Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)
1954-09-01 / 206. szám
2 Párthírek A párt-alapszervezetek jelentsék szeptember 6-ig a városi és járási párt-végrehajtó bizottságoknak, hogy a pártoktatáshoz milyen propagandaanyagra van szükségük. MDP agit.prop. osztály ELŐRE IFJÚSÁG A DISZ-tag felvétel tapasztalatai a szegedi járásban AZ ELMÚLT HÓNAPOK ALATT nagyon kevés fiatal kérte felvételét a szegedi járás DISZ szervezeteibe. Júniusban 56-an, júliusban pedig csak 25-en léptek be az ifjúsági szövetségbe és számos DISZ- szervezet félév óta egyetlen taggal sem szaporodott. A szegedi járási DISZ-bizottság is észrevette ezt a hibát és az elmúlt hetekben határozatot hozott a tagfelvétel megjavítására. A határozat értelmében megalakult egy öttagú brigád a járási DISZ- bizottság, az MTSZ, a Szabadságharcos Szövetség és a népművelési osztály tagjaiból. A brigád feladata az volt, hogy megvizsgálja Deszk községben a DISZ-szervezet életét, munkáját és megállapítsa a hiányosságok okait. Azért esett a választás Deszk községre, mert az ottani 250 fiatal közül a DISZ-be csak 70-en léptek be. A szervezeti élet is hiányos, nem tartják meg rendszeresen a vezetőségi üléseket, taggyűléseket és évek óta baj van a DISZ oktatással is. A BRIGÁD TAGJAINAK EDDIGI TAPASZTALATAI azt bizonyítják, hogy Deszk községben elsősorban azért nincs megfelelő szervezeti élet, mert a fiatalok egyrésze a DISZ-be jár, másik részük sportol és nem él szervezeti életet, harmadik részük pedig csak a Szabadságharcos Szövetség munkájában vesz részt. Ebből az következik, hogy a DISZ-szervezet nem tudja összefogni a falu valamennyi fiatalját, hiszen aki a Szabadságharcos Szövetségbe jár, az megtalálja a szórakozási lehetőségét ott és nem jár a DISZ-be. Ez a tapasztalat arra készteti a járási DISZ- bizottságot, hogy a következőkben minden községben a DISZ-szervezeten belül alakítsák meg a lövészkört és szervezzék meg a különböző sportszakokat. A fiataloknak ugyanis mindegy, hogy éppen a községi sportvezetők irányítása mellett vagy pedig, a DISZ-szervezet vezetőinek az irányítása mellett sportoljanak. Ha tehát a DISZ gondoskodik a fiatalok sportolási lehetőségéről, akkor nyilvánvaló, hogy megszűnik ez a tarthatatlan állapot Deszken is és egybe tudja fogni a DISZ-szervezet a falu fiataljait. A brigád másik megállapítása az, hogy sok fiatal azért marad távol a DISZ-től, mert nincs minden estére a DISZ-ben Programm, nem találnak foglalkozást maguknak a fiatalok. Többen bejárnak a DISZ-szervezetbe, de csak azért, hogy szétnézzenek, esetleg találkozzanak, de ott már nem kapnak kisebb-nagyobb megbízatást, nem foglalkoztatják őket. Ez nyilvánvalósul, a DISZ-vezetőség rossz irányításának tudható be. A brigád tagjai megmagyarázták a deszki DISZ-szervezet vezetőinek, hogy minden estére adjanak szórakozást a fiatalokrifik, legyenek ismeretterjesztő előadások, sakk, asztalitenisz és különböző sportversenyek, játékok, amik hozzákötik a fiatalokat a DISZ-hez. Természetes nem lehet minden községben megjelölni egyformán a DISZ-szervezetek programmját, hiszen az helyenként különböző. AZT A TÉNYT, hogy ahol eddig megfelelő foglalkozást találtak maguknak a fiatalok, ott jó is a tagfelvétel, egyre-másra lépnek be a fiatalok a DISZ-be — a brigád tapasztalatai bizonyítják. Zsombó községben például ez év tavaszáig nem volt szervezeti élet, de amikor új vezetőség került a szervezet élére, megváltozott a DISZ-ben is minden. Pólyák István DISZ-titkár és a