Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)
1954-09-17 / 220. szám
r fTSÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ MDP CS lÉKAD M ' EGY ”E ! ' PÁR. TEX. EV FÖL SZÁM, 220. SZÁM fi sajtólevelezők a népközvélemény Kifejező) és Közvetítői Több figyelmet a munkások gondjainak, a munkának, a termelés egész gyakorlatának — ez a kommunista újság munkájának egyik legfőbb vezérelve. A népről írni a népnek, hogy az újság tájékoztasson, szórakoztasson s ugyanakkor — osztályharcosan — új szellemben, új hazafiságra, a fegyelmezettség és a szervezettség szeretetére is neveljen, a legszebb feladat, hiszen a ma magyar újságjának olvasója az országot immár tíz éve bíró munkás és dolgozó paraszt A ma újságolvasója a nép. A XIX. század tollforgatói, írók, költők s követőik a nép kezébe akarták adni a magyar irodalmat, a költészetet, s az újságírás az elnyomott ország függetlenségi harcának egyik fő formája volt. Petőfi Sándor írta: «Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék.. .» Vajjon nem útmutatás-e ez a mi számunkra is? Vajon nem ennek az eszmének a tiszteletben tartása tükröződik a párt tanításában, hogy a nép vegyen részt tevékenyen a sajtó munkájában? De igen! Mi azt akarjuk, hogy a nép munkája, nyelve alkossa a műveket, írásokat. Pártunk a kommunizmus harcos nagy tanítóinak útmutatását követve azt akarja, hogy a nép vegyen részt az irodalmi munkában úgyis, mint író, mint az új magyar élet szépségeinek és fogyatékosságainak harcos krónikása. »■ Váll feszül a vállhoz, mell feszül a mellre« — ez adja a szocialista társadalom legnagyobb erejét. Kell ez a mi hazánkban, kell ez itt a Tisza-Maros-Körös ölében is, mert életünk folytonos küzdelem: küzdelem az újért a régi ellen, küzdelem a szándékosan vagy a tudatlanság miatt elkövetett hibák ellen az élet minden vonatkozásában. S ha ebben a küzdelemben valóban vállhoz feszül a váll, ha valóban összefogunk a munkásparaszt szövetség mély eszmeisége alapján , akkor győzünk. E cikk címe a sajtólevelzésre utal, ami egyik nagyon fontos eszköze a mi küzdelmünknek. A munkás összefogása a dolgozó paraszttal nemcsak azt jelenti, hogy becsülettel helytáll ki-ki a maga helyén, hanem azt is, hogy együtt lép fel a hibák ellen a gondok enyhítéséért és közli ezt a sajtóval, a nyilvánossággal. Bánfi Mihályné mártélyi parasztasszony nemcsak a saját gondjait kívánta enyhíteni akkor, amikor pár nappal ezelőtt megírta a Viharsaroknak, hogy a Terményforgalmi Vállalat azt akarja, hogy Vásárhelyre szállítsák Mártélyról a begyűjtésre szánt terményeket s ezzel akadályt gördít nemcsak a dolgozó parasztok, de a község beadási tervének teljesítése elé is. Bánfi elvtársnő ezzel a levelével részt vállalat, részt kért magának a munkásosztály és szövetségese, a dolgozó parasztság közös küzdelméből a meglévő hibák ellen. Mi sem igazolja e példánál jobban azt, hogy a munkás és falusi levelezés egyaránt segíti az egyének és a köz ügyét. A pártsajtóhoz írt munkás és falusi levelek fokozzák a párt tisztánlátását, eredményesebbé és gyorsabbá teszik harcát a hibák ellen. Nyilvánvaló, hogy ez is hazafias részvállalás a nép gondjaiból még akkor is, ha valami úgynevezett kis dologiról szól a levél. Sokan — ha a sajtólevelezésről beszélget velük az újságíró — azt mondják: »Valóban lenne mit írnom az újságnak, dehát én nem vagyok újságíró«. Ez amolyan kitérés a közös ügy ránk eső részének teljesítése alól. »Igaz, hogy sokan megsértik a fegyelmet, mert nem használják ki munkaidejüket — mondják mások —, igaz, hogy velem nem beszéltek, amikor üzemünk versenyre hívta a szomszéd üzemet és bizony jó lenne, ha erről egy újságcikk megjelenne, dehát én nem vagyok újságíró«. Mélységesen hibás és káros ez a nézet. Segíti a hibák elkendőzését, nehezíti a munkások és a dolgozó parasztok gondjainak enyhítését. A munkások és parasztok nem tarthatják különleges valaminek a levelezést; olyannak, mint ami számukra elérhetetlen. S ha a levelező nem írja meg a