Világ, 1920. június (11. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-03 / 132. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal VT., Andrássy út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 280 tUn.ana, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. A .VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szára ára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 1 korona. VgiVP ^p&i/rrn SESa . . . Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J, Gyfifi és Nagy Jaulus és Tsa.Tencser Gyrj. KV egyi lajos, Klein Simon és Tsa, Leopold Gyula, Xeopold Cornél, Schwart József, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernét hird. irodákban, Bécsbem Hausenstein és Vogler, M. Lukes Naebi, Rudolf Mosse, Berlinben Rudolf Heiban, Berlin NW.unter den Sdaden 40/4 la XL évfolyam Budapest, 1920 CSÜTÖRTÖK június 3* 132-ik szám Itt a cenzusa egy közleményünket nem engedélyezte Athénben ostromállapotot hirdettek (A Világ bécsi tudósítóitól) Athéni jelentések szerint Venizetosz miniszterelnök felhatalmazást kért a kaptárától az ostromállapot kihirdetésére, azzal a megokolással, hogy csupán így lehet kikerülni a vérontást, amely egyébként feltétlenül bekövetkeznék az ellenzék taktikája gyanánt. Az ostromállapot kihirdetése még a holnapi nap folyamán megtörténik. Venizelosi kijelentése szerint az ellenzék Konstantin király visszahívását tűzte ki céljává és a hadsereg egy részének segítségével akarja megvalósítani tervét. .. A görög foradalmi mozgalmak miatt már néhány hét előtt számos elfogatás történt a görög tisztikar soraiban. Venizelosz volt mindig a görög megaléidénak, a nagygörög imperializmusnak legszélsőségesebb képviselője. A Törökországgal szemben megszabott békefeltételek tudvalevőleg meghozták, legalább papiroson, Venixelosz törekvéseinek teljes érvényesülését, aminek fejében. Venizelosz százezer görög katonát ígért a görög békeszerződés végrehajtására. Ezért fordultak most Mustafa Kernel pasa főerői Trácia felé, és az ententelapok jelentése szerint hetvenezer török katona közeledik a görög határhoz. Új háborút jelentene, és ellenséges viszonyt a szomszédok nagy részével Venizelosz politikája, és ez magyarázza meg az ellenzék hevességét, hiszen a választási erőszak és az ellenzéki politikusok tömeges elfogatása következében .Venizelosz többsége nem igen vallhatja magát a népakarat letéteményesének. A krízis hétről-hétre kiéleződött Görögországban és Sándor király éppen most érkezett Párisba, ami látszólag igazolja azokat a híreket, amelyek szerint Sándor akarata ellenére foglalta el apja eltávolítása után a görög trónt, és szívesen visszaadná a hatalmat. Curzon angol külügyi államtitkár volt a legfőbb támasza Anglia újabban követett keleti politikájának, amely az angol impérium nagyarányú, kiszélesítésére törekedett, és az egyik bástya szerepét Görögországnak szánta. Ha most hiteleseknek bizonyulnak a lord Curzon lemondásáról érkezett hírek, akkor valószínű, hogy Görögországban nem késhetik Venizelosz bukása, akár békés után, akár forradalom által, hiszen Curzon lemondása az angol keleti politika teljes átorientálását jelentené. Franciaoulag tiltakozik az angol-orosz tárgyalások ellen Tegnap találkozott először Lloyd George Krassin orosz népbizissal a külügyi hivatalban. A találkozásnakegyelőre csak udvariassági jellege volt. A beszélgetésben részt vett Lord Curzon külügyi államtitkár is. Franciaország tegnap formaszerűen tiltakozott a Lloyd George és Krassin között megindult tárgyalások ellen. Combon francia nagykövet megjelent a Downing streeten és kijelentette, hogy Franciaország az Oroszországgal szemben követett angol politikát nem fogja jóváhagyni, sőt kínosan érinti ez a politika. A francia tiltakozásnak nem csupán általános politúfón^kai^vaMafcEmniS|n]^jna£^j^^ag^^57kepszisse^ nyilatkozott az orosz kivitel lehetőségeiről, és így, ha Lloyd George csakugyan ígéretet tett Oroszország gazdasági segélyezésére és elsősorban mozdonyok szállítására, akkor ezt csak a Krassin által felajánlott aranyfizetés ellenében történhetnek. Az orosz birodalmi bank ötödfél milliárdos aranykészletéből harmadfél milliárd még mindig az orosz kormány birtokában van és ez szolgálhatna a fizetés alapjául. Csakhogy Franciaország a háború előtt huszonnyolc milliárd kölcsönt és a háború alatt csaknem ugyanannyi újabb hitelt adott Oroszországnak és elsősorban a saját költségei fedezete gyanánt