Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-19 / 222. szám
Katonai diktatúrát terveznek Safonországban Az Arbeiterzeitung Berlinből jelenti: Északbajorország szociáldemokratái a birodalmi kancellárhoz, Kahr bajor miniszterelnökhöz és más helyekre kérdést intéztek, amelyben utaltak arra, hogy a bajor országos lövészcsapon, szeptember 26-án, Ludendorff, Lindenburg és a volt bajor király is megjelennek. Katonai körökben a legapróbb részletekig megtették az előkészületeket katonai diktatúra kikiáltására. A miniszterelnökhöz azt a kérdést intézik, mit szándékozik tenni a rend és nyugalom fenntartása érdekében, a szociáldemokraták felhívást bocsátottak ki, amelyben felszántják Északba járország lakosságát, hogy semmiesetre se engedje magát provokáltatni is ,se legyen riszt semmiféle gyülekeveséken. Budapest—Páris 8 óra Repülőgépjárat JPáris—Budapest—Konstantinápoly között paris—Budapest és Budapest—Konstantinápoly között, légi összeköttetést terveznek a francnak. A francia, kormány kiküldötte, gróf Gail,iari,a franca Aero forgalmi részvénytársaság igazgatója Budapestre érkezett, hogy a budapest—párisi ász —Budapest—konstantinápolyi légi utat berendezze. A francia stikoltáSft jelenleg tárgyalásokat folytat amagyar kormánynyal, miután Budapestet nagy gócponttá akarják kifejleszteni a Kelet és Nyugat közti MjJ? kapcsolatban. A francia kiküldött megbízatásáról és tárgyalásairól a következőképpen nyilatkozott. A francia kormány súlyt helyez arra, hogy Budapest ebben a légi összekötetésben megfelelő helyet kapjon A távolság Budapest és Paris között repülőgépen Sóra, Budapestről Konstantinápolyba, ugyancsak Sóra. A társaság naponta több repülőgépet óhajt indítani, amelyek nemcsak személyforgalmat, hanem levél- és podgyászforgalmat is fognak lebonyolítani. Gróf Gauliard véleménye szerint ezen repülőpontok távhőforgalmat, amely ma nehézségekbe ütközik, teljesen ki fogja kapcsolni és a kereskedelemnek is szolgálatokat fog tenni, mert a külföld áraival pár órán belül tisztában lesz. Nemcsak a gyorsaság, hanem a biztonság követeléseinek is eleget tesznek, miután a legmodernebb gépekkel bonyolítják le a forgalmat. A társaság Budapesten nagyszabású repülőteret és műhelyeket akarberendezni és ezáltal a magyar ipart is támogatni. Gróf Gallard félszer hangsúlyozta, a vállalkozásnak nemcsak kereskedelmi, hanem politikai, fontosságát és a tt a kedvező hangulatot, amely miel ma Franciaországban Magyarország Irónt viseltetnek. Millerand francia miniszterelnök személyesen bízta meg azzal, hogy Magyarországot belekapcsoljaebbe a forgalomba. Budapesten ebben az ügyben már tárgyalásokat folytatott Rubinek kereskedelemügyi miniszterrel, Damény államtitkárral és a légi ügyek országos vezetőjével, Petróczy miniszteri tanácsossal. A tárgyalások jól haladnak erre és remélhetőleg rövid időn belül a végleges szerződést meg lehet kötni. A forgalmat a jövő tavaszszal meg akarta, kezdeni teljesen modern repülőgépekkel, amelyek több személyre vannak berendezve sári fülkékkel, a legnagyobb kényelemmel s amelyek annyira védettek, hogy virág is nyiik bennük. Az útirány a következő lesz: Pirit, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest, Konstanti■napéig. Prágáig, a vonal szeptember 1-je óta már rendben van Miután, a társaság Londonnal is vonalat tart fenn, megváló jele* esetén a londoni és párisi újságok már délután, Budapesten olvashatók lesznek. A társaság ebi kiadása, erre vonalra körülbelül 60 műláj frank lesz. ~ ~yirr f ** i~~ Tréf* Wr' tmr'amm---——nw---1—-----n—Tír un i — ■*---- » - sur - m» n ■ha t a rtin Ki.kény kul'i...m-zsaiterj i'ft'abu vijeenergieterni tanulmamyait, sokat időzett Fámban akkor, ha kimaradt egyik vagy másik román kormányból és most aix-sea-baiasi