Viharsarok, 1953. január-április (9. évfolyam, 1-101. szám)

1953-01-01 / 1. szám

2 (Folytatás az első oldalról) Ízlik. Győznie kell a békemozga­lomnak, mert egyesíti korunk elő­remutató, életképes, legértékesebb erőit. — Minket, magyar küldötteket, ott a kongresszuson elfogott a ki­­mondhatatlan hála érzése, a hála a nagy szovjet nép és Sztálin elv­­társ iránt. Elsősorban nekik kö­szönhetjük, hogy az emberiség megtalálta és egyre inkább meg­találja a kiutat abból a förtelem­­ből, amelyet az am­rerikai imperia­listák, ezek a népnyúzó háborús gyújtogatók az emberiség számára készítenek.­­ De a büszkeség érzése is el­töltött bennünket, a kimondhatat­lan büszkeség érzése afölött, hogy a mi népünk is, a magyar nép is a népek békére törekvő nagy csa­ládjához, a béketáborhoz tartozik, a helyes úton, a sztálini úton ha­­lád, nekünk, szabad ország boldog népeinek, meg kell tízszereznü­nk erőfeszítéseinket a béke érdeké­­ben. — Táborunkban, a békemozga­lomban van helye minden becsü­letes magyar férfinak és nőnek, a magyar nép minden fiának és leá­nyának — mondotta befejezésül Andics Erzsébet. — Legyen a ma­­gyar békemozgalom tényleg olyan erővé, am­ely — mint Rákosi elvtárs mondotta — egész dolgo­zó népünket átfogja és áthatja. Andics Erzsébet beszéde után percekig tartó tapssal, felállva kö­szöntötték a nagygyűlés résztve­vőit, a békeharc vezérét, Sztálin elvtársat és a legkiválóbb magyar békeharcost, Rákosi Mátyás elv­társat. Ezután Juhász Ferenc Kossuth­­delmet társadalmunk alapvető tér-­díjas költő olvasta fel a­ népek kér­vényei, magának a történelmi fej­lődésnek feltarthatatlan erői pé­csi békekongresszusáról írott költe­ményét. elvtárs Sztálin elvtárs halhatatlan szavait idézte,­ akkor az egész kongresszus felállt és percekig tapsolt, szívük egész melegével ünnepelték a küldöttek a szovjet delegációt, éltették a Szovjetunió rendíthetetlen béke­­politikáját-Andics Erzsébet ezután­ rámuta­tod, hogy a békekongresszus meg­­feszítit­ munkájából a magyar küldöttség is becsülettel kivette a részét. A magyar delegációt min­denütt nagy szeretettel fogadták, jeléül annak az elismerésnek és megbecsülésnek, amellyel a világ népei a magyar nép nagy erőfe­­szüléseinek és sikereinek adóznak. A népek kongresszusa egészen köz­vetlenül a mi ügyünkkel foglal­kozott, amikor határozatában a legenergikusabban követelte, hogy vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe azt a tizennégy államot is, amely ed­dig nem hallathatta hangját eb­­ben a szervezetben. Andics Erzsébet a továbbiakban így folytatta: " A bécsi Konzerthaus nagyter­mében a világ Siépei fogtak össze és nincs erő, amely ezt az összefo­gást semmivé tudná tenni. A népek igazi, még soha nem látó­­ tavaszát éljük át, amely­hez foghatót nem ismert az emberi történelem. Az emberiség, mint erejének tu­datára ébredt óriás, a történelem színterére lépett és egyre inkább maga fogja alakítani sorsát. Ezt az óriást többé nem tudják lekötni törpék. Győzedelmeskednie kell és győzedelmeskedni fog a népek nagy küzdelme, mert ezt a küz­ „Legyünk büszkék arra, hogy igaz ügy, a béke ügye mellett állunk“ Andics Erzsébet után Szádeczky Kardoss Elemér lépett az emelvény­re. Arról beszélt, milyen nagy a tu­domány szerepe a háború és a béke kérdésében. Éppen ezért jelentős és fontos a tudósok részvétele a béke­­harcban. Harcolniuk kell azon áru­lók ellen, akik hajlandók a tudo­mányt a háború, a nyomor terjesz­tésének és az emberiség kiirtásának szolgálatába állítani. Harcolniok kell ugyanakkor a tudomány