Viharsarok, 1953. január-április (9. évfolyam, 1-101. szám)
1953-01-01 / 1. szám
neve hús tizenötödike s nép költője rális eszmék a birtokos középnemesség fejében, szavaiban és tetteiben fokozottan megmutatják ellentmondásosságukat, azt eredményezi, hogy Petőfi demokratizmusa kiséTudományegyetem Irodalomtörténeti Intézetének tanársegédeket, s a zsarnokaitól megszabadult orosz nép pusztította el és zavarta világgá a mi elnyomóinkat is, a világszabadság vörös zászlaja diadalt aratott Európában és Ázsiában. Ahogyan hű végrehajtói vö. Petőfi a liberális" polgári " örökségének, úgy küzdünk vele a Petőfi Sándor születésének 130. évfordulóját ünnepeljük január 1-én. Uj ünnepünk ez a nap. előtt untig elég A felszabadulás volt az urak Magyarországának ( . , ,, „.. . . , , Petőfiből az elfeledhete Hen és el- Szu:‘ es megtudta sejteni, a feude. tagadhat,lap március tizenöt«,- !®TknT■*?* V' n. p )-len,ősegek őrölni átalakulásnál. 'Petőfi népi demo- tünk felszabadulásunk óta a magyar nép szivéből megold!«. kratizmu,avd, • ■ 1........................... . , an ,feb. t vo, , kdenc es fel; megalkuvással való szembenállá-' régi világ ,,denevértanyái“ ellen, tÜV szed a iT?. eUe' savai a teljes emberi felszabadu- vele küzdünk az ' összecimborált j : foghanositot ak ha mar-j j£ge;é mutat. Ezért az első olyan, úri és klerikális reakció, a ,.belső' ... ... je entosege«, be-; mű költészete a magyar irodalom-. bitangok'' ellen és születése „aps/f !)ny£. ek e.nv esel ^^^amisi... történetben, mely nemcsak aayának évfordulóján az ő szavának es beszennyezek Petőfi San- uralkodó osztály kincse lett. haj vU 'kiáltjuk oda a háborúra szádor alakjai. Kilenc évtized hordta. . . . 1 évtized hordta a burkolt, vagy nyilt becsmérlés szeméthalmazát a magyar történe-em és a magyar irodalom egyikig; valóra vár a ..kunyhók“ teljes legnata'manabb egyéniségének be- i!6)me a „paloták“ fölött. Pel mocskolásahoz. — •- ° Még az uralkodó nem amely behatolt a nép sűrűsé- i mitó, békéről hazudó, Koreában be. Ezért költője 1848-on túl nap- gyalázatosan öldöklő impriatidák- fainknak is Petőfi, a mának, ami-inak: Békéi, békéi a világnak, le ne zsarnok kénytől, Békét csupán a szabadság Felssentelt kezéből! győzelme a így is képes, Igfy célkitűzései váltak valóra a ' Szovjetunió segítségével. A Habs- osztálynak minden j buk utóda washington kitar. cz.feszítése, küönösen azóta, am’; 10, scolsája » ..bíboros haramitott szolgája, a ..bíborosok", a „koronázott tolvajok" nem a sanyargatják már a magyar nécét, hahasonló ,nak- és neképek megismerése a vegánd nevében, hogy ezen al Io-i mol ládátus. a felvidéki bar...áe.,nir .1 víjdínrslAmintt jobbáav- *ali hunok nemsokára a apja . Ez az öntudatos 1 vv'S azonban nem azonos a po,v-i ’ forrada’.már kialakulásával, giíni Révai elvtárs rárautal. Petőfi Sándor nemcsak a feudális vMágiT.il áll szemből". Az a tény, hogy Magyarországon a polgári Übenacsady József LOBOGÓNK: PETŐFI HORVÁTH MÁRTON ELVTÁRS PETŐFI KÖLTÉSZETÉRŐL Felüli harca a mi karunkkal vívta ki a végső diadalt. Feleli szelleme előbb, mint a maga korában volt. Szavak helyett teltekkel jelentjük Petőfinek, a német zsarnok szétzúzva a faidon hever. A szabadság tízmillió magyar elidegeníthetetlen tulajdona lett. A kunyhó győzedelmeskedett a paloták felett. Kincsen többé „szeret«.