Viharsarok, 1956. július-szeptember (12. évfolyam, 154-231. szám)

1956-08-31 / 205. szám

Wild­i proletárjai egyesüljetek ! tVILLARSARO­K AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 205. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1956. augusztus 31. Néphez hű értelmiség — erősebb haza (P. Z.) Ma délelőtt ül ös­­­sze az MDP Csongrád megyei Bizottsága, hogy kibővített ülésén megtárgyalja a Köz­ponti Vezetőségnek az értel­miségről szóló határozatát s a megvalósítással kapcsola­tos tennivalókat. Ez az első eset, hogy szélesebb tömegek alkotó módon, véleményük­kel kapcsolódtak be a párt­bizottság előkészítő munká­jába. Ugyanis az ülés anya­gát megyénk értelmiségének tényleges helyzete, az értel­miség valós véleménye szol­gáltatja, mely helyzet és vé­lemény az értelmiség helyze­tét vizsgáló és felmérő brigá­dok jelentéseiből kerül az ülés plénuma elé. Aki benne él mai életünk változásaiban, ismeri politi­kánk menetét és fő irányvo­nalát, jól tudja, milyen sok hibát követtünk el az elmúlt évek során az értelmiséggel szemben. Azokban az idők­ben szem elől tévesztettük az értelmiségnek a szocializ­mus építésében betöltött fon­tos szerepét s megfeledkez­tünk Leninnek arról a taní­tásáról, hogy a szocializmus­ba való átmenet lehetetlen az értelmiség széles köreinek tevékeny, alkotó részvétele nélkül. Bizalmatlanok vol­tunk: múltbeli hibák fel­­hánytorgatásával, rokoni kapcsolatok kutatásával eg­zisztenciális bizonytalansá­got keltettünk, sok becsüle­tes értelmiségi dolgozóban. Nem egyet közülük igazság­talanul távolítottunk el munkahelyéről. Nem vol­tunk elég türelmesek fejlő­désükkel, előrehaladásukkal szemben, — sőt, nem is na­gyon bíztunk abban, hogy régi értelmiségünk egy ré­sze megváltozhat, elsajátít­hatja a marxizmus—leniniz­­must. Nem fordítottunk elég gondot az értelmiség anyagi helyzetének javítására, — ugyanakkor szűkmarkúság­gal, garasoskodással akadá­lyoztuk nemegyszer a tudo­mányos intézmények alkotó munkájának kibontakozá­sát is. E pártbizottsági ülés fel­adata, hogy megyénk vezető­­ értelmiségének bevonásával megtárgyalja a tennivalókat, •s megtárgyalja azt, hogyan változtathatunk a meglévő helyzeten és hol, hogyan, mi­lyen módon tehetjük jóvá a múlt hibáit. Bizakodással te­kint a pártbizottsági ülés elé megyénk értelmisége. Mind­azok, akik olvasták a Köz­ponti Vezetőség ismeretes határozatát, tudják, hogy nem egyszerű szavakról, ha­nem lényeges változásokat, javulást jelentő tettekről van itt szó. Értelmiségi politi­kánk új utakra lépett s itt az idő, hogy végre tiszta lapot adjunk az értelmiség kezébe is és erre a lapra a jövő gyü­mölcsöző terveit és tevékeny­ségét elősegítő cselekedete­ket írjuk fel. Ennek kapcsán beszéljünk egy kicsit a ma­gyar értelmiségről. Azt mondják: kis ország vagyunk. De: nagy nép. S csak nagy nép tehet csuda dolgokat. A magyar tudo­mány és művészet különösen a tizenkilencedik és husza­dik században feltétlenül túlnőtt országunk határain és európai jelentőségűvé iz­mosodott. A világon minde­nütt ismerik és tisztelik a magyar orvosokat és mérnö­köket. Puskás Tivadart Edi­son mellett emlegetik. Kan­dó Kálmán a modern villa­mosítás atyja. Európaszerte olvassák és tanulmányozzák Verebély Tibor orvosprofes­­­szor műveit. Nemzetünk egy Petőfit, Adyt, Bartók Bélát adott a világnak. Jogos nem­zeti büszkeséggel emlegetjük ezeket a neveket, amelyek népünk erejét, alkotókészsé­­gét testesítik meg előttünk s a világ szemében. És ma sem panaszkodha­tunk. A szegedi klinikák or­vosgárdája valóban európai színvonalú, hogy csak né­hány nevet említsünk: