Világ, 1911. szeptember (2. évfolyam, 207-232. szám)
1911-09-01 / 207. szám
4 1911/ szeptember 11 VIII A. C. hozott elaborátumot áttanulmányozza és annak idején a maga megjegyzéseivel a párt elé terjessze. (Helyeslés.) " Baross János azt kéri, hogy amig ez b. .választójogi bizottság a maga elaborátumával el nem készül, a pártnak tagjai, úgy azok, akik radikálisabb, mint azok, akik nemzetibb választójogi reformot kivánnak, ne tárgyalják nyilvánosan ezt a kérdést a piacon. Kossuth Ferenc: Minden egyes párttag belátására és lelkiismeretére kell bízni annak megítélését, hogy mit tart szükségesnek a nyilvánosság elé vinni és mit nem. Jármy Béla rámutat arra a helyzetre, amely előáll abból, hogy az ellenzék egyes pártjai a választóközönség előtt agitációt fejtenek ki az általános, egyenlő és titkos választói reform mellett,a párt pedig e tekintetben nem nyilatkozhatik, amíg a választójogi bizottság munkálatát be nem fedezte. (Felkiáltások: A szózatban le vannak fektetve a reform alapelvei!) Gróf Apponyi Albert: Akik olyan Hangosan hirdetik az általános, egyenlő, községenkinti titkos választói reformot, ahányan vannak, annyiféleképpen magyarázzák azt. Ennél sokkal konkrétebb és politikailag érettebb az a meghatározás, amely a szózatban foglaltatik. Hogy kívánjuk az általános és egyenlő szavazati jogot, mégpedig két szempontnak a megóvásával. Az egyik a magyar állam nemzeti jellegének, a másik a társadalmi fejlődés folytonosságának a biztosítása. Az ellenzéknek éppen az a taktikai előnye, hogy teljesen elegendő, ha álláspontját elvileg precizírozza. A kormány kötelessége, hogy teljesen konkrét javaslattal lépjen elő. Az ellenzék a maga előnyös taktikai helyzetéből semmi esetre sem szabad. Hogy kimanővereztetniengedje magát. (Élénk Helyeslés.) Szálkai Sándor elfogadja a szózatot. — Barabás Béla kijelenti, hogy úgy befelé, mint kifelé egyaránt igyekszik megóvni a párt egységét, mert a mai helyzetben nem ismer más célt, mint a véderőjavaslatok megbuktatását. Jármy Bélának arra a kérdésére, hogy milyen álláspontot foglaljanak el az egyes képviselők a választójog kérdésében, azt hiszi, hogy erre a felelet nemcsak a szózatban, de a párt programmjában is megvan. (Egy incidens) Jármy István elfogadja az elnöki indítványt. Hogy az elnökség bizottságot állítson össze a választójogi reform tárgyalására, de ennek a bizottságnak azt az utasítást kívánná adni, hogy nemzeti alapon készítse el a reformot. Jármy Istvánnak ez a kijelentése nagy kavarodást okozott. Barabás Béla, Hegyi Árpád, Zlinszky István, Kelemen Béla és Szluha István azt kiáltották, hogy Jármy indítványa fölösleges. Mire Jármy igy szólt feléjük: — Örülök, hogy csak’ öt úr van ezen a véleményen. Désy Zoltán: Az egyhangúlag elfogadott szózatban egész világosan meg van mondva, hogy az általános, egyenlő és demokratikus választójogi reformot nemzeti alapon kívánjuk megcsinálni. Felteszi azokról, akik az általános, egyenlő és titkos választói jogot hirdetik, hogy csak nemzeti alapon akarják ők is azt megcsinálni. A nemzet annál erősebb, minél szélesebb rétegei vannak jogokkal felruházva. Fölöslegesnek tartja, hogy bárminő utasítás adassák a bizottságnak. Elnök felteszi a kérdést, mire az értekezlettagjai egyhangúlag elfogadják úgy a szózatot, mint az elnöknek a választójogi bizottság kiküldésére vonatkozó indítványát, valamint Désy Zoltánnak az indítványát, hogy Kállay Abul a vitarendező bizottságba kiküldessék. Förster Aurél, majd Tóth János fölhívja a párt tagjait, hogy a képviselőház ülésein lehetőleg teljes számban jelenjenek meg. Ezzel az értekezlet véget ért. Nyilatkozatok A pártértekezlet után a képviselők a társalgóterembe vonultak s hosszabb ideig vitatkoztak a meghozott határozatról. Lengyel Zoltán