hibákat, pártszervei lassan és sokszor későn értesülnek azokról a termelést gátló — és sok dolgozó előtt régen felismert — okokról. Márpedig ez közvetlenül összefügg a termelékenység és az önköltség alakulásával, végső fokon tehát a hallgatás hátráltatja a termékek árának csökkentését is, hiszen a feltárt hibák kijavítása a termelésben több, jobb árut jelent. Olyan embert pedig még nem talált senki Csongrád megyében sem, aki ezt ne akarná. Vannak azután egyesek, akik azt mondják: »Nem volt egészen igaz, amit a Viharsarok rólunk írt«. Legutóbb a Csongrádi Bútorgyárban hallottuk ezt egy három héttel ezelőtt megjelent újságcikkel kapcsolatosan. Nem tagadjuk: hibák a mi munkánkban is vannak. Nem úgy törődünk például levelezőinkkel, ahogy kellene. Néha késünk, néha adósak is maradunk a válasszal. De ha a munkások és a dolgozó parasztok és a többi olvasóink látják ezt, írják meg a véleményüket. Nem írhatta volna meg a Csongrádi Bútorgyár valamelyik munkása, hogy márpedig a »Viharsarok« ez és ez esetben hibát követett el? A párt lapja a párt eszköze ahhoz, hogy a nap minden órájában beszélgessen a tömegekkel. Ki állítja, hogy ez csupán azt jelenti, hogy az újságíró ír az olvasó olvas? Ez a burzsoá társadalom elve volt, amikor az újság nem a népé, hanem a kizsákmányoló úri bitangoké volt. Pártszervezeteinknek, a kommunistáknak arról kellene sokat beszélniök, hogy a hibák elleni harc pártkötelesség. A pártnak és sajtójának tanulnia kell a néptől, meg kell ismernie a nép hangulatát, véleményét, javaslatait. Elmarad, ha nem kapcsoljuk elszakíthatatlanul össze a gyakorlattal; a gyakorlat viszont azt jelenti, hogy neveljük bátor, szókimondó és a véleményüket mindenkor nyilvánító emberekké a dolgozókat, harcoljunk makacs következetességgel a »hallgatni arany« sanda jelszó ellen, ami számunkra veszélyes. És természetesen ne feledjük el, hogy ha még mindig van hallgatás, ennek mi, kommunisták is, okai vagyunk, mert régebben, ha a munkás, a dolgozó paraszt bírált — nem figyeltünk rá. A Viharsarok szerkesztősége sok levelet kap de sokkal többet vár. Megyénk munkásai és dolgozó parasztjai, de mások is, ne hallgassák el eredményeiket, ne hallgassák el gondjaikat, hanem írják meg leveleikben véleményüket mindenről és mindenkiről személyekre való tekintet nélkül. A sajtó levelező levele a nép közvéleményének harcos kifejezője és közvetítője, írásaikból gazdagítja tapasztalatait a párt, tanul tőlük és hathatósabban harcol a nép felemelkedéséért. Márpedig a párt harca akkor eredményes, ha a dolgozók feltétlenül bíznak benne. ÁRA: 50 FILLÉR A sculák igazi arca A nagydíj nyertese Irány: Szigetköz TSÁGÁN A KfiLAPJA PÉNTEK, 1954 SZEPTEMBER 17, Egymásután alakulnak meg községeinkben a népfront előkészítő bizottságok A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívására egymásután alakulnak meg megyénkben a népfront előkészítő bizottságok. Tagjai már ezelőtt is sokat beszélgettek a lakossággal a közelgő tanácsválasztások jelentőségéről, valamint a Hazafias Népfront létrehozásának fontosságáról, s most hogy benne vannak a bizottságban, még nagyobb felelősséggel foglalkoznak az előkészítő munkával. Délszlávok, románok és magyarok a magyarcsanádi előkészítő bizottságban A makói járás 10 községében alakult meg már az előkészítő bizottság. Csanádon, mivel november 1-től a község kettéválik Magyarcsanádra, illetve Apátfalvára, már most két előkészítő bizottság alakult. A magyarcsanádi részen délszláv, román és magyar nemzetiségű dolgozókat választottak a bizottságba. Hencz György román dolgozó paraszt, kitüntetett mintagazda, valamint Gurzó Milán délszláv dolgozó paraszt, a Haladás tsz tagja több kisgyűlést tartott, melyen ismertették a tanácsválasztás jelentőségét. A bizottságban van Vízhányó György DISZ-fiatal is, aki a község fiataljaival foglalkozik. Az apátfalvi részen 9 tagú bizottság alakult kedden este. Már az első összejövetel is jelentős, sőt érdekes volt, a tagok ugyanis félórával később