Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-10 / 69. szám
Szerda Harc a Dardanellákért A Dardanellák ostroma nem nőtt arányaiban. A partvédő ütegek teljes biztossággal dolgoznak és ebben a helyzetben nem is várható egyhamar változás. Különböző források jelentik már, hogy a csapatszállítások csakugyan útban vannak a Dardanellák felé. Ha ezek a csapatok csakugyan megérkeznek, meg fognak kezdődni a partraszállítási kísérletek; ez az ostrom új, izgalmas szakaszát fogja megnyitni. Minden ok meg van arra, hogy a török hadsereg sikerében bízzunk a megtámadható partokon. A Dardanellák ostroma fölvetette a görög kérdést, de Görögország helyzete aligha fogja megengedni, hogy aostani neutralitás esetleges meggondolása után is az ázsiai partokra küldhesse seregét; a legközelebbi jövő eseményénél Olaszországnak a Dardanellák ostroma által kihívott döntését lehet várni. Mialatt a Dardanellákra a meddő angol gránátok zuhataga hűlt, az angol minden eddigi itteni kudarcaiknál nagyobb vereséget szenvedtek a Perzsa-öböl felé való előretörési kísérletüknek s Az a kísérlet most már nem Koma, hanem a Karúm folyó mellékére irányult. Sikertelen bombázás A török főhadiszállás jelenti. Tegnap három ellenséges páncélooshajó három órán át nagy távolságból hosszabb időközökben eredménytelenül bombázra Sihutha erődítési műveit és azután visszavonult. Ma délelőtt hatástalan tüzelésüket ismét egy órán át folytatták. Ez a két bombázás nekünk sem veszteséget, sem kárt nem okozott. Ma délután ném angol hadihajó időközönként ágyúinak hordképességénél nagyobb távolságból bombázta a Dardanelláknál lévő erődeinket és eredmény elérése nélkül visszavonult Tenedoszba. A sarosi öbölben egy ellenséges cirkálót, amely Darab—Buhar környékét lövöldözte, két gránátunk a hajóhídon ért. A Lokalanzelger haditudósítója Enver basa és Toldat bég társaságában meglátogatta a Dardanellák legelőretoltabb ütegeit. A lapjának küldői tudósításában leírja, milyen fölénnyel fogadják a védelem vezetői az ostromló hajók bombázását és milyen biztonsággal viszonozzák azt. A páncélosok tervszerűtlenül lőnek és igen sok lövedéket pazarolnak el, ezzel szemben a partvédő ütegek jól kiszámított lövései igen hatásosak. Eddig a legsúlyosabb gránátokból vagy hatezret lőttek el a támadók minden jelentősebb eredmény nélkül; két régi erődöt, melyekre a védelem nem helyezett súlyt, lőtték mindössze szét, maguk a Dardanella-erődök érintetlenek. A Neue Freie Presse tengerészeti szakértője írja: Az angolok és franciák által ellőtt nehéz lövedékek pontos száma ismeretlen. A fejlentések alapján föltehető, hogy körülbelül 8—10.000 nehéz lövedéket lőttek el. Minthogy egy nehéz 1&*6 élettartama vagy száz lövésre tehető, — angol ágyúcsövekre vonatkozólag — arra a következtetésre kell jutni, hogy legalább 80—100 löveget használtak ki a teljesítőképesség határáig. Ezalatt nem azt kell érteni, hogy ezek a lövegek egyáltalán nem használhatók, de a célzási pontosságuk igen leszállt. Minthogy modern dreadnough tokod 8—12, sorhajókon csak négy nehéz löveg van, mennyire meggyengült csak az ostrom folytán — eltekintve az erődök ágyúi okozta kártól — is a Dardanellákat támadó flotta. Az angolok nagy veresége Irakban Az angolok, akik kísérletet tettek, hogy a Karun folyó mentén Irakban előnyomuljanak, itt ismét vereséget szenvedtek. Három zászlóalj angol gyalogság, két gyorstüzelő ágúval, két hegyi ágyúval és egy gépfegyverisztaggal, valamint egy század lovassággal március 3-án támadást kísérelt meg Ahvaz környékén levő állásaink ellen. Csapatainknak önkéntesek által támogatott ellentámadása az ellenséget a Karun folyóba szorította, miközben az ellenség