Viharsarok, 1954. május-augusztus (10. évfolyam, 103-205. szám)
1954-08-20 / 197. szám
m-Ac ptiolettejai egyesüljetek r Aratják a kendert Csongrád megyében Mit kell tudni az Ünnepi Vásárról Bíróság von felelősségre egy vásárhelyi üzérkedőt X. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ______________________________________ ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1954 AUGUSZTUS 20. ». imini-Tiiinnr!■— «—MM»' ..........—————■—■———mmmm—mmmmmmm—— Nagy munkásköltőnk, József Attila írta szörnyű múltunkról: „Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség“, —? ez volt dolgozó népünk osztályrésze akkor. Szabad népünk viszont immár tíz esztendeje így iktatta be alaptörvényébe a hatalmas történelmi változást: „A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“. Úgy iktatta alkotmányába, hogy hazánkban a Szovjetunió felszabadító harca eredményeként a munkásosztály — a párt vezetésével — megdöntötte a földesurak és tőkések hatalmát, hogy nagykorúvá lett népünk, az ország gazdájává vált, saját kezébe vette sorsának irányítását. A hajdan elnyomott, munkanélküliségtől és éhségtől gyötört proletariátus a hatalom, a gyárak, a bányák, a közlekedés, a bankok birtokosává vált. A megnövekedett feladatokkal együtt megnőtt öntudata és felelősségérzete. Gyarapítja tudását, mert tudja, hogy a két szövetséges és baráti osztály közül őt illeti meg a vezetés. Ezért jár élen a munkában, a szocializmus építésében, a békeharcban egyaránt. A hatalom részese a dolgozó parasztság. Népi demokráciánk egymásután megszüntette a földesúri elnyomás és kizsákmányolás parasztnyúzó formáit. Megszűnt a bankuzsora, a földesúri birtokok éhbér napszáma, az igauzsora és a kizsákmányolás száz más módja. A munkás és dolgozó paraszt magának és népének dolgozik; megnyílt előtte minden pálya, amelyet régen az uralkodó osztály elzárt előle. Megvalósult, amit József Attila a fasizmus szörnyű éveiben jövőbemutatóan foglalt az alábbi szép sorokba: »S a hozzáértő, dolgozó ] nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk". Már a hozzáértő, dolgozó nép igazgatja az országot, intézi saját ügyeit. A párt vezetésével kibontakozott felszabadult népünk hatalmas alkotó ereje. Munkások állnak az üzemek élén és munkástestvéreikkel együtt nagy hozzáértéssel sikeresen munkálkodnak népünk boldogulásán. Büszkék vagyunk Nagygyörgy Máriára, az örökös élüzem „Szegedi Kender“, Krizsán Ferencre, az élüzem „Jutagyár“ igazgatóira; büszkék vagyunk a szántóföldek élenjáró dolgozóira: Balla Jánosra, a szentesi Felszabadulás, Kiss Tamásra, a kiskirálysági Ifjú Gárda termelőszövetkezetek Kossuth-díjas elnökeire, Andrikó Istvánra, a pankotai állami gazdaság Kossuth-díjas juhtenyésztőjére, Nagy Sándorra, a munkásból lett Sztálin- és Kossuth-díjas szegedi íróra, Nagyistók József csongrádi és Katona Sándor makói képviselőkre. Büszkék vagyunk a nép ügyéért becsületesen dolgozó tanácstagokra: Palotás Péter szőregi, Kiss András ószentiváni tanácselnökökre, Forgó István makói, Farkas István szegedi járási tanácselnökökre, Papp Sándor megyei tanácselnökre. Büszkék vagyunk a többi sokszáz és ezer népi tehetségre, sztahanovistára, a növénytermelés és állattenyésztés kiváló dolgozóira, a mai napon „Mintagazda“-jelvénnyel kitüntetett dolgozó parasztokra, a termelés számtalan