Vetés és Aratás, 1992 (30. évfolyam, 2. szám)

1992 / 2. szám

Hét lehetőség minden nap kezdetén 1. Ha a napot igazi istenfélelemben kezded - akkor nem kell embertől félned. 2. Környezeted nehezen elviselhető személyeit foglald áldó imádságod­ba - úgy ma felszabadultabban nézhetsz a szemükbe. 3. Ha tudatosítod magadban, hogy Jézus Krisztus bűnbocsánatából élsz - akkor a saját vagy a mások hibái nem csüggesztenek el. 4. Nehézségeidet próbáld ma Isten szemszögéből nézni - akkor nyugodtan várhatsz majd azok megoldására. 5. Képességeidet vedd Isten ajándékaként, s meglátod: kisebbségi érzéseid észrevétlenül eltűnnek. 6. Felebarátodat bízd Isten gondviselésére - eközben megnyílik a szemed az ő igazi szükségeire. 7. Helyezd egész életedet Isten kezébe - s napjaidat az örökkévalóság fénye ragyogja be. A hit akadályai Ezek többfélék is lehetnek. Azt gondoljuk, hogy nem is fontos Jézus Krisz­tusban hinni. Van valami jelentősége az egyház­nak, ha egzisztenciális kérdések forognak koc­kán? Hiszen ha bajban vagyunk, úgysem a lelkészhez fordulunk. Ha kérdéseink vannak, nem a Bibliát vesszük elő, nem az Igében keres­sük problémánkra a választ. Ha házaséletünk­ben vagy a családban nehézségek adódnak, pszichiáterhez fordulunk, tőle várjuk a megol­dást. És kinek jutna eszébe, ha lopott, hazudott vagy megszegte házassági fogadalmát, hogy Jézus Krisztusra és bűnbocsánatra van szük­sége?! Rossz tapasztalatokat szereztünk, vagy semmi­lyen tapasztalatunk sincs. Egyszer talán az egyházhoz fordultunk segítsé­gért és biztatásért, de nem kaptunk, vagy lega­lábbis nem olyant, amilyent vártunk volna. Félünk Isten akaratát keresni, szégyelljük ma­gunkat, nehogy kinevessenek vagy kigúnyolja­nak miatta. Hiszen mindnyájan elismerésre vágyunk! Min­denkinek szüksége van rá! Sejtjük, hogy hát­rányokkal járhat, ha kiállunk az Úr Jézus Krisz­tus mellett? Ki tudja hite miatt szemrebbenés nélkül zsebre vágni a csipkelődéseket, ki meri vállalni, hogy nevetségessé válik? A hit útján sok akadállyal fogjuk magunkat szem­betalálni. Gondold meg azonban, hogy Isten annyira szeretett, hogy egyetlen Fiát hagyta helyetted meghalni. Miért? Azért, hogy örökké élhess! A világban minden magunk választotta támasz pillanatok alatt semmivé válik. Csak az marad meg, ami Jézus Krisztusra épül. Miért hagyjuk életünket homokból épített alapokon és korhadt pilléreken nyugodni? Higgyünk újra Istenben! Alekszander Szolzsenyicin, Nobel-díjas író mondta egyszer: „Ha meg kellene határoznom 34 Helyesbítés: Előző számunk 11. és 25. oldalán közölt cikkek szerzője nem id. Pásztor Gyula, hanem Pásztor György. Az elírásért bocsánatot kérünk. A Szerkesztőség

Next