Világ, 1911. május (2. évfolyam, 103-127. szám)

1911-05-07 / 107. szám

IG 1911. május 7-, VILÁG állapítja, hogy nálunk a jelenleg lehetséges állami beavatkozás jelentékeny befolyást az alkoholizmus leküzdésére nem gyakorolhat. Haladást és ered­ményeket csak az intenzív fölvilágosító és nevelő munka fog majd fölmutatni, melynek szolgálatában a Good­ Templar Rend tagjai állanak. A tetszéssel fogadott értekezés után dr. Madzsar zárszavaival az ünnepség véget ért. Este társasvacsora volt a Bokros-féle ven­déglőben, természetesen, alkoholmentes italokat szolgáltak föl. Az előkelő társaság az éjféli órákig maradt a fehér asztalnál. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET Főpróbák ellen Az a konfliktus, amely Parisban a szín­házak és a sajtó közt kitört, sokkal jelentő­sebbé dagadt, mint első pillanatban látszott. "A francia kritikusok elvi kérdést csináltak belőle. Legtöbben nyilatkoztak a napilapok­­ban s állást foglaltak a főpróbák ellen. Miért kell a sajtónak sietni a kritikával? Eddig­­a közönség türelmetlensége arra kényszerítette a napilapok tudósítóját, hogy benyomásait a színház és a szerkesztőség között rója le s a vacsorája fölött esztétizáljon. Mindez korcs és erkölcstelen dolog, ami a sajtót demora­lizálja s a közönséget nem tájékoztatja, de megtéveszti. A kritikusból gyors­ kritikust csi­nált, aki expressz-kritikát ir. Ezeken a he­venyészett írásokon pedig egyáltalán nem ér­zik a benyomások frissesébe, csak a posta­­munka izgalma. A színigazgatók és az újságok valószínűleg abban állapodnak majd meg, hogy a bemutatók kritikái az előadás után pár nap­pal jelenjenek meg. Maga a bemutató szín­házi esemény, amiről a rendőri riporter szá­mol be. Ez az ő reszortjába tartozik. ■ Nálunk­ is volt egy­ ilyenfajta mozgalom, amely —.. sajnos — hamarosan elsikkadt. Nem ártana, ha ezt a kérdést most a szezén Tágon újra becsületes megfontolás tárgyává tenné a magyar sajtó. Sok félreértésnek és lelkiisme­retlenségnek elejét venné. Az a gyereked ha­­marság, amivel a színházi hírszolgálat működik, inkább komikus, mint imponáló. Néhány na­gyobb német lap már megoldotta a kérdést s vár addig, míg a kritikus benyomása lehig­gad, megtisztul, kikristályosodik. A közönség is vár. Miért ne várnánk mi is? A magyar sajtó és a magyar közönség egyformán csak nyerne általa. (*) Operaház. Az Operaházban ma este P­r­e­u­s­e - M­a­t­z­e­n­a­u­e­r Margit vendégszereplé­sével a­­--Sámson és Delila­.-t, Saint-Saens dalművét adták. A vendégművésznőt a filharmóniai hang­versenyekről már előnyösen ismerjük. Pásztozus, szép, nagyterjedelmű, tökéletes althang az övé. Iskolája elsőrangú és tudása kifogástalan. A tregy­­etik­s kamaraénekesnő típusa. Ebben a mai szerepé­ben már eleve sokat vártunk tőle. S ha Preuse- Matzenauer Margit, gyengébb azaz kevésb­­é tem­peramentumos színésznő, illetőleg nő is, — mint azt Delila szerepe megkívánná — beváltotta a várakozásunkat. Biztosan, elegánsan, könnyedén énekelt. Eleitől végig logikusan egy stílus­ban maradt. Erős és nagy vivőerejű hangja a lírai részekben benső melegséget és valami fi­nom