Világ-krónika, 1911 (35. évfolyam, 50-51. szám)

1911 / 50. szám

396 mit se kell tartania ellenségeitől, míg a ki­rályné kegyeivel dicsekedhet s míg egy oly mindenre képtelen király ül a trónon, mint Keresztély, kit kénye-kedve szerint vezetett jár szalagán. Az az utazás, melyet a királyi pár az 1770. év nyarán Holsteinbe tett az ő kiséretében, különösen bántó nyíltsággal tett tanúságot a nagyravágyó férfi helyzetéről, nagyon sokban hozzájárult a királyné magatartásának elítélé­séhez is. Matild oly féktelen, szabad folyást enged vidám mulatozó kedvének, hogy telje­sen aláásta minden tekintélyét. Férfi ruhában j­ár-kel, a­mit különben már előbb is megtett a christiansborgi kastély lovaglójában és vadá­szatain, ha hódítóbbnak akart látszani; ebben csalódott, mert korábbi szende nőiességének minden varázsa oda lett. Méltán mondogatták, hogy teljesen megfeledkezett magáról, nem­csak mint királyné, de mint nő is. Struensee­­hez való viszonyának a híre már hazájába, Angliába is elhatott. Anyja, a walesi herczeg özvegye, jónak látja személyesen felkeresni őt és erős szemrehányásokat tesz neki. Matild elismeri anyjának jogos elégedetlenségét sza­bad viselete miatt, de arról nem akar tudni semmit, hogy Struenseeről lemondjon. Csak­hamar világos lesz, hogy minden erőlködés hiábavaló volna őt ezen embertől most már elválasztani, s a walesi herczegnőnek keserű csalódással kel Angliába visszatérni, miután még azt se tudta elérni leányánál, hogy ez őt Struensee távollétében fogadja. Önző számításaiban nem csalódott tehát ez utóbbi és csakhamar eléri a rég áhított helyet, honnan az ország sorsát intézni fogja. Matild sohase vágyott a politikába elegyedni, s mi­dőn Struensee nagy terveiről oly hévvel be­szélt előtte, sejtelme se volt arról, vájjon bol­doggá teszik-e azok az országot vagy sem, de teljes hévvel nyújtott neki segédkezet. Csak azért természetesen, mert az, ki e nagy ter­vekről álmodozott, kedveltje volt. És mindenre kész lett volna, a­mit ez oly rózsás színben tudott eléje rajzolni, a­nélkül, hogy tettének következményeit, a rá súlyosodó felelősséget meggondolta volna. (Vége következik.) VILÁG-KRÓNIKA. Uralkodik jövedelmei. Sokszor fölvetik azt a kérdést, vajjon mennyi a jövedelme egyik vagy másik állam uralkodó­jának? Az európai államokban ezt könnyű megállapítani, mert az uralkodók czivillistáit törvények szabják meg, de nem úgy van a dolog például a keleti országok urainál, a­kik­nek úgyszólván évről-évre változik a jövedelme. Érdekes az erre vonatkozó adatokat össze­hasonlítani. Legtöbbet az orosz czár kap népeitől: 21 és fél millió forintot. Utána mindjárt a török szultán következik tizenöt millió forint jöve­delmével. A harmadik a mi királyunk, a­ki két birodalmának mindegyikétől négy millió 50. SZÁM

Next