tekintik az orosz aranyfedezetet. Vszinségis áremeléseit özöne A főváros közgyűlést pótló tanácsa ma délután dr. Sipőczirenő kormánybiztos elnöklésével ülést tartott, amsrmelyen a tanács tagjai a soronlevő áremelésekről referáltak és a közgyűlés-pótló tanácsülés ezeket az áremeléseket vita nélkül el is fogadta. Konstatálhatjuk, hogy az ülés rövid egy órán belül mintegy háromszázhúszmillió korona újabb terhet rótt a főváros közönségére. Felemelték a tan- díjat, nyolc koronára emelték a fogaskerekű vasút viteldíját, felemelték a kővágóhidi hajtódijakat, 1 hűtődijakat, 50 fillérről 2 koronára emelték a vizidijat, 20 koronáról 51 korona 66 fillérre emelték a városi kórházak napi ápolási díját, egy koronáról 2 koronára emelték a gáz köbméterének árát és 35 fillérről 60 fillérre emelték a világítóáram hektowattjának az árát. Csupor József tanácsnok akórházak ápolási díjának felemelésével kapcsolatban bejelentette, hogy tíz év előtt a városi kórházak összes rezsiköltsége évi négymillió korona volt, tavaly már negyvenkétmillió korona és idén pedig 127 millió. A vízdíjegneléssel kapcsolatban Bódy Tivadar polgármester szóvá tette, hogy a város magasabb fekvésű részeiben nincs víz. Kérdi, hogy mi ennek az oka? Városy és Buzáth János tanácsnokok ismertették a vízhiány okát és megjósolták, hogy ha a kánikula ilyen tempóban fejlődik, akkor augusztusban és szeptemberben vizinség lesz Budapesten. Hogy a vizinség már most nem következett be, annak köszönhetjük, hogy a Duna vízállása meglehetősen magas. Mert ha a Duna vízállása alacsonyabb lenne, akkor már most is csak reggel és akkor is csak egy órán át adna a vízvezeték vizet. Azonban a város egyik-másik vidékén a harmadik és negyedik emeleten már most sem ereszt vizet a vízvezetéki csap. A polgármester figyelmeztette a tanácsot, hogy a polgárságot sürgősen figyelmeztetni kellene a várható veszedelemre és fel kellene hívni a legmesszebbmenő takarékoskodásra. Buzáth tanácsnok megjegyezte, hogy Budapesten hihetetlen vízpazarlás folyik. Nem elég, hogy a publikumnak nincs érzéke a vízzel való takarékoskodás iránt, de baj az is, hogy a házivezetékek ötven százaléka rossz és ezeken a rossz vezetékeken nappal és éjjel egyaránt rengeteg mennyiségű víz folyik el haszontalanul. Nagy baj az is, hogy a háztulajdonosokat, akik már a háború egész ideje alatt nem javíttatták a vezetékeket, most nem igen lehet szorítani a reparatúrára, mert hiányzik az anyag. De hiányzik az anyag ahhoz is, amire a vízművek kibővítésével járó épikezési munkálatoknak lenne szükségük.Mint érdekességet említjük meg, hogy Sipőcz kormánybiztos megnyitójában — mint mondta — örömhírt jelent be, tudnillik, hogy a nemzetgyűlés elfogadta a fővárosi választásokra vonatkozó törvényjavaslatot. A tanács nem túlságos lelkesedéssel vette tudomásul az örömhírt. „Schröder szenátor kalandja (A Világ bepofostudósítójától.) Sok szó esik most arról a küj£«4fSl£alandról, amelyen a Schröder szenátor nevü__ jMffSszgőzös esett át. Április huszonegyedikén in(Wfr’él a halászgőzös Kuxhavenből. Este tíz órakor, mikor a nyílt tengerre ért ki a kis gőzös, Ewald kapitány egyszerre három ismeretlen utassal és két, odáig nem látott matrózzal találta szemben magát, akik a hajó egyik matrózának vezetésével fegyveresen kajütjébe kísérték, és reázárták a kajüt ajtaját. Nemsokára a kajütba érkezett a hajó egyetlen utasa, az első kormányos és egy gépész, úgy, hogy az elfogott kapitánynak legalább volt társasága. A másik kormányost fegyveresen kényszerítették arra, hogy az ismeretlen vendégektől kívánt irányban vezesse a hajót: a kis legénység a kényszer alatt engedelmeskedett a parancsoknak, amelyek úgy szólottak, hogy a halászgőzösnek Oroszországban, a Murman-parton kell kikötnie. Amint utóbb kiderült, a hajón az orosz kormánynak egy delegátusa. Utazott három német kommunista társaságában, és a halászgőzös egyik matrózának segítségével szerezték meg maguknak ezt az utazási alkalmat. Kilenc napos út után érkezett meg a gőzös a Murman-partra, ahol a négy foglyot orosz katonák vették őrizet alá. Három nappal utóbb felmehetett a négy fogoly a fedélzetre holmiaiért és május negyedikén azután elszállították őket Oroszország belsejébe. A hajó legénységének továbbra is szolgálatot kellett teljesítenie, vörös zászló alatt és a matrózok azt színlelték, hogy kommunista érzésűek, mert azt remélték, hogy így könnyeben sikerül megszökniök. Május