Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-10-19 / 84. szám
PESTRE, 1343. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kívül, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy ötös szelet sorától lárom krajczárért pengő pénzben. Nem rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket. SZERDA: October 10. Előfizethetni helyben a szerkesztő - hivatalban [Uri-utcza 450. sz. alatt, 116 emeletben], félévre postán, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azon kívül csak a bécsi cs. kié fő - postahivatalnál Bécsben. Minden közlés „a Világ szerkesztő - hivatalának“ czim alatt kéretik beküldetni. X a r t a 1 . in. Magyarország és Erdély. Nyugalomba-lépés. Tisztség-szabályozás. Nemzeti kép. I. — Orosz tudósok utazásai. Magyar tudós társaság tartandó nagygyűlése. — Almanach-társaság. — Óvás a pesti nyilvános énekiskola részérül. — Pesti első takarékpénztáregyesület közgyűlése. — Tudósítások: Fejér, Mosony, Abauj , Turócz és Marmaros megyék közgyűléséről. — Jászberényből. (Rendreigazitásul Y. urnak néhány kérdés és felelet. Vége.) A komáromi gyárvéd-egyesület évkönyve. Erdélyi országgyűlés.—List és társai (folytatás). —Hibaigazítás. — Hírlapi kalászok. Külföld. Francziaország. (Diplomaták látogatásai st. Cloudban. Hajós-apródok sorsa. A miniszterek munkássága. Borzasztó eset a Montholon-utczában. St. Ágoston tetemei Algírba vitetnek. Franczia vámemelés német gyártványokra. A selymészet terjedése.) Nagy britannia. (Hamis bankjegy-készítő és forgató hősre jut. Morning Chronicle, Nagybritannia jövendölésfölötti elmélkedése. Öszszes vagyonérték. — Borszesz. Ítélő bizottság a gyárkerületi lázongók ügyében. Ifjabb chartista elfogatások. Campbell chartista könyvárus. Liverpooli tűzkár. Polémia Ashburton lord szerződvénye miatt. A.Times£ öröme a német vám-congressus eredményén. A Puseysmus terjedése.)—S рапуolország. (Gibraltárt erősitik.) Portugallia. (Marvadi lázongás.) Olaszország. (Időjárát Róma vidékén.)—Schweiz. (Baden részérül határzár Aargau ellen). Orosz és Lengyelország. (Segély a kazáni égettek számára.) Egyptus. (Dögvészbetegek száma. Mehemed Ali átveszi a nagyvezéri díszjeleket.) Északamerika. (Sajtó vélemény az angolamericai szerződményrül. Webster ur lelépte.) TÁRCZA. Magyar és külföldi bibliographia. — Kérelem és figyelmeztetés honi történetíróinkhoz. — Másaik. Hivatalos jelentések és magán-tudósitások. Magyarország és Erdély* A nagyváradi rom. kath. püspök Lajcsák Ferencz excellensiája, a romai pápa ő szentsége megegyezésével, saját kérelmére, gyengélkedő egészsége tekintetéből, a terhes püspöki hivatal további viselésétől fölmentetett,’s végnapjait érsekczimmel valamelly kolostorban fogja tölteni. Ő cs. apost-kir Fölsége legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a zombori kir. kamrai igazgatóságra ’s az ennek alárendelt kamrai tisztségek ’s uradalmakra nézve uj szabályozás történjék, mellynél fogva a jelenleg fenálló személyzet következő, ujban engedvényezett tisztségekkel fog ideiglenesen szaporíttatni: 1) Az Igazgatóságnál a lajstromzó hivatal nyer egy kiadót, egy iktatót és egy díjpénzes gyakornokot; a számoló hivatal egy járulnokot, ’s a központi pénztár egy tisztírnokot. Az ujban alakított Kissztapári uradalomban leend egy tiszttartó, egy tisztirnok egy számtartó, ki egyszersmind kasznár, ennek ellenére, egy tisztirnok az egyesült számtartói és kasznári hivatalra nézve ; és egy urbariális ispán Csonoplán. 3) a Kulai uradalomban Pettau pusztai birtokban egy ispán. 4) a Palánkai uradalomban Szilbáson egy urb. ispán. 