« Lunacsarszkij saját kora ,bolsevikjének" nevezi Petőfit és a világirodalom legnagyobb köre forradalmárjának. Mi sem természetesebb, mint hogy Petőfi, szellme és példája a mai kor szabadságharcosainak, bolsevikjeinek is segít, a győzelem kivívásában, ahogy . Nemcsak nagy elődünk,, hanem harcostársunk is, akit jó bevonnunk, mintegy megkérdeznünk napi küzdelmünk között. óta a magyar kommunisták, Révai elvtárs munkája helyesen mutatta be Petőn költészetét. A múlt történelem, és irodalomharcisítása rettegett Petőfi Sándor emlékének minden (''.említésétől. Míg a tai-'könyvírók és irodalomtörténészek azon vitatkoztak, vajon 1822. december 31. utolsó órájában, vagy 1823. január 1-ének első órájában született a kötő,a „hivatalos Magyarország" mélyen hallgatott erről a születésnapról, sok egyéb születésnappal és más dátummal együtt, melyek az elnyomás, az urak elleni harc, a né- ■ király’', trón és korona, a Habsburgok utóda kitartott szolga lett, ; pt-s szabadságán» ea» •.*****. «»lek. ! ak j Washingtonból eltágelheti csak a nyelvét felénk. Hám érsek A régi, nemesi Magyarország. A hazaáruló utóda börtönben ül. A bíboros haramiák, a koronázott ! a nyomorúság országán A egyik tolvajok nem sanyargatták mint a magyar népet. Saját népe tiporta s zord téli napja, 1830. január elseje, de a Cjr/ aki megfojtotta a magyar forradalmat. S a zsarnokaitól idők egyik haladó politikusa a megszabadult orosz nép pusztítolta el és zavarta világgá a mi el- írja ezekről a napokról. „Femcsak' nyomainkat is és osztotta meg népünkkel vérrel kiküzdött legdrá- _ j » szolgálat terhe hl at nyög. nem-: pdbb kincsét ,a szabadságot. A vilégszabadság vörös zászlaja diadalt , csj*K »bot kínozz-,, a szegény jöú«-; o/afotf Európában és Ázsiában. A szabad magyar háza nincs többé , mivele : — nincs,bűzi csende,. . Európa keletére nem nehezedik többé a Szent Szövetség nincs szemeive, s létéin bizonyos: , , , .... bátorságban: fa Maian földesúri»! éjjszakaja. Nem magunkra hagyva járunk a haladás utján, hanem a mnegszeplősiti leányát, elcsábítja a szabad és szabadságért küzdő népek megszámlálhatatlan százmilliósfeleségét, — fiút —, ba útjában , nak oldalán. Pontos tervekkel, a hétköznapok aprólékos munkáia vagy magára haragít,a - ka- j iva, hindunk a megálmodott kor felé: vonanak fogai; a bus anyának _könnyei hiába hullanak; a gazdát •; ’ Ift* majd a bőség kosarából a vármegye *:■: tie-vei c’inbotátya Mindenki egyaránt vehet, e űzi te,kérői, jímajija la.»ajából, ? j]a majd a jognak asztalánál oda kell atyai lakhelyé", kedvesei; ... ' . . . „ ... , . . . o’ Mind egyaránt foghl. hülyet. sírját, nagynb s a sminxa?, aadg . magát jól bíró gazda _ vándorbe ! Ha ma JA a szellem napvilága tol vészén... Ha pedig az üld.o- Ragyog minden i az ablakán: Fest, s inykény..3.Ivat tovább nem Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, tűrhetvén: Witfre JWf.szra faj Mert itt van mar a Kánaán! kad a pauszt, kihez folyamod;^- „ , . . , , c»«k .ugy3;i,nemeshez, az ö kínzó-; M a kort nu U9Y hivjuk !*9Y a kommunUmus ■ Inán, .... ja felekezetehez.