hősére. Államunk a munkások és parasztok állama, ez a bőven buzogó forrása népünk hatalmas alkotásainak. Csak a munkások és parasztok állama dolgozik teljes szívvel állampolgárainak boldogulásáért. Államunk sokoldalú gondoskodása megnyilvánul abban is, hogy évente 800 millió forintot fordít a dolgozók munkásruhával való ellátására, 4 milliárd forintot a társadalombiztosításra, sok százmilliót a kultúrára, az egészségügyre, a sportra és a közlekedésre. A tavaly júniusban elhatározott politika nyomán 20 százalékkal emelkedett a munkások egy keresőre jutó reálbére. Az árleszállítások sokmillió forint megtakarítást jelentenek megyénk munkásai számára. Kormányunk nem volt szűkmarkú a segítséggel. A megye parasztsága a 3 éves begyűjtési rendszerrel közel hét és félezer búzavagon kedvezményhez jutott, több jut a szabadpiacra, növekszik jóléte. Tavaly június óta a megyében megvásároltak 500 ekét, 300 boronát, 280 permetezőt, 60.000 ásót, villát és lapátot. Számtalan példa bizonyítja, hogy népünk egyre jobban él, több jut ruhára, kultúrára, színházra, mozira, jobban él a munkás, dolgozó paraszt és a kisember egyaránt. Ez a magyarázata, hogy a párt és a kormány intézkedései a mezőgazdaság fellendítésére a megye lakosságának egyetértésével találkoztak. A Makói Mezőgazdasági Gépgyár, a Szegedi Textilművek és sok más üzemünk munkásai túlteljesítik terveiket. Megyénk üzemei segítik a gépállomásokat, termelőszövetkezeteket felszereléssel és szakmai tanáccsal egyaránt. A munkások segítik a barátot és szövetségest, a dolgozó parasztságot, mert tudják, hogy a mezőgazdaság fejlesztése közös nemzeti ügyünk. A munkás megérti, hogy csak így kerülhet több és olcsóbb hús, zsír, kenyér és zöldség az asztalára. Dolgozó parasztságunk sem fukarkodik erejével, nagy kedvvel fogott hozzá a növénytermelés és az állattenyésztés hozamainak növeléséhez. Egyre inkább megérti, hogy a mezőgazdaság magasabb hozama több ruhát, cipőt, kerékpárt, rádiót, növekvő életszínvonalat jelent az ő számára is. Gazdagabb lesz az ország, jobban él benne a nép. A két testvérosztály, a munkások és dolgozó parasztok megértik igazi tartalmát annak a jelszónak, amelynek jegyében alkotmányunk ünnepére készültek: „Város a faluért — falu a városért, együtt a nép jólétének emeléséért“. Ennek jegyében zajlanak le ma a munkások és dolgozó parasztok baráti találkozói. A mai évfordulónak az ad különös jelentőséget, hogy a város és a falu, a munkások és a parasztok barátságának és testvériségének jobban az ünnepévé vált, mint bármikor. A baráti találkozón a munkások és parasztok beszámolnak egymásnak arról, hogy melyik üzem, község, termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság harcolt a legeredményesebben a munkás-paraszti összefogásért, a népjólét emeléséért. A munkások beszámolnak arról, hogy az augusztus 20-i versenyben kiváló eredményeket értek el. Az élelmiszeripari üzemek július havi tervüket 116.9 százalékra teljesítették, a Szegedi Textilművek 105 százalékra, a Szegedi Jutagyár 115.4 százalékra, a Szegedi Gyufagyár 122.4 százalékra, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár 105.4 százalékra, a Csongrádi Bútorgyár 103.5 százalékra, a kisipari termelőszövetkezetek 113.4 százalékra teljesítették július havi tervüket. Pusztamérges, Nagylak Gyálarét, Mártély