Világ-krónika, 1911 (35. évfolyam, 50-51. szám)
1911 / 50. szám
396 mit se kell tartania ellenségeitől, míg a királyné kegyeivel dicsekedhet s míg egy oly mindenre képtelen király ül a trónon, mint Keresztély, kit kénye-kedve szerint vezetett jár szalagán. Az az utazás, melyet a királyi pár az 1770. év nyarán Holsteinbe tett az ő kiséretében, különösen bántó nyíltsággal tett tanúságot a nagyravágyó férfi helyzetéről, nagyon sokban hozzájárult a királyné magatartásának elítéléséhez is. Matild oly féktelen, szabad folyást enged vidám mulatozó kedvének, hogy teljesen aláásta minden tekintélyét. Férfi ruhában jár-kel, amit különben már előbb is megtett a christiansborgi kastély lovaglójában és vadászatain, ha hódítóbbnak akart látszani; ebben csalódott, mert korábbi szende nőiességének minden varázsa oda lett. Méltán mondogatták, hogy teljesen megfeledkezett magáról, nemcsak mint királyné, de mint nő is. Struenseehez való viszonyának a híre már hazájába, Angliába is elhatott. Anyja, a walesi herczeg özvegye, jónak látja személyesen felkeresni őt és erős szemrehányásokat tesz neki. Matild elismeri anyjának jogos elégedetlenségét szabad viselete miatt, de arról nem akar tudni semmit, hogy Struenseeről lemondjon. Csakhamar világos lesz, hogy minden erőlködés hiábavaló volna őt ezen embertől most már elválasztani, s a walesi herczegnőnek keserű csalódással kel Angliába visszatérni, miután még azt se tudta elérni leányánál, hogy ez őt Struensee távollétében fogadja. Önző számításaiban nem csalódott tehát ez utóbbi és csakhamar eléri a rég áhított helyet, honnan az ország sorsát intézni fogja. Matild sohase vágyott a politikába elegyedni, s midőn Struensee nagy terveiről oly hévvel beszélt előtte, sejtelme se volt arról, vájjon boldoggá teszik-e azok az országot vagy sem, de teljes hévvel nyújtott neki segédkezet. Csak azért természetesen, mert az, ki e nagy tervekről álmodozott, kedveltje volt. És mindenre kész lett volna, amit ez oly rózsás színben tudott eléje rajzolni, anélkül, hogy tettének következményeit, a rá súlyosodó felelősséget meggondolta volna. (Vége következik.) VILÁG-KRÓNIKA. Uralkodik jövedelmei. Sokszor fölvetik azt a kérdést, vajjon mennyi a jövedelme egyik vagy másik állam uralkodójának? Az európai államokban ezt könnyű megállapítani, mert az uralkodók czivillistáit törvények szabják meg, de nem úgy van a dolog például a keleti országok urainál, akiknek úgyszólván évről-évre változik a jövedelme. Érdekes az erre vonatkozó adatokat összehasonlítani. Legtöbbet az orosz czár kap népeitől: 21 és fél millió forintot. Utána mindjárt a török szultán következik tizenöt millió forint jövedelmével. A harmadik a mi királyunk, aki két birodalmának mindegyikétől négy millió 50. SZÁM