tartózkodását arra használta fel, hogy teljes terepismerettel dolgozza meg a francia, politikusokat és a francia lapokat külpolitikai terveinek érdekében, ieart nyilatkozatai közül többet ismertettünk már, de nagyon érdekes reánk nézve is az a nagy programja, amelyet a Matin munkatársa előtt fejtett ki, amikor másodízben beszélgetett vele. Mozaik, helyett blokk A román külügyminiszter azt hangoztatja, hogy a kis-entenía formája még nem végleges és a scis-antenne különben is csak egy lépés a nagy cél felé, nem, pedig öncél. A programra az, hogy Középeurópa és Keleteurópa átlammovaikjaiból egy nagy, egységes és masszán blokkot kell formálni. És Romániának az a feladata, hogy minél szélesebb és minél szolidabb blokkot formáljon a mai mozaik-térkép helyén. Pillanatnyilag már két hatalmi csoport alakult ki, az egyik Csehszlovákia is Jugoszlávia, amelyek szövetséget kötöttek, a másik Románia, és Görögország, amelyeket egy erős és szilárd entonita fűz össze. A második lépés az, hogy ez a kit hatalmi csoport ne forduljon egymás ellen, mint ahogy az többnyire történni szokott, hanem ehelyett járjon párhuzamos útán és iparkodjék összeforrni egységes alakulattá. Minden remény megvan arra, hogy ez csakugyan megtörténik. A cseh korány elénk tette a Jugoszláviával kötött szerződést és kérte a mi aláírásunkat is. Én azt feleltem: A trianoni béke — nekem semmi ellenvetésem nincsen a szerződéssel szemben, amely a trianoni béke integrális érvényben, maradását tűzi ki céljául. Prága minden írásban vállalt kötelezettség nélkül is számíthat Kománia haladéktalan fegyveres beavatkozásira, abban az esetben, ha megsértenék, vagy akár csak érintenék a trianoni béke rendelkezéseit. Azonban egészen más kérdés az, ha egy általános jellegű szövetségről van szó. Ezt az általános szövetséget mi is akarjuk, de szélesebb alapokra kiépítve. Ebben helyet kell kapnia hármunkon kivil, Görögországnak is és ötödik gyanánt — Lengyelország nők. Egységes katonai és diplomáciai front — Egy négyes szövetségi amelynek Görögország, Rdéma, Szerbia és Jugoszlávia a tagjai még mindig torz koncepció volnak és még mindig nagyon szűkre van szabva:’ nem volna több egy lokális jellegű. (Szövetségi Londonban azt hiszik, Kopvér népszövetség első ülésén éles’ harc lesz Németorzzg, Ausztria és Magyarország felvételinjl a nO^B»ö vetségbe. a helyzetet komplikálja az, hogy i TT'szavazatot képviselő délamerikai cet-portnál agg Batby"-szövetségnel nagy- 4 GusardW•roknak e .y konc-- rnjinel. Azonban egy olyan ötösszövetség. un---l-, '-magában foglalta Lengyelországot is, kontiventális jelenségre és európai súlyra tenne szert, mert szilárd egységbe fonná annak az állam legyezőnek nyelveit, amelyek a Haiti-tengertől a Földközi-tengerig nep.dn.ak. c. Ez a szövetség északtól délig széles övben vonulna át Európa egész testén, biztosítaná a rendet a szövetségre lépett államokon belül és elejét venné ■minden háborús konfliktusnak. Ez az én szövetségem, ezért, a tervért dolgozom minden erőmmel. A szövetséget az öt ódám között nagyon szorosnak képzelem el, katonai tekintetben olyannak, mint amilyen a franciabelga konvenció, amely megszabja azt, hogy a belga és a francia hadsereg egységes fegyvereket használ, egységes technikai felszerdlést kap, egységesen tagozódik és egységes kiképzésben részesül. Az én nagy ententeómnak biztosítania kell a loternui front és a diplomácián front ,fekétim egységét- és én azt hiszem, hogy az általam elképzelt szövetség olyan erővel szolgálná Európa és az egész világ politikai és gazdasági érdekeit, hogy :nem, lehetne megtagadni tőlünk egy helyet, a népszövetség végrehajtó bizottságában, amelyet felváltva foglalnának el az öt szövetséges hatalom delegátusai. "Bulgária csatlakozni