jelentek meg az összejövetelen. Erre a többiek azt mondották: ha már’ most is késünk, akkor hogyan fogunk ezután dolgozni? Erre azután elhatározták: pontosan megjelennek az összejöveteleken, hogy zökkenőmentesen haladjon a munka. Mágori József, a bizottság elnöke, terveikről a következőket mondja: — A bizottság tagjai — akik zömében dolgozó parasztok, tsz-tagok —• már most gondolkoznak azon, hogy kik legyenek majd a népfrontbizottság tagjai. Azt akarjuk, hogy oda a legmegfelelőbbek kerüljenek a társadalom minden rétegéből. Terveket szőnek Kiszomboron A kiszombori népfront előkészítő bizottságba is beválasztották azokat a dolgozó parasztokat, akik most az őszi munkákban is példát mutatnak. Ott van közöttük Szabó Sándor mintagazda és Báló József, a sándori tanyarész élenjáró dolgozó parasztja. Az előkészítő bizottság tagjai sokat beszélgetnek a lakossággal és a népfront bizottság programmjába belefoglalják azokat a kívánságokat is, amelyek a község lakói részéről elhangzanak. Támogatják a lakosságnak azt a javaslatát, hogy a jövő évben óvodát, orvosi lakást építsenek és kijavítsák a járdákat is. A szegedi járás legjobbjai a bizottságokban Szőreg községben is megtartotta alakuló ülését az előkészítő bizottság. Tagjai között magyar és délszláv dolgozók találhatók. Petrov András délszláv nemzetiségű középparasztot és Vladiszlavjev Pált, a Béke tsz elnökét épp úgy becsülik, mint Fodor Miklósnét, a Petőfi tsz kiváló dolgozóját, vagy Péter Lászlóné pedagógust. Szőregen kívül a járás területén mintegy 15 községben tartotta meg az előkészítő bizottság alakuló ülését. A csorvai bizottságba beválasztották Kálmán János kitüntetett egyéni gazdát, Négyökrű Antal 6 holdas dolgozó parasztot, Farkas Imre 12 holdas dolgozó panasztót és a helyi termelőszövetkezetekből néhány tagot. Szerdán délután alakult meg a szegedi járási előkészítő bizottság is, melyben a járás párt- és tömegszervezeti, valamint társadalmi szervezeteinek vezetőin kívül többek között ott található Veszelinov Miladin újszertivár, délszláv nemzetiségű 8 holdas dolgozó paraszt, Venczel Sándorné, a gyálaréti Komszomol tsz kiváló dolgozója, Kószó András 5 holdas tápéi paraszt, Bagi András, a deszki gépállomás traktorosa, Köteles Sándor tsz-tag és még néhányan, akik gondoskodnak arról, hogy a városi népfront bizottságba a társadalom minden rétegéből válasszanak majd tagokat. Népgyűlésre készülnek a tömörkényiek A csongrádi járás községei kö zül eddig csak Tömörkényen alakult meg a népfront előkészítő bizottság és ma tartja alakuló ülését a járási. A tömörkényi bizottságban ott található Bánfi Mária DISZ fiatal, aki vállalta, hogy az ifjúság körében dolgozik. De ott van Szobácsi Mátyás egyéni dolgozó paraszt és Garai Sz. László pedagógus is. Tegnap délután az előkészítő bizottság megtartotta első ülését, ahol együttesen készítették el a vasárnapi népgyűlés beszédvázlatát. Élénk az élet a szentesi járásban Szegvár, Nagymágocs, Kiskirályság, Derekegyháza, Nagytőke és Székkutas községekben is összejöttek a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, hogy létrehozzák a népfront előkészítő bizottságot. Az értelmiség is megfelelő helyet kap a bizottságokban és ezért például Szegváron beválasztották a pártonkívüli kiváló pedagógust, Honti Dezsőt. De ott található Berkecz Dezső sztahanovista, is, a Szegvári Kendergyár kiváló dolgozója, a nagymágocsiban pedig Fúvó György, a Sallai tsz tagja, akinek már eddig is több mint 400 munkaegysége van. Székkutason tegnap ismét összeült az előkészítő bizottság, melynek tagjai az egyéni parasztok körében 10 kisgyűlést, azonkívül a földművesszövetkezetnél, a ficséri állami gazdaságban és a gyapotkutató intézetnél tartottak gyűléseket. Szénás Gyula pedagógus és Vigh Imre 12 holdas egyéni paraszt nagy aktivitással tevékenykednek a népfront bizottság előkészítési munkájában. Előkészületek Makón Megalakult a Makó városi előkészítő bizottság is. Ott található tagjai sorában Szentgyörgyi