Világ, 1916. február (7. évfolyam, 32-60. szám)

1916-02-25 / 56. szám

tölti. "február 25. VfILÁG vezetősége rendszeresen támogatja a szerbek kihívó viselkedését, azt kell következtetni,­­ hogy előre kieszelt tervről lehet csak szó, mely azt célozza, hogy a szalonikis görög la­kosságot megfélemlítsék és hogy ezt a várost a szerbek és az entente kezére játsszák. A görög lakosság megelégelte már a szerb ven­dégek visszaéléseit és elvárja a­­kormánytól, hogy tegye meg a kellő rendszabályokat. A Frankfurter Zeitung-nak jelentik Kon­stantinápolyból. Hivatalos athéni híradás szerint Skuludisz görög miniszterelnök át­adta a görög kormány válaszát az angol kö­vetnek az entente legutóbbi együttes jegyzé­kére, amelyben a görög kormány utal arra, hogy Görögországnak egyes pontjainak meg­szállása az entente részére nem jelent hasz­not. Görögországot ellenben úgy politikai, mint pénzügyi szempontból nehéz helyzetbe hozza. Az entente nevében Sir F. Ell­sot angol kö­vet kijelentette, hogy az entente mindent meg fog tenni, abban az irányban, hogy Görögország gazdasági és pénzügyi helyzete ne szenvedjen kárt, egyidejűleg megengedi­k az élelmiszerek nagyobb arányú behozatalát és nagyobb működési teret biztosít a görög kereskedelmi flotta részére is. A szerb kormány kölcsöne­ zi? Világ tudósítóidtól Bukarest, február 24. Ideérkezett­­jelentések szerint az entente­­hataknak kormányai Londonban tanácskozá­sokat folytatnak aziránt, hogy Szerbia szük­ségleteinek fedezésére melyik állam köteles a kellő anyagi eszközöket rendelkezésére bocsá­tani. A szerb kormány már Korfuba való át­költözése előtt is súlyos anyagi zavarokkal küzdött, miután a szerb bankjegyeket senki­­sem akarja elfogadni. Maga Péter király is csaknem teljesen pénz nélkül gazdálkodik és a szerb hadvezetőség eredményes működését különösen a teljes pénzhiány akadályozza meg. A legnélkülözhetetlenebb szükségleteikről is mindig csak máról-holnapra tudnak gon­doskodni. A szerb kormány Franciaországhoz­­ és Angliához fordult elsősorban, azonban­­ mindkét helyről azt a választ kapta, hogy ez­­ idő szerint a pénzpiac általános helyzete lehe­­­­tetlenné teszi nagyobb összeg folyósítását a­­ területe fölött szabadon nem rendelkező szerb­­ állam részére. Péter király és Pasics ezután Pétervárra, majd Rómába fordultak, eddig azonban még egyik helyről sem folyósítottak­­ számottevő összegeket. Miklós cár maga­­ 250.000 rabért küldött Péter király személyes szükségleteinek fedezésére és kilátásba he­lyezte a szerb kormánynak, hogy a londoni tanácskozások rövidesen sikerre fognak ve­zetni. Egyelőre azonban a szerb kormány a legnagyobb zavarokkal küzd és nemcsak hogy képtelen a Szíbiából elmenekült lakosságot bármily csekély mértékben is támogatni, ha­nem még a szerb katonák zsoldjait sem képes már hosszú idő óta kifizetni. A londoni tár­gyalásokról viszont olyan hírek érkeznek, hogy a szövetséges hatalmak egymásra igye­keznek hárítani a szerb kormány szükségletei­nek fedezését. Nikita nem köt bék­ét A Malin jelenti: Nikita király a francia kormánynyal folytatott tárgyalásai után elha­tározta, hogy válaszolni fog montenegrói mi­nisztereinek közvetett után hozzájuttatott táv­iratára és meg fogja nekik tiltani, hogy a bé­kére vonatkozó szerződést aláírják. A királyi család elhagyja Lyont és a Bordeaux melletti Lormontban egy villában fognak megszállni a világháború végéig. Filipescu útja A