Világ, 1916. szeptember (7. évfolyam, 243-272. szám)
1916-09-24 / 266. szám
2 1916. szeptember 24 VILÁG hogy a széles tömegek igazi érdeke iránt nincs érzéke ennek a parlamentnek, nemcsak egy osztály- vagy nemzeti előítélettel ment igazi, tiszta demokráciára nem hajlik, de elég tudás és értelmi képessége sincs benne ahhoz, hogy a mostani páratlan idők méltó visszhangja és analizálója legyen. Íme egy újabb ok arra, hogy a háború után más embereknek kell jönniük: olyanoknak, akik nemcsak együttéreznek a széles rétegek érdekével, de képesekmegoldani azt az óriási szellemi feladatot is, amit a világháború utáni állapotok a politikusra fognak róni. Olyanoknak egyszóval, akiknek helyén van a szivük s van megfelelő tudásuk és eszük is ahhoz, hogy törvényeket alkossanak s az országot vezessék. Hivatalos harctéri jelentések Hofer Jelentése Keleti harctér. Román harcvonal. A Vulkánszorost az ellenségtől megtisztítottuk. Nagyszebennél két román hadosztály támadását visszavertük. Ez alkalommal három tisztet és 526 főnyi legénységet elfogtunk- Holczmánytól délre biztosító csapatainkat az ellenség kissé visszaszorította. Károly főherceg lovassági tábornok hadseregarcvonalát. Ahármas országhatár szögleten Dornavatrától délre román osztagokat ellentámadással visszavetett sínik. Máskülönben csak a lucinai ménesteleptől délnyugatra és a Ludova vidékén volt erősebb küzdelem. Lipót bajor herceg vezértábornagy hadseregarcvonala. Bőhm-Ermolli vezérezredes hadseregének területéről utólag még azt jelentik, hogy szeptember 19-én egy osztrák-magyar harci repülő két ellenséges repülőgépet lelőtt. Tersztyánszky vezérezredes hadseregénél az ágyútűztől eltekintve, tegnap délelőtt óta szünetelt a harc-Olasz harctér. A Karst-fensíkon az ellenség több közeledési kísérletét visszavertük. A Dolomitarcvonalon az ellenségnek a Monte Sief lejtőjén lévő állásaink ellen intézett éjjeli támadását meghiúsítottuk. Arsierótól északra csapataink ma reggel a levegőbe röpítették az olaszok által július 24-én elfoglalt Monte Cimone csúcsát és ez alkalommal 13 tisztet és 378 főnyi legénységet elfogtak. Egy ellenséges tengeri repülőgépraj Puntia Salvore-nél (Tironától délnyugatra) eredménytelenül dobott le bombákat. Délkeleti harctér: A császári és királyi csapatoknál nem történt lényeges esemény Hofer altábornagy. A német vezérkar jelentése Nyugati harctér. Rupprecht bajor trónörökös arcvonala: A Sommetól északra a csata újból megindult. A franciák az ágyutűz tartós fokozása után megtámadták a Combles-Rancourt-i vonalat. Nem értek el eredményt, épp oly kevéssé, mint az angolok, akik Courcetettenél kíséreltek meg előretörést. Utólag jelentik, hogy a szeptember 22-re virradó éjfel a Moutuet majornál és Courcetettenél az angolok részlettámadásait visszavertük. A Sommetól északra légiharcban 11 ellenséges repülőgépet lelőttünk. Keleti harctér: Lipót bajor herceg vezért tábornagy harcvonala: Koroiniczánál erős orosz támadások meghiúsultak. Károly főherceg lovassági tábornok arcvonala: A Kárpátoktól északra nincs változás. A Kárpátokban a harc élanyhutt. Az ellenség egyes előtörései eredménytelenek maradtak. Erdélyi harctér. Nagyszebeni mindkét oldalán körülbelül két román hadosztály támadott; ezeket biztosító osztagaink a románok igen tetemes véres veszteségei mellett visszaverték. Ellentámadásaink alkalmával három tisztet és 526 főnyi legénységet elfogtunk. Szt. János-hegynél őrállásainkat éjjel visszavontuk. A Vulkán-szorost elfoglaltuk és az ellenség visszafoglalási kísérleteivel szemben megtartottuk. Balkáni harctér. Mackensen vezértábornagy hadcsoportja. A Dobrudzsában a