Zoltán, a városi pártbizottság első titkára, Földházi Imre, a városi tanács elnöke, továbbá Bálványos Pál pedagógus, Gyürki István, a Makói Gépgyár kiváló dolgozója. A még jobb munkáért Ma és holnap megyénk többi községében is megalakulnak az előkészítő bizottságok. Tagjait mindenhol gondosan kiválogatják, akik a munkában, a kötelességteljesítésben az elsők között vannak és törődnek az egész község, vagy város problémáival. A néhány nappal ezelőtt megalakult bizottságok pedig újból üléseket tartanak és megbeszélik, hogy mit tegyenek a népfront bizottságok jó előkészítéséért, hogy abban a fiatalok, az asszonyok és az értelmiségiek is ott legyenek, hogy együttesen segítsék majd elő községük gazdasági és kulturális továbbfejlődését. A kiskirálysági Ifjú Gárda tsz versenyre hívta a megye valamennyi termelőszövetkezetét az őszi mezőgazdasági munkák sikere érdekében Mi, a kiskirálysági Ifjú Gárda termelőszövetkezet tagjai november 7-e tiszteletére a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, valamint az MDP III. kongresszusa határozatának szellemében szocialista munkaversenyre hívjuk Csongrád megye valamennyi termelőszövetkezetét az őszi betakarítás, szántás és vetés, továbbá az állatok részére jó minőségű siló készítése, a talaj termőerejének fokozása, valamint az őszi mélyszántás sikere érdekében. Felhívjuk a megye valamennyi termelőszövetkezetét, hogy csatlakozzék versenykihívásunkhoz, lépjenek egymással párosversenybe, mert az őszi munkákkal jövő évi kenyerünket alapozzuk meg és pártunk határozatát, kormányunk programmját segítjük elő a mezőgazdaság fellendítésének végrehajtásával. Vállalásainkat az alábbiak szerint tesszük meg: A Termelőszövetkezetünk 180 ____ hold rizstábláját a beéréstől számítva 9 nap alatt learatjuk. Ennek érdekében a termelőszövetkezet asszonyait minél nagyobb számban bevonjuk a munkába, úgy, hogy az egyéb munkák mellett legalább 30 asszony vesz részt a rizsaratásban. A rizs aratását igyekszünk gépesíteni, ezért a gépállomás aratógépei számára lehetővé tesszük a folyamatos munkát. A rizs cséplését az aratás után számított négy napra befejezzük. I 2 I 300 hold kukoricánkat be I__t éréstől számított 10 nap alatt letörjük. A kukoricaszárat törés közben levágjuk, bekötjük és felkúpoljuk. Hogy az őszi vetés talajelőkészítési munkálata zavartalan lehessen, a szárkúpokat törés közben a hajnali órákban a földről lehordjuk. A cukorrépa szedését szeptember 26-ig befejezzük, a répát a felszedés után három nap alatt a gyárnak elszállítjuk. A gyapotot a hovadástól függően folyamatosan szedjük. Ezt a munkát teljesen a termelőszövetkezet női munkaerejével hajtjuk végre, s I A talaj táperejének fokozására és a jövő évi bő termés megalapozására a termelőszövetkezet trágyatelepeiről és háztáji gazdaságainkból az összes istállótrágyát kihordjuk földjeinkre, a trágyát a kihordás után azonnal alászántjuk. I 6 I A másodvetésű növények___! besilózására külön 28 tagú brigádot szervezünk. Ezenkívül gondoskodunk állataink részére a téli időszakban is elegendő takarmányról. I ? ! Az őszi vetések alá (600 hold !___! búza, 125 hold őszi árpa és 50 hold őszi takarmánykeverék) jó magágyat készítünk. Ezért a legjobb elővetemények után vetjük a kalászosokat, s a gépállomás talajelőkészítő munkáit minden esetben ellenőrizzük. Az őszi vetések alá — ahol szükséges — foszforhiány pótlására katasztrális holdanként másfél mázsa szuperfoszfátot szórunk ki a vetés előtt. A vetőmagot a vetésre jól előkészítjük, szelektorozzuk és csávázzuk. A termés növelése érdekében minőségi vetőmagot veszünk igénybe. Az árpa és az őszi takarmánykeverék vetését szeptember 25-ig, a búza vetését pedig október 20-ig befejezzük. Az őszi mélyszántást folyamatosan végezzük úgy, hogy november 7-ig őszi mélyszántási tervünket 80 százalékig teljesíteni tudjuk. A termelőszövetkezet tagsága nevében: Kiss Tamás tsz-elnök, Kajla József agronómus, Bozók József állattenyésztő, Kirnsner István brigádvezető.