Világ, 1914. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1914-02-17 / 41. szám

Kedd megjegyzések hangzanak el és kérte őt (a polgár­­mestert), engedje meg, hogy az ajánlatot vissza­vonhassa. A polgármester ebbe nem egyezhetett bele, mert az ajánlat még négy napig kötelezi a társaságot, de javasolja, hogy az angolok iránti udvariasságból vegyék le az egész ügyet a napirend­ről, nehogy az ajánlattevők akarata ellenére még továbbra is feszegessék az ajánlat részleteit. Majd újból részletesen ismerteti álláspontját és kijelenti, hogy­ feltétlenül a házikezelésnek a híve és csak mint ideiglenes megoldást javasolta az angol aján­lat elfogadását, hogy a háziüzemet megkímélje az első esztendők tapasztalatlanságával járó kellemet­lenségektől és kockázatoktól. A polgármester után Kollár Lajos, Platthy György, Kondás Ágost, Simkovics Béla, Glücks­thal Samu és Székács Antal szólaltak fel. Ezután Vázsonyi Vilmos beszélt. Azt mondta, hogy ha a polgármester kívánja, hogy a kérdést vegyék le a napirendről, erről nem is kell tovább tárgyalni, mert hiábavaló időtöltés. Arról lehet be­szélni, hogy mit akar a bizottság kezdeményezni a jövőre vonatkozólag. Ő különben úgy sem lett volna abban a helyzetben, hogy az angol ajánla­tot elfogadja, mert még átmenetileg sem akar szakí­tani a házikezeléssel és azért sent, mert a négyéves vállalkozásnak sem a kezdőpontján, sem a végén nem tudta volna, hogy a főváros ebben a kérdés­ben mekkora anyagi érdekeltségnek van kitéve. Különben is a közlekedés közérdek és ezért nem hajlandó egy ilyen kérdést kiadni a törvényható­ság kezéből, de azért sem, mert jövedelmi forrás. Az átmenet nehézségeit a fővárosnak viselnie kell, hogy megfelelő tapasztalatok álljanak rendelkezé­sére a közlekedés továbbvitelében. Megállapítja, hogy a polgármester a közgyűlésnek és a közön­ségnek ostroma és nyomása alatt kénytelen volt valamelyes megoldást ajánlani. Ezután az omni­busz-társaságról szólva, kijelentette, hogy ez a tár­saság most magas paripán ül, mert azt hiszi, hogy a főváros kényszerhelyzetben van. Ha azonban a Lánchíd elzárása miatt keletkezett első ijedelem elmúlt és az omnibusztársaság megváltására kikül­dött becslő­bizottság gyorsan elvégezte munkáját, az omnibusz-társaság is más búrokat fog pengetni. Az omnibusz-társaság ugyanis a fővárosnak nehéz­séget csinál a tíz autóbusz beállítása körül, ameny­­nyiben azt akarja, hogy a főváros viselje annak a tíz autóbusznak garage-költségét és gummi-költsé­­geit. A maximális áldozat — úgymond Vázsonyi — amit e téren hozhat a főváros az, hogy a város költségén beszerzik a­­z autóbuszt és egyelőre, amíg az omnibusz-társaság megváltása bekövetke­zik, lemondanak a kocsik jövedelméről. A törvény­hatóságnak arról az útról, amelyen elindult, le­térnie nem szabad. Szükséges, hogy teljes erővel kitartsanak a házikezelés elve mellett, tekintet nélkül azokra a gyanúsításokra, amelyek a legkü­lönbözőbb oldalakról támadnak ellenük. Köteles­ségük a polgármestert is támogatni ebben a tö­rekvésében, mert az ő súlya, tekintélye olyan és annyit ér, amilyen mértékben ők azonosítják ma­gukat a polgármester cselekedeteivel. Azt pedig igazán fölösleges mondania, hogy a polgármester teljes mértékben rászolgált a támogatásukra. A házikezelés elvének teljes megvalósításánál semmi­féle terrorizmus nem gátolhatja a