Viharsarok, 1952. május-augusztus (8. évfolyam, 101-204. szám)

1952-05-01 / 101. szám

2 Az ország legjobb szarvasmarhatenyésztői országos kongresszuson beszállta meg legfoorosabb­ feladataikat Április 29-én, kedden reggel az Építő-, Fa- és­­építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetének székházá­ban a szarvasmarhatenyésztés elmé­leti­­és gyakorlati szakemberei or­szágos kongresszusra gyűltek össze, hogy megvitassák a szarvasmarha­tenyésztésünk előtt álló feladatokat. A kongresszust Schandl József, az Állattenyésztési Kutatóintézet igaz­gatója nyitotta meg, majd Magyari András elvtárs, a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosz­tályának vezetője a szarvasmarhate­­nyésztés fejlesztéséről tartott elő­adást.­­ A minisztertanácsnak az állat­­tenyésztés és a takarmánytermel­és fejlesztéséről szóló határozatának megvalósításában, mint az Országos Állattenyésztési Kiállításon, bemuta­tott állatok bizonyítják — mondotta Magyari elvtárs —, már igen szép eredményeket értünk el. A Budapes­ti Állami Gazdaság alatti üzemegy­ségének tehenészei például 120 te­hénnél 18,5 literes fejési és 97 szá­zalékos ellési átlaggal dicsekedhet­­nek. — Szarvasm­arhatenyésztésünkbe,­ azonban még igen­ sok a tennivaló — hangsúlyozta —, rengeteg olyan kézenfekvő eszköz kínálkozik, ame­lyeknek a segítségével a termelést ugrásszerűen emelhetjük. Ezek közül az egyik legfontosabb a napi há­romszori fejés. Tudományos megfigyeléseink bi­zonyítják, hogy a tejesek szá­mának növelése 25 százaléknyi tejtöbbletet eredményez. Nem ritka eset azonban az sem, hogy ezzel a módszerrel a tejterme­lést megkétszerezték. A Kátoly­i De­cember 21 termelőszövetkezetben pédául a 3,5 literes istálllóátlagot rö­vid idő alatt 9,5 literre növelték. Széles körben el kell tehát terjesz­teni ezt a módszert. A legjobban te­jelő Teheneket pedig négyszer kell fejni.­­ A termelékenység növelésének másik fontos módszere a mestersé­ges borjúnevelés. Eddig a borjak el­hullásának fő oka az volt, hogy me­­leg, párás istállóban tartották a fia­tal állatokat, így nem jutottak friss levegőhöz és amint a sza­badba ke­rültek, rögtön megfáztak, tüdőgyul­ladást, hasmenést kaptak. A Stejman­ féle szovjet mesterséges borjúneve­lés módszerével ezeket a betegsége­ket meg lehet előzni. A szarvasmarhatenyésztésben el­sősorban a tejtermelésre törekszünk. Ezért már a fiatal állatokat úgy kell nevelnünk, hogy célunkat elérjük. Elessünk tehát a borjakkal minél több vitaminban, ásványi sóban, és fehérjében gazdag takarmányt A megfelelő fejlődést elősegíti az erő­teljes mozgatás is. Rendszeresen gondoskodjunk ar­ról, hogy a borjak télen legalább 15—45 percet, nyáron pedig az etetésen és itatáson kívüli időt a kifutóban töltsék. Az ilyen módszerrel felnevelt állatok egészségesek, a betegségekkel szemben ellenállók, nagy ter­­melőképességű­ek lesznek, gyor­san fejlődnek, például az üszők egyéves korra elérik a 360—400, a bikák pedig a 450—500 kiló súlyt. Magyari András elvtárs ezután a tejtermelés fokozásának technikai módszeréről, a