Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-01 / 207. szám

Szerda VILÁG 1920. szeptember 1. 8 Tizenkilenc napja koplal a conkt lordmayor» .inffus­ztus tizenkettedikén tartóztatták le Mac Sutiney-t, a corki polgármestert, akinek az volt a bűne, hogy a corki városházán adott helyet a shmfeni bizottságok tanácskozásainak. A lord­­mayor nyomban megkezdte az éhségsztrájkot és négy napi hati után lépett a hadbíróság elé. Ez hivatalos Hatalommal történt visszaélés címén kel­­eszteridei börtönre­­Hete Mac Swiney-t, aki meg­­hallgatta az ítéletet és folytatta a böjtöt. Néhány hódísz" helyi esemény volt a corki­­ polgármester éhségsztrájkja, azután országos­ eseménynye lett az Ír szigeten, most pedig már napok óta izgalom­ban tartja az egész angol köz­véleményt. Minden­nap­­ megjelennek az orvosi bulletinek, amelyek meglepően sokáig azt jelentették, hogy a corki polgármester még elég friss és öntudatának teljes birtokában van. Sőt az éhségsztrájk tizennyolca­dik napját is még többnyire tiszta eszmélettel töl­tötte el Mac Swiney, akit felesége minden nap rpográfiáigat a bristoni fogházban. A polgármesterné nyilatkozatai természetesen mindennap megjelen­nek az angol lapokban és a világsajtóban. Eleinte optimista volt Mac Swineyne és azt remélte, hogy az angol kormány meghátrál és szabadlábra he­lyezi a lordmayort. Azután elvesztette optimizmu­sát,­ de nem vesztette el bátorságát a corki polgár­­mester felesége, és azt hangoztatja, hogy az ir­igy csak a hősök áldozatai által győzhet. Az angol minisztertanács ismételten foglalkozott a corki pol­gármester éhségsztrájkjával, annál is­ inkább, mert az angol lapok szinte egyöntetűen követelik Mac Stiine's haladéktalan szabadonbocsátását. Egyrészt A véue Freie Presse tudósítója jelenti: Belfastban sok asszony és gyermek­ van, akik állandóan hozzák a zajt és sok házat elpusztított. A rendőrök és a ka­tonáik ez­ a kísérlet azonban eredménytélen■ maradt. .A katonák körülbelül ötvenen megsebesültek, Az egyik városrész amikor katonák vonultak végig a városon, páncélos Az írországi küzdelmeknek három-négy, frontjuk is van. A sinnjeinek pucrilla­-harcot vívnak az angol­­csa­patok ellen­ és­ polgárháborúi az unionisták­ ellen, azok ellen,­­akik nem hívei a­ független ír köztársaságnak és pite­ akarnak elszakadni Angliától. A negyedik front az tüsteri angol protestánsoké, akik voltaképpen már ne­w yorki polgármester cselekedete nem számíthat bűnnek a mai Írországban, ahol csupán Belfast városában ,,a legutóbbi huszonnégy óra alatt meg­ölt személyek száma eléri a tizennyolcat, a sebe­sülteké pedig a kétszázat", egy hivatalos­­jelentés szerint, másrészt pedig az angol lapok veszélye­sebb ellenfélnek tartják a corki polgármestert, ha az éhenhalt, miután heteken át izgalomban tar­totta esetével a világot, mint amilyen ellenség a szabadon bocsátott Mac Swiney úr volna. Lloyd George ilyen esetekben mindig engedékeny szokott lenni és ha most nem, akkor ezt az írországi angol katonai parancsnokságok befolyásának tu­lajdonít­ják. Igen érdekes, hogy a katonai hatóságok ír politikája ellen a mérsékelt ír pártok dublini konferenciáján igen éles formában emelt szót az ír alkirály is, lord French tábornagy, az angol hadsereg volt főparancsnoka, aki közel egy fél­évszázadot töltött katonai szolgálatban és csak 1017-ben cserélte fel tábornagyi rangját az ír al­­királyság politikai állomásával. French tábornagy elég nyiltan és palástolatlanul az angol katonai ha­tóságok túl­kotlásaiban­ látja a sinnsein mozgalom elmérgesedésének legfőbb okát. És az kétségtelen, hogy az angol kormánynak a corki polgármester ese­tében követett politikája nem túlságosan szeren­csés egy olyan időpontban, amikor napok kér­dése,­hogy nem lesz-e általánossá az a bojkod, amelyet az amerikai dokkmunkások szerveznek az angol kereskedelmi hajók ellen Mannix melbournei érsek ismeretes esete miatt­még tart az utcai harc. A tömeg, amelyben rendkívül muníciót a férfiaknak, megtámadta az unionist­ák fid.' előbb szuronynyal akarták' a tüntetőket szétkergetni, ezután rálőttek a­ tömegre.. Hat­ ember, meghalt , és ben égési éjjel folyt a harc és csak akkor ért véged, automobilokkal' és géppuskával' lőttek. gyedfél évszázad óta állnak fegyverben a katolikus írek­kel szemben. _ Most a hellisti harcokban a sinnfeirue­k , az unionisták ütköznek össze az­ elmúlt négy­ hét folyamán harmadszor. Nem lehet tagadni, hogy , temperamentum és lendület van még elég Írországban. Megverik a zsupánt és a szolgabirót Besztercebánya, 1390 augusztus végén. (A Világ kiküldött tudósítójától.) A besztercebán­y Vasár, mindig el voltak kényeztetve közélelmezés d­ol­­­­gában. Kürthy Lajos lett a főispánjuk, aki innen ke­­rült a­ közélelmezési minisztérium élére. Kürthy 1-3­ rancisszóra újra gyülekezett és egygyé csoportosult a városháza előtt, ahol Marka­v­es Zsupán megjelent az erkélyen és le akarta csillapítani a töm­eget. A zsupán beszédével egészen más hatást, ért el, mint­­ ahogy gon­dolta. A tüntetők felrohantak hozzá és ütni-verni ■ispánt még ma­­is szeretettel emlegeti mindenki Besz­tercebányán. Ő az egyetlen magyar,­ akinek életnagy. E­­gy portréja most is ott lóg a vármegyeház diszter­­mének falán. Ezt meghagyták emléknek a hálás besz­tercebányaiak.­­­ Sajnos,, Kürthy "arcképe nem tud segíteni raj­tunk — mondják a besztercebányaiak. — Közélelme­­zésünk és ellátásunk rettenetes, talán legrosszabb az egész Szlovenszkóban, pedig mindenütt, nagyon rossz. ..Az lakosság, különösen a szegénysorait munkásság való­­­sággal éhezik és előfordul, hogy hetekig nem látnak rendes kenyeret. A besztercebányaiak addig panaszkodtak Pozsony­ban és Prágában, míg Sonntag miniszter augusztus­­közepén a városba érkezett, hogy személyesen, vizs­­sgálja meg a­ közélelmezési viszonyokat. A város lakás­­­vágó, legfőképpen a­ munkásság ezt az alkalmat, nagy­­tüntetés rendezésére használta fel. Este kilenc óra­­után sok száz főból álló tömeg, főleg asszonyok,­­­az kezdték. Mikor összeesett, a rossz lisztből készült csi­rizzel bemázolták az arcát és­­bemázolták a­ ruháját. Cédulát is ragasztottak a hátára ezzel a felírással: „Magát jól élelmezi­, de a várost nem." . Végre is a tüntetők komolyabb és higgadtabb cso­­portja lépett közbe, akik megakadályozták, hogy a zsupánt ilyen állapotban végighurcolják ti városon és megmentették a komolyabb veszedelemtől. A tüntetők utolsó stációja a malomhoz vezetett, ahol beverték az összes ablakodat és szétrombolták az irodahelyisége-*­ket. A rákövetkező két egymásutáni napon újra megis­métlődtek a tüntetések, de ehhez hasonló komoly inci­dens azóta nem fordult elő. A besztercebányai zsupán sorsára jutott Jaani Mó­los pöst­yéni főszolgabíró is. Ő ellene már régóta sok panasz hallatszott a közélelmezési nehézségek miatt. A pöstyéniek egyszer már akiaszt­ófát is állítottak fel a számára, de a katonák akkor megmentették a főszolga­bírót. Pöstyén közönsége 1919 december óta 1920 ferdőigazgatóság épülete elé vonult. •— Halljuk a