Ku­kán, Hetényi, Láng, Czen­­niczer, Batizfalvy professzo­rok nevét. Fodor Gábor pro­fesszor szerves kémiai ku­tatásai az egész világon is­mertek. Kalmár László neve fogalom a mai matematikai világban. De így folytathat­nánk tovább a névsort a többiekkel: Nagy Sándorral a Szegedi Textilművek fő­mérnökével, Gyáni Imre gimnáziumi igazgatóval, Kis Lajos néprajztudóssal és a többiekkel: tanítókkal, taná­rokkal, képző- és színművé­szekkel, régészekkel, jogá­szokkal. Van mire büszkél­kednünk nekünk, Csongrád megyeieknek! S épp e büsz­keség kötelez bennünket ar­ra, hogy fokozott megbecsü­léssel foglalkozzunk me­gyénk értelmiségi problémái­val, gondjaival és örömeivel, mert megérdemlik: a népet, a hazát szolgálják munkál­kodásukkal. Thomas Mann életművé­ben találkozunk ezzel a meg­határozással: az emberi élet értelme a személyiség önél­vezete. No nem, nem valami magába húzódó individuális örömet jelent ez, hanem em­beri rangot, felelősséget. A­ személyiség önélvezete ak­kor igaz és akkor valósul meg a maga teljességében, ha a célratörő szándék egy­beesik az emberiségért való küzdelemmel, — ha a szemé­lyiség céljai azonosak az em­beriség érdekeivel, a társa­dalom célkitűzéseivel. S ér­telmiségünknél éppen erről a problémáról kell beszél­nünk. A népért küzdeni, al­kotni nagy és szent dolog. De lehetőségek kellenek hoz­zá: megbecsülés, anyagi gondtalanság, egzisztenciális és világnézeti biztonság. Nem egy kiváló tudósunk még nem tette magáévá a mar­xizmus—leninizmust. Sok tu­dósunk, bár kutatásának módszerében és tartalmában materialista, világnézetében nem vallja meg a dialekti­kus materializmus szemléle­tét. Módot és időt kell nekik adni arra, hogy személyük­ben is — éppen alkotásaik közvetítésével — mind köze­lebb és közelebb kerüljenek a dolgozó néphez, a szocia­lizmus építéséhez. Csak így lehet az értelmiség mind szé­lesebb tömegeit aktivizálni, bevonni az átalakítás nagy munkájába. A személyiség önélvezeté­nek az emberiségért, a né­pért való küzdés ténye mel­lett vannak más tartozékai is. Ilyen a gondtalan, har­monikus életforma. A hu­szadik század technikája sok kényelmet megad már az em­bernek. Adjuk meg mi is a lehetőséget értelmiségünk­nek, hogy minél gondtala­nabbá, kényelmesebben él­jen. Ez elősegíti az alkotás zavartalanságát, az értelmi­ségnek a szocializmushoz való tartalmi, világnézeti kö­zeledését. Mert az anyagi kérdés csak a megvalósulás­ban anyagi, kihatásában er­kölcsi, nagy politikai jelen­tőségű. Sok mindenről beszélhet­nénk még. De elégedjünk meg annyival, hogy a mai kibővített pártbizottsági ülés biztos feleletet ad majd nemcsak a jelen, de a jövő problémáira is. Ma ülést tart az MDP Csongrád megyei Bizottsága A Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Bizottsága augusztus 31-én, pénteken délelőtt 9 órakor kibővített ülést tart Hódmezővásárhelyen, a Pártoktatók Házában. Az ülé­sen a Központ Vezetőségnek az értelmiség helyzetéről szóló határozata alapján megvitatják a Csongrád megyei értel­miség problémáit. Ezt a munkát hosszas előkészítés előzte meg. A pártbizottság tagjai vezető értelmiségiek bevonásá­val tanulmányozták az értelmiség helyzetét a megyében. Az alaposan előkészített vitára a megyei pártbizottság kö­zel száz vezető értelmiségit is meghívott. Megalakult az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja Csütörtökön délelőtt nagy jelentőségű esemény színhe­­lye volt a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságá­nak helyisége: megalakult az országgyű­lési képviselők Csongrád megyei csoportja. A képviselőcsoport megala­kulása a