és megható lágyságot kapott. Delilája méltóan említhető Madame Cahier Ch­arles emléke­zetes alakítása mellett, amely eddig nálunk mint­egy versenyen kívül állt. A többi szereplők közül­­Anti­es Sámsonját, Takácsot és Budait említjük dicsérettel. A vendég művésznőnek igen je­lentékeny és őszinte sikere volt. (*) A Képsőm­űvészeti Tanács pályá­zatai. A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács pályázatot hirdet itt, a festőművészet és szobrászat köréhez tartozó képzőművészeti ösztöndíjra és pe­dig: egy 1600 koronás, két 800—800 koronás és két 600—600 koronás ösztöndíj­ra, továbbá egy 1500 koronás és egy 1 500 koronás építőművészeti ösztöndíjra. A képzőművészeti ösztöndíjak egy évre szólnak és olyanokat kívánnak támogatni, kik a művészeti pályán az alapvető képzésen már túl van­nak. Pályázhatnak a hazai és külföldi művészeti iskolák végzett növendékei. Az építőművészeti ösz­töndíjak külföldi építőművészeti alkotások tanulmá­nyozására, hazai tanulmányútokra, hazai műemlé­keink és népi művészetünk architektúrájának meg­ismerésére, feldolgozására és közzétételére vonat­kozhatnak. A folyamodások a kultuszminiszterhez címezve, 1911. évi május hó 31-ig nyújtandók be. A mutatványművek pedig 1911. évi május hó 29., 30. és 31-én az Országos Magy­ar Szépművészeti Mú­zeumba szállítandók. (*) Premier a Vígszínházban, A Víg­­színházban a jövő héten kerül bemutatóra az «Ez­red apja,» (Papa du regiment), Monczy-Bon énekes bohózata, amelyet Heltai Jenő dolgozott át a magyar színpad számára. Monczy-Bon hosszú idő óta írja darabjait a párisi Dejazet-színház szá­mára, ahol az «Ezred apja» előtt a «Tire-au-flanc» című bohózatot közel három esztendőn át adták es­­téről-estére, úgy hogy az előadások száma jóval meghaladta az ezret. A szerencsés szerző való­sággal specialista katonai darabokban és az «Ez­red apja» főszereplői közt is több figurája a had­sereg tagja. A jólelkű Boutin ezredes, akit Ven­­drey Ferenc játszik, Paradelle hadnagy, akit Ta­­nay Frigyes személyesít. Hálás szerephez jut Fe­­r­e­n­c­z­y Károly is, aki egy jószívű színészt alakít és akinek partnere egy színésznő szerepében Mé­száros Giza lesz. Többek között egy haripos tánc­kettőst is adnak elő. A premiert szombaton, e hó 13-án tartják meg­(*) Műegyetemi Zenekar. Ma este újra megjelentek a Zeneakadémia nagy pódiumán a derék technikusok, élükön lelkes karnagyukkal és mesterükkel dr. Tötössy Bélával. A Műegye­temiek műsora, mint minden esztendőben, úgy most is gondosan megválogatott és kitűnően öisz­­azetanult volt. Különösen tetszettek M i c h a l o v i c h Faust-ábrándja és Liszt bájos, kedélyes zene­kari humoreszkje a «Gaudeamus igesztr». (Szépség­­beli, lendületben messze felülmúlja a Brahms-féle paraphrázist.) V o­­­k­m­a­n­n II. Symphoniájának elő­adásában kiváló­ karnagy energiáját és stílusérzé­­két nyílt alkalmunk megfigyelni. . A­ Műegyetemi Énekkar bárom­ldallal tette teljessé­ a műsort. (*) Vizsgaelőadások. Rákosi Szidi magán­­színésziskolájának növendékei, hosszabb szünet utátt, e héten két magaelőadást tartanak. Egy operettben és egy drámában