“ Az ország a bé- lési császár ,gyarmata volt.. Iparát .. . 1 .. . ■ nem engedték fejlődni, ne hogy ! Győzelmünk titka az, hogy Petőfi forradalmi elszántsága, népvelés " társa lehessen az osztrákszeretete és hazaszeretete, Indásig menő áldozatvállalása az elnullt száz il.'urnak. Mezőgazdasági termetése év alatt munkások és szegényparasztok millióinak szivébe, költözött arra volt jó, hogy olcsón táplálja Ausztriát. Belül az országban pedig a főpapok nagybirtokain rablógazdálkodás folyt, nem az ország jó közellátása volt , nem az urak haszna. Amikor Wesselényihez felvilágosult nemesek — Révai egvtárs mondja — a riemási lelkiismeretfurdalás jegyében töprengenek az ország létét fenyegető, megoldatlan kérdéseken. Kiskőrösön egy széká vólegény cselédfelesége megszüli azt az embert, akimegtalálja és megmutatja majd a megoldást. Nem csoda ez, nem holmi szent megváltó misztikus földrejövetele. A magyar nép ereje, az elnyomottak •szabadságvágya és úrgyűlölete, a haza földjének izzó szeretete, anép jövőjének biztos hite teszi ezt •az újszülöttet két és fél évtized alatt azzá, amivé lett: népköltővé és népi forradalmárrá. Nem a vaskosi lázadó jobbágya, aki legfeljebb agyonveri az ispánt, vagy felgyújtja a nemesi kúriát és bujdosó szegénylegénnyé lesz. Petőfi Sándor élete, sorsa megadja azt a lehetőséget, hogy több legyen egében ba. A nehezen hozzáférhető iskola, ti vándorélet, a katonáskodás, az ország úgyszólván minden tája- RÉSZLETEK Petőfi Sándac napájától Pest, március 24. 1848. Az úrbért eltörölte az országgyűlés. Nagyon szép tőle, de még szebb lett volna, ha ezt előbb teszi Akkor viselhette volna a nemesség a nagylelkű nevet, de most, midőn ezt a végső szükségből tette és ijedtségből, nem tarthat rá számot. A tekintetes karok e? rendek s a méltóságos és nem tem mifé e főrendek azt a hírt kapták, hogy Petőfi Sándor a Rákoson tariyáz, de nem egyedül, hanem 40 000 paraszttal egyetemben, s ezen kallemeles meglepetés indította őket azon fele'u.sege«. vogy ,,og u , velküség. e. hogy az úrbért unul Már kora gyermekse- “• . .. ■. , , ... , kilendül osztálykötöttségé- a?mmul e'-toroliek. Am, a h,rt i«et. ez alaptalan hír volt, de ha nem tették volna a t. c- urak azt, amit tettek, biztosíthatom őket Petőfi apja' nyászok, a kiszipolyozott jobbágy- tan n.rnek nemsokára a-apja és ka. Sdp. ’ a megvetett, többségében ‘lapja kelt volna, azaz igaz lett volna szp’pávé züijesztett értelmiség'eor- tetőtül, talpig, csak azzal a kis kiisz'in'i-k átélése, a. nagy francia .for-- ilönbséggel' talán hogy néni 40, hajdú'cm tanulságai tüakitják a ?g még több ezer ember '•‘eszmeke*, a titako», a császári „ •,. hadsereg közlegényét, a vándor jelent volna meg Rákoson. Egyébszihészt és újságírót öntudatos iránt jobb, hogy így történt, végré. forradalmárrá. Republica, test esti hanus vagyok lelkestül testestül, a/, voltam, mir a eszmélek, az leszek végső lehelletemig. Ezen táritoríthatatlanságom, mely soha egy pillanatig sem rendült meg, ez adta ifjú kezensbs a koldusbotot, mit évekig hordoztam, s ez adja most férfikezembe az önbecsülés pálmáját- Azon időben, mikor a lelkeket vették és jó drágán fizették, mikor egy alázatos görnyedés megalapított jövendő volt, én messze kerültem a vásárt. ..