négyszáz halottat és sok száz sebesültet vesztett és sok fogoly visszahagyásával rendetlenségben Bender-Maszrietől délre horgonyzó hajóira menekült. Az elesettek között van egy őrnagy és négy más angol tiszt. Flórom ágyút, 500 fegyvert, 200 lovat és nagymennyiségű lőszert és más hadianyagot zsákmányoltunk. Veszteségünk jelentéktelen. A hivatalos orosz körök beismerik, hogy a kaukázusi orosz hadsereg szerfölött kritikus helyzetben van. Egész törzsek pártolnak át a törökökhöz, miáltal az a veszély forog fenn, hogy a főhadsereggel való összeköttetés megszűnik. Csapatszállítás a Dardanellákhoz Egy Szirakuzába érkezett gőzös kapitánya közli, hogy huszonöt szállítóhajóval találkozott, melyek vagy 42.000 emberrel indultak Máltáról a Dardanellák felé. Angol és francia cirkálók kisérték a hajókat. Egy török fogságba került francia tiszt a csapatszállításokról a következőket mondta: — A francia csapatszállítások kínosan és nagyon nehezen mennek. Marseilletől Máltáig nekünk kell gondoskodnunk a szállításról, hajónk azonban kevés van és bizony igen primitív módon történnek a szállítások, ugyanis erre a célra azokat az ócska hajókat használtuk fel, amelyeken korábban Algírba lovakat szállítottunk. Ezeknek a hajóknak mindegyikébe erőlködéssel ezer-ezer ember fér, mi mégis kénytelenek voltunk ezerhatszáz embert feléjük zsúfolni. Máltától kezdve már jobban megy a dolog, ott már angol hajók várnak, amelyeken az ellátás is elég jó. Itt viszont az a baj, hogy ezek a hajók egyáltalában nem alkalmasak a személy- és főleg csapatszállításra, amennyiben altestük annyira keskeny felületű, hogy a hajók a vizen jobbra-balra dőlnek és a legénységnek nagy hányada szenved tengeri betegségben. Azok a hírek, amelyek szerint, a Dardanellák előtti kisebb szigeteken ötvenezer angol és francia katona van, legalább is túlzottak. Miért nem avatkozott be Görögország ? A Giornale d’Italia a következő értesítést kapta Athénből: Konstantin királynak az az elhatározása, hogy nem csatlakozik az ententéhoz, nem jelenti a központi hatalmak győzelmét az ententóval szemben. Konstantin király nehéz szívvel határozta el magát, mert a hadsereg nincs kellőképpen fölkészülve, az ország gazdaságilag és pénzügyileg sokkal kimerültebb az előző háború folytán, semhogy ij háborúba vethetné magát. Parisban úgy tudják, hogy Venizelosz a koronatanácsban egyelőre csak a részleges beavatkozást ajánlotta. Javaslata állítólag úgy szólt, hogy Görögország egyelőre flottájával vegyen részt a Dardanellák ostromában és csak egy divíziót állítson ki addig, amíg nem tisztázódik Bulgária magatartása. A befolyásos angol körökkel összeköttetésben álló Telegrauf írja: Csak Bulgária bizonytalan magatartása, mely folyton azt a veszélyt rejtette magában, hogy hátbatámadja, tartotta vissza Görögországot attól, hogy az enteniehoz csatlakozzék. A Dardanellák ostroma mély hatást keltett Görögországban a még mindig fennálló bolgár veszedelem dacára. Sem lehet tudni, mennyire dőlt meg Görögországban a semlegesség mellett való kitartás. Ismételten volt már róla szó, hogy Görögország támogatja a szövetségeseket, amennyiben megengedi, hogy Imbros és Tenedos szigeteket flottabázisal használja. Bulgária céljai még mindig nincsenek tisztázva, föl fogja-e Ferdinánd király az alkalmat használni, hogy a Balkán háború alkalmával Macedóniában elvesztett területet visszaszerezze. Vagy csakugyan sikerülni fog őt azzal kibégíteni, hogy a török birtokból odaígérik neki Drinápolyt és Tráciát? Bulgária-val számolni kell! A Balkán háború óta szünetlenül dolgozott hadserege újjászervezésén és most is nagyszabású katonai intézkedéseket tett. A görög kormánynál mág Athénből érkező