románok előretöréseit a Duna közeléből és Taarassartól délnyugatra visszavetettük. Macedóniai harcvonal". Eredménytelen ellenséges támadási kísérletek és helyenként élénk tüzérségi tevékenység. A Belasica Planinától délre politikában a bírálatot kötelezi a besser machen. Az ellenzék köteles jobban tudni, hogy mi kell, mint a kormánypárt — külömben nincs joga ellenezni a kormánypárt politikáját. Köteles feltenni magáról, hogy ő jobban csinálná, külömben tolakodás volna aggatódznia abban, ahogy amazok csinálják. S ennek szankciója is van: az, hogy vállalja is, hogy ő csinálja. Az ellenzéknek nem joga, hanem kötelessége kormányra törekedni, külömben illetlen időrablás a mivelkedete. A politikusnak kötelessége, hogy miniszter akarjon lenni, külömben igazán szerénytelen fickó, hogy felelőtlen műkedvelősködéssel zavarja és nehezíti az embereknek bőrére menő közmunkát. Aki nem hisz magában, tudásában, hivatottságában, annak nincs joga bírálnia azokat, akik hisznek a magukéban. Aki nem érzi magában az erőt, hogy vezetni tudja az embereket és igazítani a dolgokat, az ne avatkozzék bele, hogy hogy vezetik őket, hogy igazgatják azokat, mert az embereknek rövid az élete s a dolgok sietősek, és nem várhatnak, míg az akadémikus bíráló kiszellemeskedte magát. Mondom: az été toi que ,je m’is melle a politikában nem Szerénytelenség, hanem kötelesség, s az a szerénytelen, aki a mások munkáját fitymálja, de maga megugrik a munka elől. Az a felfogás, hogy nem akarni miniszternek lenni önzetlenség, ugyanabból az időből származik nálunk, mint az, hogy adót nem fizetni virtus. Andrássy Gyula szószátyár volna, ha csak belebeszélne a külügyi politikába, de nem akarna külügyminiszter lenni. És rossz hazafi volna, ha kétszeresen nem akarna akkor, mikor nem ő az egyetlen, ki elboruló szemmel nézi ügyeink mostani vitelét s mikor európai közvélemény erősítheti abban a hitében, hogy ő volna vitelükre a leghivatottabb. * A pápa e világbeli országa, úgy látszik, friss zöldben fog kiemelkedni a világháború vértengerből. Német centrumi körökből származik a hír, hogy e rasaissance-ot következőképp tervelik: A pápa s az olasz állam megegyeznék abban, hogy a Vatikán némely mögötte fekvő s megfelelő kerülettel teljesen souveraini világi fejedelemség gyanánt engedtetnék át a pápának. Új állam keletkeznék így, valahogy olyan, mint San Marino vagy Monaco. Ez új állam megszületését Olaszország és a pápa közösen jelentenék a többi hatalmaknak. A hatalmak tudomásul vennék e bejelentést s ezzel nemzetközi jog szerint elismernék az újonnan keletkezett souverain államot, így akérdés olyan módon oldatnék meg, mely bizonyára megegyeztethető volna az olasz állam és nép méltóságával, s ugyanígy minden ország katholikusai számára megadná a szükséges biztosítékot a Szentszék valóságos szabadsága felől. Eddig egy pápa sem mondott le forma szerint arról, ami elvonatott tőle. De világos, hogy a pápa lemondhat egyről s másról, ha a szükséges s a föltétlen szükséges előretik s ő azt, amiről le kellene mondani s amit szélnek kellene eresztenie, nem tekinti elkerülhetetlen megkivánandónak. Ita létrejönne ilyen megegyezés, nem is kellene, hogy a pápa forma szerint ki is mondja a lemondást. Hallgatólag és lényeg szerint foglaltatnék benne az egyezségben s mindenfelé egészen bizonyosak lehetnének abban, hogy soha pápa nem térne vissza olyan dolgokra, amik ezzel elvégeztettek . .. így a német híre s én azt merném mondani, hogy nem mond olyat, amin fenti kéne akadni. Mindenekelőtt: nem hinném, hogy e kilátás rácsábíthatná a pápát, hogy akár eddigi szent béketörekvéseivel alább hagyjon, akár