Szovjetunióban álta­lánosan alkalmazott Tőgymasszázsról beszélt, majd így folytatta: — Igen nagy problémája szarvas­­ma­rhatenyésztésünknek az abrakta­­kar­ékos takarmányozás bevezetése. Nálunk egy-egy tehén átlagosan évente csak két-három tonnányi vi­zenyős takarmányt fogyaszt el, míg a Szovjetunióban nyolc-kilenc ton­nát. A vizenyős takarmányok foko­zottabb etetése olcsóbbá teszi az ál­lattartást s növeli a termelőképes­séget. Ezért állam­­gazdaságaink és termelőszövetkezeteink a zöld futó­szalag megszervezése mellett gon­doskodjanak nagymennyiségű siló­takarmányról is. Magyari elvtárs előadásának be­fejező részében a kiválóan dolgozó fejő- és borjúgondozónők példájá­val bizonyíto­t­ta be, hogy az asszo­nyok ezen a téren is jól megállják a helyüket s ezért mindenütt bátran be kell őket vonni ebbe a munkába. Magyari elvtárs beszámolójához elsőnek Lénárt Miklós, az állami mező- és erdőgazdaságok miniszté­riuma mezőgazdasági fejlesztési fő­osztályának előadója szólt hozzá.­­ Elmondotta, hogy az állami gazda­ságok túlnyomó többségében alkal­mazzák a napi háromszori fejest. Ezzel a módszerrel januárban a fe­jesi állag közel 20 százalékkal nö­vekedett a múlt év hasonló idősza­kához képest. Nagy Lajos, a keszt­helyi tangazdaság brigádvezetője után Manninger Rezső Kossuth-díjas egyetemi tanár a szarvasmarhate­­nyésztés egészségügyi feltételeiről­­ beszélt. Hangsúlyozta, hogy a beteg­­ségmentes tenyészeteket meg kell óvni a fertőzéstől és új állományt csak egészséges állatokból lehet lé­tesíteni. Mészáros István, a földművelés­ügyi minisztérium osztályvezetője a mesterséges megtermékenyítés eddi­gi eredményeiről számolt be. Elmon­dotta, hogy ma már a szombathelyi megtermékenyítő állomás kétezer tehénnel 78, a balassagyarmati pe­dig 85—90 százalékos vemhességi eredményt ért el. Bálint János a sarkadi Lenin-ter­­melőszövetkezet kitüntetett tehené­sze elmondotta, hogy 1950 októberétől 1951 októberéig 4290 literes fejési átlagot ért el. A termelőszövetkezetben egy-egy tehenészre 16 teh­én gondozását bíz­ták. Az állattenyésztési brigád tag­jai két műszakban dolgoznak. Nem­régen bevezették a mesterséges bor­júnevelést is és azóta a borjas tehe­­nektől 5—6 literrel több tejet fej­nek.­­ Minden feltétele megvan,­­ hogy termelőszövetkezetünk tehené­szete ebben az évben elérje az 5000 literes fejési átlagot — mondotta. Számos hozzászólás után az or­szágos kongresszus részvevői hatá­rozati javaslatot fogadtak el, majd táviratban ígérték meg Rákosi elv­társnak: minden erejükkel azon lesznek, hogy hazánk állattenyész­tésének fejlesztés­ét segítsék. Lünnepélyes keretek között megnyílt a „Bolsevik Párt története Múzeum“ Szerdán délelőtt a Magyar Mun­kásmozgalmi Intézetben ünnepélyes keret­ek között nyít meg a Bolsevik Párt története múzeuma. Hegedűs András elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, az állami erdő- és mezőgazdaságok minisztere nyi­totta­ meg a múzeumot. Beszédében a többi között ezeket mondotta: A Bolsevik Párt történetének mai napon megnyíló múzeuma — amely­nek­­ felállítása közvetlenül Rákosi elvtárs javaslatára történt — újabb segítség pártunk erősíté­sében és különösen párttaggá­­gunk eszmei, politikai színvo­nalának növelésében. Pártunk széles körben szervezte meg a párttörténet tanítását a párt­oktatás különböző formáiban, emel­let egyetemeinken és főiskoláinkon is. Csak a most folyó oktatási év­ben különböző szemináriumokon és tanfolyamokon több tízezer hallgató tanulmányozta a Bolsevik Párt tör­ténetét. , Népünk és különösem munkás, osztályunk szinte páratlan ér­deklődéssel fogott a Bolsevik Párt története tanulmányozásá­hoz. Ezek a tapasztalatok és Sztálin elvtárs tanácsai és ú­tmutatásai se­gítették pártunkat abban, hogy ki­tartó, szívós munkával megnyerjék a dolgozók döntő tömegeit, a mun­kásosztályt és a dolgozó parasztsá­got és ezzel megteremtse a népi de­mokrácia továbbfejlődésének, a pro­letariátus diktatúrája megteremtésé­nek egyik legfontosabb előfeltéte­lét-A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja tapasztalatai segítsé­gével erősödtek meg pártszervezete­ink városokban és falvakban egy­aránt. Ezek a harci tapasztalatok segí­tették pártunkat is az ellenséges elemek, az imperialisták és ügynö­keik, az áruló Tito banditáinak, Rajkó és társainak a felfedését és szétzúzását és ezzel pártunk egysé­gének, összeforrottságának erősíté­sét. Pártunk előtt továbbra is nagy feladatok állnak. Az osztályellenség elleni harcban teljes sikerre kell vinni a szocializmus építésének meg­kezdett ügyét, tovább kell építenünk dolgozó népünk egységét és helytál­lását a béke frontján, erősítenünk kell győzelmeink zálogát, pártun­­­kait, emelve párttagságunk eszmei, politikai színvonalát. Ehhez a munkához, a Bolsevik Párt­ Történetének további tanul­mányozásához ad majd segítséget a ma megnyíló állandó múzeum. A múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy elsősorban a pro­paganda eszközeivel szilárdítsa pártunkban és egész népünkben a proletár nemzet­­köziség eszméjét, mélyítse a szeretetet és a hálát az egész haladó világ vezető ereje, a Szovjetunió és bölcs vezére, a szeretett Sztálin elvtárs iránt. A múzeum erősítse azt a meg­győződést, hogy Lenin, Sztálin Pártjának nagy ügye: a kommu­nizmus végleg győzni fog az egész világon. . Hegedűs András beszéde után megjelentek megtekintették a reusmot. ma-a A begyűjtési minisztérium jelentése Szabolcs megye az utóbbi napok­ban ötször annyit gyűjtött be, mint ezt megelőzően. Május 1-re száz százalékra teljesítette első félévi hí­­zottsertésbeadási tervét. Szabolcs megyében a beadási kötelezettségü­ket teljesített dolgozó parasztok hí­­zottsertéseiket a szabadpiacon érté­­kesít­hetik és a jogosultak megkap­hatják a második és harmadik vá­gási engedélyt is. A járások közül a mátészalkai, az orosházi és a füzesabonyi járá­sok szintén teljesítették első félévi isízottsertés begyűjtési tervüket. Csongrád megyében a községek kö­zül az első félévi hízottsert­ésbegyűj­­tési kötelezettségét teljesítette Deszk. 