vezetőség többi tagja gondoskodott arról, hogy a fiatalok megalakíthassák a kultúrcsoportot, majd megalakult a sportkör is ,és kirándulásokat szerveztek Szegedre. Ezt látták a községbeli fiatalok és volt olyan ifjúsági nap, hogy tizenkilencen kérték egyszerre felvételüket a DISZ-be. Az ifjúsági napokon ugyanis beszámoltak mindég a DISZ életéről, terveiről, munkájáról és az ifjúsági napra meghívott kívülálló fiatalok belátták, hogy érdemes csatlakozni a DISZ-tagokhoz. Mindez nem mondható el Csengéséről, ahol hónapokon keresztül nem vettek fel egyetlen fiatalt sem a DISZ-be. A vezetőség tagjai nem teremtettek megfelelő szervezeti életet, nincs rendesen taggyűlső, vezetőségi ülés és ifjúsági nap sem. Ugyanez a helyzet Pusztaszeren is, ahol szintén távolmaradnak a fiatalok a DISZ-től. A PÁRTSZERVEZETEK VEZETŐINEK HELYTELEN NÉZETE sok helyen akadályozza a DISZ-tagfelvételt. A deszki gépállomáson például Tix Márton és a pártvezetőség több tagja is azt vallja, hogy az a 20—22 éves fiatalember, aki megnősült és az a 18 éves leány, aki férjhez ment, az már nem való a DISZ-be. A gépállomáson van is sok fiatal, aki szívesen járna a DISZ-be attól függetlenül, hogy megnősült vagy férjhezment, de nem mennek, mert a pártvezetőség tagjai ezt ellenzik. Ugyanakkor például a férjhezment fiatal lányokat az MNDSZ sem vonja be a tömegszervezeti munkába — így távolmaradnak nemcsak a DISZ-től, hanem az MNDSZ-től is. Elmondhatni, hogy nagy szerepük van a községi pártszervezeteknek a DISZ-tagfelvételben. Az volna a pártszervezetek vezetőségi tagjainak a feladata, hogy részt vegyenek a DISZ taggyűlésein, figyelemmel kísérjék a DISZ munkáját, életét és mindenkor segítséget adjanak az ifjúsági szövetség munkájához. Ezt azonban elhanyagolják a szegedi járásban is legtöbb helyen a pártszervezetek, így nem csoda, ha hiba van a tagfelvételnél. Természetes, a DISZ-oktatás megjavítása érdekében is nagy feladat vár a pártszervezetekre, amit szintén nem lehet elhallgatni. " A járási DISZ-bizottságnak pedig az a feladata a DISZ munkájának, a tagfelvétel megjavításának érdekében, hogy a brigád Deszken szerzett tapasztalatait a szegedi járás egész területén elterjessze és hasznosítsa. 650 árucikkket töröltek az amerikai tilalmi listáról Nyugati hírügynökségi és rádiójelentések szerint az amerikai kereskedelemügyi minisztérium 650 olyan árucikk Kelet-Európába szállítását engedélyezte, amelynek exportja eddig tilos volt. Ez a tilalmi lajstrom különbözik az úgynevezett »stratégiai fontosságú áruk« listájától, amelyet néhány nappal ezelőtt csökkentettek. Ez utóbbi lista azokat az árakat tartalmazza, amelyekből «kevés van és csak akkor vihető ki a keleteurópai országokba, ha arra külön engedélyt adnak». A 650 árucikk között, amelyik többé nem esik korlátozás alá, gumi, olaj, bizonyos ásványi anyagok, szerszámgépek, teherautók, kémiai és gyógyszerkészítmények stb. szerepelnek. A tilalom feloldása a népi Kínára és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra nem vonatkozik. A kereskedelemügyi minisztérium közlése szerint ugyanakkor a fenti tilalmi listához harminc árucikket csatoltak, ezek között bizonyos gőzgépek, kátránytermékek, ipari felszerelések, kémiai készítmények szerepelnek. Ezeknek az árucikkeknek embargója szeptember hetedikén lép életbe. Levelezőink bíráltak — illetékesek intézkedtek A munkás-paraszt levelezés az állami és a pártéletben mutatkozó fogyatékosságok leleplezésének és kijavításának egyik legfontosabb