Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)

1954-09-17 / 220. szám

r fTSÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AZ MDP C­S lÉK­­A­D M ' E­G­Y ”E ! ' P­Á­R. T­E­X. EV FÖL SZ­ÁM, 220. SZÁM fi sajtólevelezők a népkö­zvélemény Kifejező) és Közvetítői Több figyelmet a munkások gondjainak, a munkának, a ter­melés egész gyakorlatának — ez a kommunista újság munkájá­nak egyik legfőbb vezérelve. A népről írni a népnek, hogy az újság tájékoztasson, szórakoztas­son s ugyanakkor — osztály­har­­cosan — új szellemben, új ha­­zafiságra, a fegyelmezettség és a szervezettség szeretetére is ne­veljen, a legszebb feladat, hi­szen a ma magyar újságjának olvasója az országot immár tíz éve bíró munkás és dolgozó pa­raszt­­­ A ma újságolvasója a nép. A XIX. század tollforgatói, írók, költők s követőik a nép kezébe akarták adni a magyar irodalmat, a költészetet, s az új­ságírás az elnyomott ország füg­getlenségi harcának egyik fő formája volt. Petőfi Sándor írta: «Ha a nép uralkodni fog a köl­tészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék.. .» Vajjon nem útmutatás-e ez a mi számunkra is? Va­jon nem en­nek az eszmének a tiszteletben tartása tükröződik a párt taní­tásában, hogy a nép vegyen részt tevékenyen a sajtó mun­kájában? De igen! Mi azt akarjuk, hogy a nép munkája, nyelve alkossa a műveket, írásokat. Pártunk a kommunizmus harcos nagy ta­nítóinak útmutatását követve azt akarja, hogy a nép vegyen részt az irodalmi munkában úgyis, mint író, mint az új magyar élet szépségeinek és fogyatékos­ságainak harcos krónikása. »■ Váll feszül a vállhoz, mell fe­szül a mellre« — ez adja a szo­cialista társadalom legnagyobb erejét. Kell ez a mi hazánkban, kell ez itt a Tisza-Maros-Körös ölében is, mert életünk folyto­nos küzdelem: küzdelem az új­ért a régi ellen, küzdelem a szándékosan vagy a tudatlanság miatt elkövetett hibák ellen az élet minden vonatkozásában. S ha ebben a küzdelemben való­ban vállhoz feszül a váll, ha valóban összefogunk a munkás­paraszt szövetség mély eszmei­sége alapján , ak­kor győzünk. E cikk címe a sajtólevelzésre utal, ami egyik nagyon fontos eszköze a mi küzdelmünknek. A munkás összefogása a dolgozó paraszttal nemcsak azt jelenti, hogy becsülettel helytáll ki-ki a maga helyén, hanem azt is, hogy együtt lép fel a hibák el­len a gondok enyhítéséért és közli ezt a sajtóval, a nyilvá­nossággal. Bánfi Mihályné mártélyi pa­rasztasszony nemcsak a saját gondjait kívánta enyhíteni ak­kor, amikor pár nappal ezelőtt megírta a Viharsaroknak, hogy a Terményforgalmi Vállalat azt akarja, hogy Vásárhelyre szál­lítsák Mártélyról a begyűjtésre szánt terményeket s ezzel aka­dályt gördít nemcsak a dolgozó parasztok, de a község beadási tervének teljesítése elé is. Bánfi elvtársnő ezzel a levelével részt vállalat, részt kért magának a munkásosztály és szövetségese, a dolgozó parasztság közös küz­delméből a meglévő hibák el­len. Mi sem igazolja e példánál jobban azt, hogy a munkás és falusi levelezés egyaránt segíti az egyének és a köz ügyét. A pártsajtóhoz írt munkás és falusi levelek fokozzák a párt tisztánlátását, eredményesebbé és gyorsabbá teszik harcát a hi­bák ellen. Nyilvánvaló, hogy ez is hazafias részvállalás a nép gondjaiból még akkor