Világ, 1916. február (7. évfolyam, 32-60. szám)
1916-02-11 / 42. szám
1916. február 11. VILÁG volt Oroszországban a román hadsereg számára. Angol kölcsön Romániának Ír Világ tudósítójától Bukarest, február 10. Még január elején, mikor Románia és Anglia megkötötték a sokat vitatott gabonaügyletet, kiderült, hogy ez az ügylet fiktív és csak arra szolgál, hogy egy újabb román hitelműveletet palástoljon el. Most a román kormány félhivatalosai jelentik, hogy a legközelebbi napokban kerül emisszióra a londoni piacon egy új 9,2 millió font sterling összegű román államkölcsön. A kölcsön biztosítására az a 10.000 vagyon gabona szolgál, amelyet Románia 1916. április 17-étől kezdődő szállításra Angliának 1916. január 17-én 10 millió font értékben eladott. Törökország háborúja A török főhadiszállás közli: A Kaukázus, és Irak-fronton semmi jelentős nem történt. Február 6-án az orosz flotta bombázta Zunguhlak szénkikötőt, de semmi jelentős kárt nem tett. Egy ellenséges hajót, amelyen hidroplánhangárok voltak, egyik bűvárhajónk megtorpedózta. — Dardanela-front: Február 7-én égi cirkáló Jenischir magasságban Tckeburnu ellen tíz lövést adott le, anélkül, hogy eredményt ért volna el. Tüzérségünk egy ellenséges repülőgépet, amely délelőtt átrepülte Szedil-Bahrt, elűzött. Egy másik repülőgép, amely délután ugyanezen szakasz fölött elrepült, tüzérségünk tüzelése következtében eltávozott és egyik légi járművünktől üldözve, Imbroszba menekült. Az Echo de Paris, a La Presse és Gaulois egybehangzóan jelentik, hogy szombat óta Mezopotámiában nagy csata dühöng. Az angolok elkeseredett ellenállást fejtenek ki. A Times a Tigris-menti hadszíntéren nehézségeiről és a törökök csodálatraméltó védelmi rendszeréről az alábbiakat írja: Az esős időszak elmúlt, a Tigris-folyó apadóban van. A napok hidegek és oly szelek fújnak, melyek kiszárítják az iszapot. Éjjel fagy. Hadoszlopunk, mely a Tigris mentén nyomul előre, jó állapotban van a hideg időjárás és más nehézségek ellenére is. Seih Saadnál a törökök arra kényszerítettek bennünket, hogy megkerülő mozdulatunkat egy frontszakasznál megváltoztassuk. Január 21-én is frontális támadásra kényszerítettek bennünket. A törököknek Seih Saadnál lévő futóárkai kitűnően vannak elkészítve, mélyek és keskenyek. A csapatok azokban gyorsan ide-oda mozoghatnak, anélkül, hogy veszélynek tennék ki magukat. Egyes árkokat arab csapatok és lovasság tartanak megszállva, más árkok pedig összekötő futóárkok révén az utóvéddel és tartalék őrsökkel vannak összekötve. A hadállás a folyó mindkét oldalán ugyanaz. A vidék itt a védők számára liaztán természetes előnyöket nyújt bekerítő mozdulatok ellen. Gyalogságunk már 1800 méternyi távolságban gépfegyver tüzébe kerül és nincs összekötő futóárka, hogy a tűzkörzetből kikerüljön. Az időjárási viszonyok épp oly kedvezőtlenek, mint voltak Franciaországban 1911 telén. Talant bey ideiglenes pénzügyminiszter a kamarában expozét mondott, amelyben mindenekelőtt megállapította, hogy a legközelebbi pénzügyi év költségvetése kerek 74 millió font hiányt mutat fel, amely itt és félmillióval nagyobb, mint a folyó pénzügyi évre előirányzott deficit. A miniszter ezután részletesen ismertette a költségvetést és felemlítette, hogy az Ausztria-Magyarországgal és a német birodalommal pénztárjegyek kibocsátása ellen kötött pénzelőlegezési szerződések alapján 7-t és félmilliót vettek be. Kijelentette, hogy az államkincstár elegendő eszközzel rendelkezik, hogy a március 13-án végződő pénzügyi év lejáratáig minden rendes és rendkívüli kiadást fedezzen. Konstantinápolyból jelentik: Abból az alkalomból, hogy tizenöt centiméteres tarackütegünk, amely a gallipolii harcokban döntő sikerrel vett részt, ideérkezett, szép ünnepséget rendeztek a hadügyminisztérium paloták előtt, ahol Mangusebek