szocialista dem­ok­­rácia új hajtása; segítségével sorosabbá válik az ország­­gyűlési képviselők és a vá­lasztók kapcsolata, az ország­­gyűlés pedig az eddiginél job­ban betöltheti feladatát. Az alakuló ülés három fel­adatot tűzött maga elé: a cso­port megalakítását, a képvi­selőcsoport vezetőségének megválasztását, a képviselő elvtársak területi elosztását. Az alakuló ülés napirendjé­hez tartozott még a rövid tá­jékoztató meghallgatása. A Csongrád megyei képvi­selők az ülés elején elnökké választották Nagyistók Jó­zsef elvtársat. A képviselő­­csoport elnökhelyettese Lövő Ferenc elvtárs lett, titkára pedig Karácsonyi Béla elv­társ. A képviselőcsoport ezzel kimondotta megalakulását. A megbeszélés során a kép­viselő elvtársak több problé­mát vetettek fel a csoport munkájával kapcsolatban. Megállapodtak abban, hogy a Hazafias Népfront szer­vezze a képviselői beszá­molókat és a képviselők fogadónapjait. A képviselő elvtársak sürget­ték a tájékoztatás megjavítá­sát. Megyénk képviselőcsoport­ja leszögezte, hogy munkájá­ban elengedhetetlen a tanács és pártszervek messzemenő támogatása. Valamennyi kép­viselő elvtárshoz havonta több száz kéréssel fordulnak, amit ha csupán ezt a munkát végezné is, képtelen volna el­látni. A képviselők feladata tehát nem az, hogy minden ügyet személyesen elintézzenek, hanem az, hogy az ügyeket megoldáshoz segítsék. A tanács- és pártszerveknek ebben kell megfelelő segítsé­get nyújtani. Alkalomadtán szükséges, hogy az országgyű­lési képviselők megfelelő jár­művet is kapjanak munkájuk végzésére. Az alakuló ülésen Nagy Dá­niel rámutatott arra a hatal­mas érdeklődésre, ami a kép­viselők munkája iránt meg­nyilvánul. Ez a megnöveke­dett érdeklődés fokozott erő­feszítésre kötelezi a képviselő elvtársakat és alkalmat ad arra is, hogy az országgyűlés, valamint a képviselők tekin­télyét nagyban növeljük és tettekkel agitáljunk a szocia­lista demokratizmus mellett. Lövő Ferenc elvtárs is ezt a kérdést fejtegette felszóla­lása során, majd a képvise­lői csoport munkarendjéről beszélt. A képviselői csoport a Ha­zafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága mellett működik, szoros kapcsolat­ban a népfronttal. A képviselői csoport az or­szággyűlés ülésszakai előtt tanácskozik. A képviselők területi beosztása A Csongrád megyei képvi­selők csoportja ezután felosz­totta a megye városait, köz­ségeit aszerint, ki melyik te­rületen tevékenykedjék, tart­son beszámolókat, fogadóna­pokat és képviselje választói ügyét. Révai József és Rusznyák István elvtársak szűkebb te­rület meghatározása nélkül Szeged város területén fej­tik ki képviselői tevékenysé­güket. Nagyistók József elvtárs­hoz Hódmezővásárhely várós kirendeltsége, Szikáncs, Ba­­tida, Mátyáshalom, Felsőko­­páncs, a város II. és III. ke­rülete tartozik. Lövő Ferenc elvtárshoz tar­tozik Hódmezővásárhely I— IV, valamint V. és VIII. ke­rülete, továbbá a vásárhelyi Vasútállomás, Mérleggyár. A vásárhelyi külterület részei­ből Külsőerzsébet, Sámson­­oldal, Szentkirályi iskola és a Barattyási Állami Gazda­ság tartozik még Lövő Ferenc elvtárshoz. Borbás Lajos elvtárshoz Csongrád, Mindszent, Már­­tély, Derekegyháza, Nagymá­­gocs, Székkutas, Bokros vá­lasztói tartoznak. Nagy Dániel elvtárs terü­lete Szentes, Magyartés, Cse­­rebökény, Eperjes, Fábiánse­­bestyén, Nagytőke, Szegvár, Katona Sándor elvtárs a Makói Gépgyár, a makói Út­törő Tsz, a makói IV. kerület, továbbá Kiszombor, Klárafal­­va, Ferencszállás, Óföldeák, Magyarcsanád, Apátfalva, Rákos, Királyhegyes válasz­tóinak problémáival foglalko­zik. B. Papp Mihály elvtárshoz a