■. senki előtt még csak fejemet sem billentettem meg, hanem álltam egyenes fővel s fáztam s éheztem. Lehetnek ékesebb, nagyobbszerütb lantok és tollak, mint az enyém, de szeplőtelenebbek nincsenek, mert soha lantomnak egy. hangját, tollamnak egy vonását sem adtam bérbe ' senkinek; énekeltem.és. írtam azt', mire’ lelkem istene ösztönzött,, lelkem . istene pedig a szabadság. Az utókor .mondhatja rólam, hogy.rossz poéta vo lám, de azt is fogja mondani, mint republicanus, mert a respublicának j lenül jobb, hálát adok istennek, hogy forradalmárrá ! ama borzasztó dicsőségtől megments a lelkűséggel dicsekedni, becsület, de igazság is! Tisztelet, Pest, április 19. 1848, Pest, április 22. 1818. je nélkül benneteket merni ékövezni, ezzel pedig leparittyázzátok a manarchiát, mint Dávid Góliátot! sem lesz, biztosíthatlak felőle Kennteket. legföjebb azon esetben tudnék megőrülni, ha becsületessé válnék az, egész vitae, mert akkor nem lenne ki ellen küzdenem, pedig nekem harc és háború kell mind halálig s én csak a gazok ellen harcolok. A mi a másik cikket illeti, jöhetnek olyan siralmas idők, hogy befognak, de azt nem fogjátok hallani, hogy megszöktem, ha egy égig cipelt vérpad intene is felém, hogy megszökjem. Én félek egytől, de ez nem a börtön, nem a halál, hanem a bátorságom... ez az, a mit nem mernék megsérteni, aminek vakon engedelmeskedem és ezt soha nem mondja, hogy ..hátra!". hanem májdig így kiált rám: „előre!“ Val ami böszörményi nemzetőr meg a ..királyokhoz” című versemre egy ellenverset írt. Ez aztán a .verek! , majd megőrzi a nemzetet, vigyázzatok rá. Ez a fiatal illás azt bizonyítgatja ellenemben, hogy van szeretett, király. Jól van tiát no, legyen, isten neki, de ha azok, kik a királyokat szeretik mindnyájan ilyen legények, mint a kelme, ugyan nagyra lehetnek velők a királyok. Szegény királyok, most már igazán sajnálni..kezdelek benneteket, ezt látván, hogy .i'v nyomorú prókátorofírá szőrű''átok. Ebben a versben érigeiit mindenféle rímmel t'sztelié'k meg, a legszerűb'bbek ezek: rongyíílölő, bonáruló! — Megneveztem azt a fickót, ki engem e nevekké! illet? nem fogom megnevezni. Ö belém zink. Németek azt hirdetik, hogy jkapaszkodott, ■■hogy fölemel jent ma. megléhotyodtam, mások hogy el !gammal... nem nyú'ok tjsgt.a..t.ö Ha ninkiiiruak • fogn;, de megszöktem | mai s/cnnves nevéhez... réi'.'ef irp'lv * l'est. április 29 1848 1‘Tu^O'l/ rsi/numu? Vígan vagyunk! Keresem új törvényeinkben azt, hogy a magyar katonaság ,a magyar alkotmányra fölesküdjék, keresem s nem találom. Átolvasok minden törvénycikket .. nincs... se híre se hamva. Kinek a hibája, kinek a bűne, hogy az, kimaradt? Egyébiránt, isten neki, nem nagy baj: ha most megesküdnék, vagy megesküdt volna is a katonaság, nem sokára újra kellene esküdnie, mert nem sokára új alkotmányunk lesz. Eddig toldoztunk foltoztunk, s ez hiába való vesződlész volt, mely elavult köntösünket legfölebb csak tarkábbá tette, de tartósabbá nem: nekünk egészen új ruha kell, hogy becsülettel léphessünk a nemzetek sorába, honnan kimaradtunk. És ezen új ruhát meg fogjuk kapni. Alkotmányunkban még igen sok igazságtalanság