is, ha va­lami úgynevezett­­ kis dologi­ról szól a levél. Sokan — ha a sajtólevelezés­ről beszélget velük az újságíró — azt mondják: »Valóban lenne mit írnom az újságnak, dehát én nem vagyok újságíró«. Ez amolyan kitérés a közös ügy ránk eső részének teljesítése alól. »Igaz, hogy sokan megsértik a fegyelmet, mert nem használják ki munkaidejüket — mondják mások —, igaz, hogy velem nem beszéltek, amikor üzemünk ver­senyre hívta a szomszéd üzemet és bizony jó lenne, ha erről egy újságcikk megjelenne, dehát én nem vagyok újságíró«. Mélysé­gesen hibás és káros ez a nézet. Segíti a hibák elkendőzését, ne­hezíti a munkások és a dolgozó parasztok gondjainak enyhítését. A munkások és parasztok nem tarthatják különleges valaminek a levelezést; olyannak, mint ami számukra elérhetetlen. S ha a levelező nem írja meg a hibákat, párt­szervei lassan és sokszor későn értesülnek azokról a termelést gátló — és sok dolgozó előtt régen felis­mert — okokról. Már­pedig ez közvetlenül összefügg a termelé­kenység és az önköltség alaku­lásával, végső fokon tehát a hallgatás hátráltatja a termékek árának csökkentését is, hiszen a feltárt hibák kijavítása a ter­melésben több, jobb árut jelent. Olyan embert pedig még nem talált senki Csongrád megyében sem, aki ezt ne akarná. Vannak azután egyesek, akik azt­ mondják: »Nem volt egé­szen igaz, amit a Viharsarok rólunk írt«. Legutóbb a Cson­grádi Bútorgyárban hallottuk ezt egy három héttel ezelőtt megjelent újságcikkel kapcsola­tosan. Nem tagadjuk: hibák a mi munkánkban is vannak. Nem úgy törődünk például leve­lezőinkkel, ahogy kellene. Néha késünk, néha adósak is mara­dunk a válasszal. De ha a mun­kások és a dolgozó parasztok és a többi olvasóink látják ezt, ír­ják meg a véleményüket. Nem írhatta volna meg a Csongrádi Bútorgyár valamelyik munkása, hogy márpedig a »Viharsarok« ez és ez esetben hibát köve­tett el? A párt lapja a párt eszköze ahhoz, hogy a nap minden órá­jában beszélgessen a tömegek­kel. Ki állítja, hogy ez csupán azt jelenti, hogy az újságíró ír az olvasó olvas? Ez a burzsoá társadalom elve volt, amikor az újság nem a népé, hanem a ki­zsákmányoló úri bitangoké volt. Pártszervezeteinknek, a kommu­nistáknak arról kellene sokat beszélniök, hogy a hibák elleni harc pártkötelesség. A pártnak és sajtójának tanulnia kell a néptől, meg kell ismernie a nép hangulatát, véleményét, javasla­tait. Elmarad, ha nem kapcsol­juk elszakíthatatlanul össze a gyakorlattal; a gyakorlat viszont azt jelenti, hogy neveljük bá­tor, szókimondó és a véleményü­ket mindenkor nyilvánító embe­rekké a dolgozókat, harcoljunk makacs következetességgel a »hallgatni arany« sanda jelszó ellen, ami számunkra veszélyes. És természetesen ne feledjük el, hogy ha még mindig van hall­gatás, ennek mi, kommunisták is, okai vagyunk, mert régebben, ha a munkás, a dolgozó paraszt bírált — nem figyeltünk rá. A Viharsarok szerkesztősége sok levelet kap de sokkal töb­bet vár. Megyénk munkásai és dolgozó parasztjai, de mások is, ne hallgassák el eredményeiket, ne hallgassák el gondjaikat, ha­nem írják meg leveleikben vé­leményüket mindenről és min­denkiről személyekre való te­kintet nélkül. A sajtó levelező levele a nép közvéleményének harcos kifejezője és közvetítője, írásaikból