makói Viharsarok Tsz, a makói József Attila Tsz, a makói V. kerület, valamint Nagylak, Maroslele, Nagyér, Ambrózfalva, Pitvaros, Csa­­nádalberti, Csanádpalota és Kövegy tartozik. Dombi Jánosné elvtársnő területe Felgyő, Csanytelek, Tömörkény, Baks, Sövényhá­za, Dóc, Szeged és Szeged környéke a szegedi járás jó részével együtt Nagy Sándor, Vigh Istvánná, Várkonyi László és Karácsonyi Béla képviselő elvtársakhoz tartozik. Nagy Sándor elvtárs a Sze­ged III. kerületi választók, továbbá Kiskundorozsma, Domaszék, Csórva, Puszta­­mérges, Zákányszék, Zsombó, Forráskút, Öttömös, Bordány és Szentmihálytelek válasz­tóinak problémáival foglalko­zik. Karácsonyi Béla elvtárs területe Szeged I. és II. kerü­lete, valamint Kistelek. Várkonyi László elvtárs te­rülete Deszk,­­Kübekháza, Ásotthalom, Mórahalom, Röszke, Újszentiván, Tisza­­sziget, Szőreg, Gyálarét. Vigh Istvánná elvtársnőhöz Sándorfalva, Szatymaz, Tápé, Algyő, Balástya, Csengele, Pusztaszer községek választói tartoznak. A területi elosztás után a képviselő elvtársak Lövő Fe­renc elvtárs tájékoztatóját hallgatták meg. Lövő Ferenc elvtárs ismertette képviselő­­társai előtt a legidőszerűbb megyei problémákat. Az ala­kuló ülés ezzel véget ért. Létesítsünk zöldövezetet Vásárhelyen Hódmezővásárhelyen sok­szor előfordul, hogy a leg­keresettebb zöldáruk napo­kig hiányzanak az árudák­ból. Ebben a hónapban pél­dául alig lehetett főzőtököt, vagy káposztaféleséget kapni. Gyakori az is, hogy az áru nem friss, hanem fonnyadt és törődött. Mind­ezeknek az okát érdemes közelebbről megvizsgálni. A vásárhelyi földműves­szövetkezet zöldség- és gyü­­mölcsfelvásárló telepe au­gusztus 1-től 18-ig a forga­lomba hozott zöldség- és gyümölcsféleségeknek mintegy 85 százalékát vi­dékről szállította. Ezzel szemben 1953-ban az év hasonló időszakában Hód­mezővásárhelyről szállí­tottak az ország iparvidé­keire 14 vagon zöldséget. Csak olyan gyümölcsöt kellett más vidékről hozni (őszibarack, szőlő stb.), me­lyek nem kedvelik az it­teni talajt. Az említett visszaesés abból adódik, hogy a vásárhelyi tsz-ek és állami gazdaságok nem állítanak be sem száraz, sem öntözéses kertészetet, illetve a meglévőket is fel­számolják. Zöldségtermelésben nem­csak a szocialista mezőgaz­dasági üzemeknél van ki­esés, hanem az egyéni ter­melőknél is. Talán nem volna kifizető a kertészet? Szó sincs róla. Ha csak kö­zepes termést veszünk ala­pul, egy holdon 65—70 má­zsa zöldpaprika terem s ennek mázsáját ebben az évben 130 forintért vették át! A zöldségtermelés fel­lendítése tehát az egyéni termelőnek is anyagi érde­ke, ugyanakkor a földmű­vesszövetkezet is friss árut tudna a lakosságnak el­adni, sőt, megszabadulna a szállítási költségektől. Éppen ezért érdemes vol­na a vásárhelyi tsz-ek, ál­lami gazdaságok és egyéni termelők figyelmét a zöld­ségtermelésre fordítani, mert nemcsak a város ko­moly problémája nyerne elintézést, hanem ipari vi­dékeink ellátása is meg­könnyebbülne. Kerekes Ernő földművesszövetkezeti dolgozó Amikor e sorok íródnak, még hangyabolyhoz hasonlít a kiál­lítás hatalmas területe. A sétá­nyokon lovaskordék, gépkocsik szállítják az érkezett rakományo­kat. Nyomukban a kertészek, hogy rendezzék a területet, a 20.000 négyzetméter parkírozott rész 120.000 virága közé 6000 rózsát ültettek. De már elhalkult a pavilonokban a munka zaja. Az új külkereskedelmi rendkívül tetszetős, nyolcszögletes kupola­­mennyezetes üvegcsarnok 10 méter magas. Erkélyéről a kül­földi vendégek tekintik meg a szokásos versenyjátékokat és ál­latbemutatókat.