18. Komárom, 14. Szabolcs, Zala, 16. Győr, 17. Nógrád, Szolnok, 19. Borsod. A begyűjtési minisztérium jelenti: a sümegi járás teljesítette első fél­évi begyűjtési előirányzatát. Telje­sítése az egyes cikkekből: sertés 100, vágómarha 101.7, tojás 101, baromfi 101, tej 101.4 százalék. (MTI), 15. 18. A begyűjtés féléves versenyének állása: Hízott sertés: 1. Szabolcs, 2. He­ves, 3. Békés, 4. Pest, 5. Komárom, 6. Hajdú, 7. Csongrád, 8. Fejér, 9. Vas, 10. Tolna, 11. Szolnok, 12. Veszprém, 13. Borsod, 14. Baranya, 15. Bács, 16. Győr, 17. Nógrád, 18. Zala, 19. Somogy. Tojás: 1. Békés, 2. Csongrád, 3. Győr, 4. Zala, 5. Somogy, 6. Szol­nok, 7. Szabolcs, 8. Veszprém, 9. Vas, 10. Baranya, 11. Tolna, 12. Heves, 13. Nógrád, 14. Borsod, 15. Komárom, 16. Fejér, 17. Hajdú, 18. Pest,­ 19. Bács. Baromfi: 1. Szabolcs, 2. Békés, 3. Somogy, 4. Csongrád, 5. Szolnok, 6. Zala, 7. Heves, 8. Tolna, 9. Bara­nya, 10. Borsod, 11. Győr, 12. Ko­márom, 13. Pest, 14. Fejér, 15. Veszprém, 16. Hajdú, 17- Nógrád, 18. Bács, 19. Vas. Tej: 1. Szabolcs, 2. Borsod, 3. Csongrád, 4. Fejér, 5. Szolnok, 6. Tolna, 7. Veszprém, 8. Győr, 9. Pest, 10. Békés, 11. Nógrád, 12. Vas, 13. Heves, 14- Komárom, 15. Hajdú, 16. Zala, 17. Baranya, 18. Somogy, 19. Bács. Az évi kukorica beadási verse­nyében: 1. Békés, 2. Baranya, 3. Fejér, 4. Veszprém, 5. Pest, 6. So­mogy, 7. Vas, 8. Hajdú, 9. Tolna, 10. Csongrád, 11. Heves, 12. Bács. CSÜTÖRTÖK, 1952. MÁJUS 1. BÉKÉER/ Hódmezővásárhelyen pár nappal ezelőtt tartották meg a me­gyei békebizottság értekezletét. Ezen az értekezleten az elvtársak - ------f/sloAota 1ir\n\7 ITIS gböSZ' le* való-és békebizotsági tagok első nagy feladata volt, ^ hogy hogyan végezzék munkájukat az elkövetkezendő időben, és mit gyenek azért, hogy az elkövetkezendő megyei béketalálkozó­ban a csongrádm­egyei békeszerető dolgozók akaratát fejezze ki. Dékány Mihályné, a megyei MNBSZ titkárságról elmondotta, hogy asszonyaik az elkövetkezendő időben békeutcákat szerveznek,a­melyek hűen tükrözik az utcában lakó dolgozó parasztok békeakara­­tát Ezt elsősorban a­ dolgozó parasztok beadásuk teljesítésével bizo­nyítják­ majd be. Kovács , György elvtárs, Makó városi béketitkár ígéretet tett arra, hogy május 1-én minden egyes becsületes békesze­­rető ember részü­lve ez az ünnepi felvonuláson, hogy ezzel is kiál­ásu­­kat mutassák meg a béke mellett. ★ Hódmezővásárhelyen a legutóbb megtartott­ városi titkári ér­tekezleten több, mint 41 békeharcos jelent meg. A megbeszélésen rész vett Gál elvtárs, az Országos Béketanács kiküldötte is. Ezen az értekezleten Asztalos Jánosné, a Marx­ utcai békebizottság tikára bejelentette, hogy teaestet rendeztek, melynek jövedelmét teljes egé­szében az új szovjet emlékmű felállítására fordították. Azt akarják, hogy Hódmezővásárhely főterén is a hatalmas Szovjetunió, zászlóvivőjének mártírjai emlékművénél emlékezzenek az kezendő évben a város dolgozói. a béke elkövető Szőreg községben a békebizottság tagjai futrinka­ és ürgerik­as rendeztek, hogy minél több kenyeret tudjanak megmenteni a dolgo­zók és az állam számára a kártevőktől. A legutóbbi békefelsgyűlésen Vörös Imre