hadnagy ütegparancsnok felvonultatta az üteget Pomiankovsky vezérőrnagy osztrák-magyar katonai meghatalmazott és Enver nasa hadügyminiszer helyettes főparancsnok jelenlétében. Az üteget ezután visszavitték a Peruban levő Taximkaszárnyába, ahol ekkor már az osztrák-magyar kolónia, a tanulóifjúság, valamint minden nemzetiségű nagyszámú közönség jelent meg. Az osztrák-magyar nagykövetség részéről Trautmannsdorff gróf nagykövetségi tanácsos és a nagykövetség több tagja voltak jelen. Pomiankowski vezérőrnagy fogadta az ütegparancsnok jelentését, mire Weinzedl, az osztrák magyar iskola igazgatója méltatta az osztrák-magyar tüzérség szerepét a világháborúban. Weinzedl ezután az osztrákmagyar kolónia nevében üdvözölte a parancsnokot. Manouschiek meleg szavakkal mondott köszönetet és emlékeztetett az örömre, amely az üteg tisztjeit elfogta, amikor annyi veszélyek után Gallipoliba érkeztek, állásba helyezkedtek és december 24-én megkezdték a tüzelést az angolok ellen, este pedig a konstantinápolyi osztrák-magyar kolónia által küldött karácsonyfa alatt pihenhettek. Briand Rómában Az egész cnlente-sajtó, mintegy adott jelre, igyekszik megmagyarázni és jelentőségében felfújni Briand római útját. Mára már nemcsak az olasz lapok lelkesednek, de Anglia is kilépeddigi tüntető hallgatagságából. A célra nézve valamennyi lap megegyezik: Briand azért megy Rómába, hogy az entente-hataknak között végre katonai, politikai és gazdasági egységet teremtsen. A sorok közül azonban kiérezhető, hogy Briandék utazásának egyéb háttere is van: a szövetségesek bizalmatlansága Olaszországgal szemben. Briandék látogatása hivatott, hogy ezt a bizalmatlanságot eloszlassa, hogy ez mennyire fog sikerülni a francia miniszterelnöknek, kérdés. De, hogy a kívánt és nélkülözött egységet ily rövid idő alatt megteremthessék, erről nem nyilatkozik az entente-sajtó és aligha bízik benne. Az utazás célja A Berliner Tageblatt genfi jelentése szerint bizonyos körökben azt várják Briand római utazásától, hogy Olaszország végre megüzeni a háborút Németországnak és így végre helyreáll a teljes egység a négyesszövetség hatalmai között. Turinból jelentik, hogy Caelonia Briandnak Rómába való érkezése előtt visszautazott a frontra. Olasz lapok a francia miniszterek római látogatását meleg szavakkal kommentálják. A Corriere della Sera kifejti, hogy a négyesszövetség számára most elérkezik az ideje annak, hogy a háború döntő fázisába lépjen, a múltak tévedéseit, viszálykodásait, anarchiáját, amely a politikai és katonai tevékenység sikerét lehetetlenné tette, kiküszöbölje, ha egyáltalában akarja a győzelmet. A Secolo úgy van informálva, hogy Briand Rómába való utazása azzal van összefüggésben, hogy a négyes entente közös fővezért akar a központi haditanács élére állítani. A tárgyalások a személy kijelölése körül folynak. A Secolo párisi tudósítója Briandtól közvetlenül azt a felvilágosítást kapta, hogy római útja Olaszország barátságának és közreműködésének nagy értékelését bizonyítja. Thomas aiuniciós államtitkár is kijelentette a Secolo munkatársa előtt, hogy bensőbb és eredményesebb kapcsolatot remél Olaszországgal. Nagy dicsérettel emlékezik meg az államtitkár Franciaország és Anglia hadiszergyártásáról. Franciaországban 750.000 munkás látja el a hadiszergyártást, Angliában kétszerannyi. Olaszország katonai bizottságot tart fenn Parisban a hadianyaggyártás előmozdítására, Franciaország Rómában tart fenn ilyen bizottságot. Olaszország teherautomobilokat ad Franciaországnak, Franciaország pedig lövedékeket szállít az olaszoknak, miután az ágyúcsövek átmérőjét mindkét országban egyenlővé tették. Most arról van szó, hogy egységes vezető szervezetet teremtsenek, amely a csereforgalmat megszilárdítsa és tökéletesítse, egyben pedig az összetartozandóság kérdését