Világ, 1919. október (10. évfolyam, 96-122. szám)
1919-10-09 / 103. szám
2 1919. október 27. VILÁG hogy ha harcot indít, erre harc lesz a válasz. A jelenlegi politikai helyzetből való kibontakozást mindenesetre sürgőssé teszi a román hadsereg esetleges kivonulása Budapestről. Ez a meggondolás arra késztette a liberális pártokat, hogy a harc felvétele előtt még egyszer megpróbálják Friedrichet jobb belátásra bírni. Ezt az újabb tapogatódzást nagyon fontosnak tartják még azért is, mert a liberálisok ezáltal bebizonyíthatják, hogy határozott harckészségük ellenére is mindent megkíséreltek a békés megegyezésérdekében. Friedrichék ellenkező beállításával szemben meg vannak győződve arról, hogy ma a kormányban való részvétel nem dicsőséget, hanem a legsúlyosabb felelősséget jelenti. A koalíciós kabinet megalakítása azonban az entente kívánsága. Ennek a kívánságnak az ország érdekében eleget kell tenni. A békeszerződésért az ország minden rétegének vállalni kell a felelősséget. Tudtára akarják adni Friedrichnek, hogy ők hajlandók erre. H ha azután újból nehézségek gördülnek a kibontakozás elé, akkor jön majd a belpolitikai harc az ország érdekében, az entente kívánságainak a teljesítéséért. Értesüléseink szerint ezekkel a tervekkel függ össze az a tanácskozás, amelyen Friedrich, Jázsonyi és Várjassy Lajos vettek részt szerdán este. E tárgyalás folyamán Vázsonyi a fennti szempontok figyelembevételével megvilágította a helyzetet Friedrich előtt. Itt azután kifejtette azt is, hogy a mai helyzetben a koalíciós kabinet megalakítása túlnő a külpolitikai szükségesség keretein. A politikai élettől független tényezők is parancsolóan követelik a megegyezést. Kérte Friedrichet,Hogy nyújtson garanciákat egy pártatlan nemzeti hadsereg felállítására, amely nékül a rend és a béke helyreállítása lehetetlen. _ , ■ '•■■H^ A liberális pártoknak, elsősorban a nemzeti demokrata pártnak az a terve, hogyha Friedrich újból elutasító magtartást tanúsítana, akkor a békeszerződésért minden felelősséget a kormányt támogató pártokra hárítana. A liberális pártok ez esetben a választásokon se vennének részt, ha egyáltalán módjában volna Friedrichnek a választásokat elrendelni. Ettől függetlenül, amint már,ma is említettük, demonstrációs gyűléseken hangot adnának az ország valódi akaratának." A Lovászy-párt és a Magyar polgári párt között a fúziós tárgyalások a mai nap folyamán odáig fejlődtek, hogy sikerült mindenlég fennforgó nehézséget eliminálni. A két párt egyesülése valószínűleg még ezen a héten megtörténik. A közös programra, amely a tárgyalások során kialakult, kapcsolatban vanaz államtanács felállításának tervével. * -Szakadás a berlini független, szocialisták és kommunisták között- Berlinből jelentik. A nagyberlini munkástanács tegnapi ülésén a független szociáldemokraták és a kommunisták között komály konfliktus keletkezett abban a kérdésben, várjon a szakszervezetteket a kommunizmus értelmében vett forradalmi■ harci szervezetekké alakítsák-e át, vagy hogy azok a jövő gazdasági alakulás szervei gyanánt maradjanak-e meg.A függetlenek indítványának elfogadása után, amely a kommunisták kívánságainak nem felelt meg, ezek kivonultak a teremből ellentmondások közepette, miután képviselőjük kijelentette, hogy a függetlenek és kommunisták között feltétlenül szakításnak kell bekövetkeznibie, ha ezt a határozatot nem hatálytalanítják. Bérlőiből jelentik: A független szocialisták és a kommunisták között szakadásra került a dolog. A végső okot a szakszervezetekről való vita szolgáltatta, amely tegnap folyt le a vörös munkástanács egyik gyűlésén. A kommunisták a szakszervezetek felrobbantását követelték, míg a függetlenek pedig ragaszkodtak a szakszervezetekhez és azokat csak befolyásuk alá akarták juttatni. A kommunisták erre kijelentették, hogy további együttműködés nem lehetséges és eltávoztak a teremből.. Lamel valóra vált a szakadás, amelyet a függetlenek többsége már fész óhajtott, mert a pártot a kommunistákkal való