Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-05 / 64. szám
Péntek Anglia blokádja A német blokád következtében a legutolsó héten valamennyi angol kikötőből csak százhetvennégy hajó indult el. Február első hetében még nyolcszázharminc hajó hagyta el az angol kikötőket. 1915. év első két hónapjában az angol világkereskedelmi kivitel több mint 80 milliót tesz ki, ami megfelel 2000 millió franknak. Anglia hivatalos szépilgetései ellenére a liverpooli biztosítóegyesület közléséből kitűnik, hogy januárban negyvenegy angol gőzhajó sülyedt el, amelyek, rakományukból eltekintve, 1.674.000 font/ sterling értéket képviseltek. Gőzösök sorsa A hágai német követség közhírré teszi, hogy február 21-ikén reggel 9 óra 50 perckor St. Georges magasságában egy gőzjacht egy német tengeralattjáró-naszádot ágyúzott. A jacht 5000 méter távolságból tüzelt az ellenséges tengeralattjáró hajóra. A jacht, amelyen mindössze két kiskaliberű ágyú volt, szikratávírókészülékkel is fel volt szerelve és nem tűzött ki semmiféle hadilobogót. A Zeeland angol hajó aknára futott. A robbanás öt embert megölt. Londonból érkezett jelentések szerint öt gőzös nem jött meg a várt időben rendeltetési helyére. Ezek: Therese Heymann, amely Thyneből Savonába, a Cygnus, amely Grimsbyből az Északi-tengerre, a Niggem, amely Alexandriából Barcelonába, az Ashdene, amely Londoniból Thynebe és a Grenmorgen, amely Thyneből Livornóba van útban. A Republicain jelenti Párásból február 26-iki kelettel: Calais-tól hat tengeri mértföldnyi távolságban egy német tengeralattjárót pillantottak meg. Azonnal riadót fújtak és a parti ütegek tüzelni kezdtek. A tengeralattjáró azonban egy arra elhaladó kórházhajó mögött eltűnt, mielőtt az ütegek belőhették volna magukat. — A Dácia legénységét csütörtök délután Brestből Havrebe vitték. A Dácia kapitánya Brestben marad mindaddig, míg a francia hatóságok a gőzöst illetőleg meghozzák határozatukat. — A Times jelenti Newyorkból. A Lusitania elindulása előtt különös óvintézkedéseket tettek. A podgyászt gondosan átvizsgálták, hogy így megakadályozzák esetleg egy pokolgépbecsempészését. angol sajtó egyetértőleg hangsúlyozza, hogy Amerika ne ringassa magát illúzióba afelől, hogy az angol-francia nyilatkozat ellen kiadandó bármilyen erős tiltakozásnak hatása lenne. Sőt, valamennyi semleges állam tiltakozása is teljesen eredménytelen lesz. Angia tengeri uralma kihasználásával maga fogja a háborút vezetni és túlteszi magát a semlegesek minden tiltakozásán. A Morningpost jelenti Washingtonból. A kongresszus tegnapi ülésén a háborúra vonatkozólag három határozatot nyújtottak be. Newlands szenátor azt javasolta, kérjék fel az elnököt, hogy a semlegeseket konferenciára hívja össze, mely konferencia szólítsa fel a hadviselő feleket, hogy az ellenségeskedést sürgősen szüntessék be. Ezenkívül alakítsanak egy olyan bizottságot, amelynek hatalmában áll ez egyes nemzetek közt felmerülő vitás ügyekben ítéletet mondani és ítéletének érvényt is szerezni.A képviselőházban Dietrich képviselő határozati javaslatot nyújtott be, amely felsorolja azokat a sérelmeket, amelyeket Anglia az Egyesült Államok rovására elkövetett és amelyek az Egyesült Államokat megkárosították és semlegességét veszélyeztették. Felszólítják az elnököt, hogy e határozati javaslat elfogadása után 60 napon belül olyan intézkedéseket tegyen, amelyek Angliát e sérelmek megszüntetésére kényszerítsék. Calder képviselő azt javasolta, hogy küldjenek ki egy bizottságot, amely semleges tengeri kereskedelmi utak szervezését készítse elő megfelelő fegyveres védelemmel. Valamennyi határozatot a külügyi bizottsághoz utasították. A munkások sztrájkja Lloyd George ezeket mondta baugeri beszédében: A háborút meg kell nyernünk s csakis a technikai segéderők hiánya miatt veszíthetjük el. Szükségünk van katonákra, de fegyverekre még nagyobb mértékben van