eszköze. Ha a dolgozók bátran és őszintén megírják véleményüket a termelésről, a munka akadályairól, a saját gondjaikról, örömeikről a párt újságjának, leveleik alapján jobban, tisztábban lát maga a párt, eredményesebben dolgoznak a párt szervei a dolgozók életkörülményeinek, munkakörülményeinek javításán. És a munkás-paraszt levelezés segítségével könnyebben, gyorsabban megoldódnak még az aprónak látszó, úgynevezett „személyi“ problémák is. Bizonyítják ezt maguk a tények. Sebők János csanyteleki dolgozó paraszt többek panaszát tette szóvá, amikor arról írt, hogy a diktéri határrészen lévő hídon nem lehet közlekedni, s hogy emiatt az arra lakó dolgozó parasztoknak sok kilométeres kitérőket kell fogataikkal megtenniök. Ez a levél is hozzájárult ahhoz az intézkedéshez, melyről a csongrád járási pártvégrehajtó bizottság értesítette szerkesztőségünket, hogy államunk az említett hidat — lehetőség szerint még az őszi nagy munkákra — járhatóvá teszi. Kiss Imre idős csanádpalotai lakos, aki négy évtizeden át dolgozott a bábolnai, illetve a mezőhegyesi méntelepeken — szerkesztőségünkhöz fordult, 8 levelében elpanaszolta, hogy régebben nyugdíjazták, de nyugdíját 1950. szeptember 1-én valami okból beszüntették." Levélírónk panaszát továbbítottuk, s az Országos Nyugdíjintézettől meg is jött a válasz, mely szerint Kiss Imre kérelmét a pénzügyminisztérium jogosnak találta, s emberséges intézkedése folytán levélírónk szeptember 1-től rendszeresen kapja az őt megillető nyugdíjat, Csanytelek dögállási tanyarészén nincsen italbolt. A dögállásiak nevében Gyöngyi Antal elpanaszolta ezt a szerkesztőségnek és kérte, hogy a földművesszövetkezet nyisson italboltot Dögálláson. A javaslattal kapcsolatban kérdést intéztünk a Csongrádmegyei Szövetkezetek Szövetségéhez, ahonnét azt a választ kaptuk, hogy Dögálláson italbolt nem nyílik ugyan, de a MÉSZÖV felhívására a cs/nyteleki földművesszövetkezet hetenként többszöri mozgóárusítás keretében ellátja italáruval és dohányipari termékekkel a dögállásiakat. A minisztertanács határozata Pedagógiai Tudományos Intézet létesítéséről A minisztertanács határozatot hozott pedagógiai tudományos intézet létesítéséről. Az intézet feladata a szociális nevelés és oktatás kérdéseinek tudományos feldolgozása, haladó pedagógiai hagyományaink feltárása, a szovjet pedagógia alkotó alkalmazásának kidolgozása, a legkiválóbb pedagógusok módszereinek általánosítása, stabil tantervek, módszertani segédkönyvek kidolgozása. t SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 11 A francia nemzetgyűlés elutasító döntése alapjában rendítette meg a nyugati hatalmaknak az európai védelmi közösségre épített politikáját A külpolitika legutóbbi eseményeiről Tegnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy a francia nemzetgyűlés hétfőn este elfogadta az Aumeran tábornok által előterjesztett előzetes halasztási indítványt 319 szavazattal 264 ellenében. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzetgyűlés nem kíván érdemben foglalkozni az európai védelmi közösségi szerződés javaslatával. A szavazást megelőzően felszólalt Mendes-France miniszterelnök és kijelentette, hogy a kormány az Aumeran képviselő javaslata feletti szavazásban nem vesz részt, viszont támogatja Chopin képviselő indítványát azzal kapcsolatban, hogy napolják el most a vitát és a rendelkezésre álló egy hónap alatt kíséreljék meg a megegyezést a párizsi szerződés másik öt aláíró államával. A francia kormány