együttműködés a radikális munkásság körében is kompromittálta. Feltűnő jelenség, hogy a történelem során azok az államférfiak tűntek ki a legjobban, akiknek lelke a legjobban egybehangzott koruk lelkével. Domonin, Szónokok könyve ,melő’felől erős hullaszag árad.Elhantolatlan tetemek világtalan szemekkel merednek az égnek. Május kilencedikén pajkosan táncol a Tisza, éjszakára ő is a házak aljába húzódott. .Vörös patrullok kemény ökle veri a kapukat. — Ásóra, kapára — ordítozzak rekedten. Csapzott hajú, hálóinges férfiak rohannak a híd felé. Vörös katonák követik őket. A halvány éjszakában az állomás mögött fölállított ágyuk villanása megszínesíti a horizontot. Az erekben őrültül lohol a vér, az arcokon újra ott láncol a félelem. Ügyvédek, bírák, orvosok, iparosok gátat emelnek a tajtékozó rém elé. Bozóky, volt függetlenségi képviselő hosszú szakadat megsimítja a hullámok játéka. Hajnalra megrogynak az inak, a tenyereken nagy vízhólyagok támadnak. Nincs pihenő, a fegyveres őrök, akik a munkát vezetik, durván rászólnak az ellankadókra. Bent a városban gyűröttarcú asszonyokra, síró gyerekekre talál a reggel, akik átreszkették az éjszakát. Az egyik dolgozó csoportban valaki félhangosan súgja a társának: — Ezt a vörösöknek köszönhetjük. Csapnál elszakították a védőgátat. Amerre a szem ellát, mindenütt haragoskékké változott a lágy zöld szín, víz, víz mindenfelé. Délre új csoport jön. Ennek sikerül megállítani a városban betolakodni akaró árt. Május tíz, tizenegy, tizenkettő nagyon izgalmas napok. Tizenötre lassan visszábbtáncol a Tisza. Ezután az örök remegések ideje következik. A direktórium, magasabb szempontokra hivatkozva, s nem ad utazási igazolványt. A lakosság kilencven százaléka pincékbe hurcolkodik. Minden nap újabb hullák éktelenkednek az utcákon. . Júniusban nagyon fogytán van a kenyér. A tulsópartról nem hozhatnak át semmit sem. Innen a Tiszán, a pestiek batyuznak minden élelmiszert össze. Egypár csöndes, nap.. Azután újra tombol a pánik, csöndesen suttogják. — A vörösök nagy támadásra készülnek. A házak mögé, a terekre nehéz ágyukat huzafoltak. A nagy templom, meg avártemplom tornyába tüzérségi megfigyelők kapaszkodnak föl. A város kellős közepén két harminc és feles rejtőzik rosszul. Francia repülők keringnek toronymagasságban. A nagy csata készül a térképen«.« Augusztus harmadikén újra csönd. A házak tetejéről lehulló cserépdarabokat takarítják össze. A hullákat már régen beföldelték. Este sötét van, a villanytelep nem működik, most javítják. A vármegyeházára újra felszállott a páva. A cigány városban, meg amunkástelepen sem reszketnek. A román katonai parancsnokság szigora megakadályoz minden egyéni akciót. A piactéren sároskerekű parasztszekerek állnak. A város élelmezésére búzát hoztak. A Szapáry-úton ünneplő ruhás emberek sétálnak, az asszonyok régi, divatját múlta ruhákban díszelegnek. A zsinagógából fájdalmas imádságok verődnek. A papot nem engedik prédikálni, mert a kommün alatt nem tetsző beszédet tartott. A művésztelep nagyon szomorú, a Vidovszky műtermében két rossz papírdarab van a földön, a tetején egy lyuk nyílik. Zomborynál semmit sem látok, csak kitörött ablakokat, Kléh Jánosnak a neve ott tetszeleg az ajtó fölött. A vári templom csonkán mered az égnek, a bejárata előtt egy széjjelvert pénzszekrény pusztul tovább. — Most menjünk a temetőbe — mondja a vezetőm. — A kivégzetteket már exhumálták. Mindem, kit felismerjek. Nem akarok odamenni, nem szeretek temetőbe járni, öt óra, harminc perc múlva indul a kolozsvári, még elérem. A Sefcsik-ház előtt megyünk és úgy hajlik, mintha bent egy mélyen fekvő szobában zongoráznának. Az Üstreieher-ház előjét mélyen a földre szegzem tekintetem. A vértócsát keresem. Már nincs semmi nyoma. — Még sok idő van a vonatindulásig — mondja a vezetőm. i - ■ -- . , Bemegyek a Batthyány utcába búcsuzkilni. Egy sápadt, finomarcú lány egy szűk, kis szalonba vezet. Diskurálunk. Nemsokára két sűrűn lefátyolozott nő jön, gyászruha van mind a kettőn. Nem