* A bíráló bizottságok is befe­jezték munkájukat. Érdekesség­képpen jegyezzük meg, hogy ed­dig jóformán kizárólag csak a külső testformákat, a testalaku­lásokat bírálták az állatoknál, az idei bírálatoknál mindenütt elő­térbe helyezték az állatok terme­lőképességét is, amitől nagy ne­velőhatást várnak. A szarvas­marhatenyésztésben például az olyan tenyészállatok kerültek előtérbe, amelyek jó takarmány­­értékesítés mellett, kellő húsfor­mákat is mutatnak. A többi állat­fajnál is döntő szempont a ter­melőképesség: sertéseknél példá­ul a takarmányértékesítés, a sza­porulat és a jó malacnevelés, ju­hoknál elsősorban a gyapjúho­­zam, a Leghom-tyúkoknál a to­jáshozam, a kettőshasznú barom­fiaknál pedig mind a tojás-, mind a hústermelés. * Lépten nyomon találkozik az ember a kiállítás területén a Csongrád megyeiekkel. Még-m­eg­­sétáltatja a földeáki Dózsa Tsz ,,39-es Piros“-át Lajtos Imre, a szentesi Felszabadulás Tsz „Ká­vé“ és „Páva“ nevű tehenét Tóth Pál és Bán István. Pál Sándor és Nagyváradi Mihály a vásárhelyi Méntelep „Norszter a 19-es“ ménjeit járatják sok büszkeséggel. De nem adja alább Bujaki István (Székkutas, Új Élet Tsz), Gruber István és Kiss István (Hódmezővásárhely, Csa­­pajev Tsz), Borda István (Hód­mezővásárhely, Rákóczi Tsz), no meg a vásárhelyi Aszalai János egyéni paraszt sem, amikor pom­pás lovaikat megsétáltatják. A Pankotai Állami Gazdaság juh­­fogata pedig máris a legnépsze­rűbb események közé tartozik. És mennyien vannak még, akik várják a zsűri döntését: nyer­­tek-e díjat állataikkal, termelvé­­nyeikkel?* Az idén is a SZÖVOSZ ren­dezi a mezőgazdasági kisgépkiál­lítást. Több mint 210 magyar gyártmányú kisgépet mutatnak be és adnak el a helyszínen a vásárlóknak. A gépeket a vállalat szakem­berei gyakorlatban is bemutatják az érdeklődőknek. Sok olyan kisgépet is kiállítanak, amik itt kerülnek első ízben a közönség elé. Csak néhányat említünk: „Harmat“ 10 és 14 literes ma­gasnyomású permetező, „Julis­ka“ új típusú kézi répavágó, „Béke“ új típusú rotációs tolóka­pa, 3 méteres fogatos láncos mik­­­rágyaszóró, gépi szerelőrosta, 28—45 és 75 literes kézi és rész­ben villanymotorral ellátott ma­gyar tejszeparátor, kézi hajtású dobszecskavágó gép, burgonya­osztályozó, fogatos tárcsás bo­rona, széna rendrakó és sodró, új típusú házi vízellátó berende­zés. A SZÖVOSZ-on kívül a Kohó- és Gépipari Minisztérium közel 5000 négyzetméternyi területen mutatja be erő- és munkagépeit. A magyar ipar legkiválóbb me­zőgazdasági gépeit mutatja be külön kiállítási részen a Föld­művelésügyi Minisztérium is. •­ Az idén is bőségesen állnak majd szórakozási lehetőségek az Országos Mezőgazdasági Kiállí­­tás látogatóinak rendelkezésére. A legnagyobb érdeklődésre bi­zonyára a televízió pavilonja tarthat számot, ahol nemcsak be­mutató lesz, hanem már a hely­színen felvett műsort is sugároz­nak. A Divatcsarnok és a Corvin Áruház naponta rendez divatbe­mutatókat, a kiállítás szabadtéri színpadán pedig hazánk legkivá­lóbb művészei és népi együtte­sei lépnek fel. Az idén is megrendezik az el­múlt években nagy sikert ara­tott lovasversenyeket, kutyabe­mutatókat, továbbá a kiállításon díjat nyert állatok és fogatok be­mutatását. Megrendezik a tárgy­sorsjátékot is, amelynek főnyere­ménye egy 300 kg-os sertés, vagy egy televíziós vevőkészü­lék. ■* A kiállítás S0 százalékos uta­zási kedvezménnyel tekinthető meg. Minden jel arra mutat most, két nappal a megnyitás előtt, hogy az idei kiállítás szebb és érdekesebb lesz, mint a ta­valyi és sokáig emlékezetes él­ményt hagy majd a látogatók sokaságában. KAPUNYITÁS ELŐTT Vasárnap nyílik a mezőgazdasági kiállítás r

Next