törvényhatósá­got. Nyugodtan állják meg a küzdelmet a magán­érdekek lovagjaival szemben. Nincs mitől tartania, mert csak egyetlen szempont vezeti: a közérdek. Síite az, hogy a közéletben nem elég becsületesnek lenni, hanem a látszatát is meg kell óvniok. Ez pedig csak akkor áll helyt, ha törhetetlenül ragasz­kodnak eddigi álláspontjukhoz, ha visszautasíta­nak mindent, ami nem szolgálja teljesen a főváros közérdekét, jöjjön az a pseudo-magyar ipar vagy más cím alatt. Ssomlás Ágost és Platthy György felszólalása után az autóbusz-kérdést levették a napirendről. * Budapest és környékének munkássága mozgal­mat indított a közlekedés megjavítása érdekében. Folytonosak a panaszok a villamos kocsik hiányos közlekedése és a viteldíjak magassága miatt. Ebben a dologban Preusz Mór vezetésével küldöttség járt a polgármesternél. A küldöttséget dr. Bárczy István polgármester fogadta és a következőket válaszolta: " — Ami azt a kérést illeti, hogy a villamos vas­úti közlekedés megjavíttassék, a kérést méltányos­nak tartom és személyesen el fogok járni a villa­mos-társaságoknál, hogy sűrűbben járassák a ko­csikat, hogy a munkások ne késsenek reggele,n kiint a munkából. Azonkívül arra is fogok törekedni, hogy a Váczi-út munkásságánál hosszabbítsák meg a kedvezményes­­ jegyeket, hogy ők is olcsóbban tudjanak hazajutni. Az autóbusz-üzem kérdésében azt válaszolta a polgármester, hogy éppen most tárgyalja az ügyet a pénzügyi bizottság. A főváros feltétlenül házi ke­zelésben valósítja meg az autóbusz-üzemet, csupán arról volna szó, hogy egy társaság ajánlatot tett, hogy négy esztendeig üzemire veszi az autóbuszt és azután a fővárosnak adja át. Minthogy ez az aján­lat célszerűnek mutatkozott, eleinte­­ez ajánlat mel­lett foglalt állást, de most neki magának is az a felfogása és valószínűleg igy fog határozatba is menni, hogy a főváros közgyűlése az előbbi köz­gyűlés határozatához tartsa magát és az autóbusz­­közlekedést azonnal valósítsa meg házikezelésben. VILÁG 1914. február 17. S7 . Küldöttség a Kossuth Lajos-utcai villamos ügyében. A VII. és VIII. kerületi Rákóczi-úti és Kossuth Lajos­ utcai kereskedők nagyszámú kül­döttsége Frisch Ignác vezetésével vasárnap délután megjelent az Erzsébetvárosi Kör elnökénél, Paksy Béla királyi tanácsosnál és a Kör vezérénél, Ehrlich G. Gusztávnál. A küldöttség szónoka Frisch Ignác kérte, hogy a Kör elnöke és vezére hasson oda, hogy a Ritkóczi-út—­Kossuth Lajos­ utca—Erzsébet­­hidi vonal végre életbe lépjen. A kereskedelemre és a fővárosra egyaránt fontos vonal kérdése már tíz év óta várja a megoldást. Húsz évvel ezelőtt határozták el, hogy az Erzsébet-hidat megépítik, hogy könnyítsék a Pest és Buda közötti fogalmat. A sínek már tíz év óta fekszenek az Erzsébet hídon, azonban a közlekedés még mindig a leglehetetle­­nebb. Tíz évvel ezelőtt 500.000 ember követelte az Erzsébet-hídi villamost, most már ezeknek a száma meghaladja az egymilliót. A Rákóczi-út és a Kossuth Lajos­ utcai kereskedők vitális érdeke a kérdéses vonal. Ha nem sikerül most a megoldás, a kereskedők nem­­hagyják abba az akciót és nép­­gyűlést hívnak össze ez tárgyban. Végül kérte a Kör elnökét és vezérét, hogy mindent tegyenek meg, hogy kifejezésre juttassák a VII., kerület kereske­dőinek kívánságát. Paksit Béla és Ehrlich G. Gusz­táv válaszukban kifejtették, hogy a vonal kiépítése eddig nehézségekbe ütközött, de ők e kérdéssel ál­landóan foglalkoznak és megígérték, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy a VII. kerületi keres­kedőknek e jogos kívánsága mielőbb teljesülön.