gazdagítja tapasztala­tait a párt, tanul tőlük és hat­hatósabban harcol a nép fel­­emelkedéséért. Már­pedig a párt harca akkor eredményes, ha a dolgozók feltétlenül bíznak benne. ÁRA: 50 FILLÉR A sculák igazi arca A nagydíj nyertese Irány: Szigetköz TSÁGÁN A Kfi­L­A­P­J­A PÉNTEK, 1954 SZEPTEMBER 17, Egymásután alakulnak meg községeinkben a népfront előkészítő bizottságok A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának felhívá­sára egymásután alakulnak meg megyénkben a népfront előkészítő bizottságok. Tagjai már ezelőtt is sokat beszélgettek a lakossággal a közelgő tanácsválasztások jelentőségéről, valamint a Hazafias Nép­front létrehozásának fontosságáról, s most hogy benne vannak a bi­zottságban, még nagyobb felelősséggel foglalkoznak az előkészítő munkával. Délszlávok, románok és magyarok a magyarcsanádi előkészítő bizottságban A makói járás 10 községében alakult meg már az előkészítő bi­zottság. Csan­ádon, mivel november 1-től a község ketté­­válik Magyar­­csanádra, illetve Apátfalvára, már most két előkészítő bizottság ala­kult. A magyarcsanádi részen dél­szláv, román és magyar nemzetisé­gű dolgozókat választottak a bi­zottságba. Hencz György román dolgozó paraszt, kitüntetett minta­gazda, valamint Gurzó Milán dél­szláv dolgozó paraszt, a Haladás tsz tagja több kisgyűlést tartott, melyen ismertették a tanácsválasz­tás jelentőségét. A bizottságban van Vízhányó György DISZ-fiatal is, aki a község fiataljaival foglalko­zik. Az apátfalvi részen 9 tagú bi­zottság alakult kedden este. Már az első összejövetel is jelentős, sőt érdekes volt, a tagok ugyanis fél­órával később jelentek meg az ös­­­szejövetelen. Erre a többiek azt mondották: ha már’ most is késünk, ak­kor hogyan fogunk ezután dol­gozni? Erre azután elhatározták: pontosan megjelennek az összejö­veteleken, hogy zökkenőmentesen haladjon a munka. Mágori József, a bizottság elnöke, terveikről a következőket mondja: — A bizottság tagjai — akik zö­mében dolgozó parasztok, tsz-tagok —• már most gondolkoznak azon, hogy kik legyenek majd a nép­frontbizottság tagjai. Azt akarjuk, hogy oda a legmegfelelőbbek ke­rüljenek a társadalom minden ré­tegéből. Terveket szőnek Kiszomboron A kiszombori népfront előkészítő bizottságba is beválasztották azo­kat a dolgozó parasztokat, akik most az őszi munkákban is példát mutatnak. Ott va­n közöttük Szabó Sándor mintagazda és Báló József, a sándori tanyarész élenjáró dol­gozó parasztja. Az előkészítő bi­zottság tagjai sokat beszélgetnek a lakossággal és a népfront bizottság programmjába belefoglalják azokat a kívánságokat is, amelyek a köz­ség lakói részéről elhangzanak. Tá­mogatják a lakosságnak azt a ja­vaslatát, hogy a jövő évben óvodát, orvosi lakást építsenek és kijavít­sák a járdákat is. A szegedi járás legjobbjai a bizottságokban Szőreg községben is megtartotta alakuló ülését az előkészítő bizott­ság. Tagjai között magyar és dél­szláv dolgozók találhatók. Petrov András délszláv nemzetiségű kö­zépparasztot és Vladiszlavjev Pált, a Béke tsz elnökét épp úgy becsü­lik, mint Fodor Miklósnét, a Petőfi tsz kiváló dolgozóját, vagy Péter Lászlóné pedagógust. Szőregen kívül a járás területén mintegy 15 községben tartotta meg az előkészítő bizottság alakuló