erkölcsileg is megerősítse. Rómában Bálnából jelentik: Briand tmnisváerelnök, Bourgois miniszter és Thomas tengerészeti másodállamtitkár, továbbá Pellet tábornok és a külügyminisztériumban a politikai ügyek igazgatója de Mergerie, ideérkeztek. A vendégeket Salandra miniszterelnök, Sonnino külügyminiszter, más hivatalos személyiségek és nagy embertömeg fogadták. Sok házon olasz és francia lobogó van. A vendégek tiszteletére külömböző lakomák és fogadtatások lesznek. Francia hang A Temps vezércikkben foglalkozik Briand római útjával. Kifejti, hogy ezt az utazást mindkét oldalról akarják, és pedig több okból. Az utazás egyik célja a szövetség teljessé tétele Parisban létesítendő állandó végrehajtószerv megteremtésével. Ennek a szervnek Parisban, a koalíció szívessen kellene működnie. Olaszország végleges csatlakozásával Briand meg akarja koronázni művét. Másrészt az Alpokon túl számolnak azzal, hogy a francia miniszterelnök látogatása a többi szövetségesnek helyes fogalmat fog adni az olasz erőfeszítések igazi nagyságáról, miután Olaszország áldozatainak igazi értékével eddig nyilván nem voltak tisztában. Ebben az összefüggésben a lap megemlíti Olaszország kétszínű magatartását, annyiban, hogy még mindig nem határozta el magát a Németországnak való hadüzenetre. Végül azonban a lap azzal vigasztalja magát, hogy Olaszország teljes szolidaritását nyilvánította, a londoni szerződés aláírásával a szövetségesek ügyével teljesen összeforrt és ily módon önszántából magára vállalta összes következményeit a konfliktusnak, amelybe önszántából avatkozott bele. Végül a Temps megemlíti a pessziimisztikus tendenciákat, amelyeket Olaszország bizonyos politikai körei erősíteni igyekeznek, melyekkel azonban a Salandra-kormány sikerrel energiával szembeszáll. Ily körülmények között Briand utazása jelentős segítségére lesz az olasz kormánynak, amennyiben az olaszok kézzelfogható bizonyítékát láthatják benne a szolidaritásnak, amely a szövetségeseket összefűzi és amelynek a politikai, gazdasági és katonai harc minden ágára ki kell terjeszkednie. Sonnino tanácskozásai A Secolo beszámol a római diplomáciai körök rendkívüli tevékenységéről, amit a balkáni helyzet lett szükségessé és az, hogy az ententenek a Balkánon intézkednie kell. Ezzel kapcsolatosan egy idő óta a Comsultán Sonnino napok óta tanácskozik Giers orosz nagykövettel, akit tegnap is fogadott. A görög érdekeket is rendkívüli figyelemmel kíséri Sonnino, aki tegnap kétszer, délelőtt és délután fogadta Koromídís görög követ. Délelőtt Sonnino Gykha herceg, román követet is fogadta, aki már hosszabb ideje nem járt a Consultán, továbbá Risztics szerb követet a szerb képviselők küldöttségével, amely köszönetet mondott az olasz kormánynak a vendégszeretetért és Olaszországnak a szerb menekülők segítéséért. Péntek n Olaszországban nyomott a hangulat Milánóból érkezett megbízható magánjelentések szerint Olaszországban igen nyomott a hangulat. Különféle helyeken, nevezetesen a Romagnában és Emíliában tüntetéseket rendeztek a szabadságolt katonáknak a harctérre való visszatérése ellen úgy hogy a rendőrségnek és katonaságnak kellett közbelépnie. A milánói vasúti állomáson az utasok a sebesültszállító vonatok megérkezésekor és katonák elutazásakor nap-nap után izgalmas jelenetek tanúi. Asszonyok nagy csoportokban átkozzák a háború okozóit, Salandrát és híveit s a rendőrség nem mer közbelépni. Maguk az intervenciósok is vágyódnak már a háború befejezése után. Már nem lehet eltitkolni a sebesültek színeit, amely óriási. Milánó teliszele van sebesültekkel s a vasúti állomás első és második osztályú várótermeit sebesültek ideiglenes elhelyezésére rendezték be. török Vörös Félhold képeslevelezőlapjait 20 Fillérért árusítja az Országos Bizottság .— (Budapest, Képviselőház 1. )