­­ Marx János a polgármesternél. Marx János, a magyar kir. államvasutak volt elnökigazgatója, ma délelőtt búcsúlátogatást tett Bárczy István pol­gármesternél. _­­ Az új sertésszállástelep. A közélelmezési bizottság ma délután dr. Bódy Tivadar alpolgár­mester elnöklésével tartott ülésében tárgyalta az ügyosztálynak azt az előterjesztését, amelyet a fő­város mellőzésével Nagytétény határában tervezett sertéshizlaló és húsipari telep ügyében készített. Az ügyet Folkusházy­­ Lajos tanácsos behatóan ismer­tette. Előadása folyamán kijelentette a tanácsos, hogy az új sertésszállás ügyében készült egy előter­jesztés, amelyet éppen tárgyaltatni akart a tanács, amikor a nagytétényi telepre vonatkozó hír, illetve terv kipattant. Abban a tervben a nóvum­ az volt, hogy húsipari telepről is szólt, a másik pedig, hogy a földm­­velésü­gyi miniszter, aki azelőtt semmiféle beruházásról tudni nem akart, másfélmillió koroná­val részt vesz a telep létesítésében, de a legnagyobb nóvum az volt, hogy a telepet a főváros kihagyásá­val akarják megcsinálni. A főváros erre azonnal érintkezést keresett a földmevelésügyi minisztérium­mal és tárgyalások indultak meg, amelyeknek fo­lyamán több terv merült fel. Ma délelőtt azután megjelent Bajnóky Lajos államtitkár egy miniszteri tanácsos kíséretében a városházán és közölte eb­ben az ügyben a földművelésügyi miniszter állás­pont­ját. Hangsúlyozta, hogy a földmivelésügyi mi­niszter részéről bármilyen tendencia távol van, tisztán az vezette ebben a kérdésben, hogy ezt nem városi, hanem állami feladatnak tekinti. Monopó­liumról szó sincs, az­ érdekelt kereskedők az új tele­pen telkeket vehetnek, vagy bérelhetnek, sőt kivo­nulhat oda még a vásárpénz­tár is. Annak doku­mentálására, hogy tendencia nincs, a minisztérium részéről felajánlották, hogy a főváros is rész­t vehet a telep létesítésében, még­pedig úgy, hogy­ ugyan­annyi részvényt vegyen át, mint a földművelésügyi minisztérium, vagyis ketten: a minisztérium és a fő­város 50 százalékkal részesednének, a másik 50 szá­zalék pedig a bankok kezében maradnia, de ezek kö­teleznék magukat, hogy az 50 százalék egy részét a magánérdekelttőkinek rendelkezésére bocsátják és így a bankok többsége, befolyása teljesen megszűn­nék. Az a pont azonban, ahol a fővárosnak meg kellett védenie a maga érdekeit, az, hogy a­z új tele­pen húsfeldolgozó telepet is akarnak létesíteni. Ép­pen ez volt az oka annak, hogy a tárgyalások folyta­mán a fúzió gondolata merült fel. Megismételtet­ azonban a minisztérium kiküldöttei, hogyha a fő­város maga akar ily sertéshizlaló telepet létesíteni, akkor azonos feltételek mellett a miniszter azt is engedélyezi és ezt kész írásban is kijelenteni. Most már az a kérdés — mondotta — mi a főváros ér­deke ebben az ügyben és azért jöttek a bizottság elé, hogy ankétszerűen megtárgyalják a kérdés egész komplexumát. A bizottság elvben hozzájárult az előterjesztéshez, mire megindult a tárgyalás. Többek hozzászólása után az elnök kijelentette, hogy az ügyosztály az érdekeltekkel érintkezésbe fog lépni és tárgyalni fog továbbra is a kormánynyal és majd azután fog megfelelő előterjesztéssel jönni a bizottság elé.