ülé­sét. A csorvai bizottságba bevá­lasztották Kálmán János kitünte­tett egyéni gazdát, Négyökrű Antal 6 holdas dolgozó parasztot, Far­kas Imre 12 holdas dolgozó panasz­­tót és a helyi termelőszövetkeze­tekből néhány tagot. Szerdán délután alakult meg a szegedi járási előkészítő bizottság is, melyben a járás párt- és tö­­­megszervezeti, valamint társadalmi szervezeteinek vezetőin kívül töb­bek között ott található Veszelinov Miladin újszer­­tivár,­­­ délszláv nem­zetiségű 8 holdas dolgozó paraszt, Venczel Sándorné, a gyálaréti Komszomol tsz kiváló dolgozója, Kószó András 5 holdas tápéi pa­raszt, Bagi András, a deszki gép­állomás traktorosa, Köteles Sándor tsz-tag és még néhányan, akik gon­doskodnak arról, hogy a városi népfront bizottságba a társadalom minden rétegéből válasszanak majd tagokat. Népgyűlésre készülnek a tömörkényiek A csongrádi járás községei kö­­ zül eddig csak Tömörkényen ala­kult meg a népfront előkészítő bi­zottság és ma tartja alakuló ülését a járási. A tömörkényi bizottság­ban ott található Bánfi Mária DISZ fiatal, aki vállalta, hogy az ifjúság körében dolgozik. De ott van Szo­­bácsi Mátyás egyéni dolgozó pa­raszt és Garai Sz. László pedagó­­gus is. Tegnap délután az előkészí­tő bizottság megtartotta első ülé­sét, ahol együttesen készítették el a vasárnapi népgyűlés beszédváz­­latát. Élénk az élet a szentesi járásban Szegvár, Nagymágocs, Kiskirály­­ság, Derekegyháza, Nagytőke és Székkutas községekben is összejöt­tek a társadalmi és tömegszerve­zetek képviselői, hogy létrehozzák a népfront előkészítő bizottságot. Az értelmiség is megfelelő helyet kap a bizottságokban és ezért pél­dául Szegváron beválasztották a pártonkívüli kiváló pedagógust, Honti Dezsőt. De ott található Ber­­kecz Dezső sztahanovista, is, a Szeg­vári Kendergyár kiváló dolgozója, a nagymágocsiban pedig Fúvó György, a Sallai tsz tagja, akinek már eddig is több mint 400 munka­egysége van. Székkutason tegnap ismét össze­ült az előkészítő bizottság, mely­nek tagjai az egyéni parasztok kö­rében 10 kisgyűlést, azonkívül a földművesszövetkezetnél, a ficséri állami gazdaságban és a gyapotku­tató intézetnél tartottak gyűléseket. Szénás­ Gyula pedagógus és Vigh Imre 12 holdas egyéni paraszt nagy aktivitással tevékenykednek a nép­front bizottság előkészítési munká­jában. Előkészületek Makón Megalakult a Makó városi előké­szítő bizottság is. Ott található tag­jai sorában Szentgyörgyi Zoltán, a városi pártbizottság első titkára, Földházi Imre, a városi tanács el­nöke, továbbá Bálványos Pál peda­gógus, Gyürki István, a Makói Gépgyár kiváló dolgozója. A még jobb munkáért Ma és holnap megyénk többi községében is megalakulnak az előkészítő bizottságok. Tagjait mindenhol gondosan kiválogatják, akik a munkában, a kötelességtel­jesítésben az elsők között vannak és törődnek az egész község, vagy város problémáival. A néhány nappal ezelőtt megalakult bizottságok pedig újból üléseket tartanak és megbeszélik, hogy mit tegyenek a népfront bizottságok jó előké­szítéséért, hogy abban a fiatalok, az asszonyok és az értelmiségiek is ott legyenek, hogy együttesen segítsék majd elő községük gazdasági és kulturális továbbfejlődését. A kiskirálysági Ifjú Gárda tsz versenyre hívta a megye valamennyi