abban az esetben, ha a nemzetgyűlés így döntene, rögtön értesítené tárgyalási szándékáról az öt szövetségest annak közlése mellett, hogy a francia parlament fenntartás nélkül jóváhagyta a kormány módosító javaslatait. Végül Mendes-France annak a véleményének adott kifejezést, hogy legjobban az általános vita további folytatását szeretné, amelyre természetesen csak akkor van lehetőség, ha mind Chopin, mind Aumeran visszavonják javaslataikat. Mendes-France után Herriot, a nemzetgyűlés tiszteletbeli elnöke Aumeran javaslata mellett foglalt állást, kijelentve, hogy ez az egyetlen eszköz arra, hogy utoljára állást lehessen foglalni az európai védelmi közösség ellen. „Nagyon sajnálom a miniszterelnököt — mondotta ezután Herriot — akinek a belga fővárosban más szülők gyermekeit kellett karjában hordania“. Amikor Le Troquer elnök kihirdette a szavazás eredményét, az európai védelmi közösség ellenfelei lelkes tapsviharba törtek ki és elénekelték a francia himnuszt, a Marseillaise-t, miközben a Francia Katholikus Néppárt képviselői és az európai védelmi közösség más hívei dühükben padjaikat csapkodták. Mendes-France és a kormány több tagja szintén a tömeggel énekeltek. A francia nemzetgyűlés döntése egyelőre fel sem mérhető válságot idézett elő az európai védelmi közösségre épített nyugati politikában. Ez tükröződik vissza azokból a sajtójelentésekből, amelyeket lapunk első oldalán közlünk. „Már régóta tájékoztattam barátainkat és szövetségeseinket —• mondotta Mendes-France a szavazás eredményének kihirdetése után a parlament folyosóin tett nyilatkozatában , hogy a nemzetgyűlésben a többség nem támogatja az európai védelmi közösséget. Brüsszelben és máshol külföldön ezzel ellenkező értesülések terjedtek el. Annyi bizonyos, hogy a nemzetgyűlés többsége több hónap óta ellenzi a ratifikálást. Sajnálom, hogy brüsszeli partnereink és angolszász szövetségeseink félreértették a nemzetgyűlés igazi érzését, amely — kis eltéréssel — úgy jutott kifejezésre, ahogy előre jeleztem“. Mendes-France végül ismételten hangoztatta, hogy „a nemzetgyűlés nagy többsége kitart a nyugati szövetség mellett, és mint mondotta, „ebben a keretben kell új megoldásokat tanulmányozni, mégpedig hamarosan. Ezúttal nem fogunk teljes három évet elvesztegetni. Remélem, hogy szövetségeseink és azok az országok, amelyeknek érdekei Franciaország érdekeivel azonosak, hamarosan világos döntéseket hoznak“, Dr Kmm Árpád a Szegedi Tudományegyetem rektora A minisztertanács dr. Fodor Gálmányegyetem általános fizikai kóbort, a Szegedi Tudományegyetem miai tanszékének tanszékvezető rektorát a rektori megbízatás alól egyetemi tanárát, a természettudó- 1954. évi augusztus hó 15-i hatályományi kar dékánját a Szegedi Tulyal felmentette és egyidejűleg dr. dományegyetem rektorává 1954 au Kiss Árpádot, a Szegedi Tudó 1gusztus 15-i hatállyal kinevezte. Ókukoricával is lehet teljesíteni az ezévi kukoricabeadási kötelezettséget A múlt évi jó kukoricatermésből sok termelő még jelentős készletekkel rendelkezik. Ezért sokan kérték, hogy ezévi kukoricabeadási kötelezettségüket a múlt évi termésű kukoricával már most teljesíthessék. Helyt adva a termelők kezdeményezésének, a begyűjtési miniszter a kukorica beadásának a kukoricával való teljesítését az alábbiakban szabályozta: Az 1953. évi termésű kukoricát ezévi szeptember 30-ig öt százalékos súlytöbblettel kell a termelőktől átvenni. Ez azt jelenti, hogy száz kilogramm e-kukoricával 105 kilogramm májusi szárazságú