Viharsarok, 1953. január-április (9. évfolyam, 1-101. szám)

1953-01-01 / 1. szám

neve hús tizenötödike­ s nép költője rális eszmék a birtokos középne­­messég fejében, szavaiban és tettei­­ben fokozottan megmutatják ellent­mondásosságukat, azt eredményezi, hogy Petőfi demokratizmusa kisé­Tudományegyetem­ Irodalomtörté­neti Intézetének tanársegéde­ket, s a zsarnokaitól megszaba­dult orosz nép pusztította el és za­varta világgá a mi elnyomóinkat is, a világszabadság vörös zászlaja diadalt aratott Európában és Ázsiá­ban. Ahogyan hű végrehajtói vö­. Petőfi a liberális" polgári " örökségének, úgy küzdünk vele a Petőfi Sándor születésének 130. évfordulóját ünnepeljük ja­nuár 1-én. Uj ünnepünk ez a nap. előtt untig elég A felszabadulás volt az urak Magyarországának ( . , ,, „.. . . , , Petőfiből az elfeledhete Hen és el- Szu:‘ es megtudta sejteni, a feude. tagadhat,lap március tizenöt«,- !®TknT■*?* V' n. p )-len,ősege­k őrölni átalakulásnál. 'Petőfi népi demo- tünk felszabadulásunk óta a magyar nép szivéből megold!«.­ kratizmu,avd, • ■ 1........................... . , an ,feb. t vo, , kdenc e­s fel; megalkuvással való szembenállá-' régi világ ,,denevértanyái“ ellen, t­ÜV szed a iT?. eUe' savai a teljes emberi felszabadu- vele küzdünk az ' összecim­borált j : foghanositot ak ha mar-j j£g­­e;é mutat. Ezért az első olyan, úri és klerikális reakció, a ,.belső' ... ... je entosege«, be-; mű költészete a magyar irodalom-. bitangok'' ellen és születése „ap­s/f !)ny£. ek e.nv esel ^^^amisi... történetben, mely nemcsak aay­­ának évfordulóján az ő szavá­­n­ak es beszennyez­ek Petőfi San- uralkodó osztály kincse lett. ha­­j vU 'kiáltjuk oda a háborúra szá­­dor alakjai. Kilenc évtized hordta. . . . 1 évtized hordta a burkolt, vagy nyilt becsmérlés szeméthalmazát a magyar történe-em és a magyar irodalom egyikig; valóra vár a ..kunyhók“ teljes legnata'manabb egyéniségének be- i!6)m­e a „paloták“ fölött. Pel mocskolásahoz. — •- ° Még az uralkodó nem amely behatolt a nép sűrűsé- i mitó, békéről hazudó, Koreában be. Ezért költője 1848-on túl nap-­ gyalázatosan öldöklő impriatid­ák- fainknak is Petőfi, a m­ának, ami-inak: Békéi, békéi a világnak, l­e ne zsarnok kénytől, Békét csupán a szabadság Felssentelt kezéből! győzelme a így is képes, Igfy célkitűzései váltak valóra a '­­ Szovjetunió segítségével. A Habs- osztálynak minden j bu­k utóda washington kitar. cz.feszítése, kü­önös­en azóta, am’­; 10­, scolsája » ..bíboros harami­tott szolgája, a ..bíboros­ok", a „koronázott tolvajok" nem a sanyargatják már a magyar né­cét, ha­ha­sonl­ó ,­nak- és neképek megismerése a ve­­gánd nevében, hogy ezen al Io-i m­ol ládátus. a felvidéki ba­r...áe.,nir .1 víjd­ínrslAm­intt jobbáav- *ali hunok nemsokára a apja . Ez az öntudatos 1 vv'S azonban nem azonos a po­­,v-i ’ forrada’.már kialakulásával, giíni Révai elvtárs rárautal. Petőfi Sándor nemcsak a feudális vMág­­iT.il áll szemből". Az a tény, hogy Magyarországon a polgári Übe­nacsady József LOBOGÓNK: PETŐFI HORVÁTH MÁRTON ELVTÁRS PETŐFI KÖLTÉSZETÉRŐL Felüli harca a mi karunkkal vívta ki a végső diadalt. Feleli szelleme előbb, mint a maga korában volt. Szavak helyett teltekkel jelentjük Petőfinek, a német zsarnok szétzúzva a faidon hever. A szabadság tízmillió magyar elidegeníthetetlen tulajdona lett. A kunyhó győzedelmeskedett a­ paloták felett. Kincsen többé „szeret«.