akar . A múltnak sok ellentétét és sok emlékét kell felejtenünk azért, hogy eljuthassunk idáig, azonban ez megtörténik, mert a jövő reményeinek nagyobb az erejük, mint amilyen a múlt emlékeinek. Hogy ide eljussunk, érc-hűséget kell tanúsítanunk egymással szemben , és érc-hűséget fogunk tanúsítani egymás iránt. Mindjárt adok egy példát erre. Nemrég a bolgár kormány tudomásomra hozta, hogy az elmúlt háborúk ellenére a bolgár nép őszinte bizalommal gondol Romániára, és Szerbiára, és szívesen megállapodásra lépne velünk. Én azt a választ adtam Bulgáriának, hogy a bizalom nagyon megindít engem és még inkább megindítana akkor, ha a bolgár kormány nem feledkezett voltuk, meg valakiről, a görögökről. Ha ez a feledékenység a véletlen műve, akkor reparálni kell, azonban, ha szándékos feledékenységről v van szó, akkor a bolgár kormány közlése nem érdekli Romániát. — Szakítani akarok a szakatókör politikájával, amely csak a .kis érdekellentéteket látta, megfeledkezett a nagy érdekközösségekről és ezzel gyakran döntötteszerencsétlenségbe az országokat. Azt hiszem, hogy nemsokára módomban lesz Londonban és Parisban előterjeszteni annak a nagy épületnek terveit, amelynekösszeállítása politikám legfőbb célja és amelynek összeállítása már küszöbön van, államok álláspontja bizonytalan. Franciaország és Belgium el vannak szánva, hogy Németország felvételét alegerélyesebben ellenzik. Magyar*ot*sj,áa és Németország a népszövetségben Z# ja»n sf , AtSS *"' Vasárasagai szál ara 2 kororea Szerkesztősig és kiadóhivatal VI., Andrássy-ut 47. sí. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 200 korona, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. AVILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szára ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 1 korona, Jugoszláviában 2 korona XL évfolyam Budapest, 1920 VASARNAP szeptember 19* 222-ifő szám Hirdetések felvételnek Budapesten • Világ kiadóhivatalában, Blockner J., Győri és Nagy, Janim és Tsa,Tenener Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leopold Gyula, Leopold Dóráél, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, KicksteinBernáthild-irodákban Bécsberu Hausenstein és Vogler, M. Dukcs Naeht, Rudolf Mosse, Berlinben Rudolf Kelta:1 . Berlin KW, Unter den Hinden 40/411 . A tizedik Szeptember negyedikén kellett volna megünnepelnie a francia köztársaságnak félévszázadis jubileumát, de az ünnepség nagyon szerény kór között játszódott le, talán Deschanel betegsége ma-, és talán azért, mert a köztársaság vagy legalább a köztársaság jelenleg kialakult formája méig tetsé lett népszerűvé Franciaországijan. A francia, népnek már csak csekély töredéke monarchista, azonban, a köztársaság szónak és a köztársasági eszmének nincsenvarázsa Franciaországban. A félszázad alatt Deschanel volt az Elysée-palota tizedik lakója, azonban nem Deschanel az első, aki többé-kevésbbé tragikus körülmények között távozik .14 elnöki székből kétesztendős hivatal annak lejárta előtt. Amikor 1890 február tizennyolcadikén a nemzetgyűléssé egyesült szenátus és képviselőház elnöke kihirdette, hogy a francia, nép akaratából Emile Loubet, a köztársaság elnöke Loubet barátai közül sokan egy kis aggodalommal kívántak szerencsét az elnöknek. Hiszen hat elődje volt az elnöki széken Loubetnek és a hat közül egyetlenegy sem érte meg a választás hetedik évfordulóját az Elysée-ben. Kivéve Jules Grévyt, akit másodszor is megválasztottak elnökké, de aki második lusztrumet volt kénytelen megtörni lemondásával. Ha csak a lemondásokat nézzük, akkor Deschanel lemondólevele az ötödik, amely a köztársasági elnök aláírásával a francia törvényhozás elé került. Mintha Loubet szimpatikus jelentéktelensége engesztelte volna azt a