Nák­eitalzeitung-nak jelentik Kopenhá­­giából­: Fi­­pescu, mint a Birsevija Vjedomoszti bukaresti tudósítója jelenti, pétervári, londoni és párisi látogatásai után Kopenhágán keresz­tül Berlinbe szándékozik menni■ Filipescu kör­utazásán személyesen akar tájékozódni mind­két hadviselő fél erőviszonyairól és az erők el­osztásáról. A Vined­ja Vjedomoszti­­ja: Az utóbbi ülőben Cherson s Jekatar­inoslav kormányzó­ságokban és más helyeken makacsul tartja magát a hír, hogy nem szabad tavaszi vetése­ket kezdeni, mert tavasszal a románok bevo­nulnak és mindent elfoglalnak. Ez a hír egész Déloroszországban elterjedt és beláthatatlan károkat okoz. Filipescu Jassy­ban a Dimineaca munka­társának azt mondotta, hogy misszió nélkül utazik Oroszországba. Meg akar ismerni egy világot, amelyet még nem látott. Az orosz­­ frontra való utazásának részleteit Pétervárott­­ fogják megállapítani. Románia magatartásá­ról is nyilatkozott Filipescu. Azt mondotta, hogy az általános­­ off­enzívával egy időben Románia órája is ütni fog. Orosz-Ungheni­­ben egy orosz határrendőrségi százados fo­gadta Filipescut, akinek szalonkocsit bocsá­tottak rendelkezésére. Mi történik Romániában? Jó Világ tudósítóidtól Bukarest, február 24. Politikai körökben különösen sokat fog­lalkoznak most a kormány távozásának vagy rekonstrukciójának kérdésével és a russzofil Unionista Föderáció a kormány ellen meg­kezdett akciójának hirtelen ellanyhulásával. Eleintén általánosan azt hitték, hogy Bra­­tianu miniszterelnök a kormány külpolitiká­ját érintő koncessziók árán paktumot kötött Filipescu és Take Ionescu pártjával, ezt a feltevést azonban a kormányhoz közelálló helyről megcáfolják. A russzofilek hirtelen elcsendesedését ezek a források avval magya­rázzák, hogy Marghilomán és a vele azonos külpolitikai elveket valló politikusok befolyása Ferdinánd királyra nagy mértékben megnö­vekedett és attól tartanak, hogy ha a mostani Bratianu-kabinet helyzete megrendül és kor­mányválság következik be, akkor az új vagy újjáalakított kabinetből feltétlenül Marghilo­mán és Carp politikája jutna túlsúlyra. A rusz­­szofilek tehát most mindenáron tartani akar­ják a kormányt és ennek érdekében félretettek minden elvkülönbséget és teljesen abbahagy­ták a Bratianu-kormány ellen megkezdett szenvedélyes harcot. A kormányhoz közelálló körüik szerint nagyon valószínűtlen, hogy Románia rövid időn belül változtasson eddigi álláspontján- Erzerusatot megerősítik az oroszok A Pétervári Távirati Ügynökség jelenti, hogy az orosz csapatok már hozzáláttak Erze­­rum elpusztított erődeinek újjáépítéséhez. Nikolajevics Miklós nagyherceg Judenics, Paskievics és Bebutov tábornokokkal Erze­­rumba érkezett. A nagyherceg még aznap fo­lyamán elutazott Erzerumból. Orosz forrásból származó hírek szerint Erzerumtól délre és nyugatra már új harcok fejlődtek. A törökök erős utóvédharcokkal fe­dezik a visszavonulást Az Erzerumtól nyu­gatra fejlődő heves csatákból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az oroszok legközelebbi célja Trapezunt elfoglalása. A P. T. V. jelenti, hogy az orosz flottat bombázta Trapezuntot. A kikötőben csak ke­vés kárt okozott, ellenben Trapezunttól keletre szállít­óhaj­ókat és hidakat felgyújtott. A ISzSK hivatalos jelentés A török főhadiszállás közli február 23-ról. Irak-front: Körülbelül egy ellenséges zászlóalj, amely Fellahi mellett állásainkhoz közeledni igyekezett, tüzelésünk folytán visszavonulásra kényszerült, miután számos halottat hagyott hátra. A Fellahie körüli leg­­­­utóbbi harcokban elesettek között van hét an- I­gol tiszt. Azokból az ellenséges csapatokból,­­ amelyek e harc folyamán a környékre mene­­t leültek, 17 embert elfogtunk. — Kaukázus­­front. ..