értem a nevüket. Az idősebb folyton síróhangon beszél. Nem kérdezem tőle, milyen csapás érte. Mikor elmennek, a sápadt lány lassan, fájdalmas hangon mondja: — Ez Cunsíné, ennek is kivégezték az urát. Arról az utcán volt vörös katonák jönnek velem szembe. Borotválatlanok, erős fedezet kíséri őket. Csúnya, szomorú város Szolnok, mintha a halottak visszajáró árnya ülne a mellén, szaggatóban, fáradtan lélegzik. Öreg este lesz, mire elindul a vonat. Tíz óra felé az esti Pest fényes szemei tarkítják a sötétség ruháját. A régi képviselőház összehívásának a terve még mindig kísért bizonyos politikai körökben. A képviselőház felébresztése mellett és ellen különböző érveket vonultatnakfel. Ebbe a vitába ma beleszólt gróf Andrássy Gyula is, aki az „Új Nemzedékiben kijelentette, hogy egyáltalán nem helyesli ezt a tervet. * . . . A helyzet teljes képéhez hozzátartozik még a Havas-ügynökségnek az a távirati jelentése, amely, szerint az entente nem tárgyal a Friedrich-kormánynyal. Lapzárta előtt arról értesülünk, hogy az esti órákban polgári politikusok felkeresték József főherceget és arra kérték, hogy a gyors kibontakozás érdekében érvényesítse befolyását Friedrichnél és hasson oda, hogy a koalíciós kabinet minél előbb megalakuljon. Csütörtök A kurlandi affér A legfőbb tanács nem tartja elegendőnek a németek ígéreteit — Foch tábornagy megbízatása . A német csapatok megkezdték a kivonulást Berni távirati jelentés szerint a legfelsőbb tannács kedden reggel ülést tartott és tudomásul vette a német kormány válaszát az ententenak a balti tartományok kiürítéséről szóló jegyzékre. A tanács nem tartja elegendőnek a németek ígéreteit, mert ellentétben vannak az ententehoz érkezett jelenté-sekkel. Foch tábornagy, aki jelen volt az ülésen, megbízást kapott, hogy szerdára dolgozza ki a németeknek küldendő választ. Már a meghatalmazá, sokijt is kiállították arra az esetre, ha Németország ■nem teljesítené az entente követelését. A kilátásba helyezett intézkedéseket azonnal végrehajttatja az entente, elsősorban, pedig megszünteti Németországnak élelmiszerrel való, ellátását. Hazatérnek a német csapatok Berlin, október 7. A kormánynak a balti tartományokban levő német csapatokhoz intézett felhívása nem maradt eredménytelen. A csapatszállítmányok állandóan özönlenek vissza Németországba. Még vannak ingadozó csapatok is, remélhető azonban, hogy a vezéreknek sikerülni fog ezeket is meggyőzni hazatérésük szükségességéről és arról, hogy amúgy is lehetetlen lenne a balti tartományokban maradniuk. Sebastopol, október 7. Oskovból elmenekült emberek közlése szerint a németek már megkezdték a város kiürítését. Voronezsból jelentik, hogy a városért folytatott harcokban a szovjet hadseregnek 13.000 embere került fogságba. " Akik nem hagyják el a frontot ! Mittau, október 6. A Kurlandban levő német csapatok tegnap kiáltványt bocsátottak ki, amely, szerint lelkiismeretük parancsára a kormány rendeletével szemben is továbbra is kitartanak a bolsevista fronton, hogy a haza határait megvédjék attól a kimondhatatlan nyomorúságtól, amit a bolsevista hordáknak betörése jelentene a német népre. (Ehhez a SWolff-ügynökség a következő megjegyzést fűzi: A balti szabad,csapatnak ezt a kiáltványát még a kormánynak nyilatkozata és a birodalmi hadügyminiszternek is balti tartományok kiürítésére vonatkozó utolsó döntő parancsa előtt bocsátották ki. Meg kell még várni, várjon a lőszerszállításnak, élelmezésnek és zsoldfizetésnek teljes megszüntetése nem fogja-e megváltoztatni a német csapatok felfogását. Ha még északkeletről katonailag jelentkező bolsevista veszedelem fenyegeti Németországot, akkor a birodalom határain kell kivédeni is nem idegen földön, ahol a német, szabad csapatokat ellenségnek tekintik. De még a bolsevista csapatok feltartóztatásánál is nagyobb kötelesség a blokád újbóli elrendelésének megakadályozása és ez a blokád halálos biztonsággal bekövetkezik, ha a német szabadcsapatok a német kormány parancsának nem engedelmeskednek.) 3?