Világ, 1918. június (9. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-01 / 129. szám
I n 1918. június 1. akarták ajánlani a mandátumot Popovics Sándor pénzügyminiszternek, de idejekorán megkapták az értesítést, hogy Popovics nem reflektál képviselőségre. VILÁG | A választójogi bizottság ülése Leszavazták a nők választójogát 10V hétig pihenő utánra folytatta a választójügáli bizottság ülését. A délelőtti ülés a kizárásiesetekkel s a nők választójogával foglalkozott. Akizárási esetekre vonatkozó szakaszt, amely azokat az eseteket sorolja fel, amkor azok, kiknek egyébként szavazati joguk volna, ezt a szavazati jogot elvesztik, elfogadta a bizottság. Minő jelentősége van e szakasznak az eredeti javaslat visszafejlesztése szempontjaiból, illusztrálja az a körülíény, hogy a most elfogadott szakasz megszövegezésében Balogh Jenő, a volt Tisza-kormány igazságüsi minisztere vett részt. E szakasz teljesena Tisza szellemiében született újjá. A délelőtti ülés másik eseménye volt a döntés a nők szavazati joga felett. A nők szavazati jogát tizenegy szavazattal tíz ellenében a bizottság elvileg is elvetette. Tiszaiék itt is győztek. Báró Kürthy Lajos, aki az ülésnek e részében elnökölt, minden érdemleges hozzászólás nélkül bocsátotta szavazás alá a kérdést. Úgy látszik, a nők szarterlati jogának ez a brüszk elintézése Tiszáéknak is kellemetlen. Erre mutat egyik esti munkapárti orgánum mosakodása is, amely megírta, hogy téves az a feltevés, mintha Stürthu elnöki lénye Tisza István intencióit követte volna. A Nőtisztviselők Országos Egyesületének mintegy hetven tagja arra a hírre, hogy a bizottság mai tárgyaik a nők szavazati jogát, a déli órákban a képviselőhöz elé vonult, hogy tüntessen a nők Választójoga mellett. A riasztó hír, hogy a nők választójogát leszavazták, Ivántar elterjedt a várakozó nőcsoportban és izgalmastul tárgyalták sérelmüket. A tüntető nők csak délután két órakor vonultak el megallanlkodva a képviselőtász elöl, amikor a szottság tagjai már eltávoztak. A délutáni ülésen a bizottság letárgyalta a32. §§-okat Majdnem minden egyes szakaszál felszólalt gróf Tisza István és módosításokat esetett elő, melyeket egytől-egyig el is fogat a bizottság. A tanácskozás tulajdonképpen im is állott egyébből, mint Tisza fölasó Talfesából utána szavazásból, úgy, amint Tisza akarta. 55—58. §§-ok fölött csak azért nem szavaztak mert Tisza kijelentette, hogy csak hiányos gyzetei vannak és nem készülhetett eléggé el. bizottság természetesen Tiszának ehhez a körméhez is hozzájárult.0. A hazát ujjból megmentették A választójogi bizottság ülését ma délelőtt 11 órakor nyitotta meg Beöthy László elnök, indjárt rátértek az Ujt. 8 tárgyalására, melyet az utolsó ülésen Töry Gusztáv igazsággyminiszter és Balogh Jenő együttesen szövegezek meg. Eszerint ki van zárva a választójogból, ki gondnokság alatt áll, az elmebeteg, aki csődöt áll, aki közsegélyben részesül, akinek gyereke fölött való atyai hatalmát a hatóság megintette, aki, vagy akinek házastársa bordélyletet tart, aki nyilvános helyen botrányt okozó öszegség miatt két éven belül öt koronát meghalő pénzbüntetésre legalább két ízben jogerőkl volt ítélve az utolsó büntetés kiállásától év alatt, akit bűntett, vagy szándékosan öltött vétség miatt szabadságvesztésre ítéltek,üntetés kiállásáig, akit nyereségvágyból elkövebüntett vagy vétség, felségsértés, hűtlenség,dás, csoport által elkövetett hatósági erőszak, alkotmány, a törvény, a hatóságok és hatósg) közegek elleni izgatás vagy kémkedés miiatt ígerősen szabadságvesztésre ítéltek ti büntetésállásától vagy az elévüléstől számítva vétség fejében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt, a közveszélyes munkakerülőkről szóló törly alapján szabadságvesztésre ítéltek, vagy hoázba utaltak, kihágás esetében öt év alatt, élt esetekben tíz év alatt, aki előzetes letartózásban, vizsgálati fogságban vagy feltételes szabságon van, akit politikai jogainak felfüggesésére ítéltek, az a közhivatalnok, tanító, lelkész egy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt , illetékes hatóság fegyelmi után hivatalveszsre ítélt, akire nézve bírói vagy más közhatóság etségtelenül megállapította, hogy háború idején ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fggvirrel vagy másképp támogatta, ellenséges csapatra csatlakozott vagy önként ellenséges területre vozott