-­ szakadatlanul folyó harcok még nem fejeződtek be. — Dardanellafront: Né­hány ellenséges cirkáló és torpedónaszád február 16-tól 22-ig megszakításokkal hatás­talanul bombázta a Szedil-Bahr és Tekeburnu I környéket, de Kumkalenál és Szedil-Bahrnál­­ felállított ütegeink ellentüzelése folytán­­ kénytelen volt visszavonulni, anélkül, hogy­­ hosszabb ideig tüzelhetett volna. Egy ellen­séges repülőgép a legutóbbi napokban meg­figyelő repülőgép támogatásával behatolt a sarosi öbölbe, hatástalanul bombázta Galata (Gallipoli)­ környékét. Egyik repülőgépünk megtámadta az ellenséges repülőgépeket és megfutamította őket, mire a cirkáló beszün­­ téntek tette a tüzelést és az aknakutatókkal együtt eltávozott. A Reuter-ügynökség jelenti Londonból. Balfour, az admiralitás első lordja, kijelen­tette, hogy a Földközi-tengeren az általános főparancsnok Fournier francia tengernagy, az abruzzói herceg az Adrián és a hozzá­vezető utakon parancsnokol. Budapest, február 24. Minisztertanács. Ma délután öt órakor a miniszterelnökségi palotában gróf Tisza István elnöklete alatt a kormány Budapesten időző valamennyi tagjának részvételével mi­nisztertanács volt. A jegyzőkönyvet Drasche- Lázár Alfréd miniszteri tanácsos vezette. A főrendiház pénteki ülése. Mielőtt az országgyűlés mostani háborús ülésszakát elna­polnák, a főrendiház holnap délelőtt tizenegy órakor ülést tart. Ezen az ülésen mindenek­előtt gróf Tisza István miniszter­elnök válaszol gróf Edelsheim Gyulai Lipótnak a hadiárvák­ról való gondoskodás dolgaiban előterjesztett interpellációjára. Ezután a főrendiház név­jegyzékére és gazdaság­­ügyeire vonatkozó je­lentéseket intézik el. A napirend lényeges tár­gyait azok a javaslatok és jelentések képezik, melyeket a képviselőhöz már elintézett és ame­lyekhez a főrendiháznak is hozzá kell járulnia, hogy országos határozatoknak kihirdethessék. Nincs kizárva, hogy a holnapi ülésen kívül a főrendiháznak még egy ülést kell tartania, mert a napirenden lévő tárgyaknál holnap felszólalások lesznek s így a kitűzött tárgyak egy része a következő ülésre marad. Hir­sízsrdnt felszólalások lesznek az izlám vallásról szóló törvényjavaslatnál, hogy a klérus álláspontja kifejezésre jusson. A Pénzintézeti Központról szóló javaslat a pénzügyi kapacitásokat szólal­tatja meg, azután pedig a földgáz-szerződésről szóló miniszteri jelentésnél az erdélyi főrendek részéről lesz felszólalás. A horvát kis címerről szóló javaslatnál valószínűleg Wl­assics Gyula fog beszélni. A miniszterelnöki jelentésnél a kivételes intézkedések bírálatánál pénzügyi és közgazdasági vita várható. Ha a főrendiház a­ javaslatokat és jelentéseket elintézi, akkor már csak egy ülés lesz még és pedig hétfőn úgy a képviselőházban, mint a főrendiházban. A kép­viselőházban bemutatják a főrendiházi átiratot a mostani napirenden lévő tárgyak­ elintézésé­ről és felolvassák az ülések elnapolásáról szóló királyi kéziratot, a főrendiházban csak a ki­rályi kéziratot olvassák fel. FBnnan . Szelencz2 2ra40fillír. Ftl&ftl2$ C^ffCíSlI ,,Mint szert feladomtu, a táborban kívánatos“ (Tábor levélben parlamentes!

Next