és a többi községek dolgozó parasztságának többsége, a termelőszövetkezeteink, például a kisteleki felszabadulás és a többiek arról adhatnak számot, hogy becsülettel teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket. Miként a munkások és az egyénileg dolgozó parasztok, a megye termelőszövetkezetei is számvetést csinálnak az alkotmány ünnepére. A szorgos munka eredményeképpen sok termelőszövetkezet arról számolhat be munkás barátainak, hogy terméseredményei meghaladják az egyénileg dolgozó parasztok terméseredményeit, szép jövedelemmel zárják az évet. A kiskirálysági Ifjú Gárda tagjai 4,5 kg gabonát kapnak munkaegységenként. Itt id. Sarkadi Jánosnak 560 munkaegysége van, év végéig a következő jövedelem üti a markát: 28 mázsa kenyérgabona, 3 mázsa árpa, 18 mázsa kukorica, 32 kiló rizs, pénzben 5000 forint és a háztáji gazdaság jövedelme. Az ilyen eredmények láttán egyre több dolgozó paraszt fordítja figyelmét a termelőszövetkezetek felé. Ezért kérte 12 dolgozó parasztcsalád a termelőszövetkezetbe való felvételét. A szorgos munka és nyomában a jó jövedelem magára vonja az egyénileg dolgozó parasztok figyelmét. Az ambrózfalvi Dimitrov termelőszövetkezetben 3 kg gabona, 1490 forint pénzelőleg jutott már eddig munkaegységenként a termelőszövetkezet tagjainak. Itt 13 mázsával fizetett holdanként a tavaszi árpa, 120 mázsát adott a hagyma, és 40 mázsát a kender hordja. Már eddig 9 dolgozó paraszt — köztük középparasztok — jelezték a termelőszövetkezet elnökének, hogy be akarnak lépni a termelőszövetkezetbe. A gyálaréti Komszomol tsz munkaegységenkénti 10 forintos előlege, a makói Úttörő tsz 40 mázsás kukoricája, 100 mázsás hagymatermése magára vonja a dolgozó parasztok figyelmét. A közös gazdaság busásan fizeti vissza a szorgalmas munkát. Ismét bebizonyosodott, amit a dolgozó parasztság is hangoztat: „Nem írta: NÉMETH KÁROLY az MDP Csongrád megyei Végrehajtóbizottságának első titkára A makói járás változatlanul vezet a gabona, élőállat és állati termékek begyűjtési versenyében A megyei versenybizottság közli: A megyei versenybizottság szerdai ülésén értékelte a begyűjtés versenyállását az augusztus 14-i állapotnak megfelelően. Kenyér- és takarmánygabona begyűjtését illetően a sorrend az alábbi: Tánóc Alfa 1. makói (137.7 p), 2. szegedi (125.9 p.), 3. szentesi (118 p.), 4. csongrádi (117 p.) Városok: 1. Szeged (156.6 p.), 2. Makó (156.5 p.), 3. Csongrád (109 p.), 4. Szentes (106 p.), 5. Hódmezővásárhely (79 p.) Községek: I. kategória 1. Nagylak (200 p.), 2. Ambróziáivá (179 p.), 3. Újszentiván (170 p.) II. kategória 1. Röszke (1999 p), 2. Zsombó (186 p), 3. Pusztamérges (182 p.) III. kategória 1. Kistelek (159 p.), 2. Ásotthalom (151 p), 3. Csanád (150 p.) Termelőszövetkezetek: I. kategóriájú tsz-ek közül 1. a sövényházi Béke 200 ponttal. Tervét augusztus 1-én teljesítette. 2. a tömörkényi Petőfi szintén 200 ponttal. Jó példát mutat az élőállat tervteljesítésben. 