termelőszövetkezetét az őszi mezőgazdasági munkák sikere érdekében Mi, a kiskirálysági Ifjú Gárda termelőszövetkezet tagjai november 7-e tiszteletére a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kormány­­határozat, valamint az MDP III. kongresszusa határozatának szelle­mében szocialista munkaversenyre hívjuk Csongrád megye vala­mennyi termelőszövetkezetét az őszi betakarítás, szántás és vetés, to­vábbá az állatok részére jó minő­ségű siló készítése, a talaj termő­erejének fokozása, valamint az őszi mélyszántás sikere érdekében. Felhívjuk a megye valamennyi termelőszövetkezetét, hogy csatla­kozzék versenykihívásunkhoz, lép­jenek egymással párosversenybe, mert az őszi munkákkal jövő évi kenyerünket alapozzuk meg és pár­tunk határozatát, kormányunk pro­­grammját segítjük elő a mezőgaz­daság fellendítésének végrehajtá­sával. Vállalásainkat az alábbiak sze­rint tesszük meg: A Termelőszövetkezetünk 180 ____ hold rizstábláját a beéréstől számítva 9 nap alatt learatjuk. En­nek érdekében a termelőszövetkezet asszonyait minél nagyobb szám­ban bevonjuk a munkába, úgy, hogy az egyéb munkák mellett leg­alább 30 asszony vesz részt a rizs­aratásban. A rizs aratását igyek­szünk gépesíteni, ezért a gépállo­más aratógépei számára lehetővé tesszük a folyamatos munkát. A rizs cséplését az aratás után szá­mított négy napra befejezzük. I 2 I 300 hold kukoricánk­at be­ I__t éréstől számított 10 nap alatt letörjük. A kukoricaszárat törés közben levágjuk, bekötjük és fel­­kúpoljuk. Hogy az őszi vetés ta­lajelőkészítési munkálata zavarta­lan lehessen, a szárkúpokat törés közben a hajnali órákban a föld­ről lehordjuk. A cukorrépa szedését szep­tember 26-ig befejezzük, a­ répát a felszedés után három nap alatt a gyárnak elszállítjuk. A gyapotot a hovadástól függően folyamatosan szed­­­­jük. Ezt a munkát teljesen a ter­melőszövetkezet női munkaerejével hajtjuk végre,­­ s I A talaj táperejének fokozá­­­­sára és a jövő évi bő ter­més megalapozására a termelőszö­vetkezet trágyatelepeiről és háztáji gazdaságainkból az összes istálló­trágyát kihordjuk földjeinkre, a trágyát a kihordás után azonnal alászántjuk. I 6 I A másodvetésű növények­­___! besilózására külön 28 tagú­­ brigádot szervezünk. Ezenkívül gondoskodunk állataink részére a téli időszakban is elegendő takar­mányról. I ? ! Az őszi vetések alá (600 hold !___! búza, 125 hold őszi árpa és 50 hold őszi takarmánykeverék) jó magágyat készítünk. Ezért a leg­jobb elővetemények után vetjük a kalászosokat, s a gépállomás talaj­­előkészítő munkáit minden esetben ellenőrizzük. Az őszi vetések alá — ahol szükséges — foszforhiány pót­lására katasztrális holdanként más­fél mázsa szuperfoszfátot szórunk ki a vetés előtt. A vetőmagot a vetésre jól előkészítjük, szelekto­­rozzuk és csávázzuk. A termés nö­velése érdekében minőségi vetőma­got veszünk igénybe. Az árpa és az őszi takarmánykeverék vetését szeptember 25-ig, a búza vetését pedig október 20-ig befejezzük.­­ Az őszi mélyszántást folya­­­­­­mat­osan végezzük úgy, hogy november 7-ig őszi mélyszántási tervünket 80 százalékig teljesíteni tudjuk. A termelőszövetkezet­­ tagsága nevében: Kiss Tamás tsz-elnök, Kajla József agronómus, Bozók József állattenyésztő, Kirnsner István brigádvezető.

Next