fogják haladásukat bemutatni. Az operettvizsga, amelyet május 13-án, szombaton tar­tanak meg a Király Színházban „Rnpot asszony lánya" lesz. A Magyar színházban pedig csütörtökön, május 11-én „Romeo és Ju­rá“-ban fognak vizsgázni. M­ndkét vizsgaelőadásra rendkívül olcsó árakon lehet jegyet váltani. (*) Let­ti ezredesei. A Király Színházban ma délután a katszemélyzet jutalomjátékéul a „Lotti ezredesei” című bohóságot adták, a főszerepben F­e­d­á­k Sárival, akinek ez egyik legiétesebb és legnagyobb sikert ért alakítása. Kitty szerepében Bethlen G. határozottan nagy tehetséget és készültséget árult el. A színházat teljesen megtöltő közönség sokat taps­ot e két főszereplőn kívül különösen Kovácsnak, Németnek és R­á­t­k­a­i­n­a­k. (*) Lányi Ernő új kottái. Lányi Ernő, a, kiváló dalkomponista egy csomó új szerze­ménynyel gyarapította­­ apuatainak sorát. Elsősor­ban egy vaskos füzetet kell fölemlítenünk, mely «Szeretném, ha szeretnének.­ címmel tíz komoly stílusú dalt tartalmaz. Különösen­ sikerült Ady Endre citeadó poémájának, továbbá Kiss József és Petőfi két-két versenyek megkomponálása. A «Megy a­­ juhász szamáron», a tragikomikum karakterisztikus » kiélezésével, a Gárdonyi-verset illusztráló «Tanyai ! Lét­ két versének megkomponálása. A «Megy a Tompa költeményére készült «Hervad a föld határa» kezdetű dal, mely lírájával kap meg. A díszes ki­állítása füzet, Oláh Sándor művészi címlapjával, a «Harmónia» kiadásában jelent meg, ára 4 ko­rona. Ugyanez a cég adta ki Irinyi két füzet zongoradarabját. A «Suite elégiaque» négy darab­jában, sok a meleg érzelmesség és eredeti finom­ság, a «Deux morceaux» közül kivált a második érdekes. — Lányinak egy nő­­karra és zongo­rára írt balladáját («Mátyás anyja») Rozsnyai Ká­roly jelentette meg. A mű, magyaros tematikájával és izmos fölépítésé­vel, igen hatásosan és erőtel­jesen fogja meg Arany János gyönyörű költemé­nyét.­­ (*) Érdekes beugrás. Nagyváradról jelentik: A nagyváradi Szigligeti színháznak érdekes esete volt. A színre kerülő „Babuska“ című operettben az indiszponált Zsigmond Anna helyett egy hely­bei úricsalád leánya Horváth Mici ugrott be és játszott el nagy sikerrel a darab primadonna-sze­repet. Annyi graciozitással játszotta el a szerepet, hogy a színház igazgatósága nyomban második szubrett primadonnájának szerződtette. (*) Bécsi operett-ensemble Parisban. A bécsi «Theater an der Wien» társulata júniusban vendégszerepelni fog a párisi Vaudeville-színház­­ban. A vendégjátékokra már eddig is körülbelül 70.000 frank ára jegy kelt el. A bécsi társulat nem kevesebb, mint 30 dekorációt és 120 jelme­zekkel és kellékekkel teli ládát visz magával a francia fővárosba. Június 2-án megjelennek a bécsi vendégek Murat hercegnő fogadó­estéjén és ez ünnepen közre fog működni a negyvennégy tagból álló bécsi zenekar is. A vendégszereplések alkal­mára meghívták L­e­h­á­r­t, Fali Leót, Z­i­e­h­r­e­r­t és Kálmán Imrét is, akik saját művüket maguk fogják dirigálni. A megnyitó­ előadás, amelyen a «Giroflé-Girofla» kerül színre, hódolat kíván lenni Lecocq­­előtt, aki e napon tölti be 73-ik