3. a tömörkényi Alkotmány szintén 200 ponttal. II. kategóriában 1. székkutasi Petőfi (157 pont), 2. dorozsmai József Attila (142 pont), 3. királyhegyesi Új Élet (139 pont). III. kategóriában 1. kiskirálysági Lenin (200 pont), 2. kübekházi Sarló-Kalapács (191 pont), 3. makói Viharsarok (160 pont). Élőállat és állati termékek versenyében a sorrend: Járások: 1. makói (679 pont), 2. szentesi (642 pont), 3. csongrádi (451 pont), 4. szegedi (409 pont). Városok: 1. Makó (719 pont), 2. Szentes (652 pont), 3. Szeged (629 pont), 4. Csongrád (454 pont), 5. Hódmezővásárhely (450 pont). Községek: I. kategória 1. Ferencszállás (869 pont), 2. Ambrózfalva (840 pont), 3. Nagylak (800 pont). II. kategória 1. Röszke (847 pont), 2. Gyálarét (778 pont), 3. Királyhegyes (754 pont). III. kategória 1. Székkutas (706 pont), 2. Cserebökény (690 pont), 3. Csanádpalota (504 pont). Termelőszövetkezetek: I. kategória 1. ferencszállás Úttörő (1428 pont), 2. mórahalmi Vörös Október (1412 pont), 3. földeáki Dózsa (1334 pont). II. kategória 1. székkutasi Petőfi (909 pont), 2. dorozsmai József Attila (891 pont), 3. vásárhelyi Engels (840 pont). III. kategória 1. vásárhelyi Dózsa (1116 pont), 2. cserebökényi Petőfi (1068 pont), 3. fábiánsebestyéni Petőfi (1027 pont). A megyei versenybizottság megállapítása szerint az utóbbi napokban Makó város végzett dicséretes munkát, ahol, ha továbbra is igyekeznek, elhagyhatják a terménybegyűjtésben jelenleg vezető Szeged várost. Szeged városnak különösképpen az élőállat és állati termékek begyűjtését kell szorgalmaznia, hogy ismét az I. helyre kerülhessen. A versenybizottság felhívja a járási, városi és községi tanácsokat arra, hogy minden időt kihasználva fokozzák a cséplés ütemét és a csépléssel párhuzamosan biztosítsák a begyűjtési terv teljesítését. * A termelőszövetkezetek augusztus 20-i versenyének végleges értékelése A földművelésügyi minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács értékelte az Alkotmány ünnepére indult, termelőszövetkezeti versenyt és a növényápolásban, a nyári munkákban, továbbá a silózásban, az állam iránti kötelezettség teljesítésében elért eredmények alapján állapította meg a helyezéseket és ítélte oda a versenyjutalmakat. I. díjat nyert (20 ezer forint és díszoklevél) a borsodivánkai Petőfi termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet július 25-ig learatta 383 hold kalászosát és a 25 hold borsót. Tarlóhántási tervét augusztus 16-ára 100 százalékra, másod vetési tervét július 15-re 150 százalékra teljesítette. A cséplést augusztus 18-án befejezték. Cséplőmunkacsapatuk napi teljesítménye 354 mázsa. Búzából holdankint 12 mázsa átlagtermést értek el. Az állam iránti kötelezettségüket július 31-ig minden terményből teljesítették. A nyári betakarítási munkákkal párhuzamosan elvégezték 40 hold cukorrépa és 40 hold kukorica gázdókapálását. 68 holdon lucernájukat háromszor kaszálták. Augusztus 9-től hordják már a trágyát. II. díjat nyert (15 ezer forint és díszoklevél) a jászkiséri „Kossuth“ termelőszövetkezet. III. díjat nyert (10 ezer forint és díszoklevél) a répáspusztai „Első ötéves Terv“ termelőszövetkezet. A versenyjutalmakat és díszokleveleket a földművelésügyi minisztérium és a termelőszövetkezeti tanács megbízottai augusztus 20- án ünnepélyesen adják át a versenyben legjobb termelőszövetkezeteknek. a termelőszövetkezet a rossz, hanem egyes termelőszövetkezetben azt hiszik, hogy munka nélkül is fizet a föld“. A dolgozó parasztság ahol jó példát lát, egyre jobban megérti, hogy a fejlődés helyes útja a termelőszövetkezet. A cserebökényi Petőfibe 8, a sövényházi Zajába 5 család kérte a felvételét. Vannak még gyenge