« Lunacsarszkij saját kora ,­bolsevikjének" nevezi Petőfit és a világirodalom legnagyobb köre forradal­márjának. Mi sem termé­szetesebb, mint­ hogy Petőfi, szellme és példája a mai kor sza­­badságharcosainak, bolsevikjeinek is segít, a győzelem kivívásában, ahogy . Nemcsak nagy elődünk,, hanem harcostársunk is, akit­ jó­ bevonnunk, mintegy­ megkérdeznünk napi küzdelmünk között. óta a magyar kommunisták, Révai elvtárs munkája helyesen mutatta be Petőn költészetét. A múlt történelem­, és irodalom­­harcisítása rettegett Petőfi Sándor emlékének minden (''.említésétől. Míg a tai-'könyvírók és irodalom­­történészek azon vitatkoztak, va­­jon 1822. december 31. utolsó órá­jában, vagy 1823. január 1-ének első órájában születet­t a kötő,­­a „hivatalos Magyarország" mélyen hallgatott erről a születésnapról, sok egyéb születésnappal és más dátummal együtt, melyek az el­nyomás, az urak elleni harc, a né- ■ király’', trón és korona, a Habsburgok utóda kitartott szolga lett, ; pt-s szabadságán» ea» •.*****. «»lek. ! ak j Washingtonból eltágelheti csak a nyelvét felénk. Hám érsek A régi, nemesi M­agyarország. A hazaáruló utóda börtönben ül. A bíboros haramiák, a koronázott ! a nyomorúság országán A egyik tolvajok nem sanyargat­ták mint a magyar népet. Saját népe tiporta s zord téli napja, 1830. január elseje, d­e­ a C­jr/ aki megfojtotta a magyar forradalmat. S a zsarnokaitól­­ idők egyik haladó politikusa a megszabadult orosz nép pusztítolta el és zavarta világgá a mi el-­­ írja ezekről a napokról. „Femcsak' nyomainkat is és osztotta meg népünkkel vérrel kiküzdött legdrá- _ j » szolgálat terhe hl at nyög. nem-: pdbb kincsét ,a szabadságot. A vilégszabadság vörös zászlaja diadalt , csj*K »bot kínozz-,, a szegény jöú«-; o/afotf Európában és Ázsiában. A szabad magyar háza nincs többé , m­ivele : — nincs,­­bűzi csende,. . Európa keletére nem nehezedik többé a Szent Szövetség nincs szemeive, s létéin bizonyos: , , , .... bátorságban: fa Maian földesúri»! éjjszakaja. Nem magunkra hagyva járunk a­ haladás utján, hanem a mnegszeplősit­i leányát, elcsábítja a szabad és szabadságért küzdő népek megszámlálhatatlan százmilliós­­feleségét, — fiút —, ba útjában , nak oldalán. Pontos tervekkel, a hétköznapok aprólékos munká­ia vagy magára haragít,a - ka-­ j­ iva, hindunk a megálmodott kor felé: vonanak fogai; a bus anyának _­­könnyei hiába hullanak; a gazdát •; ’ Ift* majd a bőség kosarából a vármegye *:■­: tie-vei c’inbotátya Mindenki egyaránt vehet, e űzi te­,kérői, jím­ajija la.»ajából, ? j]a majd a jognak asztalánál oda kell atyai lakhelyé", kedvesei; ... ' . . . „ ... , . . . o’­ Mind egyaránt foghl. hülyet. sírját, nagynb s a sminxa?, aad­g . magát jól bí­ró gazda _ vándorbe­ ! Ha ma JA a szellem napvilága tol vészén... Ha pedig az üld.o- Ragyog minden i a­z ablakán: Fest, s inykény..3.Ivat tovább nem Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, tűrhetvén: Witfre JWf.szra fa­j Mert itt van mar a Kánaán! kad a pauszt, kihez folyamod;^- „ , . . , , c»«k .ugy3;i,nemeshez, az ö kínzó-; M a kort nu U9Y hivjuk­ !*9Y a kommunUmus ■ Inán, .... ja felekezetehez.