szükségünk, és minden elmulasztott nap veszedelemteljes az országra nézve. Azt hiszem, olyan dolgokat mondok, melyeket jobb volna titokban tartani az ellenség előtt. De elhihetitek, hogy az is tudja ezt és én nem akarok semmit sem eltitkolni a nép előtt, amit tudnia kell, ha közreműködésére számítunk. Egy nemzet, mely nem viseli el az igazságot, nem alkalmas a háborúra. Mi nem tartozunk egy félénk fajhoz. Kérjük a munkaadók, munkások és a közönség közreműködését. A limes azt tanácsolja, hogy a kormány a sztrájk ügyében tegyen messzemenő intézkedéseket. Azt szeretné, ha az ügyet lehetőleg a nyilvánosság előtt tárgyalnák, annál is inkább, mert a tulajdonképpeni munkaadók az adózó polgárok, míg a gyárosok csak azoknak helyettesei. Az alsóbamai ülésén Kail Hardie kérdést intéz Asquith miniszterelnökhöz abban az irányban, hogy milyen alapon tartotta magát feljogosítottnak arra, hogy a sztájkólóknak megparancsolja, hogy azok újból munkába álljanak.. A Nieuwe Rotterdamsche Courant jelenti, hogy Angliában a legutóbbi napokban kilencezer tengerészt tartóztattak le, akik a parancsnak ellenszegülve, nem akartak tengerreszállni. A Morningpost jelenti Newcastleből. A gooldi hajóművekben tegnap sztrájk ütött ki. Valamennyi hajóépítő abbahagyta a munkát. A sztrájk különösen a Pool Ship Building Repairing Compagniet és a Webster and Breckerton Compagniet érintette, mindkét társaság a kormánynak dolgozott. A munkások heti 5 shilling béremelést kérnek, a hajótársaságok azonban csak 3 shillinget akarnak megadni. A közvélemény hangja A Times washingtoni jelentése szerint a sajtó ,"illatában igen tartózkodó hangon ír a helyzetről. Egyes lapok, mint pl. a Philadelphia és a Leader rosszat rák, hogy a kormány a hasztalan, de talán veszélyes beavatkozásra szánta el magát. Mások, mint a Newyork Tribune azon a nézeten vannak, hogy mindent el kell követni a semleges államok megóvására. A képviselőház elé azt a javaslatot terjesztették, hogy a semleges államiak ragaszkodjanak ahhoz, hogy a tepaeri kereskedelem mékánk szabadsága fenrtartassék. A kongresszusnak tár német nevű tagja felszólította a kormányt, hogy adjon Angliának hatvan napi halasztást politikai magatartásának megváltoztatására, mely magatartása ma az Egyesült Államok elleni állásfoglalást jeleníi. A francia sajtó az angol-francia jegyzék felett megelégedésének ad kifejezést és kijelenti, mindkét kormánynak kötelessége volt minden olyan eszközt megragadni, mely alkalmas arra, hogy Németország levezetését siettesse. A Temps a következőket írja: Az általunk bejelentett megtorlások nem embertelenek. Ezek a megtorlások nem járnak a semlegesek részére komoly következményeikkel, sőt megvédik őket Németország barbár tettei elöl. Különben csak Németországtól függ, hogy az entente hatalmaktól elragadja a tengeri uralmat, melyből ők akarnak hasznot húzni mindaddig, mg az birtokukban van. A Figaro kijelenti, hogy Németország Mrs- kádja most a valóságban is terjesz lesz. A Petit Journal azt mondja, hogy a jegyzék megfelel Franciaország és Anglia jogainak és érdekeinek. A Gaulois cikkében kifejti hogy a semleges álamok nem tehetnek mást, minthogy kikötés nélkül helyeseljék azt entente-hatalmaik törvényes intézkedései, mert az entente-hatalmak érdeme, hogy estek az intézkedések csak azokat érintik, akiket illet, Amerika tiltakozik A Nieuwe Courant a Times-nak Washingtonból kelt következő táviratát közli: Rendkívüli érdeklődéssel várják azokat az eseményeket, melyek Asquith nyilatkozatát fogják követni. Valamennyi londoni lap washingtoni táviratot közöl, melyek mind azt jelentik, hogy : ' \ ' \ az Egyesült Államok tiltakozni fognak. A washingtoni angol követ, miután az angol-francia jegyzéket átnyújtotta, közölte Bryam államtitkárral, hogy az Egyesült Államok javaslatát, mely a hadszíntéren a helyzet javítását célozza, Londonban megfontolás tárgyává fogják