Világ, 1916. június (7. évfolyam, 152-180. szám)
1916-06-07 / 158. szám
Szent A hivatalos jelentés London, Janikás 6. Hivatalosan jelentik, hogy a nagy flotta főparancsnoka azt jelenti, nagy sajnálatára, arról kell hírt adnia, hogy a „Hampshire“ hadihajót, amelyen Kitchener és vezérkara útán volt Oroszország felé, múlt éjszaka az Orkney-szigetektől nyugatra egy akna, vagy egy torpedó által elsülyesztették. A tenger nagyon viharos volt. Noha minden lehető lépést megtettek, hogy gyors segítséget nyújtsanak, attól félnek, kevés a remény, hogy a hajón lévők közül bárki is megmenekült volna. A Világ tudósítójával, jelentése Amsterdam, Június 6. ■ Feladatott délután 5 óra 45 perckor. (A Világ tudósítójától.) A lapok különkiadásai jelentik, hogy a Hampshire hadihajó, melyen lord Kitchener egész vezérkarával Oroszország felé utazott, az Orkney-szigetek mellett elsülyedt. A hajó, a jelentések szerint aknára futott, vagy megtorpedózták. A hír leírhatatlan izgalomba hozta az egész várost. Halasi Ödön, Karthum lordja elhagyta Erzerumot és Egyptomba ment hogy az újonnan szervezett egyiptomi hadseregbe való al-Kitchener Horatio Herbert viscount. 1850 jukalmazását kieszközölje. Minthogy Palesztinábannius 24-én délnyugati Írországban született, angol megtanulta az arabs nyelvet és a Kelet alapos hugenotta családból. Családjának a hazája Anglia ismerőjének mutatkozott. Sir Wood, akit az egyik Atyja tiszt volt az angol hadseregben és ö istömi hadsereg újjászervezésével bíztak meg, mintugyanerre a pályára lépett. Woolwichbem élve járt őrnagyi rangban vette maga mak és rája nezte a katonai akadémiáit. 1870-ben mint had bírta a lovasságat Az angol hadseregben Kichenagy belépett a Royal Ingenieershez. Az angol nev csak 1883-ban lett százados és 1884-ben örműszaki csapatokból is több kiváló tábornok, nagy. Egyiptomban csakhamar kitűnő organizámérnek és közigazgatási hivatalnak került ki. tornak és olyan embernek a hírébe került, aki ért mert a nagy gyarmatbirodalom, mely az összes hozzá, hogy kell a bennszülöttekkel bánni. Az földrészekre, -az összes éghajlatokra és kubu- 1884—85-iki egyiptomi hadjáratot kitüntetéssel rákra kiterjed, a legkülönbözőbb feladatokat küzdötte végig. 1886-tól 1888-ig Suakinnak a nyújtja a műszakilag képzett tiszteknek, akik kormányzója volt, közben alezredes lett, azután gyakran innen más, nem katonai foglalkozásra mint fronttiszt részt vett a Sudan határán letérnek át. A fiatal Kittihener, aki különben az folyt harcokban, miközben újabb kitüntetésre angol hadseregbe való belépése előtt, mint néző tett szert és súlyosan megsebesült. 1888-tól a franciák részén tanúja lett a német-francia há- 1892-ig szárnysegéd és az egyiptomi hadsereg korának, 1879-től, 1882-ig Anglián kívül földmér helyettes parancsnoka volt, majd főfelügyelője réssel földrajzi leírásokkal és régészeti ásatások lett a kairói rendőrségnek. Ebben az esztendőben kai foglalkozott és pedig először Palesztinában kezdődött a fénykora. Anglia elhatározta, hogy majd Cziprus szigetén, köziben pedig az erzerumi megszabadítja Sudaut a Maaditól. Kitchener 1. .konzulátusnál, 1882-ben titkon, szabadság nélkül sújt egyiptomitábornokot (angol_tábornok .ceata VILÁG 4916. Jonie*’*. Kitchener és vezérkara elpusztult Hajóját oroszországi útjában elsülyesztették. Angol hivatalos jelentés szerint — melyet még kiegészíthetünk