“ Az ország a bé- l­ési császár ,gyarmata v­olt.. Iparát­­ .. . 1 .. . ■ nem­ engedték fejlődni, ne hogy ! Győzelmünk titka az, hogy Petőfi forradalmi elszántsága,­ nép­­ve­lés " társa lehessen az osztrák­­szeretete és hazaszeretete, Indásig menő áldozatvállalása az elnullt száz il.'urnak. Mezőgazdasági termetése év alatt munkások és szegényparasztok millióinak szivébe, költözött arra volt jó, hogy olcsón táplálja Ausztriát. Belül az országban pe­dig a főpapok nagybirtokain rab­lógazdálkodás folyt, nem az or­szág jó közellátása volt , nem az urak haszna. Amikor Wesselényihez f­elvilágosult nemesek — Révai egvtárs mondja — a riemási­ lelkiismeretfurdalás je­gyében töprengenek az ország létét fenyegető, megoldatlan kér­déseken. Kiskőrösön egy széká vó­­legény cselédfelesége megszüli azt az­ embert, aki­­megtalálja és megmutatja majd a megoldást. Nem­­ csoda ez, nem holmi szent meg­­váltó misztikus földrejövetele. A m­agyar­­ nép ereje, az elnyomottak •szabadságvágya és úrgyűlölete, a haza földjének izzó szeretete, a­­nép jövőjének biztos hite teszi ezt •az újszülöttet két és fél évtized alatt azzá, amivé lett: népköltővé és népi forradalmárrá. Nem a va­­s­kosi lázadó jobbágy­a, aki legfel­jebb agyonveri az ispánt, vagy felgyújtja a nemesi kúriát és buj­dosó szegénylegénnyé lesz. Pe­tőfi Sándor élete, sorsa megadja azt a lehetőséget, hogy több le­gyen e­gében b­a­. A nehezen hozzáférhető iskola, ti vándorélet, a katonáskodás, az ország úgyszólván minden tája- R­ÉSZLETEK Petőfi Sándac napájától Pest, március 24. 1848. A­z úrbért eltörölte az ország­­gyűlés. Nagyon sz­ép tőle, de még szebb lett volna, ha ezt előbb teszi Akkor viselhette volna a ne­­messég a nagylelkű nevet, de most, midőn ezt a végső szükségből tette és ijedtségből, nem tarthat rá s­zá­­mot. A tekintetes karok e? rendek s a méltóságos és nem tem mifé e főrendek azt a hírt kapták, hogy Petőfi Sándor a Rákoson tariyáz, de nem egyedül, hanem 40 000 pa­raszttal egyetemben, s ezen kalleme­­les meglepetés indította őket azon fele'u.sege«. vogy ,,og u , v­elküség. e. hogy az úrbért unu­l Már kora gyermekse- “• . .. ■. , , ... , kilendül osztálykötöt­tségé- a?mmul e'-toroliek. Am, a h,rt i«et­. ez alaptalan hír volt, de ha nem tették volna a t. c- urak azt, amit tettek, biztosíthatom őket Petőfi apja­' nyászok, a kiszipolyozott jobbágy- t­an n.rnek nemsokára a-apja és ka. Sdp. ’ a megvetett, többségében ‘lapja kelt volna, azaz igaz lett volna szp’pávé züijesztett értelmiség'eor- tetőtül, talpig, csak azzal a kis kii­­sz'in'i-k átélése, a. nagy francia .for-- ilönbséggel' talán hogy néni 40, ha­­­jdú'cm tanulságai tüakitják a ?­g még több ezer ember '•‘eszmeke*­, a titako», a császári „ •,. hadsereg közlegényét, a vándor­ jelent volna meg Rákoson. Egyéb­­szihészt és­­ újságírót öntudatos iránt jobb, hogy így történt, végré. forradalmárrá. Republic­a, test esti h­anus vagyok lel­kes­tül testestül, a/, voltam, mir a eszmélek, az leszek végső lehelle­­temig. Ezen t­áritoríthatatlanságom, mely soha egy pillanatig sem ren­dült meg, ez adta ifjú kezensbs a koldusbotot, mit évekig hordoztam, s­ ez­­ adja most férfikezembe az ön­becsülés pálmáját- Azon időben, mi­kor a lelkeket vették és jó drágán fizették, mikor egy alázatos görnye­­dés megalapított jövendő volt, én messze kerültem a vásárt. ..