5) Szántóvá uradalomban egy tiszttartó, ki egyszersmind számtartó leend. 6) Az erdészetnél egy fizetéses gyakornok, egy alerdész Szántán, ’s egy alerdész Bukinban. 7) az ügyészi hivatalnál egy központi fiscalis Zomborban, ’s egy fiscalis Becsén 8) Az árva- és községszámadásokat vizsgáló hivatalhoz egy tisztiséged. 9) A mérnök-hivatalnál egy urbarialis mérnök; egy fizetéses gyakornok az épitészi mérnök, ’s egy fizetéses gyakornok az urb. mérnök mellé. Nemzeti két»* 1. Szerencsés haza, boldog nemzet, mellynek tagja a törvény szilárd tiszteletén épült erős reménynyel mondhatja: „három év eltelik, ’s királyunk országgyűlést hirdet“ — mert e szavakban alkotmányi élet rejlik és kezesség — hogy meddő betű ’s önkény bábja A VILÁD TÁRCSÁJA. AZ ágyai* b Ibii о g raji ki a* Со smor a m a. Haladás és párt tekintetében, irta A. N. Z. Pesten , kapható Ennek Gusztáv s általa minden hiteles könyvárusnál. 1843. — IV és 136. k. 8dr. fűzve, csinos borítékban : 1 fz. p. E czím mutatja, hogy szerző munkájában ,,a sok oldalú politicai színezet tarka ábrázolatát részletes alakban akarta a közönségnek felmutatni. Mi azonban a sokoldalú színezetet nem találjuk benne. A napirenden levő kérdéseknek, minek: szabadföld, adó, ősiség futólagos megvitatását „ébrülésünk“ rajza előzi meg, és a „rohanva és fontolva“ haladó politikai pártok két orgánjának (Világ és P. Hírlap.) vázlatos ismertetése követi. — Szerző egyikkel sincs megelégedve, miről természetesen sem a P. Hirlap, sem a Világ — bármint sajnálja is ez utóbbi (amarról e tekintetben nem szólhatunk) ebbeli szerencsétlenségét— nem tehet; befejezésül pedig a pánszláv és ilír mozgalmakat érinti — anélkül, hogy itt is, mint szinte az előbbi tárgyakra nézve tetemes újat hozna fel. De illik megváltanunk, hogy a dologhoz értelmesen és több helyütt eltaláltan, általában pedig igen szabadon szól , és azért épen nem felesleges szerző véleményét is olvasni, a szőnyegen forgó tárgyakról. Legnagyobb hibája, hogy helyes írása nem tiszta, a nyomtatás pedig gyakran értelemzavaró hibáktól hemzseg. Földesúr és jobbágy kézikönyve törvényi tekintetben. Irta Sárváry Ferencz h. és v. ügyv. a debreczeni k.tót szék iktatója, Nógrádvárm. tbirája. Debreczenben 1842. k. 8 dr. I. fűzve. 1 f. p. A magyar jobbágyság egykori állapotának rövid vázlata után, előadja szerző annak jelen helyezetét, mellyet részére az 1836. és 1840. országgyűlés biztosíta, mellyek után igy szól: „És ezen állapotra megnyugvással tekinthet mind a törvényhozás, mind a földesúr, mind a jobbágy;“ és e szavait nyomos, törvényink szelleméből és a dolog lényegéből merített okokkal támogatja, úgy, hogy mi a t.3 szerzővel itt tökéletesen egyetértünk, ’s azt tartjuk mi is, hogy „nincs egyéb hátra, mint az, hogy sorsának javításán , növekedő szorgalom, értelmesség és becsületesség által önmaga is mindinkább igyekezzék.“ — Ezek után átmegy a jeles szerző főtárgyára, t. i. a jobbágyok törvényes viszonyai fejtegetésére, mellyeket a fenálló törvények nyomán tiszta,könnyen érthető magyarsággal ad elő, úgy, h°gy munkáját valóságos,kézikönyvül“ mindenkinek ajánlhatjuk. ..Bentham deremiás munkái. Is. kötet, Polgári ’s büntető törvényhozási értekezések. Bentham Jer. kézirataiból kiadta Dumont István Francziából Bécs г Emilét Kolozsvárt, 1842 8 dr. XXVI. és 286. l. borit, fűzve: 1 fr. 40 kr. p. Ha irodalmunk mezején szétnézünk, tapasztalni fogjuk , hogy nálunk a politicai tudományok (mellyek közt első helyt foglalnak a törvényhozásiak) majdnem kiváló szerepet játszanak: minden más ágát a tudományoknak háttérbe — ’s talán feledségbe is tolva! Valóban, ha