minisztert! — ordított a tömeg. " Bonntag lejött az utcára és beszédet mondott. .Megígérte, hogy a rossz lisztet, amivel a besztercebá­nyaiakat ellátják, kicserélteti és Zólyom megye idei­­terméséből egy grammnyit sem enged kivitetni. A miniszter beszédét meglehetni türelemmel hall. "■gáttá a­ tömeg, amelyet kis időre, úgy látszik, sikerült­­megnyugtatni. De ez a nyugalom nagyon hamar elmúlt,­­mert másnap kora délelőtt újabb hatalmas tömeg ve­rődött össze és felvonult a vármegyeház elé. Itt óriási lármát, csaptak, hangosan szidták a cseh közélelmezési fmereteket, azután betörtek a közélelmezési hivatalba, Z­ahed­es legfőbb cseh tisztviselőt meg is verték. Botok­­­kal és ököllel támadtak rá, ott ütötték, ahol érték és­­csak nagy nehezen­ sikerült kiszabadulnia. Menekülni V akart, de a tömeg üldözőbe vette és végre is a püspöki '­palota, kapujában álló katonai őrség vette védelmébe.­­Egy másik cseh­­hivatalnok a Kence­ utca­ egyik üzle­t­ébe menekült­,mire a tömeg beverte a fényes üzlet­­kirakatait és a­ ház összes ablakait bezúzták. A tűnte­ ►tésre hirtelen bezárultak a Fő­ tér összes üzletei, a­­kereskedők mindenütt ijedten bocsátották le a redőnyt,­­ egy perc alatt halott lett az egész város, mindenki reszketett a tüntetőktől. Végre is nagy katonai készült, itig jelent meg és szétoszlatták a tömeget.­­ A vármegyeháznál szétszakadt térfip, milutssy fia­augusztus végéig összesen tíz kiló hatósági lisztet ka­pott. Emiatt különösen a­ rekvirálások­ óta állandó kü­l­­döttségjárás volt a főszolgabírónál és kérték, hogy, végre eszközölj­ön ki lisztet a lakosság részére. Jasni főszolgabíró csak ígérgetett. Nem is csinált semmit és augusztus tizenötödikén elrendelte a legkíméletlenebb rekvirálist. Ez aztán teljesen elmérgesítette a hely­­­­zetet. A rekvirálás elrendelése után következő vasárnap délelőtt sokszáz főnyi tömeg verődött össze a főszolga­bíró hivatala előtt és követelték a szabad lisztvásárlást és a szabad őrlést. Jasni ezt megtagadta, mire a tömeg megrohanta, leteperték a földre és agyba-főbe verték. Hat csendőr teljesített a főszolgabíró mellett szolgála­tot, ezeket lefegyverezték és kikergették az utcára. Iszlovenszkóban az éhes tömeg­­ megveri a zsupánt, meg a főszolgabírót, de az ellátás­ mégsem javul meg. Ifestyán Sándor.. A pécsi bolsevisták mozgolódása Pataczi Dénes és több pirthive -Komlóson népgyü. ■lé^t rendeztek és élénk agitációt fejtettek ki a ba­ranyai bolsevista mozgolódás és c-Apavimentira ellen. Beszélik, hogy a__BÍ£SÍ..bol»*vistá£' le akarják vinni magukhoz ■ Sávonyi Mihályt, hogy élére álljon az ellen­­kormánynak és irányítsa a vörös hadsereg tervbevett szervezését. Fig­jertáncot lejtett Edison, a hetvennégy esztendős nagy­­felfedező néhány bécsi ven­dége elött, "a verde gehifszett volt dr. fierz,­­a bécsi egyetem­ magánlagnára. Herz újfajta gra­mmofonlemeze­­ket fedezett, .fel, amelyek alkalmasak arra, hogy .200— 250 nyitot­ton­ oldalnyi szöveget olvasson le­ róluk. .. grammofon tűje. A vakok számára lógják . Pótolni’ a, könyveket ezek a grammafonlemezek, amelyekre kiváncsi volt Edison is, és így magához kérette feltalálójukat. Edison egyben megvizsgáltatta magát dr. Herz-cel, aki elcsodálkozott, mikor a legendás név viselője egy hat láb magas, széles válla, piros arcú, és minden mozdula­tában fiatalos ember alakjában lépett elébe. Dr. Herei vizsgálata Megállapította, hogy Edisonon a 74 étt elle­nére, még nyoma sincs az islércencszenedésnek és gratu­lált az orvosi vizsgálat eredményéhez. Edison