így nyilatkozott tudósítónk előtt: — Teljesen kielégít az a javaslat, amelyet egyhangúlag elfogadtunk. (Megjelöltük a taktikánk útjját és a Justh-párttal való együttműködés lehetőségének feltételeit. Már most csak az a kérdés, hogy a Justh-papt a jövőben mit fog cselekedni Baross János, akit szintén azok közé soroztak, akik a pártból ki akarnak lépni, munkatársunk előtt az alábbi érdekes nyilatkozatot tette: — Szó sincsen arról, hogy kilépjek a pártomból, hiszen a határozat, amelyet megszavaztunk, az én álláspontomat igazolja. Két hónapon keresztül küzdöttem ezért s győztem nemcsak a taktika, hanem a választói reform kérdésében is. Most intenzívebben fogunk résztvenni a parlamenti küzdelemben, de olyképp, hogy valamennyien fölszólalunk a véderőjavaslatok ellen. Ennek dacára nem hiszem, hogy a Justh-párttal való együttműködésünk szilárdabb lesz, sőt ellenkezőleg. Az is gátolója az együttes harcnak, hogy Justhék népgyűléseikkel a mi kerületeinkbe is elmennek olyan választóreformért való agitáció érdekében, amely nem fedi a mi álláspontunkat. Föl is kértem Kossuth Ferencet, hogy járjon el a Justhpártnál, hogy a jövőben ettől tartózkodjanak. Kossuth ezt meg is ígérte. Egyébként ma elhatároztuk, hogy a választójog ügyében bizottság fog egybeülni. Ennek a bizottságnak a tagjait Kossuth Ferenc fogja kinevezni s a bizottság két héten belül megkezdi munkálatait. A mai Határozatban az a legfontosabb, hogy pártunk nem szereli le a harcot, ha el is nyernénk a választójog reformját. Kossuth Ferenc ezt háromszor is hangoztatta a mai est folyamán. Ez kettévágja minden paktum- és kompromisszum-kísérletnek az útját, amit nem a mi pártunk, hanem mások szeretnének. (Pártvacsora, Justh és Polónyi) A 48-as függetlenségi Kossuth-párt tagjai ma este a pártértekezlet után vacsorára gyűltek öszsze a Pannónia-szálló külön termében. Ott voltak Kossuth Ferenc, a párt vezére, gróf Apponyi Albert, Tóth János alelnök és a párt tagjai igen nagy számban. A vacsorára eljött Justh Gyula is gróf Batthyány Pál és Barcsay Andor országgyűlési képviselők kíséretében, majd Polónyi Géza is, Justh örömének adott kifejezést a Kossuth-párt határozata felett. (A munkapárt) A nemzeti munkapártban ma nagy számban voltak fent a párt tagjai. Fönt volt a klubban gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, Hazai Samu és Székely Ferenc miniszterek, Jeszenszky Sándor, Kazy József,Kálmán Gusztáv és Rohonyi Gyula államtitkárok. A klubban a legnagyobb érdeklődéssel a Kossuth-párt ma esti értekezletén történtekről beszélgettek s arról a vitáról, amely az értekezleten a választójog reformja kérdésében lefolyt. Budapest, augusztus 31. Zichy barátja ellen. Nyitráról jelenti tudósítónk. A nyitramegyei tanítóegyesületnek szeptember 7-én Nyitrán tartandó közgyűlése iránt élénk érdeklődés mutatkozik. A közgyűlés legérdekesebb mozzanata a tanítók állásfoglalása lesz dr. Pataki János nyitramegyei segédtanfelügyelő hírlapi szereplése ügyében. Ugyanis Utóbbi a tanítók hivatalos lapjában gróf Zichy János közoktatásügyi minisztert, kapcsolatban azzal, hogy a «Tanító» című lap szerkesztőjét, Werner Jenő fővárosi tanítót a lap szerkesztésétől eltiltotta, megdicsérte. A szociáldemokrata párt agitációja. A magyarországi szociáldemokrata párt ma este a fővárosban tizenkét népgyűlést tartott,amelyen tiltakoztak a katonai terhek és a sajtószabadság megsértése ellen. A népgyűlések harmadik pontja a választójog reformja volt. Az egyik gyűlést a rendőrség képviselője föloszlatta, mert úgy vélte, hogy a gyűlés szónoka a miniszterekellen izgatott. Miskolcz és a Tisza Kálmán-szobor. Szerdán Miskolcz város törvényhatósági bizottsága Szentpáli István polgármester elnöklésével közgyűlést tartott, amelyen tárgyalták a