■. senki előtt­­ még csak fejemet sem billen­­te­ttem meg, hanem álltam egyenes fővel s fáztam s éheztem. Lehetnek ékesebb, nagyobbszerütb lantok és tollak, mint­ az enyém, de szeplőte­­lenebbek nincsenek, mert soha lan­tomnak egy. hangját, tollamnak egy vonását sem adtam­ bérbe ' senkinek; énekeltem.és. írtam azt', mire’ lelkem istene ösztönzött,,­ lelkem . istene pe­dig a szabadság. Az utókor .mond­hatja rólam, hogy.rossz poéta­­ vo­­ lám, de az­t is fogja mondani, mint republicanus, mert a respubl­icának j lenül jobb, hálát adok ist­ennek, hogy forradalmárrá ! ama borzasztó dicsőségtől megmen­ts a lelkűséggel dicsekedni, becsület, de igazság is! Tisztelet, Pest, április 19. 1848, Pest, április 22. 1818. je nélkül benneteket merni ékövezni, ezzel pedig leparittyázzátok a ma­­­narchiát, mint Dávid Góliátot! sem lesz, biztosíthatlak felőle Ken­nt­­eket. legf­öjebb azon esetben tudnék megőrülni, ha becsületessé válnék az, egész vitae, mert akkor nem lenne ki ellen küzdenem, pe­dig nekem harc és háború kell mind halálig s én csak a gazok ellen harcolok. A mi a másik cik­ket illeti, jöhetnek olyan siralmas idők, hogy befognak, de azt nem fogjátok hallani, hogy megszöktem, ha egy égig cipelt vérpad intene is felém, hogy megszökjem. Én félek egytől, de ez nem a börtön, nem a halál, hanem a bátorságom... ez az, a mit­ nem mernék megsérteni, aminek vakon engedelmeskedem és ezt soha nem mondja, hogy ..hát­ra!"­. hanem májdig így kiált rám: „előre!“ Val ami böszörményi nemzetőr meg a ..királyokhoz” című versem­re egy ellenverset írt. Ez aztán a .verek! , majd megőrzi a nemze­tet, vigyázzatok rá. Ez a fiatal illás azt bizonyítgatja ellenemben, hogy van szeretett, király. Jól van tiát no, legyen, isten neki, de ha azok, kik a királyokat szeretik mindnyájan ilyen legények, mint a­ kelme, ugyan nagyra lehetnek ve­lők a királyok. Szegény királyok, most már igazán sajnálni­..kezdelek benneteket, ezt látván, hogy .i'v nyomorú prókátorofírá szőrű''átok. Ebben a versben érigeiit mindenfé­le rímmel t'szte­lié'k meg, a legsze­­rűb'bbek ezek: rongyíílölő­, bon­áruló! — Megneveztem azt a fic­kót, ki engem e nevekké! illet? nem fogom megnevezni. Ö belém zink. Néme­tek azt hirdetik, hogy jkapa­szkodott, ■■hogy fölemel jent ma. m­egléhotyodtam, mások hogy el !gammal... nem nyú'ok tjsgt.a..t.ö Ha­ ni­­nkiiiruak • fogn;, de megszöktem­ | mai s/cnnves nevéhez... réi'.'ef irp'lv * l'est. április 29 1848 1‘Tu­^O'l/ rsi/numu? V­ígan vagyunk! Keresem új tör­­vényeinkben azt, hogy a ma­gyar katonaság ,a magyar alkot­mányra fölesküdjék, keresem s nem találom. Átolvasok minden törvény­cikket .. nincs... se híre se ham­va. Kinek a hibája, kinek a bűne, hogy az, kimaradt? Egyébiránt, isten neki, nem nagy baj: ha most megesküdnék, vagy megesküdt­ volna is a katonaság, nem sokára újra kellene esküdnie­, mert­ nem sokára új alkotmányunk lesz. Eddig toldoztunk foltoztunk, s ez hiába való vesz­ődlész volt, mely elavult köntösünket legfölebb csak tarkábbá tet­te, de tartósabbá nem: nekünk egészen új ruha kell, hogy becsülettel léphessünk a nemzetek sorába, honnan kimaradtunk. És ezen új ruhát meg fogjuk kapni. Alkotmányunkban még igen sok igazságtalanság