ez ígéret fejében hatalmával az entente pártjára álljon s a mi védekezésünknek ellene forduljon. Még, amit a kegyes és nemes Benedek pápáról méltatlanság volna feltenni, ha csakis rideg hatalmi számítás sugallatná politikáját, akkor, sem.. Világos, hogy az erkölcsi erőt, melylyel most így az anyagi hatalomhoz is hozzá- és visszajut, főképp az a rendületlenség adta neki, mellyel semmi hatalmi fenyegetés vagy csábítás nem térítette el attól, hogy megmaradjon főpásztori semlegességében s ha százszor meg is szegett béketörekvését százegyedszer is újra kezdje. Aztán meg, amily támasztéka volna az ő uj uralmának az entente, olyan vesztesége, sőt nagyobb, volna a német, az osztrák, a magyar katholicizmus elvesztése. Pedig ez elmaradhatatlan volna, ha a pápa ellenség gyanánt fordulna a hívők ellen, kik hazájuk s ezzel a maguk életéért s megélhetéséért harcolnak. Beszélnek arról, hogy az oroszok kiegyeznének a Szentszékkel s az angol egyház visszatérne a pápa kegyes igájába — de aki tudja, mit jelent a cárság számára az, hogy papi császárság s milyen állami érdekek fűződnek Angliában az egyházi függetlenséghez, csak nevethet e t érvelésükön. Ellenben lehetetlen volna, a leghivőbb, a legkegyesebb, a leghagyományosabb, a legdinasztikusabb német, osztrák és magyar katholicizmusnak éppúgy nem szakítania a pápasággal s éppúgy nemzeti egyházzá nem különülnie, mint ahogy a VIII. Henrik Angliája is kényszerült volt erre, mikor a pápistaság s a független élet közt maradt csak választása. Ez a veszedelem állandóan fenyegeti a pápaságot — csakis egyformán kegyes anyja lehet az Egyház a katholikumnnak, mert amely percben Vasárnap a Krusa-Balkánig terjedő terepet az ellenség kiürítette. -----------Judendorff, első főszállásmester, A török Jelentés Szeptember 22. Felahie arcvonal: A szokásos kölcsönös tüzérségi, gyalogsági és bombába re-Egyenként előrenyomuló osztagokat tüzérségünk tüzelése visszavetett. Kaukázusi arcvonal: Földerítő járóőrök összeütközése és időnként tüzérségi és gyalogsági harc Az ellenséges repülők földerítő szolgálatát Gallipoli fölött meghiúsítottuk. Nagymennyiségű dilindumgolyót találtunk, amelyet az ellenség Csőiik Ada elle intézett támadásánál használt. A Sauezh csatornától keletre m megtámadtunk ellenséges csapatokat, amelyek a Tauif c. kutak körül táboroztak és kényszerítettük őket a visszavonulásra. A Fekete-tengeren egyik repülőnk több, mint tíz bombát vetett az Imprralrice Marija csatahajóra és több torpedórombolóra. Repülőink megfigyelése szerint a csatahajót néhány bomba eltalálta. Az orosz Jelentés Szeptember 22. délután. Niugati front: Semmi fontos jelenteni való nincs. A francia jelentés Szeptember 22., délután 3 óra. A Sommetól északra a németek ma reggel erős támadást indítottak a Le Piies és Rancourt között lévő új francia állások ellen. A zárótűz megállította a rohamozó hullámokat és kényszerítette a lövőárokba való visszatérésbe, előbb azonban nagy veszteséget okozott nekik. Az éjszaka egyébként mindenütt nyugodtan telt el. . Keleti hadsereg: A Struma-fronton a Doiran-tó vidékén a szokásos tüzérségi harc. A Vardar és a Gsezna között meghiúsult a Zborsko ellen intézett bolgár támadás. A szerbek folytatták előrenyomulásunkat a Bród folyó mentén és elérték Vrebeni vidékét. Száz fogoly maradt a kezünkön. Fiorinától északra ellenséges támadás gyalogságunk tüzelésében megtört. Csapataink az Armeák- tól északnyugatra terjedő egész területet megtisztították és rövid harc után előre nyomultak a Florinától Popliba vivő utat domináló magaslatokon. A további hadműveleteket az egész arcvonalon megakadályozta a köd.