távirati jelentés szerint Zaimis közölte a királyinál, hm... nem vállalhatja a kabinet megalakítását. A lemondásnál, az az oka, hogy Venizelosz, akinek többsége van a kamarában, vonakodott őt támogatni. A király Gunarist bízta meg a kabinetalakítással. Gunaris kijelentette, hogy elhatározását ma délutánig közli a királyival. Athénből érkezett jelentések szerint Venizelosz kabinetjének lemondása sokkal nyugodtabban folyt le, mint ahogy az entente sajtója jelezte. Nagyobb tüntetés egyáltalában nem volt. * A görög sajtó hosszabb cikkekben foglalkozik Venizelosz váratlan visszalépésével. A kimondottan Venizelosz-párti lapok, különösen a „Patris“, azon a véleményen vannak, hogy itt nem belső válságról van szó, hanem az ország nagy politikájának változásáról. Görögország a görög királyság megalapítása óta azon fáradozott, hogy a nemzet számára visszaszerezze az idegen három alá került görög területeket. Ezt a célt követte és nagy részben meg is valósította Venizelosz is évek óta. Abban a pillanatban kellett távoznia, amikor művére feltehette volna a koronát A lap őszintén óhajtja, vajha a király elhatározása ne esnék kárára a népnek. Más lapok hangsúlyozzák, hogy Venizelosz nemcsak a királylyal, hanem a néppel is ellentétbe került. A nép nem kívánta a háborút, ameddig nincsen!«■», határozott ígéretek és garanciák. A „Chronos“ című lap szerint a király nem akarta alattvalóit a kanadaiak vagy indiaiak szerepére kárhoztatni. A Temps a görög válsághoz a következőket írja: Várakozó álláspontot kell elfoglalnunk, hogy Venizelosz lemondásának igazi jelentőségét megítélhessük. Nem hisszük, hogy Görögország kiszoríttatta magát abból az irányból, ahova rendeltetése szólítja és hogy a hagyomány által megpecsételt baráti vonatkozásait megzavarni engedi. A hellénizmus sokkal jobban felvirágzott már, semhogy a tévedések politikájában elpusztulhatna. A bécsi görög követség határozottan megcáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek Konstantin görög király élete ellen szőtt összeesküvésre vonatkoznak. VILÁG 1915. március 10. 9 ----- -I—r-' - ■ ■ ........................ Új műhelyben készült ma a Világ e legfrissebb száma; is helyiségbe költözött át újságunk egész apparátusával, a szerkesztőséggel és a kiadóhivatallal egyetemben. Az új helyiség keretét jelenti annak az életerős, kifejlődött orgánumnak, melylyé kitartó és lelkes mimikával lett ez az újság. Még külsőségben is keresni kívántuk a híveinkkel, olvasóinkkal való könnyebb érintkezést és ezért helyeztük át műhelyünket a főváros tengelyébe, amely körül fordul és lüktet a magyar metropolis élete. Az Andrássy*út 47. szám alatt van ma már szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk nagyszabású, tágas, modern helyiségeivel az első emeleten. Mától kezdve itt, a fővárosi élet mozgalmas vonalán van zárva ajtónk az események minden rezdülésének. Uj műhelyben készült ma már ez az újság, az uj műhelyben a kipróbált régi szerszámokkal. Uj várából is a már ismert és megbecsült tiszta és kemény fegyverekkel harcol tovább a Világ régi céljaiért. Híveink, olvasóink, akik már az egyszerű műhelyben, régi várunkban megszerettek bennünket, most, izmosodásunk új fejezetének küszöbén bizonyára megújítják hozzánk való ragaszkodásukat is, mint harcos csapatunk arzenáljának legértékesebb fegyverét. Amikor ma új műhelyünkből röpítjük szét a Világ e legfrissebb számát, olvasóink hozzánk való ragaszkodására gondolunk; zajtalan házi ünnepünk melegét olvasóink felé küldjük a szürke betűsorok oszlopain s a régi kérelmet ismételjük: olvasóink, hiveink erősítsenek bennünket harcainkban továbbra is, — minden uj olvasó uj erő a karjainkban.