is­­meg volt elégedve és, hogy test­­illgékonyságáról teljesen nyeggyősza látogatóit: laboratóriuma közepén eljárta az Egyesült­ Államokban, most divatos legfrissebb nigger­­láncokat. A bécsi vendégek szerint Edison británs rxt­­í­tusérzékről tett, tanúságot, kitűnően, nagy erővel dsig­gél és robusztus -szál­fatestet olyan könnyeden mozga­tja, mintha huszonnégy éves volna és nem a hetvennégy. Bol­dog- Amerika ... " Rövid film a filmről A hírdelmonz­­­opókró­l már j/fmnaszúkua. színekben k­éjalgő plakátok kubaiját 1#, hogy Xminden rendes e mher-atk köte­­­ lességa megnézni a nagyháczi álma, vagy pedig i Kincs,­­ amely nincs Hmn­ .aafiizikai cowboy-detektiv-kalandor-fantasz­­tikus-misztikus-rejtelmes-sejtelmes történet."Gt. Megnyitnak a mozik­ kapui,­­de hol vannak már azok az idők, amikor az, ember sétálás közben úgyszerrel csak betéved valamelyik mo­ziba, hogy fél óra hosszat mulasson Max Linder mókáin v­agy ' elrémüljön .Zigomár gazságain,? Moziba menni ma épp olyan elhatározás, mint színházba váltani jegy­et s a derék, család­apa, aki ,,E*lvégre kulturember vagyok,** kiáltással" szombat este n­égy­ koronát áldozott a szellemiekre, családjáva­­ együtt, beváltva magát a moziba, ma jól meggondolja, hogy vaz-e' szórakozásra kiadni való — nyolcvan koronája? ! Mert rövidke négy év alatt nagyot' fordult az odő. A mozi ugyan ott áll a régi 'helyén, a berendezése-- sem nagyon vál­tozott, de - annál- inká­bb a­­viszonyok. ’A mozik ■száma a­ há­ború kitörése, óta nem nagyon változott 's ha­ igen,­ inkább csökkent, mint növekedett." Cí mozi mindössze* négy-öt ‘nyílt meg Budapesten: az Uránia, a­ Fészek-mozi, a Budai­ Apálló, a Phönix, a Kert-mozi s most őszre tervezik egy­ új, fényes nagy mozi megnyitását., Viszont a­ háború első hónapjaiban, amikor mindeig pangott, sok kisebb mozi­­örökre becsukna ka­puit. Ma összesen hetvenhárom mozi van Budapesten, a­ leg­több a perifériákon; ez a szám belátható időn belül nem­ is igen fog emelkedni, hiszen egyrészt új mozie­ngedélyt kapni igen nehéz,­, másrészt egy új mozi­­ építésének magas­­kocká­­zatába sem ,szívesen megy be a tőke ,ma, amikor az államo­­sitás réme állandóan fenyeget. " De ha a mozik állagában nem is állott be­ változásb­an nagyobb maguknál és moziknál, illetőleg —a helyára­knál. .Há­ború előtt" — emlékezhetünk rá — húsz, szét tíz­ fillér volt a mozikban a legolcsóbb hely, a­­­egdrágább pedig hatvan fillér, legrosszabb esetben két korona. A helyárak 1016-tól kezdve nem kis ambícióval emelkedtek. -19í£-bafi egy elsőrangú mozi h­elyárai t\—, $A-, .i—, y.50, 3.—, 2.50,­­2.—, 1.60 és­­1.20 voltak, egy kis moziban pedig. 2.59, 1.40, 1.40 és 1 korona. A­ most­ meginduló új szezonban ismét emelték a mozik a helyáraikat, úgy hogy Omniában például a legdrágább­ hely­ 20 korona, és a legolcsóbb 5 korona, kisebb mozikban pedig, nyolc és négy, korona közt mozognak a helyárak. Még sokkal merészebb em­elkedést mutat azonban a film­­ éra. A háború előtt a filmkölcsönző méterenként egy koro­náért, egy­­korona húsz fillérért vette a filmet, a­ háború, fo-‘ nyamán — a91b.