fej­lesztéséért és főkép a békés együtt­élés érdekében való felhasználásá­ért. Szádeczky Kardo­s hangsú­lyozta: a bécsi kongresszus utat mu­­tatott abban a kérdésben is, hogyan állítsák a tudományt ténylegesen az emberiség szolgálatába, s lehetővé tette a közvetlen tudományos ta­pasztalatcserét. Szádeczky Kardoss befejezésül arról beszélt, hogy míg a kapita­lista országokban jóformán csak háborús célokra használják fel a természettudományokat, addig a Szovjetunióban és a népi demokra­tikus országokban biztosítják a tu­domány békés fejlődését az embe­rié­g előrehaladásáért, felemelkedé­séért, általános jólétének emelésé­ért. Tollas Sándorné, a debrecen—rá­­kosi-telepi Petőfi-tszcs tagja szólalt fel ezután s arról beszélt, milyen nyomorban, kifosztottan élnek az osztrák főváros lakói. — Jókedvű, mosolygós embereket alig láttam az utcákon — mon­dotta. Tollasné ezután a kongresszus egyik megható jelenetéről számolt be, arról, hogy a koreai asszonyok küldöttet milyen nagy szeretettel vették körül az amerikai küldöttek. Felszólalása után kezét szorongat­ták, ölelge­ték, csókolták. — Ebben az ölelésben, baráti kézfogásban —, mondotta Tál­las­né — benne volt a­z a hatalmas erő, amely összefogja a becsületes, bé­két akaró embereket, a világ bár­­mely táján éljenek is. A következő felszólaló Máthé János római katolikus püspöki hely­­nök volt. Beszámolt arról, hogy Bécsben a világ minden tájáról érkezett egy­házi személyek találkoztak, majd így folytatta: — Hazatérve előttünk állnak az új feladat­ok, a békeharc új állo­másai. Tudjuk, hogy elsőrendű kö­telességünk a bécsi tanulságokat paptestvéreink és híveink közkin­csévé tenni, hogy a béke szent ügyé­ért folyó harcból ne maradjon ki hazánkban senki — fejezte be fel­szólalását Máthé János. Ezután Puskás Ferenc olimpiai bajnok szólalt fel. Beszámolt azokról a tapasztala­tokról, amelyeket az osztrák fiata­lok előtt tartott előadásain szer­zett. — Lelkesedésük, vágyakozásuk a szabad élet után — én úgy érez­tem — még jobb, még eredménye­sebb munkára kötelez minket, ma­gyar dolgozókat, magyar sportoló,­kat — hangsúlyozta Puskás Ferenc. Ezután Méray Tibor, a ,,Szabad Nép“ munkatársa szólalt föl. Be­szélt a bécsi kongresszus felejthe­tetlen élményeiről, a küldöttekről, akik közül soknak megtiltották, hogy részt vegyenek ezen a kon­gresszuson, de mégis ott voltak a bécsi Konzerthau­s termében, mert lelkiismeretük szava erősebb volt, mint az aittleek és morrisonok pa­rancsa. Hangsúlyozta, hogy a békeharco­sok egysége a legszebben, a legna­gyobb meggyőző erővel a koreai kérdésben nyilvánult meg. A harc a koreai békéért néhány nappal ez­előtt felmérhetetlen értékű támoga­tást kapott a nagy Sztálin szavai­ban. A sztálini szavak új erőt, új biztatást adtak a koreai békéért har­coló tömegeknek. Méray Tibor felszólalása után Mekis József, a Vas- és Fémipari Dolgozók­ Szakszervezetének elnöke mondott záróbeszédet. Rendelet az 1953. évi állami begyűjtésről A Népköztársaság Elnöki Taná­csa törvényerejű rendeletet adott ki az 1963. évi állami begyűjtésről. A rendelet szabályozza a mezőgazda­sági termékek állami begyűjtését az 1953. évre, illetőleg az 1953—54. gazdasági évre. A rendelet első ré­sze az általános rendelkezéseket tartalmazza, majd intézkedik a ter­ménybeadási, állatbeadási, tejbe­adási, a baromfi- és tojásbeadási és bérbeadási kötelezettségről, a be­­gyűjtési árakról, a begyűjtési tervek megállapításáról és a te­rvteljesítés jutalmazásáról, va­lamint a beadási kötelezettség megállapításáról és