vagy háború idején az ellenséggel együttzését szóval vagy írásban, vagy írat, nyomirány, kén terjesztése által nyovánvalóan kifejezésre juttatta és végül, akit katonai (honvéd) bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélt. Balogh Jenő a tulajdon elleni izgatásra nézve megjegyzi, hogy igazoltnak tarthi a törvény meghozatala elöliéli réstekre is megfelelő intézkedés fölvételét, tekintettel egyes szociáldemokrata vezetőkre. A közhivatalnokokról szóló pontba kéri a „iMáft' s az Izgatásra vonatkozó pontba a „tettes* szó fölvételét. " Csizmazia Endre előadó azt ajánlja, hogy a Mi felekezet, tulajdon, házasság elleni vétségeket ne vegyék fel, maradjunk az eredeti javaslatnál. Nem igazolt, hogy egyes társadalmi osztályok, amelyeknek az iránya ezek ellen az intézmények ellen néha rangosabb kifejezésre talált, kizárassanak. Egyes esetekben mérséklést ajánl. Gróf Tisza István hozzájárul Balogh Jenő módosításához és nem fogadta el ez előadó módosításait, s de mentesítsük a nemzetiségi izgatókat. Nem túlságosan szigorú Balogh módosítása. Bakonyi Samu az előadó módosítását pártolja, a az eredeti szöveg eléggé megvédi a vitális érdekeket. Lehetőivé kell tenni a békés propagandát. Wekerte Sándor hozzájárul Balogh módosításaihoz. Balogh Jenő azt vitatja, hogy a szakasz nem gátolja a békés propagandát, csak az irredenta mozgalmakat teszi tehetetlenné. Kéri szói szakasz és módosításai elfogadását. A szakaszt és Balogh módosításait ezután elfogadjáik. A mezőgazdasági alkalmazottakra vonatkozó szakaszt többek hozzászólása után módosították, hogy az őstermelés körében és más köz- vagy magánszolgálatban állandó alkaaalmazottnak azt kell tekinteni, aki legfeljebb három munkaadónk az utolsó négyévi időtartamon belül — bár Megszakításokkal — legalább három éven át állott alkalmazásban. Kik szavaztak a nők választójoga ellen? A nők választójogáról szóló szakasz tárgyalásánál az elnök kérdést tett a bizottsághoz, valjon elvileg elfogadja-e a nők választójogát, vagy sem, mert ha nem, akkor nincs is helye semmiféle vitának. Ehhez a kérdéshez Bakonyi Samu és Palónál Géza szólott hozzá, majd az elnök szavazásra tette föl a kérdést. A nők választójoga ellen ezek szavaztak: Beöthy László, gróf Tisza István, báró Ghillány Imre, Hegedüs Kálmán, Pál Alfréd, Mátdy Samu, Almássy László, Desbordes Ernő, Vargha Gyula, Pólónál Géza és Kostyál Miklós, mellette pedig: Bizony Ákos, Vadász Linót, Ikledt Szabó János, Schifer Rezső, Kozma Andor, Bakonyi Samu, Csizmány Endre, Teresnky János, Rakovszky Iván és Balogh Jenő. Tizenegy szavazattal tíz ellenében tehát elvetették a javaslatnak a nők választójogára vonatkozó részét. A részletes tárgyalás további során Pál Alfréd azt indítványozza, hogy a főpolgármesterek, főispánok, alispánok, polgármesterek ne legyenek kizárva a képviselőkké választhatók közül. Teleszky János azt indítványozza, hogy a rendezett tanácsú városok polgármesterei ne tehessenek saját városukban megválaszthatók. Gróf Tisza István hozzájárul Pál Alfréd és Teleszky indítványaihoz. Palónyi Géza ezzel szemben az eredeti javaslat mellett foglal állást. A bizottság délután két órakor a tárgyalás folytatását délután öt órára halasztotta. A délutáni ülés járó Kürthy Lajos elnök dlután 9 órakor megnyitja az ülést. A régi 33. 8 észrevétel nélkül elfogadják. A 31. §-t rövid vita után változatlanul elfogadják. A 33. §-hoz, amely a szavazókörökről intézkedik, gróf Tisza István szólal föl és azt javasolta, hogy az egy szavazókörhöz tartozó választók száma a 2000-et meg nem haladhatja. Aggályai vannak a törvényes záróra kérdésében is. Bizony Ákos indítványozza, hogy az egy szavazókörhöz tartozó választók .száma 1000-re szállittassák le. . . Gróf Tisza István szerint ennek gyakorlati akadálya van, mert nem tudunk kellő számú küldöttségeket összeállítani, annál kevésülbé, mert egy választókerületnek átlag körülbelül 8000 választója lesz, de Miét ennél nagyobb is. Ennek a vitát bezárja és a szavazásnál a bizottság gróf Tisza István módosítását fogadja el. Bizony Ákos módosítását mellőzi. Tisza István elfogadott módosítása ugy attól, hogy a harmadik bekezdés után, mint negyedik vétessék. Az egy szavazókörhöz tartozó választók száma a 2000-et meg nem hutád,hátra. Ezzel a bizottság változatlan elfogadja a 36. és 37. 8-t. . A 38. 