fátumot, amely a francia köztársaság elnökeit üldözte odáig. Loubet betöltötte az elnöki méltóságot az egész két éven át, csak úgy, mint két utódja, Fallieres és Poincaré. Adolphe Louis Thiers lépett a négyhónapos inter regmim után a francia állam élére, mikor Bordeauxben összeültek az újonnan megválasztott nevzetgyülés tagjai, hogy megkezdjék a béketárgyalásokat Bismarckkal. Hetvennégy év terhe nyomta rá.. .akkor Thiers válla'' '. '.anban a végreejtő hatalom feje“ még ugyanolyan mozgékony és agilis volt. min., az a irata! ügyvédi. Isc ot-. eaegynihány eav-L azalatt KV- fei a, ujMgm iV -est. ^ ... _ tény': ti Eézácy’dT -slait vácezzs^ «v •V- zOérozc--.- t.-á rai • -merte Paris, km* három évvel utóht útra a&este és _ ramekétévas korában a kis marseille-i ügyvéd egyike volt azoknak, akikkél kénytelen volt számolni mndenki, aki érvényesülni akart Franciaországban. Az újságírás volt Thiers varázsvesszeje, karrierjének gyors és könnyű felfelé barlillésénél, az újságírás, amely ekkor heroikus korszakit élte, mert a tudás teljes vértezetében léptek szolgálatába, azok, akik többé-kevésbé hivatásnak tekintették mesterségüket: szószéknek, amelyről eszméket, reformokat, országjavítást és népboldogítást kell hirdetni, olyan felelősségérzéssel, amilyesit néhány évtizeddel utóbbi miniszterektől sem követelt többé a közvélemény. Természetesen ellenzéki újságíróvá lett Thiers, hiszen a fraancia trónon X. Károly ült, akkor az a Bourbon, aki nem tanult és mindent elfelejtett 1789 óta. Talleyrand-Péripard herceg, az autuni püspök,a francia egyház javainak szekularizálója, Napóleon külügyminisztere és a Bourbonok trónjának helyreállítója, a nagy és mindenekfelett hajlékony diplomata csakhamar felismerte hajlékonyságának, okos és óvatos hajlékonyságának örökösét a fiatal újságíróban és kegyeibe fogadta Thiers-et. Azonban Thiersnek nem volt türelme várakozni úgy, mint ahogy Talleyrand tette és tehette egy nagy múlttal háta mögött és nagy vagyonnal kezében. Egy lépést tett tehát balfelé, talán azért is, mert élesebb volt a szeme az események menetének felismerésénél, mint a sokat tapasztalt, de a sok tapasztalat közben megöregedett hercegé. 1839 január elsején Thiers ■megindította saját lapját, a National-t, hiszen a francia forradalomról írott, története már olyan sikert hozott neki és olyan súlyt szerzett nevének, hogy egy szerkesztésében megindított lap számíthatott az egész francia közvélemény érdeklődésére. Thiers története volt az első, amely három évtized után újból a forradalom mellett tört lándzsát. A forradalom véres eseményeit ugyan irtózattal ítélte el Thiers, azonban meglátta azt, hogy a forradalom által jutott politikai hatalomra és gazdasági virágzáshoz a polgári osztály, az a társadalmi réteg, amelynek ideológiája egészen átitatta Thiers-et és amelynek érdekeit teljes jóhiszműséggel mindenben azonosította az egész állam, az egész nép és az emberi haladás érdekeivel. Természetes tehát, hogy Thiers könyvének nagy visszhangja volt a francia polgári osztálynál, noha egyébként a forradalom története nem vetekedhetik Thiersnek, a historikusnak főművével, a konzulátus és a császárság husskötetes történetével, amelyet Thiers már politikai és adminisztratív tapasztalatainak birtokában írt meg. A National sikerének tekintetében aligha voltak kétségei Thiers-nek, de arra aligha gondolt, hogy még néhány hónap múlva a National lesz a zászlaja annak a forradalomnak, amely megbuktatja a Bourbonokat és egalité Fülöp fiát ülteti a francia trónra. A bankárok és az újságírók forradalma volt a négy júliusi nap 1830-ban. X. Károly Polignac hercegre bízta a kormány vezetését és Poligrino herceg kinevezése nagyjából annyit jelentett, hogy a francia, arisztokrácia többé nem akar.