a Vitán tudóátcjárnák amsterdami táviratával — lord Kitchener vezérkarával együtt a Hampshire páncélos cirkálóival az Orkney-szigetek mellett elsüllyedt. Ixxrd Kitchener a háborús Anglia egyik vezető embere volt Már a békésben is rábírták a legfontosabb feladatokat: az egyiptomi hadsereg megszervezését, a búr háború győzelmes befejezését, majd mint hadügyminiszterre egész Anglia felkészülését a háborúra. A háború alatt való szereplése eléggé ismeretes. Két fontos momentum emelkedik ki belőle, balkáni offenzíváiok megkezdése idején az egyiptomi ellenállás megszervezése és az általános védkötelezettségért vivőit nehéz, de végül is sikeres küzdelme. Mint az angol szárazföldi és tengeri haderők főfelügyelője, döntő szava volt ebben a háborúban és ilyen döntő kiküldetésiben érte utól a katasztrófa. Rideg katona, kiváló szervezőerő, szigorúságáról és kegyetlenségéről ismeretes hadvezér volt. Az indiai és az egyiptomi lázadások leverésénél ő köttette ágyúcső elé és vaklövéssel lövette szét a lázadókat, a búr háborúban ő vezette be először a bűzbombákat — amelyek ellen most az angolok oly hevesen tiltakoznak — vasöklű vezér, széles áttekintésű, vezető szerepre hivatott katona, halála .Angliában felér egy nagy vereséggel Kitchenernek ez az oroszországi útja összefüggésben volt a Balti tengeri akcióval. A skagerraki nagy tengeri csata is ezzel az akcióval állt összefüggésben, mert az angol flotta a Balti tengernél akart az oroszok javára közbelépni. Nagy és fontos missziója lehetett Kitchenernek, ha egész vezérkarával elindult Oroszországba, éppen most, a nagy tengeri csata után és a nagy orosz offenzíva megkezdésekor. Tudjuk, hogy Hindenburg frontját a napokban a német császár is meglátogatta, tudjuk, hogy Hindenburg szárnya Dünaburgnál miig érzékeny orosz területen tartogatja esetleges támadását és tudjuk végül, mily fontos volna az ententera, egy győzelmes orosz offenzíva. Verdim, az olasz lerohanás, Szaloniki, Skagerrak — minderre egy kis fellélegzést az orosz fronton várnak az entente hatalmai. Egészen bizonyos, hogy Kitchener döntően fontos misszióban utazott. A csapás, mely Angliát érte, sújtja az entente hatalmait is. De van még egy rendkívül fontos momentuma ennek az eseménynek. Anglia mainden jelentésében, melyet a skagerraki csatáról kiad, azt hangsúlyozza, hogy a német flotta visszabujt és az angol maradt továbbra is a tengerek ura. Elzárja Németország útját és a „szétvert német flotta ki se mer mozdulni kikötőiből“. Ez a flotta megint megmozont. Az Arkney-szigeteknél, Skóciától északra elsülyesztették Kitchener páncélos cirkálkóját, a 10.850 tonnás Hampshiret, éppen akkor, amikor a skagerraki csata után hat nappal igen fontos küldetésben sietett Oroszországba — az angolok őrizte végtelen tengeren. 1896-ban lett az egyiptomi hadsereg főparannokává nevezték ki. ő a hadsereget a legnagyobb harckészségre fejlesztette ki és annak későbbi hadműveleteit stratégai vasutak építésével készítette elő. Így sikerrel vezethette 1896-ban a Dongolahadjáratot s 1898-ban a khartumi hadjáratot, mely az onduknani csapiban érte el tetőfokát. Ezzel végleg megbuktatta Maadot, amiért hálából megadták neki a lord címet (Kartham lordja) és a parlament hamincezer font sterling ajándékot szavazott meg a részére. 