tenni. Amerikában még mindig bíznak egy megegyezés lehetőségében, amelynek az lesz az eredménye, hogy az Egyesült Államok és Németország között a kereskedelem az eddigitől elütő más formáiban lehetséges lesz. Más kérdés az, várjon az Egyesült Államok tiltakozás nélkül tűrik-e majd a lefoglalásokat Feltételezik az amerikai kormányról, hogy erélyesen fog tiltakozni az angol kormány jegyzéke ellen, mert e jegyzék, bár burkoltan, a semleges kereskedelmet veszélyezteti. Egy effektív blokád a nemzetközi jog alapján nem fogja megengedni, hogy a Németországgal szomszédos semleges államok kikötőinek forgalmába beavatkozzanak csak azért, mert az a gyanú merül fel, hogy az ellenséges állam lehet esetleg a hajórakomány végső rendeltetési helye. Amerikai mérvadó körök azt mondják, hogy a haditerületinek nyilvánított vizeken levő helyzetért erkölcsileg Anglia felelős, miután a Wilhelmin l efoglalásával elárulták azt, hogy az élelmiszerbevitelt meg akarják akadályozni, amivel a nemzetközi jogot sértik meg. A National Tidende jelenti Londonból: Az világ 1915. m&num &. 5 Az olaszok a Dardanellákról Ít Világ tudósítójától Milano, március 2. A Stampa mai száma reprodukálja gróf Andrássy Gyulának a Dardanella-kérdésről a Neue Freie Presse-ben megjelent cikkét és a következő megjegyzést fűzi hozzá: „Már több ízben volt alkalmunk kimutatni, hogy Andrássijnak a Grispi-hagyományokon alapuló felfogása Olaszország közép-tengeri érdekeiről a giolittista közép-tengeri aspirációkkal sokban megegyezik.“ Andrássy cikkével is mindenekelőtt a Giolitti-párti Stampa foglalkozott. Az Italia munkatársa meginterjúvolt egy olasz admirálist a Dardanellák elleni akció valószínű eredményéről. A volt tengernagy szavainak különleges súlyt ad az a körülmény, hogy mint tengerésztiszt részt vett az olaszoknak a tripoliszi háború alkalmából a Dardanellák ellen intézett támadásában, melynek tudvalevőleg a nagyhatalmak tiltakozása vetett gátat Az admirális hazugnakés lehetetlennek bélyegzi a hivatalos angol jelentéseket. Hosszan kifejti, hogy a Dardanellák áttörése teljesen lehetetlen fantasztikus vállalkozás. Csupán a kisázsiai partra kihajózott szárazföldi sereg segélyével lenne eredmény elérhető.— Emlékezem — folytatja a tengernagy ■— hogy a mi rövid „raid“-ünk, mely pedig csak a legkülső Kum-Kale nevű erőd bombázását kísérelte meg, micsoda roppant nehézségekbe ütközött. A parti erődök tüze kivédhetetlen. Mintha új özönvíz, világrázkódás lett volna keletkezőben, úgy forrt a tenger a parti ütegek beléhullott bombáitól. Sietve hátrálnunk kellett. A Giornale d’Itália nézete szerint a Dardanellák elleni támadás politikai bluff, stratégiailag teljesen abszurd és reménytelen vállalkozás. Az angol hivatalos jelentések szerint mondja a lap — a külső négy erőd már tönkre van lőve. Ez teljesen valószínűtlen, hihetetlen állítás. De még ha igaznak fogadnék is el, nagyobb jelentősége nincs. A Dardanellák külső négy erődje tudniillik inkább támadási célokat szolgál, ezentálló erejük aránylag kicsiny, ágyúik nagy távolra, támadásra valók. Ellenben, ha az ellenség hajói behatoltak a szorosba, a szűk helyen az ágyuk találóképessége nagyon redukálódik. A voltaképpeni véderődök öve csak ezen belül, a Csandk-erőddel kezdődik. A Dardanellák egyébként is áttörhetetlenek, de az utolsó hónapok erősítési munkái még tökéletesebbé tették, teljesen bevehetetlenné tette őket. De tegyük fel a lehetetlent, hogy az angol- francia hajóhadnak sikerül eljutnia Csanakig, itt a Dardanellák legszűkebb pontjához érnek. Ezen, az aknákkal elárasztott, minden mozgásra szűk helyen hármas tűzzel fogadják őket a két part erődés és a török flotta, mely itt biztos menedékből rettenetes károkat okozhat az ágyaik tüzének védtelenül kiszolgáltatott ellenséges hajókban. S csak ha ez áthatolhatatlan ponton már átjutottak,, akkor érnek a belső filmjek elé. És ha lehet.