Budapesti Műszaki Egyetem közvetítésével. „Amikor ugyanis a Műegyetem a pesti épületéből átkerült Budára, jelenlegi rakparti otthonába, akkor a vezetők — Wartha Vince és a többiek - lehető­séget kaptak a zürichi tapasztalatok tanulmányozására, s amit lehetett átvettek onnan. [...] A zürichi szellem lényege az volt, hogy nem a szűk szakmai részletekre koncentráltak, hanem az ismeretek általános megalapozására. Ezt a szemléletet sikerült nekünk is meghonosítani, s ebből következett, hogy az alaptárgyak helyzete mindig jobb volt, mint a technológiai tárgyaké. Olyan nevek fémjelezték ezt a szel­lemet, mint Markó László, Müller Sándor, vagy Fejes Tóth László ” - mondta az egyetem 50 éves jubileuma alkalmából.„ A egyetem életében, oktató munkájában számos szükségszerű változás történt. Módosultak a tantervek, szervezeti átalakulások következtek be, de ezek a matema­tikaoktatás jelentőségét, súlyát nem érinthették. Szabadváry Ferenc tudomány- és kémiatörténésznek, az analitikai kémia történetét feldolgozó könyvében még a következőt olvashatjuk: „... a kémikusoknak gyakran alsóbbrendűségi érzéseik vol­tak tudományukkal kapcsolatban. Lavoisier és a sztöchiometria eredményeképpen a kémia ugyan mennyiségi tudománnyá vált, de egész matematikai apparátusa nem ment túl a hármasszabály alkalmazásán. Hol volt ez a csillagászat, vagy a fizika matematikájától, ahol már száz évvel előbb differenciálegyenleteket alkalmaztak! A kémikusoknak ezen hiányérzetét a fizikai kémia szüntette meg, amely végre meghoz­ta a vegyésznek is a maga differenciálegyenleteit, legelőször 1850-ben Wilhelmy megállapításában, amely szerint cukor invertálásánál a cukormennyiség időegység alatti csökkenése t­r­ a koncentrációval arányos. Ostwald később örömmel jegyez­ Az egyetem A épülete az 1950-es években ik 2018/1

Next