8-nál felszólal gróf Tisza István. Szerinte meg kell kímélni a bíróságokat a politikai küzdelemtől. Javaisolja, hogy az első bekezdésnél, csak első mondata manatson még, a többi rész, mely a birói tagra vonatkozik, hagyassák el Almássy László elfogadja, gróf Tisza István indítványát. Bakonyi Samu szerint a bírói közreműködés a legfontosabb garancia. Ezt követelte 1912-ben a szövetkezeti ellenzék is. Az eredeti szövegezés mellett foglalt állást. Barus Aurél osztozik, Tisza István méretével a bírói közreműködést illetőleg. Bizony Ákos csatlakozik Bakonyi fejtegetéseihez, mert ő is nagy garanciát lát a bírói személy részvételében a választásieljárásban. Rakovszky Iván azt hiszi, hogy maga a kiindulás nem egészen szabatos ebben a kérdésben. Nem szeretné a bírói kar kiküldését, mert ennek kihatása volna a választási eljárásra is. Elnök a vitát bezárja. A bizottság a 38. §-t gróf Tisza István módosításával fogadja el. Rakovszky Iván a 39. §-hoz stiláris módolást ajánl. A bizottság a 39. §-t ezzel a módosítással elfogadja. A 40. § tárgyalásánál gróf Tisza István indítványozza, hogy a központi választmány működési ideje az eddigi három esztendő maradjon, mert semmiféle indokot nem lát arra nézve, hogy ez évről-évre történjék, mert ez szerinte csak kiélezné a pártszempontok érvényesítését. A bizottság a 40. §-t gróf Tisza István módosításával fogadja el. A 41. §-nál gróf Tisza István azt indítványozza, hogy akik már tagjai voltak a központi választmánymak, ne tegyék le újból az esküt. Rakovszky Iván és Wekerle Sándor miniszterelnök felvilágosítása után a bizottság a 41. §-t gróf Tisza István és Rabinszky Iván módosításával fogadja el. A 42. és 43. §-okat észrevétel nélkül elfogadják. A 44. § tárgyalásánál gróf Tisza István azt az indíítványt terjeszti elő, hogy a központi választmány tagjai közül csak azok törölhetők, akik egy féléven át egy ülésen sem jelentek meg. Bakonyi Samu ezzel szemben a javaslatban foglalt rendelkezések fenntartását kívánja. Báró Cshillány Imre és Pál Alfréd rövid felszólalása után Bizony Ákos elfogadja gróf Tisza István módosítását. A bizottság a 45. §-t grófTisza István módosításával fogadja el. A 46. §-t észrevétel nélkül fogadják el. A 47. § is elfogadtatik, de a pénzbírságokra vonatkozó rész gróf Tisza István indítványára egyelőre függőben marad. Az összeíró-küldöttségek következik az összeíró-küldöttségről szóló 48. §. tárgyalása. Gróf Tisza István, kéri, hogy állítsák helyre a mai törvénynek azt a rendelkezését, amely szerinnt a bizottság nagyobb gyártelepeknél a helyszínre kimehet. Nagyon sok munkás lesz, akinél az írásolvasás kérdéséről meg kell győződni. Sokkal inkább biztosítjuk így a helyes összeírást. Indítványom, hogy oly ipartelepeknél, melyek a választói életkorban legalább 100 férfimunkást rendszeresen foglalkoztatnak, a központi választmány az összeíóküldöttséget a helyszínen való eljárásra utasíthatja. Rakovszky Iván javasolja, hogy a küldöttsége legalább minden nagyközségben és körelgyzői székhelyen megjelenjék. A bizottság a 48. §-t gróf Tisza István és Rakovszky Iván módosításaival fogadja el. A 49. § tárgyalásánál gróf Tisza István két javaslatot terjeszt elő. Az egyik az, hogy a község vagy körjegyző saját községére vagy körére vonatkozólag hivatalból tagja tegyen az összeíró küldösségnak. Másik indítványa az, hogy ne tegyék kötelezővé a választás elfogadását A bizottság gróf Tisza István módosításával fogadja el ezt a szakaszt, úgy hogy a szakasz bekezdése teljesen elmarad. Vargha Gyula megállapítja, hogy ezek szerint elmarad a tanítóknak fegyemi felelősség terhe mellett való tagságuk is. Következik az 50. § tárgyalása, amit lényegtelen Stiláris módosítással elfogadtak. A választók névjegyzéke következik a hatodik fejezet. A választók névjegyzéke. L. Általános rendelkezések. (Régi 51. §.) Gróf Tisza István azt a kérelmet terjeszti elő, hogy a hetedik fejezetnek első részét tárgyalják le, mert az összeírás előkészítése című második résznél oly módosításokat óhajtottak proponálni, amelyeket egyszeri hallásra hatós volna tárgyalni. A bizottság ezt a javaslatot elfogadja. Következik az 51. § tárgyalása, amely így szól: „A választók névjegyekét szavazókörök szerint, ha pedig a szavazókör több községből áll, községek szerint kell szerkeszteni. A névjegyzékeknek tartalmaznia kell a választó családi és utónevét, születésének helyét és évét, állását (foglalkozását), lakó Számból