termelőszövetkezetek, amelyeknek meg kell javítani munkájukat, hogy azok is előrelendítői és ne akadályozói legyenek a mezőgazdaság szocialista fejlődésének. A termelőszövetkezet kitéphetetlen gyökeret vert megyénk községeiben is. Egyre jobban terebélyesedik, mert a párt és a kormány teljes szívvel mellettük áll. Ha jól használják fel a párt és a kormány segítségét, amit a termelés vonalán gépekben, vetőmagban, szakemberekben nyújt, ha fejlesztik a nagyobb jövedelmet biztosító állatállományukat, okszerűen gazdálkodnak, gyarapítják a közös vagyont, a jövedelem forrását és nem tűrik meg maguk között a munkakerülőket, szorgalmasan dolgoznak, az eredmény nem marad el. A munkások és a parasztok baráti találkozói nem töltenék be szerepüket, ha nem kerülnének szóba eredményeinkkel együtt hibáink és nehézségeink egyaránt. Nyíltan és őszintén nyilvánosság elé kell tárni azokat, mert csak ezen az úton haladva érhetünk célba. Széles közvélemény elé kívánkozik egyes állami és gazdasági vezetőnknek a népvagyon kezelése terén tanúsított magatartása. Nem jó szolgálatot tesznek népünknek, akik úgy akarják emelni az életszínvonalat, hogy könnyelműen két kézzel szórják a nép javait. Keményen fel kell lépni az anyag, a pénz, a munkaerő pazarlással szemben. Tűrhetetlennek, a dolgozókkal szembeni visszaélésnek kell tekinteni a vezetőknek azt a magatartását, hogy szemet hunynak a fölött, hogy megyénkben az építkezéseknél ezrével zúzzák szét a drága téglát, hogy egyes üzemekben eltűrik a táppénzcsalást, kifizetnek meg nem dolgozott béreket, hogy átveszik a selejtes munkát, s mindezt a becsületes munkások kárára. Ez sérti a dolgozók többségének igazságérzetét. Az önköltségcsökkentés, a legszigorúbb takarékosság megvalósítása azt jelenti: a becsületes munkások többségére támaszkodva megteremteni az életszínvonal állandó emelésének fő biztosítékát. Megyénk dolgozó parasztságát is jogosan háborítja fel az a magatartás, hogy egyes állami funkcionáriusok nem követelik meg az egész községet hátrahúzó hátralékosoktól kötelezettségeik teljesítését. Most is, amikor népünk kenyerének biztosításáról van szó, dolgozó parasztságunk kötelességtudó többségére figyeljenek a tanács, a begyűjtési szervek vezetői. Ők azt vallják: az állam iránti kötelezettség teljesítését nem lehet alku tárgyává tenni, a beadási kötelezettség tövény mindenki számára. Ne féltse egy vezető sem a tekintélyét azért, mert a hanyagokkal szemben megköveteli a rendet, és fegyelmet tart. A7 elszabadulásunk 10. évfordulójának küszöbén Csongrád megye munkaszerető népe eredményekben gazdag évtizedre tekint vissza. Okult tapasztalataiból és előre néz. A pártkongresszus egész nemzetet lelkesítő határozatai és a kormányprogramm megvalósításán dolgozik. Ebben a munkában szükség van minden szorgos kézre. Szükség van a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és a kisemberek széles nemzeti összefgására, a mérnök, és az agronómus szakértelmére, az egészségüg, a kultúra munkásaira, a termelőbizottságok hozzáértő támogatásra, a fiatalok lendületére, assznyaink lelkesedésére, a tanácsok a tömegszervezetek odaadó munkájára. Közös célunk: népünk és színvonalának tartós emelése. F. tömöríti ma Csongrád megye minden becsületes dolgozóját is nemzeti egységünk szimbóluma, a „Hazafias Népfront“ soraiba, ♦