Világ, 1911. december (2. évfolyam, 285-309. szám)

1911-12-12 / 294. szám

■4 1911. december 12. v n L Á e föltétlenül olyan, mely szövetségesek közt kötelez a szó becsületes értelmében. Már most, ami a hi­vatalos intéző­ körökön túl, magukat a népeket, a nemzeteket illeti, kezeskedhetem arról, hogy m­i­n­­den józanul gondolkodó olasz polgár híve a hármas­ szövetségnek. Nem tagad­ható azonban, hogy az a hang, melylyel a német és az osztrák sajtó a legutóbbi fejleményeket kom­mentálta, semmi esetre sem párhuzamos a hivatalos körök felfogásával. Távol áll tőlem a sajtó hatal­mát kétségbevonni, sőt éppen annál a tiszteletnél fogva, amelylyel a komoly sajtó iránt viseltetem, ki kell igenis jelentenem, hogy ez a modor, ez a tendencia sajnálnivaló. Oly helyzetet hozhat létre ugyanis, melynek súlyát és bénító hatását épp azok volnának kénytelenek viselni, akiknek hivatásuk és feladatuk a nemzetek szívélyes viszonyának erősbbi­­tésében áll. Mind Ausztriában, mind minek ta­gadjam? — mind nálunk akadnak túl heves tempe­ramentumok, akik több pátoszszal, mint judicium­­mal csörtetik a fegyvert. Mink nem tulajdonítunk nekik­ fontosságot és ezt kell tennie, saját túlzóival szemben, a monarchiának is. A hármas­ szövetség meghosszab­bítására vonatkozóan kijelenthetem, hogy az európai sajtóban szélnek­ eresztett kombinációk szen­zációsak ugyan, de nem alapulnak tényeken. Azt hiszem, nem követek el indiszkréciót, ha kijelentem, hogy G i o 1 i 11 i ur, a kabinet főnöke, J­o­v­á­l i­s híve a hármas­ szövetségnek. A körülmé­nyek most olyanok, hogy minden valószínűség sze­rint a Giolitti-kabinet tartósan marad kormányon, így tehát az is valószínű, hogy a szövetség megújítása a jelenl­egi kabinet fel­adata lesz. « Olaszok kiutasítása Konstantinápoly, december 11. Gallipoliban, a Dardanellák mellett, há­­romnapi határidőt adtak az olaszok­nak az elutazásra. Az alkalmazás nélkül lévő olasz, munkásokat szintén fölszólították,­­ hogy tá­vozzanak az­ országból. A szmirnai olaszoknak, akik asszonyokkal és gyermekekkel együtt körül­belül nyolcezren vannak, e hónap 16-áig adtak határidőt a távozásra. Ez az Adriai-tenger partján fekvő megerősített városokra és az archipelagori szigetekre is alkalmaztatni fog. Újabb jelentés sze­rint nem kiutasításról, hanem az or­szág más városaiba való telepítésről van szó.­­ Báró Marsall német nagykövet fölkereste a külügyminisztert, hogy a megerősí­tett kikötőkből kiutasított tízezer olasz alattvaló elutazására megszabott nyolcnapi határidőt hosszabítsa meg. A külügyminiszter meg­ígérte, hogy ezt a kérést támogatni fogja. Szaloniki, december 11. A háború­­kiütése után számos olasz alatt­való, a kiutasítástól félve, elhagyta Szalonikit, a macedóniai és a koszovói vilajetet. Minthogy azon­ban a kiutasítás nem történt meg, sok olasz alatt­való visszatért Törökországba. A török kormány meg is engedte nekik a visszatérést a török bi­rodalom egész területére, Sza­l­on­i­k­­, Va­lera, Szmirna és a Dardanellák megerő­sített helyeinek kivételével. A kormány nem rendelt el újabb kiutasítást. Köln, december 11. (Saját tudósítónktól.) Konstanti­nápolyból táviratoztak­, hogy báró Marshall német nagykövet közbenjárására Smyrnában egy­előre felfüggesztették az olaszok ki­utasítását, azonban a megerősített kikötőváro­sokból az olasz állampolgárok a kitűzött határidőn belül tartoznak eltávozni. A