kukoricában előírt beadási kötelezettséget lehet teljesíteni. Szeptember 30. után ezt a kedvezményes átszámítást alkalmazni nem lehet. cA miíuLi^enti övei; halász A Nap, ez a fáradhatatlan iu öreg vándor, miután már begyalogolta az égen napi porcióját, csendben, észrevétlenül nyugovóra térni szándékozott. Mindszint alatt a fürdőzők is szállingózni kezdtek hazafelé, ki gyalog, ki kerékpárral. Valamennyiért azzal az erős elhatározással, hogy másnap munka után, ha jó lesz az idő újra meglátogatják a szőke Tiszát és felüdítik magukat friss hullámaiban. A vacsoracsillag is jól láthatóvá vált már az égbolton, a vizen mégis kint maradt néhány ember, a mindszenti halásszövetkezet tagjai. Közvetlen közelünkben egy ősz, öreg halász evez kis halászladikkal a balpart felé. Szeme olyan kék, mint nyáron a halovány búzavirág, mégis annyira csillogó, mint a Tisza ezüstös tükre. Elekes Józsefnek hívják. Az idén töltötte be a 75. évét. — Halász, vizen élő ember, sokáig él — jegyzi meg szerény mosollyal, miután kikötötte ladikját a parthoz és szóba elegyedtünk vele. — Na Elekes bácsi, volt-e ma jó fogási — kérdezzük az öregtől. A halászok ám kevés szóval megélnek, ő is így van, mert csak a fejét rázza válaszul. Jódarabig csend van körülöttünk, csak a tajtékos habok csapkodják a partot szüntelen. Az öreg nézi a vizet, a szeszélyesen táncoló hullámokat, látszik az arcán, hogy gondolatban beszélget a méltóságosan hömpölygő folyóval. Talán öt perc is eltelik így, míg felém fordul, s olyan hangon, mint aki megdorgál, de azért mégis szeret valakit, csendesen megjegyzi: — Kegyetlen mostanában hozzánk a Tisza ... Kevés halat ad... — de, hogy elégedetlenségével meg ne bántsa a folyót, békülékenyen mindjárt hozzáteszi: — Néha azért mégis kedvez a szerencse. Én például pár héttel ezelőtt heverős horoggal fogtam egy 12 kilós harcsát. — És kisebb hall — Hát olyan mindig akad... Az öreget tovább faggatjuk: — Mondja Elekes bácsi, hány halász van most Mindszenten! — Nyolcan vagyunk... eggyel többen, mint a község alapítói... Igen. Mindszent községet valamikor régen hét halász-család alapította. Ma viszont 10 ezer lakása van. Halásza azonban csak 8. — Pedig szép élet a halászélet nagyon, igazán léleknyugtató, egészséges foglalkozás... — mondja a mindszentiek legidősebb halásza. — Régen többen is voltunk, de mostanában már kihalóban van ez a foglalkozás. Ahogy beszél, a bárkából szedni kezdi kifelé a halakat, egy sűrű hálóba pakolja át, hogy aztán majd hazavihesse a zsákmányt. Már éppen búcsút akarunk mondani az esti Tiszának, mikor Elekes bácsi újra megszólal: — Tudja-e, hogy mi a baj ezen kívül? ? ! ! — Az, hogy hiába halászfalu Mindszent, hiába van halászcsárdánk is, nincs a községben halcsarnok. Pedig a mindszentiek is nagyon szeretik a jó halászlevet vagy a rántotthalat. A révház mellett lévő egyik épület felé mutat, és rosszalólag mondja: — Az pedig milyen halászcsárda, hogy ott soha nem lehet kapni halpaprikást. Ha lehet is kapni paprikást, az is marhából van ...A mindszentiek öreg halászának teljesen igaza van. Illetékeseknek oda kellene hatni, hogy Mindszenten — ebben az ősrégi halászközségben — újra felélénküljön a halászélet. Ez a kázellátás szempontjából is igen nagy jelentőségű volna. Ott van aztán a községi halcsarnok és halászcsárda ügye is. Bizonyára könnyen megoldható lenne — csak cselekedni kell —, hogy a mindszenti halászcsárdában ne csupán marhapörkölt legyen, hanem finom halpaprikás is. VASS GYÖRGY