egyénileg dolgozó paraszt felajánlotta, hogy május 1-re háromnegyedévi tojásbeadásának maradéktalanul eleget tesz. E­lyye­­tét azóta beváltotta. A Szekfű­ utcai kisgyűlés résztvevői pedig elha­tározták, hogy a község többi békeharcosaival karöltve, június 1-r® tíz új békebizottságot alakítanak a községben. JteütteafUhU U{áU a fnecjtyé&U A nagykirályhe­­­gyesi Petőfi.tszcs növénytermelési­ brigádjának tagjai vállalták, hogy a­­­ tavaszi vetést má­jus 1.re 90 száza*­zalékig elvégzik. Vállalásukat 26- án már 5 százalékkal túlteljesítet­ték. Elvégezték még ezen felül a vöröshagyma, borsó, gyapot, takar­­mány- és­­ cukorrépa sarabolását, amely gyönyörűen ki van kelve. A vöröshagymát és a borsót kézika­­paróval át is kaparták. Pálztya István A film igen erős fegyver a kezünk­ben. A tudás fegy­vere, a tudatlan­ság ellen. A mai magyar film már nemcsak szórakoz­tat, hanem neveli is a közönséget. Bemutatja a mun­­kásosztály küzdelmét, eredményeit, hibáit egyaránt. Vannak filmjeink, amelyek külföldön is járnak, mint a „Déryné“ című gyönyörű filmal­kotás. Az új magyar filmek hirde­tik az újjászületett magyar kul­túra, az újjászületett magyar nép sikereit, így ismernek meg ben­nünket más népek is és a filmeken keresztül közelebb kerülnek hoz­zánk. Ezért olyan jelentős szá­munkra a megyénkben megtartott „Magyar Film Ünnepe“. Gogh­ Irén szakérettségi kollégium Dorozsmán vala­mennyi dolgozótár­sunkkal egy­ütt örömmel ünnepel­jük május elsejét. Felszabadul­ásunk óta most ünnepe,­­nyolcadik május 1-ei és év­­ről­ évre szebb ez a május elseje és jobb az életünk. Ma már nincs Dorozsmán egyetlen dolgozó sem, aki családjával együtt ne érezné azt, hogy felszabadulás­unk óta mennyit változott a mi életünk. De nemcsak családunkon, otthonunkon belül van ez a változás, hanem köz­ségünk is sokkal szebb és rende­zettebb. Villannyal, kövesúttel, jár­dákkal, csecsemőotthonokkal és tü­dőgondozóval gazdagodott közsé­­günk. Most, amikor május elsejét ünnepeljük, hasonlítsák össze a dolgozók a régi csendőrszuronyos május 1-ét a szabad május 1-ei és akkor megtelik szívük boldogság­­gal és őszinte szeretettel ünnepe­lünk. Nagy Ferenc ★ A kiszombori Petőfi-tsz dolgozói megfeszített mun­kája eredményeként a május 1-i fel­­ajánlásokat 100 százalékon felül teljesítettük. Elvégeztük a kuko­rica vetését, minden tavaszit meg­­kapartunk, egy hold öntözéses ko­rai káposztát és egy hold karalá­­bot kiültettünk és megkapartunk, az­ acatolást nagyrészben elvégez­tük. Balogh László ★ juk­a iMUmrinjiu Miért jó Deszk és miért rossz Cserebökény a tej-, tojás- és baromfibeadás területén Baromfibeadási tervének biztosí­tására "háromezer darab csirkét ne­velnek az idén és a 80­0 darabos baromfi­törz­süket ezer darabra nö­velik. A csoport május­­ tisztele­tére t­ett felajánlását úgy teljesí­tette félévre, hogy ... , a tagság háztáji gazdálkodá­sából nóták össze az államnak beadandó mennyiséget. A helyi tanács és annak állandó bizottsága rendszeresen foglalko­zik a begyűjtés problémáival és annak idő előtti teljesítésével. Az állandó