Dardanellák megnyi­tásának kérdésében Csarikov új javaslatot tett, me­lyet most vesz fontolóra a porta. Ausztria- Magyarország ellenzi a tengerszoros megnyitását, bár hivatalos jegyzéket még nem küldött. A tripoliszi harcok Pakis, december 11. Tripoliszból jelentik. Az olasz csapatoknak Cérnánál és Bengházinál a hadihajók ál­tal támogatott offenzívája nagy terjedelmet öltött. Az olasz parancsnoknak az a szándéka, hogy a vezénylete alatt álló 40.000 emberrel megkísérli a­z E­n­v­e­r bég vezetése alatt álló török-arab csapatok megkerülését. Konstantinápoly, december 11. Edhem basa,­­Benghazi parancsnoka, jelenti, hogy Tobruk­ban a törö­k-a­rab pozíciók rendkívül erősek.­­Az olaszok a város kö­zelében levő sáncokban védekező magatartást ta­núsítanak, mert a török és arab csapatok állan­dóan támadják őket. A tibo- és tuareg-törzsek sietve önkéntes zászlóaljakat szerveznek, amelyek a tengerpart felé útban vannak. — Enver bég távirati jelentése szerint Derna közelében Bir-ul- Djemalnál csata volt, amelyben az olaszok 200 halottat, az arabok pedig néhány halottat és se­besültet vesztettek Róma. december 11. Az olasz hadsereget királyi rendelettel egy új zászlóalj gyalogsággal, 2 zászlóalj bersaglierivel, 5 század lovassággal, 6 tábori és egy hegyi üteg­gel, 12 század vártüzérséggel és 2 műszaki szá­zaddal szaporítják. Konstantinápoly, december 11. A pénzügyminiszter tegnap az Ottomín­­bankkal 500.000 fontnyi előlegre vonat­kozó szerződést kötött, amelyet garancia nélkül 5­1 százalékra folyósítanak s egy később fölveendő kölcsönből fizetnek vissza. Srondon, december 11. (Saját tudósítónktól.) Alexandriá­­ból jelentik, hogy a török sereg Kyrenaikában döntő támadásra készül Enver bey, Hilmi pasa és Edhem pasa tábornokok vezetése alatt. Nagy hadiszállítmányok mentek Egyptomon át Derna és Benghasi felé. Enver bey kiáltványt intézett Észak­­Afrika mohamedán lakosságához, főleg a beduin törzsekhez, amelyeket szent háborúra szó­lít fel az olaszok ellen. Dernában és Benghasi­­ban a török katonaság lázas sietséggel építi a sáncokat. A Dardanellák kérdése Konstantinápoly, december 11. Az e hónap 7-iki minisztertanácsnak a Dar­danellák megnyitását illető határozatára vonatko­zólag az a hír terjedt el, hogy a minisztertanács megbízta a nagyvezért és a külügyminisztert, hogy tagadó választ készítsenek elő, abban a formában, amelyet alkalmasnak talál­nak, ha nem jutnának megegyezésre, úgy ter­jesszék az ügyet a legközelebbi minisztertanács elé. A választ eddig nem közölték az orosz nagy­­követséggel, amiért valószínűnek tartják, hogy az ügy újra visszakerül a minisztertanács elé. A­z új török bizottság hír szerint közölte a kormánynyal, hogy ellene van a Dardanel­lák megnyitásánál és csodálkozik azon, hogy Oroszország e kérdést a mostani pillanatban szor­galmazza. Azt mondják, hogy Csarikov orosz nagykövet tegnapi tanácskozása Asszim belügymi­niszterrel csak az e hónap 5-iki határ­incidensre vonatkozott. Konstantinápoly, december 11. A «T a n­­ n» azt ajánlja a kormánynak, hogy nyissa meg a Dárdán e lá­bát orosz hadi­hajók számára, úgy azonban, hogy csak a Fekete-tenger hadihajói mehessenek keresztül és pedig csak egyenként, a tengerszoros kát végpontjának távolságában, a porta előzetes engedelmével, megállás nélkül és török hajók kísérete mellett. A «Tanin» azt hiszi, hogy ezért Törökország nagy