van ország, mellyet a politicusok boldogítottak, e két testvérhazának boldognak kell lenni, mert alig van tartomány, hol a gondolkozó — és nem-gondolkozó — férfiak közt olly sok tudós — és nem-tudós politicus volna, mint épen nálunk. — E szavaink által azonban csak korunk, ’s pedig a mi magyar korunk, egyik nyavalyáját akartuk érinteni, és koránsem szándékunk nem helyeslésünket fejezni ki Bentham iratai fordítása felett, mellyekre nézve ismételjük már egyszer nyilvánított azon óhajtásunkat: vajha e tudós, az emberszív és társasági élet mélyébe olly élesen látott férfiúnak minden munkáit bírhatná irodalmunk, 's hogy annak olvasása adna kedvet íróinknak fáradozásra.—Jelen fordításra nézve pedig megjegyezzük, hogy az általán véve könnyen folyó magyarsággal, ’s az eredetihez híven történt, melly mindig szem előtt tartotta e szavakban felállított elvét: „a tévely nyelve mindig homályos, ingadozó, változékony. Az eszmék nagy szegénysége ’s hamissága eltakarására a nagy szóbőség szolgál. ------Az igazság nyelve egyszerű ’s egyalaku: ugyanazon eszmék, ugyanazon kifejezések.“ v a tékává nem válik az, mi épen nemzetbe önállásu szellemet lehel! Mi tehát illy nyugtató bizodalom ápolta remény tükrében nézve jövőnket, ösztönöztetvén a forrón buzgó honszeretettől, polgári életünk képét adjuk. honfiaink kezébe, hogy ebből értsék meg, mit kiván előkészületül a nagy feladatú országgyűlés. Bár sikerülne szerencsés tollal kitűzhetni mind a veszélyes , mind az üdvös pontokat! — Terhes jövendő nyomul felénk, mert a legközelebb országgyűlés nagy teendők fordulópontjára vezetendi nemzetünket, honnan csak úgy eszközölheti, erőszakos megrázkódtatás nélkül, szerencsés következetességgel felvirágzandó jólétét, ha szükséges előzményekben elkészitendi a múltat és jövőt egybecsatoló küszöböt, mellyen biztos ut nyíljék az üdvös átalakulásra. — A feloldás kulcsa t. i. múlt és jelenünk méhében fekszik, ’s igy e kettőt szem elől téveszteni nem szabad. Az elsőben feltaláljuk az egyensúlyt, melly bel és kül viharoktól hányatott polgári életünk hajóját sülyedéstől megmenti, mig a másikból kitűnik, miért mutatkoznak itt ’s ott napjainkban nyiladozó örvények. Igen hű rajzát iparkodunk eseményeinknek adni ’s a lefolyt ’s jelenidők tükrét felmutatni, hogy ebből lássuk, mit kiván tőlünk a hon boldogsága, mit nemzetünk jóléte szükséges előkészületként. És e pont megrejti okát, minélfogva e képet országgyűlésink szükséges előzményének tekintjük! — Az ős hajdan képeivel összevetvén korunk eseményig az ellebbent nemzet élet történetében a tényező alkotmányos erőknek arányos öszhangzását tapasztaljuk. A felső és alsóbb rendű nemesség honvédelem kérte áldozatokban versenyezve, törvényink alkotásában is megtartó kellő befolyását, ’s igy megyei ’s országgyűlési téren egyaránt működtek saját körükben. Az alkotmányos tényezők ekint fentarták egyensulyjokat ’s bátran haladott polgári létünk hajója örvényteljes tengeren. — A magasb aristocratia nyomos szózata irányt adó felül tekintetett ’s nélkülök nagy 's dicső nem történt e honban! — Nem is keletkezett egy mindent magához vonni ’s elnyelni törekvő fractio, melly merénykedésivel a nemtevés és részvétlenség kopár zugaiba szoritott volna egyéb nemzeti tényezőket. — Azonban egészen más állást nyertek dolgaink századunk két végső tizedében, mert egy hatalmasan munkálkodó elem fejlett ki az úgynevezett szabadelműek működésében. Megyei gyűlésinken az ébredő szellem nemzetiségünk drága ügyében gazdag táplálékot nyervén, a pangásban elzsibbadt erőt uj életre hozta,s ösvényt nyitott önmagának