Világ Ifjúsága, 1967 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

A miniszterelnök, Mr. Lee Kuan Yew — aki az elmúlt évben hiva­talos küldöttség élén hazánkat is meglátogatta —, az egyik ízléses kiállítású, többszínnyomású fény­képekkel tarkított szingapúri idegenfor­galmi prospektusban azzal hívogatja vá­ros­államába a turistákat, hogy ott há­rom nagy ázsiai: a maláj, a kínai, az in­diai, és egy európai, az angol kultúra emlékeivel és alkotásaival találkozhat­nak. És ez valóban így van, mert a mind­össze 742 km2 (Budapest 525,5 km*) kiter­jedésű, 1965 augusztusában, a Maláj Ál­lamszövetségből történt kiválásával önálló­vá lett, a Malakka-félsziget déli csúcsától mindössze egy kerek kilométernyire fekvő, egy nagy és több kis szigetből álló állam,­­ bizony nagyon is vegyes lakos­ságú. A törpe­állam nem egészen 1 900 000 lakója három nagy ázsiai nép­csoporthoz tartozik: 262 000 a maláj, 1 400 000 a kínai, másfélszázezer az in­diai és pakisztáni, s mindössze 48 000 az angol és kevert fajú. Találó jelző lehetne Szingapúrra: a világ egyik legfiatalabb lakosságának hazája. Az itt élők több mint fele huszonegy éven aluli, és egy­­harmad részük még a tízéves kort sem érte el! A városállam forgalmát tekintve a vi­lág negyedik, a Brit Nemzetközösség második és Ázsia első kikötője. A tenger partján, nagy hajóutak gócpontján, a tengerből él. A természet ritka adomá­nya, a védett kikötők vize oly mély, hogy a legnagyobb hajók is minden­re- EGY VÁROS —EGY ORSZÁG: Bárkik százai horgonyoznak a Singapore folyón. Ezek szállítják az árut a hajókról a tárházakba és vissza­szély nélkül kiköthetnek közvetlenül a rakpartok mentén. Több mint száz ha­józási útvonal találkozik itt, évente 30 000-nél több hajó fordul meg a kikö­tőben, 90 millió tonna árut raknak ki és be. Szingapúr vámmentes kikötő. Áll a pénzes idegen a forgalmas sugárutak, vagy az óváros szűk utcáinak egyikén és elgondolkozik, hogy mit is vásároljon? Betérjen-e valamelyik apró kínai régi­ségkereskedésbe, ahol teával kínálják, vagy nézze a maláji ezüstműves boszor­kányos ujjai alól kikerülő kis remekmű­veket? A batikolt selymek Bali-szigeté­­ről kerültek ide, de a kínai porcelán teáskészletek — Japánból. Szőnyegek Iránból, Afganisztánból és Pakisztánból, arab kereskedők hozták meg magukkal a kínai vázákat, mekkai zarándokoktól származnak az ezüst szenteltvíztartók. Jade faragványok és elefántcsonttárgyak, féldrágakövekkel díszített ősrégi éksze­rek, korall nyakláncok, Buddha-szobrok bronzból és fából, egy harcias mandarin ivókürtje lehetett ez a rinocérosz szarv­ból készült. Vagy jobban érdeklik a thai­földi olcsó selymek, egy kasmír sál? Miért állt meg? A nőket nézi? Nem cso­da. Maláj szépség­száriba öltözött indiai lánnyal, ott egy kínai lány mini-szok­nyában és mögötte vászon sportkosztü­mös szingapúri angol görl. Szingapúr — ez előnyére váljék —, nem ismeri a faji elkülönülést, itt a bar­nák, a sárgák, a napon vörösre sült fe­hérek, a tamilok és a kínaiak, a pakisz­­tán­ eredetűek, vagy a kevertvérűek egy­mással és egymás mellett tolonganak az utcákon. A gyárak, ez az új állam gondja. Az iparosítás. Angol gyarmati sorban csak az ónkohók és a gumifeldolgozó ipar volt jelentős. Az angolok kereskedtek. Csak kereskedelemből egy kikötő közel két millió lakosa nem élhet meg. Persze, a kis államban terpeszkedő angol hadiki­kötő és javítóműhelyek még sokaknak adnak munkát. De mi a 20 000 a milliók­hoz? A nagy légikikötőben is sokan dol­goznak. Egy év alatt 48 000 gép szállt le és fel Szingapúrban, 600 000 utassal és 60 000 tonna áruval. Iparosítani, gyorsan iparosítani! Ez lett a jelszó. Jurong New Town-ban ipari testvérváros épül. A dzsungelt — egy nemzeti park kivételével — kiirtották, a tengertől hódítottak el új szárazföldeket. Kölcsönökből, kedvezmények nyújtásá­val segítik az új ipart, amely a Délke­­let-Ázsiából ideözönlő nyersanyagot dol­gozza fel, mert sok a munkanélküli. Ke­vés a lakás és ezért a második ötéves Az indiai szám­, a kínai csongszam, az euró­pai divat és a maláj szarong békésen meg­férnek egymás mellett A város látképe a folyó felől A homokos tengerpart, pihenőnapokon százezrek kirándulóhelye (Folytatása a 7. oldalon) A Clifford-kikötő • Szingapúr új Nemzeti Színháza korszerű építészeti elgondolások alapján épült • Sok még a szegény: az éhes gyerekek az utcára tett hulladékgyűjtőből is kiszedik az ételhulladékot

Next