ellen­szolgáltatást követelhet Oroszországtól. Berlin, december 11. (Saját tudósítónktól.) Konstan­tinápolyból jelentik, hogy őr­gróf , a 11 a-­­v­i­c­i­n­i osztrák-magyar nagykövet szombaton két óra hosszat tanácskozott A­s­s­i­m­bey kül­ügyminiszterrel és e konferencia után Orosz­ország követelése a tengerszoros meg­nyitását illetőleg meghiúsultnak tekinthető. Forrongás a Balkánon Szaloniki, december 11. A Szaloniki és Üszküb közti vasútvonalon Strumica és Demirkapu között ma két vil­lanyvezetékkel ellátott bombát ta­láltak, éppen néhány perccel a postavonat el­haladása előtt. Monasztirban letartóztattak egy asszonyt, akinél két bomba volt. Konstantinápoly, december 11. A tengerészeti minisztériumhoz érkezett táv­iratok a török-bolgár határon történt in­­cidensekről adnak hírt. E szerint bolgá­­g á­r­o­k a kirmizitási török őrség ellen,­ T­a­m­r­a­s körül, puska tüzelést kezdtek, amelyet csak a tisztek intervenciójára hagytak abba. A kri­­volaki zónában a Damidére török őrházat felgyújtották. A bolgárok lövöldöztek három török katonára, akiknek feladatuk volt megállapí­tani, hogy is vizsgálat céljából kiküldött tisztek megérkeztek-e. Perzsia sorsa Konstantinápoly, december 11. Az itteni perzsa komité a perzsa ulemák által aláírt proklamációt tett közzé,­ amely a perzsákat és törököket közös harc­ra hívja fel a vallás érdekében. Potonvár, december 11. Oroszország ultimátumot intézett Perzsiához, amelyikben Salar ad Dauleh gyil­kosainak megbüntetését követeli. Paris, december 11. (Saját tudósítónktól.) Teherán­­ból jelentik a «Newyork Herald»-nak. Hír sze­rint ötezer főnyi török csapat át­lépte a perzsa határt Salmasnál s a török kormány állítólag addig akarja perzsa földön hagyni csapatait, mig az orosz haderő ki nem vonul Perzsiából. Kefla Konstantinápoly, december 11. (saját tudósítónktól.) A porta még nem döntött afelől, hogy mit válaszoljon a Dardanellák ügyében az orosz kormánynak, ride­gen elutasítani nem meri a követelést, mert attól fél, hogy Oroszország ezt casus belli-nek tekint­hetné. Franciaország támogatja az olasz követelést és Anglia nem foglal el többé olyan merev állás­pontot, mint eddig. AVLÁG Anglia és Németország — Az új német véd­erőjav­a­slat — Míg az angol és német diplo­maták és politikusok kölcsönösen igyekeznek a közeledés nyélbeütésén, addig napról-napra újabb szenzációs leleplezések csökkentik e tö­rekvés hatását. Mint Hamburgból távira­­tozzák, a hatóságok egész Németor­szágra kiterjedő kémkedésnek jöt­tek a nyomára, amelynek szálai Angol­országba vezetnek el. Már néhány nappal ezelőtt letartóztattak­­Wilh­elmshafenben egy rendőrt és még több más gyanús embert.­­A vizsgálatot még nem tudták befejezni, mert még több letartóztatás mutatkozik szükségesnek. A kémek egy kerti házban lak­tak és nem jelentették be magukat. A rend­őrök szombaton éjjel le akarták tartóztatni őket, de a kerti házat üresen találták. Ugyan­azon az éjjelen a letartóztatott rendőr is megszökött. Úgy látszik, hogy bűn­társai szabadították ki és földalatti utakon vezették el. A rendőrség azt hiszi, hogy a megszökött rendőr Hamburgba ment. Londonból táviratoztak. Haldane had­ügyminiszter Accringtonban tartott beszéde során hangsúlyozta, hogy nem lát semmi okot arra, miért ne élhessen Anglia jó viszony­ban Németországgal. A jogok kölcsönös­­ tiszteletben tartása alapján nem képzelhet kedvezőbb

Next