a haladás és átalakulás nehéz pályájára. — Mig így buzgó keblek fogák fel honunk ügyét a középrendű nemesség közt, addig magasb aristocratiánk egy része hidegen fordult el mind attól, mi a hon színén történt vala. — Sajgó fájdalom rezgeti tollunkat, midőn jóakaratos igazság illyképen tisztet írni aristocratiánkról, mellyet mi szivünk mélyiből tisztelünk, mert történeten alapult hiedelmünk, hogy jogaira méltóbb aristocratia a magyarnál nincs. De mivel olly hűknek óhajtnák képeiket, minek voltak Raphael festeményei, folytatjuk őszinteséggel további kifejtését! Az 1836 és 1840 ok t.cz. után váratlan fordulatot értek eszméink, elveink, megyei és sajtós életünk olly annyira, hogy összehasonlítván jelenünket már lepergett időnkkel, bámulva kiáltunk fel: Egek mennyi változás illy kevés év alatt! — Az apró tized, kárpótlás nélkül eltöröltetett, a földesúri jogok több csorbát szenvedtek ’s jobbágy feletti hatósága nemcsak korlátoltatott, hanem rögtön annyira meggyöngitetett, hogy megtágulni kezdettek honunkban az engedelmesség kötelékei. Ekkor felriadoztak az eddig szendergő vagyonosok és panaszt emeltek törvényczikkeink , panaszt követeink ellen, feledve hogy önfejükre hull panaszuk, midőn könnyelmüleg engedték át a megyei utasításokat néhány jószivű, túlságos újítók szeszélyinek. — E helyzetében nemzeti életünknek, hozzájárult törvényczikkeinkhez ezek homálya és kétértelműsége; az ebből származott úri jogok megtámadásai ellen vagyonosaink a megyék tereimben reméltek pártfogást, de mint gyűléseink históriája mutatja, közönségesen az úgynevezett népbarátok, az ,emberiség 4, borkivonat4, i dőintés" fegyvereivel harczolván, hol csak lehetséges volt, a jobbágy érdekét a földesurénak elibe tették.— Ez ismét bosszantó őket,’s fájt vagyonosainknak, hogy érdekeik a megyékben, hol tetemes vagyonnal bírnak, ’s mellynek előforduló terheihez nagy mértékkel járulnak, olly igen rosszul pártoltatnak. De itt újólag önhanyagságukat elfelejtve, az idők mostohaságának, a rósz elvek terjedésének, sőt némellyek kormányunk engedékenységének tulajdonították a most említett eredményeket; holott a baj magában aristocratiánkban ’s a conservativ részben alapszik, mert önrészvétlensége által elveszté morális hatását, ’s önelvonulása törülte ki a nemzeti tényezők jelentőségéből! Legszentebbje az ég malasztjának: a vallás ’s az ezzel szorosan egybefüggő kérdések; az egyházi rend, ország- és közgyűléseken majd közvetve, majd közvetlenül megtámadtatott, az egyház többször illetlen kifakadásokkal rohantatott meg, ’s nemzetünkkel csönd és viharban osztozó papság gyűlölet nyilaival üldöztetett. És e hatalmas ’s a hazafiság dicső fényében tündöklő testület, mellynek hatalmas befolyása alatt szabadságunk aranylevele szülemlett, ’s melly a trónnak törvénytelen támadások ellen rendületlen védője, alkotmányunknak pedig a felülről terhesülő veszélyekben többször majdnem egyedüli rettenthetlen bástyája volt! — ezen hatalmas testület gyöngeségének fonnyasztó értelmében, vallástalanságot okolt. — Igaz, bár ez főok, mégis e tisztes rend kihagyta számolásából önmagát, noha előbb megye ’s országgyűlésén ő fogyott ki morális erejéből, ’s mig az újabb elvek szünetteni életmozgalmiban erőteljesen működtek, az említett tisztes rend kesergő bánatában elhagyá tolatni magát a térről, mellyen a józanabb rész igyekezetével párosítva saját munkálkodását, jogkörét kivi. külföldi bibliograplila. Emiéi» Giiszlay pesti könyvkereskedő legújabb árulmányai: Emich Gusztáv urnak jeles bel- és külföldi, különösen franczia és angol könyvekkel gazdagon ellátott