van, most pedig azon időket éljük, melyben minden igaztalanság szétfoszlik, mint a felhő, s az igazság napja besüti a világot. A tal is vetiójában sokat foglalkoznak sem a rágalmazó kutyahá,szemrehányásképpen nem az a főjelszava, hogy :Je aki- mondtam ez el a nemességnek, Irállyal!'4,' hanem a „tiszta erkölcs!', amelyhez, magam is tartozom, csak Nem a szett ért koróda, hanem :l j akarnak • fogn-, de nie: bátor vagyok tu-Mára adni a nemes i.megvesztegelhetetesi jellem. f r.il#».d j Szeretnélek, ha .jg\ volna, úgy r löt. mint azaknak, hogy neveti,g tőtök, nagy. becsületesség a respublica alapja... j úr? tudom. A megtélolvdásból mi smászott! PETŐFI SÁNDOR RESPUBLIKA Respublika, szabadság gyermeke S szabadság anyja, világ jótevője, Ki bujdosol, mint a Rákócziak, Köszöntelek a távolból előre! !Elost hódolok, midőn még messze vagy, ,. Midőn még rémes átkozott neved van, Milőn még, aki megfeszíteni kész tégedet, azt becsülik legjobban. Most hudolok, most üdvözöllek én. Hisz akkor úgyis hódolód elég lesz, Ha a magasból ellenidre majd A véres porba diadallal nézesz,-■ MeTt- győzni fogsz, dicső respublika, Kár vessen ég és föld elődbe gátol. Miként egy új, de gsent Napóleon, Elfoglalod majd a kerek világot. Kit meg nem térít szép szelíd szemed. Hot * .«zömét oltárláncja csillog, Majd megsérti azt szilaj kezed, Mrtyben halálos vésznek kardja villog. Te lé**« a győző, a d'ad's.ív Ha elkészül, a teszámodra lészen, Akár virágos tarka pázsiton, Akár a vérnek vörös tengerében! Szeretném tudni, ott leszek-e én A győzelmi fényes ünnepélyen? Vagy akkorára már tán elvisz az Enyészet S ott lenn tart a sirba’ mélyen Ha meg nem érem e nagy ünnepet, Barátim, emlékezzetek meg rólam... Republikánus vagyok s az leszek A föld alatt is ott a koporsóban! v Jertek ki hozzám, s ott kiáltsatok Síromnál éljeni a respublikára, Meghallom én azt, s akkor béke száll Ez üldözött, e fájó szív porára, Rt/ i. : " CSÜTÖRTÖK, 1939. XANIB 1. A demokratikus német sajtó megemlékezik Petőfi Sándor születésének 130. évfordulójáról . A Berlin demokratikus övezeté- a dokkodjanak Petőfi Sándor költőben megjelenő „B. Z. am Abend" hossabb cikkben méltatja Petőfi műveinek villákat és politikai jelentőségét a nagy magyar költő születésének ISO. évfordulója alkalmából. A lap felszólítja a német költőket és aNémet Demokratikus Köztársaság kiadóvállalatait, hogy génményeinek új művészi német fordításáról és gyűjteményes kiadásáról. “ • ' ■ — A német nép méltó• tollmácsolásban kívánja birtokába venni a világirodalom egyik legkimagaslóbb költőjének művét, amely az egész emberiség közkincse — eme: kon „B. Z. am Abend"..(MTI) ... Petőfi Sándor születésének 130. évfordulójának szegedi ünnepségei Szeged dolgozói pénteken délután emlékeznek meg Petőfi Sándor születésének 130. évfordulójáról. Ez n Avalamból a Beloiannisz-téri Petőőfi szobornál ünnepséget rendeznek. .Az ünnepi beszédet Nacsády József elvtárs, egyetemi tanársegéd tartja, majd Varsányi Péter és Szegedi István Petőfi: „Magyar Népesész,Feltámadott a tenger" című ST- jét szavalja el. A műsor után a Tanács, a Békebizottság és az írószövetség ünnepélyes keretek között helyezi el koszorúját Petőfi Sándor szobránál.