bizottság tagjai kisgyűlé­­sen számoltatják be az élenjáró dolgozó parasztokat, meghívják őket az állandó bizottsági ülésekre és igénybe veszik­­segítségüket a begyűjtési agitációban. A múlt­ évre szóló kártérítéseket százalékban hajtotta be a tanács és ez bizony nem nagyon serkenti fokozottabb beadásra a hanyago­kat. Maguk a dolgozó parasztok is úgy gondolják, hogy mivel a múlt évi hátralék miatt kirótt büntetést sem hajtották be, így „ezután sem kell eleget tenni a törvénynek". A községben sem a hangos híradón, sem szemléltető agitáción nem fog­lalkoznak a begyűjtés fontosságá­val. A hanyagokat nem bírálják, az élenjárókat nem népszerűsítik. A párttitkár elvtárs saját szemé­lyében foglalkozik ugyan a be­gyűjtéssel, kisgyűléseket szervez és ott próbája a dolgozó parasz­tokat felvilágosító munkával meg­győzni. Rajta kívül azonban nem nagyon van más népnevelő, aki Cserebökény község agyának , ... kor a baromfi, tej, tojás vonalán a­z végezné a munkát es így nem ese­­legelmaradottabb községeink közé da, ha nem is tudja összefogni és Bende József I. típusú tszcs tag ‘siet’ azoknast szaritbe? ** állammal szembeni költelesség- egész évi tojás- és baromfibeadási adád kötelezettségüknek ’ pontosan 1 letesítésre serkentem a község tervet száz százalékon felül telre- f­eleget t,eltek Az első negyedévi dolgozod. A begyűjtést állandó áttette és amikor munkáját elvégzi, a terveit tejből' 88 a baromfiból 67 és minden nap jó egyéni agitációt folytat. Mint baromfifelvásárló, a május 1-re felajánlást tett, hogy dolgozó parasztoktól reggel öt órá­tól este 11 óráig veszi át a ba­romfi, hogy a most folyó szor­gos mezőgazdasági munkákból ne essenek ki. Élenjár a beadásban a deszki ,,Kossuth" III. típusú tszcs is, tojásból 44 százalékra teljesítették. Cserebökény községben nem foglalkozik a begyűjtéssel sem a tanács, sem pedig a tömeg­szervezetek. A tanács elnézi például azt, hogy Kulcsu Mi­hály és Fodor Lajos ludákok még 1951. évi kötelezettségük­nek sem tettek eleget, bizottság nem tart üléseket, „mert a tagok úgy sem jelennének meg". Deszk és Cserebökény példája is szemléltetben mutatja, hogy ahol a pártszervezet és a tanács jól kézben tartja a begyűjtést, ott megy a munka, de ahol meghátrálnak a feladatok, előtt, ott eredményt sem tudnak felmutatni. Deszken a pártszervezet jó irá­­nyítása és politikai nevelőmun­kája következtében a magyar és délszláv dolgozó parasztok lelke­sen teljesítik beadási kötelezett­ségeiket. Sertésbeadással is az elsők között áll a község és nincs elmaradás a tej-, tojás- és baromfi­beadás területén sem. A helyi ta­nács a pártszervezet irányításával helyesen, mozgósítja a tömeg­szer­vezeteket és az aktívákat jól ve­zeti a begyűjtésért folyó harcban. Az 1952. első negyedévi tejbe­­gyűjtési tervét 102, tojásbegyűj­­tési tervét 120 és a baromfibeadási tervét 150 százalékra teljesítette a község. A féléves baromfi- és to­jástervüket 100 százalékon felül teljesítették ezidáig. A népnevelők jó és sikeres egyéni agitációt fejtenek ki a község dolgozó parasztsága felé.

Next