van, most pedig azon időket éljük, melyben minden igaztalanság szétfoszlik, mint a felhő, s az igazság napja besüti a világot. A tal is veti­ójában sokat foglalkoznak sem a rágalmazó kutyahá­,szemrehányásképpen nem az a főjelszava, hogy :Je a­­ki- mondtam ez el a nemességnek, Irállyal!'4,' hanem a „tiszta erkölcs!', amelyhez, magam is tartozom, csak Nem a szett ért koróda, hanem :l j akarnak • fogn-, de nie: bátor vagyok tu-Mára adni a nemes i.megvesztegelhetetesi jellem. f r.il#».d j Szeretnélek, h­a .jg\ volna, úgy r löt. mint azaknak, hogy neveti,­g tőtök, nagy. becsületesség a respublica alapja... j úr? tudom. A megtél­olvdásból mi smászott! PETŐFI SÁNDOR RESPUBLIKA Respublika, szabadság gyermeke S szabadság anyja, világ jótevője, Ki bujdosol, mint a Rákócziak, Köszöntelek a távolból előre! !Elost hódolok, midőn még messze vagy, ,. Midőn még rémes átkozott neved van, Mil­őn még, aki megfeszíteni kész tégedet, azt becsülik legjobban. Most hu­dolok, most üdvözöllek én. Hisz akkor úgyis hódolód elég lesz, Ha a magasból ellenidre majd A véres porba diadallal nézesz,­­-■ MeTt- győzni fogsz, dicső respublika, Kár vessen ég és föld elődbe gátol. Miként egy új, de gsent Napóleon, Elfoglalod majd a kerek világot. Kit meg nem térít szép szelíd szemed. Hot * .«zömét oltárláncja csillog, Majd megsér­ti azt szilaj kezed, Mr­tyben halálos vésznek kardja villog. Te lé**« a győző, a d'ad's.ív Ha elkészül, a te­­számodra lészen, Akár virágos tarka pázsiton, Akár a vérnek vörös tengerében! Szeretném tudni, ott leszek-e én A győzelmi fényes ünn­epélyen? Vagy akkorára már tán elvisz az Enyészet S ott lenn tart a sirba’ mélyen Ha meg nem érem e nagy ünnepet, Barátim, emlékezzetek meg rólam... Republikánus vagyok s az leszek A föld alatt is ott a koporsóban! v Jertek ki hozzám, s ott kiáltsatok Síromnál éljeni a respublikára, Meghallom én azt, s akkor béke száll Ez üldözött, e fájó szív porára, Rt/ i. : " CSÜTÖRTÖK, 1939. XAN­IB 1. A demokratikus német sajtó megemlékezik Petőfi Sándor születésének 130. évfordulójáról . A Berlin demokratikus övezeté- a dokkodjanak Petőfi Sándor költő­ben megjelenő „B. Z. am Abend" ho­ssabb cikkben méltatja Petőfi műveinek villákat­ és politikai je­lentőségét a nagy magyar költő születésének ISO. év­fordulója alkal­mából.­­ A lap felszólítja a német költő­ket és a­­Német Demokratikus Köz­társaság­­ kiadóvállalatait, hog­y gén­ményeinek új művészi német for­­dításáról és gyűjteményes­ kiadásá­ról. “ • ' ■ — A német nép méltó• tollmácso­­lásban kívánja birtokába venni a világirodalom egyik legkimagaslóbb költőjének művét, amely az egész emberiség közkincse — eme­: ko­n „B. Z. am Abend"..(­MTI) ... Petőfi Sándor születésének 130. évfordulójának szegedi ünnepségei Szeged dolgozói pénteken délután emlékeznek meg Petőfi Sándor szü­letésének 130. évfordulójáról. Ez n­ Avalamból a Beloiannisz-téri Petőő­fi szobornál ünnepséget rendeznek. .Az ünnepi beszédet Nacsády József elvtárs, egyetemi tanársegéd tartja, majd Varsányi Péter és Szegedi István Petőfi: „Magyar Népes­és­z,Feltámadott a tenger" című­­ ST- jét szavalja el. A műsor után a Tanács, a Békebizottság és az író­szövetség ünnepélyes keretek között helyezi el koszorúját Petőfi Sándor szobránál.

Next