-ban. — an­ikor úgyszól’­an kizárólag­ csak né­­­met filmek­­kerültek be az országba, 2—3 márkába került a­ ■film métere, ma pedig,legalább —,ötven koronába. Ha ma J1DO, korona - napi, kölcsöndíjat kap is a filmvállalat egy olyan filmért, amelynért azelőtt legfeljebb 140 koronát kapott na-' ponta, könnyű megállapítani, hogy szám­ukra az aranyidők a­ régiek, voltak, hiszen a kölcsöndíjak legfeljebb, tízszeresre emelkedtek,­ a filra ára pedig ötvenszereséről . Az Erzsébetvárosi Függetlenségi Körben, ahol ■ a ‘mozi­­s­zakmához tartozók szoktak találkozni, még ma,, is"áhítattal­ beszélnek azokról az időkről, an­ikor a Chires Quo vadist-t 23.000 koronáért vette — majdnem tíz év előtt’ — egy­­magyar filmkölcsönző s azóta is példátlanul álló sikert aratott vele. Még a­ háború elején is volt példa ilyen szerencsés vételekre: egy bécsi­ filmgyár például, Ziehrer ismert zenei, pontpomrriját vitte filmre, a Rezervista, álmá­t.. A Rezervistákart nem fol-ó­zott senki, , nem akarta senki megvenni. Sokallták, még azt is hatezer koronát."i«,, amit a gyár , a filmért kért., Végne .is egy üllői-úti susztermester !,bukott" be az üzletbe . Adott, a ‘filmért — így tartja a szájhagyomány — ötven pár bakkan­­csot. A Rezervista ■ aztán végigálmodozta. egész Magyarorszá­got, kürtjeidtől hangos volt valamennyi mozi. közönség, tá­­rdult az előadásokra, mindenütt reprizeket kellett rendezni s a Rezirvist'L 'hozott.a vén* bakkancsoknak netto­ százezer ko­ronát.­ ... ,* Ma ilyen szerencsés vételek roég véletlenségből­ sem­ for­dulhatnak elő, hiszen egy jó magyar film­ előállításé legalább­­fél­­millióba kerül, sőt még többe is esetleg,­­külföldi­ filmért­­pedig idegen valutát k kell adni. Ilyenformán a Washingtoni . fu­tár - nak, amely a nyári szezon egyik slágere volt, egy­ pél­dánya 470.000 koronába került, a Cebariná­ról, az új szezon egyik nagy, többrészes filmjéről pedig úgy hírlik, hogy vétel­ára több egy milliónál.­­ Az új m­oziszezon a­­folytatásos filmek szezonja lesz. A premier-mozik majdnem egész évre el vannak látva olyan filmekkel, amelyeknek folytatásait­ öt-hat­ hétig fogják egy­folytában játszani. Ilyen a Cézarina is, amelyben, Mia May játssza a főszerepét. Pearl White, az ismert amerikai film­­díva az Aranypille című filmben fogja. A számtalan felvonás­­okon át­ teszi épségét, veszélyeztetni. Harminckét felvonásból­ áll a Halál hírnöke c­imű, amerikai Pathé-kép, amelyet. e hó,­­nap végén , kezdenek játszani, de már például a Ráspolyé, című kalandócfilm, amelyben egy új primadonna, Ju­anito S­tansen, mutatkozik be, nem adja 36 felvonáson alul. Egészen­ kivételes filmnek tartják a szakértők­ a­­$sent* tigris­ című, többrészes amerikai detektívfilmet, amelynek főszerepét Ruth Roland játssza s a bemutatón nagy sikere­ volt: a' Cinnadgr " című cow­boy történetnek, amely a Royal Apolló közönséget­­ fogja hosszú ideig foglalkoztatni. A magyar filmgyárak közül a Corvin két­­Jókai-filmet mu­tatott be a héten: a vévtelen rör­git és a­­Lélekidomár-t. Mind a két film kétrészes s gyönyörű fotográfiáival zürjik, ki. A rendező — Garas Márton —­ sok új ötletet produkált, a Lélek­­idomár azonban sokhelyütt, s nem éppen a film előny­ére, el­­­tér Jókai regényétől. A film egy kisebb szerepében néhány nagyszerű gaminos mozdulatával tűnik ki az egyik hölgy, aki eddig nem éppen művészete révén volt híres Budapesten. Sok elismeréssel beszélnek filmkörökben Garamszeghy Sándor film­jéről, a Délbábr­ól. Garamszeghy új ember a filmrendezés te­rén, de első szereplése már a legnagyobb sikerrel járt.­ ­ Benkő Gábor győzött Tiszalökön A tiszalöki választókerületben vasárnap és k­éttíz rajkot, le a Szabó Sándor lemondása folytán ,szük­sé* S?*sé vált választás. A három jelölt közül Berke Gá­bor győzött, 1300 abszolút szétebb­séggel. Berke, aki annak idején Lindetral és Uirhcdt szólamáról Isi­­keseda könyvet irt, Friedrieh h­iveinek táborába állt

Next