tanácsnak azt a javaslatát, hogy a főváros átiratára szavazzanak meg háromszáz koronát a Budapesten fölállítandó Tiaza Kálmán-szoborra. A javaslatot 1 Péntet 19 szavazattal 17 ellenében elvetetté. Vidáts János nagy beszédet mondott a tanács javaslata mellett. Kérte a politikai vonatkozások félretételét, de az ellenzék mégis leszavazta a javaslatot. A Házból Budapest, augusztus SlV y Ma végre hallottunk egy igazi beszédet; a pápai követ, Antal Géza mondotta el, aki nagy nehezen szóhoz jutott végre, nem a Ház engedelméből. Hanem az obstrukciós vitarendezők jóindulata folytán. De, ha tudták volna a vitarendezők, Hogy mit fog a fránya Antal Géza beszélni, bizony nem adták volna meg neki az engedelmet. A munkapárti képviselő ugyanis arra használta föl a technikai obstrukció Hosszú heteit, hogy nagy szorgalommal összegyűjtötte azokat a nyilatkozatokat, amelyeket Apponyi, Kossuth, sőt Justh Gyula az obstrukció ellen tettek, persze nem a most folyó obstrukció ellen, hanem a régiek ellen, főleg, mikor nem ők maguk obstruáltak. Mert hajh, így van az, ha az embernek múltja van már. Akinek olyan szép történelme van, mint Apponyinak, Kossuthnak és Justhnak, az bizony könnyen beleeült abba a következetlenségbe. De egyet elfelejtett Pápa követe: hogy csak az ökör következetes. És ami egyszer rossz volt, az ma jó lehet. Az obstrukció egykor ellenezhető, elítélhető volt, ma, a népjogok érdekében és egy nem tiszta választással egybegyűlt parlamentben jogosult lehet, ha a szereplő személyek nem is i konzekvensek. Az ülés kezdetedik órakor Berzeviczy Albert elnök megnyitja az ülést A múlt ülés jegyzőkönyvét hozzászólás nélkül hitelesítik. . Elnök bemutatja a miniszterelnök átiratát, amely szerint a király több törvényt szentesített Tudomásul veszik Bemutatja Esztergom és Hont megye, továbbá Temesvár város feliratát a képviselőház mai tanácskozásmódja ellen. Javasolja, hogy a kérvényeket a kérvényi bizottságnak adják ki. Mádi-Kovács János ezzel szemben javasolja, hogy a kérvények a közgazdasági bizottságnak is adassanak ki. Elnök jelenti, hogy mind a három feliratra név szerinti szavazást kértek, egyben kérték a szavazásnak holnapra való halasztását. Ebben az értelemben mondja ki a határozatot. 1 1 ’ ! Pl "1 Következett napirend szerint a kiskunmajsai feliratra vonatkozó elnöki előterjesztésről és Barcsay Andor ellenindítványáról a név szerinti szavazás; 105 szavazattal 10 ellen az elnöki indítványt fogadták el. i I I I j Barcsay Andor Újvidék és Debreczen föliratára nézve benyújtott ellenindítványát, Ráth Endre Szeben vármegye föliratára nézve beterjesztett ellenindítványát, I I I 1 i Lovászy Márton Komárom vármegye és a makói népgyűlés föliratára nézve benyújtott ellenindítványát visszavonta, a névszerinti szavazások tehát ezekre nézve elmaradtak. véderő, reform tárgyalása. 11. (Egy munkapárti beszéd) Antal Géza engedelmet kér a Háztól, hogy* visszatérhessen arra a közbeszólásra, mely miatt annak idején gróf Tisza Kálmán árpádi beszéde kapcsán az ellenzék annyira fölháborodott, és akkor csak annyit mondott, hogy a többség tisztességes vitától nem idegenkedik. Az ellenzék zárt üléseket provokált emiatt s azt hangoztatta, hogy nem enged semmiféle tárgyalást, mig a sérelem nem reparáltatik. A fenyegetésből aztán semmi se lett, meggondolták a dolgot s három nap múlva mindent elfelejtettek. Ez az incidens jellemző az ellenzékre, amely mindent ürügyül használ föl a technikai obstrukcióra s örökös ellentmondásokból él. Utal az 1908-iki obstrukcióra, melyet annak idején a balpárt folytatott s amely ellen Justh Gyula annyit háborgott. Justh egy makói beszédben azt mondotta akkor, hogy a helyzetből nincs más kibontakozás, mint a házszabályok revíziója. (Nagy be-Következett a IM.