teljesítéséről, a beadás elmulasztásának következmé­nyeiről. A rendelet végül záróren­delkezéseket tartalmaz. A rendelet részletes ismertetésére következő számunkban visszatérünk. Görö­gországb­an 6,500 000 lajosra csupán négyezer ozvas jut Szófia, (TASZSZ). A görög sajtó­­ kinyiben beismerni az ország egészségvédelmének súlyos helyze­tét Az „Etnosz“ című lap például azt írja: „Görögországban összesen­­Athénben van és csupán 8000 orvos van. Ezeknek fele a fő- I ország többi részén, a városban és környékén dolgozik. Az ország többi részére, ahol 0.500.000 ember él, mindössze négyezer orvos jut A 27.000 kórházágyból 11.000 Pari elei És part Ép Ills ♦ Hálunk minden párttag érvényes tagsági könyvvel várja az új tagsági könyvet Szekeres Mihály elvtárs levele a makói József Attila tss-ből Nálunk a pártbizalmiak többi feladatukkal együtt, lelkesen vég­zik a párttagok és tagjelöltek tag­sági járulékainak összegyűjtését. Párttagjaink i­s szégyennek tarta­nák azt, ha valamelyik lemarad­na e megtisztelő pártkötelesség teljesítésével és a lemaradót a leközelebbi taggyűlésen meg is bírálnák. De erre még nem került sor, mert nálunk hosszú idő óta 100 százalékos a tagdíjfizetés. Nem kell hosszasan magyaráz­nunk, hogy ez mit jelent. Azt je­lenti: a makói József Atila-fSz párttagjai átérzik, mit jelent szá­mukra a párt és a párttag köte­lességeinek teljesítésével kifeje­zi a párthoz való ragaszkodá­sát. Szégyennek tartanák, ha a kö­zülük csak egy is elmaradna a párt. 'ag legelemibb kötelességének te', pár', a nép előtt­­esítésével, a tagdíjfizetéssel, kü­lönösen most, amikor az új párt­­tagsági könyvek ünnepélyes átvé­telének pillanatát várják. Jól dolgoznak a pártszervezet pártbizalmijai. Kiemelkedik a pártbizalmiak közül Szabó Sán­dor elvtárs, aki mint párttag még 1949-ben alapító tagja volt a József Attila-tsz-nek. A múltban cselédeskedésből é­s napszámosko­dásból tartotta fenn magát. Most párttag és tsz-ünk pártszervezeté­nek egyik legjobb pártbizalmija, úgy a termelésben, mint a párt­­munkában bebizonyítja: érzi mit jelent a párttagsági könyv. Azok közé tartozik, akik nemcsak ki­tüntetésnek vették a párttagsági könyvet, hanem átérzik, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság mielőbbi megvalósításáért ők is felelősek a Szabó Sándor pártbizalmi elv­­társ élenjár a termelésben, s fele­­ségével több, mint 500 m munkaegy­­ség teljesítésével gyarapította szö­­vetkezetünk és saját jövedelmét. Nemcsak a pártcsoportjai tagjait ismeri jól, hanem az egész tagsá­got is. Naponta beszél pártcsoport­jának tagjaival saját életükről és a szövetkezet problémáiról. Ezen keresztül segít pártszervezetünk­nek felismerni azokat a legjobb dolgozókat, akik méltók arra, hogy pártunk tagjelöltjeivé váljanak. Jó munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a legközelebbi taggyűlésünk négy dolgozó tagjelöltté való felvé­­telét dönthessük el, akik munká­jukkal, pártszeretetükkel kiérde­melték, hogy Rákosi elvtárs párt­jának soraiba álljanak. René Mayer kapott megbízást a francia kormány megalakítására A londoni rádió jelentése szerint Vincent Auriol francia köztársasá­gi elnök a ..radikál-szocialista-­ René Mayert kérte fel az új kormány megalakítására. A legutóbbi jelen­tések szerint Mayer elvállalta a megbízatást. (MTI). Megnyílt a Szovjetunió 1952. évi képzőművészeti kiállítása Moszkva (TASZSZ). Moszkvában az Állami Tretyakov-képtár termei­ben december 30-án megnyílt a Szovjetunió 1952. évi képzőművésze­ti kiállítása. A képtár 19 termében több