1899-től 1900-ig Kitchener tábornok és a délafrikai sereg vezérkari főnöke volt A háború befejezése után riscanitnak nevezték ki és a parlament köszönetét és újabb ötvenezer font ajándákot szavazott meg neki. 1909-től 1900-ig, mint az indiai csapatok főparancsnoka, működött, 1911-ben pedig Angliát képviselte Egyiptomban. A háború előtt Anglia világhatalma három oszlopon nyugodott, az egyik India volt, a másik Egyptom, a harmadik Délafrika. Egyptomra az indiai nagy angol birtok védelme érdekében volt szüksége Angliának. De Egyptomban nem mert háborút kezdeni a franciákkal ezért óriási kölcsönöket adott Ismail pasának, az egyptomi alkirálynak és így beleszólást biztosított magának Egyiptom belső ügyeibe. Amikor Arabi pasa 1882-ben fellázadt, Tevfik khedive ellen, nem törődve az esetleges európai tiltakozással. Julius 11-én egy hajóhaddal bimbáztatta Alexandriai s néhány napig tartó hadjáratban megverte és szétszórt Arabi pasa seregét. Ezzel aztán vezető hatalom lett Anglia Egyiptomban s mikor a mahdi Sudanban fellázadt a khedive ellen. Beaconsfield már egyenesen jogot formált arra, hogy angol csapatokat küldjön a mahdi ellen s Sudani viszsza csatolja Egyptomhoz. Attól a perctől fogva Anglia a magáénak tartotta Egyptomot s ez az álláspont nem változott akkor sem, miikor 1897- ben Beaconsfieldet a liberális Gladstone s ezt 1885-ben a konzervatív Salisbury váltotta fel a miniszterelnöki székben. Akár liberális, akár konzervatív kormánya volt Angliának, a külügyi politika többé nem változott meg. Mindezeket a harcokat egy zsoldos hadsereg vívta meg s mindezek a harcok győzelemmel végződtek Angliára. Mindezekben a harcokban, melyeket Anglia Ázsiában s Afrikában vívott, részt vett Kitchener. Egyptom birtokát véglegesen megszerezte Angliának. Ő volt Roberts vezérkari főnöke, majd helyettes vezér a burok ellen viselt háborúban s mikor ez véget ért s 1902-ben Indiában a benszülöttek lázongani kezdtek az angol uralom ellen. Kitchenért Indiába küldte a kormány az ottani hadsereg újjászervezésére. És az indiai angol hadsereg zömét benszülöttekből állította össze s a delhii koronázáson olyan fénynyel fogadták, ami nővel egyetlen elődjét sem. Ebben nagy része volt Kitchenernek, aki nemcsak mint katona a legkiválóbb volt Angliában, hanem mint diplomata is elyike volt a legnagyobbaknak. Érdekes, hogy Kitchenert nőtlen embernek tartották, de ezt senki sem tudta biztosan és erről Angliában mindenféle hírek vannak forgalomban. A képzőművészetek iránt rendkívül előszeretettel viselkedett. Münchenben háromszor járt csak azért, hogy ott képeket vásároljon. Mintegy öt évvel ezelőtt átutazóban Bécsben is tartózkodott. Odautaztában lábát törte, a törés rosszul gyógyult s szándékában volt, hogy Bécsben megoperáltatja magát. Később azonban letett erről a gondolatról s visszatért Londonba, ahól orvosainak tanácsára végleg lemondott az operációról. Kitchener a világháborúban A világháború kitörésekor Kitchener mint hadügyminiszter belépett a kormányba. Most főfelügyelője volt az angol haderőnek. Ő volt a háború mozgató ereje. A háború kitörésekor hadügyminiszter volt, de már akkor is az ő kezében futott össze az angol hadvezetés minden szála. Nagy hatalom és nagy tekintély, volt, akit sem a szalonikii, sem a gallipoli-is sem a kutel-aipiarai kudarc nem tudott meg- buktatni. Ha névleg nem is, de tényleg ő volt az egész angol haderő generalisszimusa. French tábornok épp úgy,mint Haiffie SSflk