­­ Orvosi kinevezés. A helyettes főpolgár­mester a dunabalparti közkórházakhoz dr. Braun Miksát, dr. Höflich Lajost alorvosokká, dr. Kele­men Károlyt segédorvossá, a dunajobbparti köz­­kórházakhoz dr. Schotay Károlyt segédorvossá nevezte ki.­­ Jelölés: A kerületközi bizottság ma délben Márkus József elnöklésével ülést tartott, amelyen jelölt az üresedésben levő és a szerdai közgyűlé­­sen választás alá kerülő állásokra. A főlevéltárosi állásra jelölte Gárdonyi Albertet; árvaszé­ki ülnöki állásra dr. Csorna Kálmánt; az árvaszéki jegyzői állásra Kovák Sándort; a tanácsjegyzői állásra Vaszary Gábort; a közlekedési bizottsági tagsági helyre dr. Hecht Ernőt; a közegészségügyi bizott­sági helyre Lajta Henriket; a közjótékonysági hely­­re Baán Endrét; a fizetésiben árvaszéki ülnöki állásra Nádor Lajost.­­ A Villányi-út vasútja. A szerdai közgyűlés napirendjén szerepel a villányi-úti vasút, amelyet a budai hegyvidék érdekelt közönsége évek óta sür­get. Az ügyet ma tárgyalta a közlekedésügyi bizott­­ság. A tanács javaslata az, hogy a közúti vasúttár­saságot hívják fel szerződésszerű kötelezettsége teljesítésére és sürgősen építse ki a villányi-úti összkötő vonalrészt, mert ellen esetben a főváros élni fog a társasággal szemben biztosított jogával. Az ügy igen élénk diskusszióra adott alkalmat, amelyben dr. Platthy György, dr. Kollár Lajos, Ehrlich G. Gusztáv, dr. Oláh Dezső, dr. Lő­tay La­jos vett részt. A vita sorsát Platthy indítványa döntötte el, amely azt kívánta, hogy a tanács ja­vaslatának elfogadása mellett mondják ki, hogy a vasút a közgyűlési határozat vételétől számított egy év alatt köteles a vonal kiépítésére és egyben bízzák meg a tanácsot, hogy a legrövidebb idő alatt az összes függőben levő közlekedési kérdésekre igyekezzék békés megoldást létesíteni a társaság­gal. Ezt az indítványt a tanács javaslatával együtt elfogadták. Mint érdekességet megemlítjük, hogy a vita során a VII. kerület nevében Ehrlich G. Gusz­táv bejelentette az obstrukciót arra az esetre, ha a Wesselényi­ utcai, Rákóczi­ úti és az Erzsébet-hídi villamosvasút ügyét sürgősen meg nem oldják. A bejelentést többen helyeselték, valamint dr. Löwy Lajosnak azt az észrevételét is, hogy a köz­lekedési kérdéseknél ne feledkezzenek meg a rákos­falvi, régóta engedélyezett vasútról sem. A bizott­ság mindezeket tudomásul vette s azután a fent jel­­zett módon határozott.­­ Új építkezések. A főváros megánépítési bizottsága ma délután tartott ülésében a következő új építkezésekre adott engedélyt: dr. Piringer Gusz­táv, VIII., Visi­­ Imre-utca 16. szám alatt három­­emeletes ház; Román Miklós I., Greguss-utca 20. szám alatt háromemeletes ház; Fodor Adolf I., Bu­­d­afoki­ út 4. szám alatt két darab négyemeletes ház; Stettner Gusztáv Vili., Kender-utca 5991. hrsz. alatt háromemeletes ház; Varsa Pálné VIII., Gólya­­utca 6. szám alatt kétemeletes ház; Benedek Dezső FI., Nagymező-utca 3698. hrsz. alatt négyemeletes h­áz; Czobor Kálmán VI., Sziv-utca 15. szám alatt háromemeletes ház; Bienenstock Dávid VII., Nefe- Söjts-utca 12. szám alatt négyemeletes ház; Hunnia Részvénytársaság VI., Nagymező-utca 35—36. szám dalt nég­yem­elet­es ház; Lukács Béla és Rácz Manó V., Fálk Miksa-utca 1102. hrsz. alatt ötemeletes ház; v­ertheim F. és társa VI., Lehel-utca 2929. hrsz. (

Next