szü­letése napját. Az előadáson jelen lesz az agg komponista is. A színházi hét Operaház Vasárnap «Carmen» kerül színre a címszerepé­ben Szamosi Elzával, hétfőn Preuse-Matze­­nauer Margit bajor kir. kamaraénekesnő énekli a «Fidelió» fő női szerepét, kedden nincs előadása szerdán Preuse-Matzenauer Margit «A walkür» Brünhilda szerepében lép fel harmadszor és utol­jára az Operaházban. Csütörtökön a «Navarrai le­ány», «Jeanette menyegzője» és a «Havasi gyopár» kerül színre egy este, pénteken nincs előadás, szombaton «Tesszá»-t adják mindenben a bemutató szereplőivel, vasárnap Erdős Richard fellépésé­vel «A hugenották» kerül színre, melyben Erdős Marcel szerepét énekli. Ugyanezen az estén lép fel az idényben utoljára Lunardi «De Nangis» sze­­­­repében. Nemzeti Színház Vasárnap délután «A vasgyáros» kerül színra • ***»**• Shakespeare-Söjétot nyolcadik előadásául : «Romeo és Julia». Hétfőn «A boszorkány» vár műsoron P. Márkus Emíliával a címszerepben, kedden új betanulással és részben új szereposztással elevenítik föl Shakespeare «János király»-át, a cím­­­szerepet ezen az előadáson I­v­á­n f­i, Constantin, Jászai Mari fogja játszani. Szerdán Móricz Zsigmond három egyfelvonásosa kerül színre. Csü­ü­törtökön a Shakes­peare-sorozat tizedik előadásául­­ az «rot­ello»-t adják, amelynek címszerepét Baki­s László, Desdemonát pedig P. Márkus Emma játssza. Másnap a «Lear király» van műsoron , Szacsvayval a címszerepben, Cordéliát ezen­­ az estén játssza először V­áradi Aranka. Szomba­ton Gárdonyi Géza legnépszerűbb vígjátéka. «A bor» kerül színre Cs. Alszeghy Imával és Gye­­nessel. Vasárnap délutánra a «Rosenkrantz és Gül­denstein» van kitűzve, este pedig a «Cyrano da Bergerac». Király-színház Verő György kiváló operettje, «A szultán», amelyet nagy sikerrel mutattak be a Király-szín­házban, a jövő héten is minden este színre kerül, Fedák Sárival a címszerepben. Kormos Ilonká­val, G­e­r­ő Idával, S­o­ó­s Margittal, R­á­tt­k­a­y­va­l,­­ Némettel, Kováccsal, Toronyival, Si­­­­maival és Nádorral a többi szerepben. Va­­­­sárnap délután a «Cigányszerelem»-et adják mérsé-­­ kelt helyárakkal. Kőrösházy Ilona szerepét ezút- t tal is Fedák Sári adja, aki e szerepet minden eddigi előadáson játszotta. A jövő vasárnap dél-­­­utánján megismétlik Bakonyi és Kacsóh nép­­­ szerű daljátékának, a­­ János vitézinek az elő- s adását, ugyancsak Fedák Sárival a címszerepben. Magyar Színház Csepreghy Ferenc tündér játéka. «A víz­­­­özön», amely Stojanovits zenéjével fényes ki-­­­állításban pénteken került bemutatóra, s csaknem­­ teljesen betölti a Magyar Színház e heti műsorát.­­ At poétikus mű­ holnap, vasárnap este, hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken és a jövő vasárnál estéjén is műsoron van. E héten kétszer, szerdán és szombaton Biró Lajos népszerű vidéki törté­nete, a­­ Sárga liliom» kerül színre, holnap, vasár­nap délután és a jövő vasárnap délutánján «A kis lord»-ot adják mérsékelt helyárakkal. Mind a két délutáni előadáson Fényes Annuska játsza a címszerepet. Az előadások minden este n­y­o­l­c ór­akor kezdődnek Vasárnap.

Next