mint 700 festményt, szobrot és grafikai művet mutatnak be. llouid Untordh Urich­ New­­York (MTI). Egy osztrák labdarúgó csapat Colombiába uta­zik és útközben egy newyorki szál­­lodában pihent meg. Az amerikai hatóságok — a fasiszta McCarran- Wv­alter bevándorlási törvény alap­ján — a szállodában fegyveres őrizet alá helyezték a játékosokat. A csapat tagjai továbbutazásukig nem hagyhatják el a szállodát. Az ,,AFP" szaigoni jelentése sze­­rint Bao Daj vietnami bábkormá­nyának hadügyminisztere lemon­dott. A francia hírügynökség a lemondás okául azt említi, hogy a volt hadügyminiszter és a mi­niszterelnök között ,,a háború erő­feszítésekkel kapcsolatban ellen­tétek voltak.“ Az Egyesült Államok haditenge­részetének 6. flottája mint a „Reu­ter" jelenti, — január elején ,,ba­­ráti látogatásra“ spanyol földközi­­tengeri kikötőkbe érkezik. Ezek a látogatások azokkal a megbeszélé­sekkel vannak kapcsolatban, ame­lyek már hónapok óta folynak az Egyesült Államok és Franco fasiszta kormánya között Spanyolország részvételét illetően az agresszív háború tervekben. London (MTI): Az Angol Munkás­párt imperialista bérenc vezető­sége megtiltotta a párt tagjainak, hogy részt vegyenek a népek béke­­kongresszusán. A tilalom ellenére a népesszámú angol küldöttség többsége a munkáspárt tagjaiból és helyi szervezeteinek funkcioná­riusaiból állott. Az áruló párt vezetőség­­— mint az ,,AFP” jelenti — a népek bé­kekongresszusáról való hazatéré­sük után kizárta a Munkáspártból M. G. Wilsont, a párt volt tájékoz­­tatásügyi megbízottját és Lily Irene Warne-t, a munkáspárt hali­­faxi titkárát­grádi rádió hozzáfűzi, hogy az 10 000 az estabédet ,,igen kellemes hangu­latban" töltötték el. i CSÜTÖRTÖK, 1966. JANUÁR 1. 1852 december 31-én a Kínai Hotköztársaság igazgatásába ment át a Kínai Csang-Gsung vasútvonal Harbin (Új.Kína). Az 1950 febru­ár 14-én a kínai Csa­ng Csang vasút­ról, Port,Arthurról és Dalnyijról kötött kínai-szovjet egyezmény, va­lamint a kínai Csang-Csung vasút­vonalnak a Kínai Népköztársaság kormányának átadásáról szóló 1952 szeptember 15-i kínai-szovjet közle­mény értelmében a Szovjetunió kor­­mánya 1952 végén ellen­szolgált­atás nélkül a Kínai Népköztársaság kor­­mányának teljes tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonal kö­zös igazgatásával kapcsolatos min­­den jogát a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. 1952 december 31-én 18.00 óra­ kor (pekingi idő) véget ér a­­ kínai Csang-Csung vasútvonal­­ közös kínai-szovjet igazgatása. A vasútvonal átadásával megbí­­­zott kínai-szovjet vegyes bizottság december 31-én Harbinbaan ünnepsé­get rendez, amelynek keretében alá­­írják a vegyesbizottság üléseiről ké­szült jegyzőkönyveket. 1953 január 1-én avatják fel Harbinban azt az emlékoszlopot és csarnokot, amely a vasútvo­nal közös igazgatása során Kína és a Szovjetunió között kialakult őszinte barátságot hir­deti Mao Ce-tung táviratban mondott köszönetet J. V. Sztálinnak a Csana-Csuns vasútvonal átadása alkalmából Peking­ (Új-Kína). Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnöke, december 31-én táviratot intézett J. V. Sztá­linhoz, a Szovjetunió Minit­­örta­­nácsának elnökéhez, amelyben kö­szöntet mond Sztálinnak, a szovjet népnek és a szovjet kormánynak a közösen igazgatott kínai Csang- Csung vasútvonal átadásáért. Mao Ce-tung elnök táviratának szövege a következő: „Sztálin Elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa Elnökének. A kínai Csang-Csung vasútvonal Kína és a Szovjetunió által történt közös igazgatása, alatt a szovjet fél igen nagymértékben hozzá­járult a kínai nép vasútépítési pro­grammjához. A kínai nép sohasem feledkezik meg erről a testvéri, a baráti támogatásról, őszinte szívből jövő köszönhet mondok a nagy szovjet népnek, a szovjet kormánynak és Önnek abból az alkalomból, hogy a szovjet kormány__az 1950. évi egyezménnyel és az 1952. évi közleménnyel összhangban — ellenszol­gáltatás nélkül a Kínai Népköztársaság kormányának tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazgatásával kapcsolatos minden jogát a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. Kívánom, hogy a Szovjetuniót és Kínát egybefűzó nagy barát­ság mpról-napra még jobban elmélyüljön és erősödjék. 1952 december 31. * MAO CE-TUNG Ünnepi ülés Bukarestben a Román Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója alkalmából lesítése terén elért komoly sikerek­kel foglalkozott.­­ Sikereinket m­­indenek előtt a Szovjetuniónak és a román nép legjobb barátjának, a világ dolgo­zói zseniális tanítójának és vezéré­nek, Sztálin elvtársnak köszönhet­jük — mondotta ezután —, a nép­gazdaság minden ágában élvezzük a Szovjetunió és személyesen Sztálin elvtárs állandó segítségét (Viha­ros taps). — Államunk külpolitikája — folytatta — a nép békés munkáján, a legyőzhetetlen Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal való szoros szövetségen alapul: ez az összes békeszerető népekkel való barátság politikája. Románia dolgozói — folytatta Bodnaras — eredményeinken fellel­­kesedve, ,­ Szovjetunió testvéri se­gítségével, magabiztosátg fognak hozzá kötelezettségeik megvalósítá­sához, az ötéves terv 4 év alatti teljesítéséhez. Az egybegyűltek nagy lelke­se­ Bukarest. December 30-án a Ro­mán Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából a Román Munkáspárt bukaresti város bi­zottsága és a bukaresti városi ta­nács végrehajtó bizottsága ünnepi ülést tartott. A jelenlevők lelkesen üdvözölték az elnökségben helyet foglaló Gh. Gheorghiu-Dejt, a Román Munkás­párt Központi Vezetőségének főtit­kárát. Az ünnepi ülés viharos taps és éljenzés közepette a díszülnökség tagjává választotta a román nép legjobb barátját, a dolgozó emberi­ség vezérét, J. V. Sztálint. Az ünnepi ülésen Emil Bodnar­as hadseregtábornok, a fegyveres erők minisztere mondott beszédet. Beszédében rámutatott, hogy gyors ütemben valósul meg az or­szág szocialista iparosítása. Külö­nösen nagy ütemben fejlődik a ne­hézipar. 1938-hoz képest Romániá­ban két és félszer annyi acélt és vilamosenergiát, háromszor annyi cementet termelnek, az olajkiterme­lés sokkal magasabb az 1938-as déssel üdvözlő táviratot intéz'0’" a színvonalnál. Ezután a kultúra fel-1 V. Sztálinhoz. Növekedik a termelőszövetkezetek öntözött területeinek nagysága Az öntözéses­ gazdálkodás­ér­­j emelkedett a termelőszövetkezetek zánkban évről-évre nagyobb terű, öntözött területe. Jelentősen emelkedett öntö­zött terület nagysága a rizs foko­zottabb termelésével. Jövőre az ideihez képest szinte megduplázódik a termelőszövetke­zetek öntözéssel művelt földterü­lete. Az új öntözőtelepek kiterde­lése már megtörtént A belgrádi rádió jelentése szem­­esre t­erjed ki, míg 1950-ben a mint Belgrádban tartózkodó kül-­ termelőszövetkezetek gazdaságai­tól di újságírók hétfőn este , meg-­ ban hatezer. 1951-ben 14 ezer, őri- bolt estebédet­ rendeztek az Avale­-t 1952-ben szállóban Tito tiszteletére. A bel­ már 21 ezer hold föld területen gazdálkodtak öntö­zéssel. Szolnok megyében például 1950 óta 2900 holdról 10.500 holdra

Next