tizennegyedikén hajnalban csakugyan sikerült útnak indítani a halászgőzöst, és három nappal utóbb már jelentkeztek Tromsőben, a német konzulnál, ahol előadták a történteket. A német kormány természetesen azonnal érdeklődött a foglyok sorsa iránt, de idáig semmiféle felvilágosítást sem kapott. A legfeketébb péntek Holnapra gyászba borul^cr^magyar égbolt és elítélt a zene, elfullad a ,maffminden magyar ajkon. Holnap megállnak sjarrfetenük az országban a vona- tok és mefiáDasszivünk üteme a gyásznak komor ünnepén. Holnap azt várja minden fia ennek a földnek, hogy meghasadnak az ég kárpitjai és meg-, rendül a föld, az elrabolt magyar föld, az orgazdák lába alatt. Valami csodát várunk, valami hatalmas igazságtevést, mely az utolsó pillanatban meg-, •hiusítja a szörnyű bűnt, amit földalatti hatalmak szőttek ellenünk és az egész emberiség ellen . • Holnap a Trianon-palotában megsercen a toll egy papírdarabon s ezzel befejeződik az, ami elől, úgy látszik, nem lehetett menekülni. Mily apró cselekedet, milyen elenyésző mozzanat a világfelforgató válságokhoz képest, amiben hatodik esztendeje átmegyünk! És milyen nevetségesen kicsiny, milyen, semmitmondó ez a gesztus ott messze a Trianonpalotában ahhoz a monumentális, milliók szíveiből induló megmozduláshoz képest, amely holnap, a magyar nép igazi vágyát, hitét, akaratát fogja hirdetni a világnak! A gyász ünnepén holnap néma hódolattal felvonul az ország népe Petőfi és Vörösmarty szobra, Kossuth és a budavári honvédek emlékműve elé, hogy fogadalmat tegyen nekik, a magyar szellem legnagyobb hordozóinak, a magyar igazság örök reprezentánsainak arról, amit nem másíthat meg soha hatalmi szó, erőszak, kegyetlen és elborult agyú cézárok ítélkezése, rendíthetetlen hitünkről és akaratunkról, hogy ennek az országnak épségéről, egységéről nem mondunk le soha. Ez lesz az igazi pecsét, amit mi, Magyarország népe, ráülünk a békeszerződés papirosára. Valóban mindegy már, hogyan vezeti a jelenleg még megföllebbezhetlen erőszak az aláírók kezét. Hiszen nem mi, magyarok mondottuk először, hogy „népeket nem lehet sakkfigurák módjára tologatni ide-oda!". Mi nem fogadtunk el és nem írtunk alá semmit! Párisban sercenhet a toll, a papiros türelmes, nincs szive, mely megdobbanjon, nincs lelke, mely fellobbanjon, nincs értelme és erkölcse, mely fölismerje az igazságtalanságot és felinduljon ellene. De Magyarország népe nem élettelen hulla, mely némán tűrje a megrugdosást és érzéketlenül heverjen a porban a győztesek lábai előtt. Amíg élünk, nem hal el ajkunkon atiltakozás és nem pusztul ki lelkünkből a törhetetlen hit, hogy elegfeketébb péntek után eljön még a húsvéti hajnal, amikor feltámadunk! Rapnak gabonát a magántisztviselők s jzmireások is ! Megirtj^a^hogy a kisgazdapárt tegnap esti érteseeelef6n a termésrendelet ügyében teljes elvi megállapodás jött létre. A részletkérdések megbeszélésére pedig egy tizes bizottságot küldöttek ki, amely nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter elnöklésével ma délelőtt ült össze a közélelmezési minisztériumban. Ez az értekezlet azután a két ellentétes álláspont összeegyeztetésével abban állapodot meg, hogy nemcsak a közalkalmazottakat, hanem a többi közellátásban részesülőket is az államnak kell gabonával ellátni. Azonban két kategóriát állítottak fel. Az első kategóriába tartoznak a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a hadsereg, azonkívül a munkaképtelen hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, közintézmények, kórházak és a jótékony intézmények, amelyek a közélelmezési minisztérium kimutatása szerint szükséges teljes fejkvótát meg fogják kapni. A második kategóriába kerültek a gazdasági és iparitelepeken lévő közellátásra szorulók, ide tartoznak a magántisztviselők és a munkások is. Ezeknek csak nyolc kilogramm gabona havi fejkvóta számára hajlandók a gazdák gabonát beszolgáltatni. Ez körülbelül a fele annak, amit a közalkalmazottak és a köztisztviselők fogak kapni. Minden további gabonamennyiségre nézve az értekezlet a szabadforgalom visszaállítását kívánja. A kormány a beszolgáltatott gabonáért körülbelül hatszáz koronát fog fizetni a gazdáknak, amire Gaál Gaszton szerint a gazdák holdanként hat-nyolc méter mázsa termés mellett ráfizetnek. Az export-monopólium kérdésével az értekezlet nem foglalkozom, mert e pillanatban még az sem biztos, hogy marad-e egyáltalán a belföldi szükségletek ellátása után fölösleg.