Világ, 1921. szeptember (12. évfolyam, 193-217. szám)
1921-09-15 / 204. szám
Romáé omnia venalia . . . Nagyatádi ifikei követelik a vizsgálat erélyes lefolytatását a víeiviteli ügyekben,"de egyben követelik azt, hogy ugyanezt a szigorú vizsgálatot terjesszék ki az összes gazdasági minisztériumokra ,és ezeknek a gazdasági minisztériumoknak egész fétesztendős tevékeységére. Legfőbb ideje van annak, hogy ez je követelés felmerült és legfőbb ideje van annnak, hogy a magyar nemzetgyűlés többségi pártja állítottafel ezt a követelést. Nem azért örülünk ennek, mert abban hiszünk, hogy ez két esztendő minden gazdasági aktájának szigorú felülvizsgálata sokat fog kideríteni, hanem azért, mriert, hisszük és bízunk abban, hogy ez a nagy és általános felülvizsgálat sokat fog megcáfolni, sok hamis vádnak fogja erejét venni, sok mende-mundát fog valódi értékére redukálni. A nagy kivizsgálásnak most már egy órát sem szabad késnie, mert nem lehet az, és nem maradhat úgy, hogy ahol és amerre a magyar közéletnek egy szereplője jár, ott összedugják fejüket az emberek és suttogjanak. A tisztelet atmoszférája évette körül még nemrég a magyar közélet férfiad és ezt most felváltotta, a suttogásoknak, a gonosz, titokzatos suttogásoknak atmoszférája. Hiába vagyunk mi holdtávolban azoktól, akiknek minden megjelenését és minden lépését a suttogásoknak ez az üstökös uszálya követi, nincsen kétségünk arról, hogy a szájról-szájra adott gyanúsításoknak ez a sáskajellege nagyobb részében kitalálás, túlzás, ferdítés és a következményi jelensége annak, hogy a sajtó nyilvános fóruma nem foglalkozhatott és nem foglalkozott ezekkel a suttogásokkal, ezekkel a gyanúsításokkal, ezekkel a vádakkal. Ami volt, az volt, azon változtatni mest már bajos és így ezt az elmaradt nyilvánoskritikát, ezt az elmaradt nyilvános megvitatást kell most pótolnia a kisgazdák által követelt nagy kivizsgálásnak. Bűnhődjenek azok, akik bűnt követtek el, ha pedig ártatlanoknak bizonyulnak, mint ahogy igen sokan fognak ártatlanoknak bizonyulni a meggyanúsítottak közül, akkor bűnhődjenek és pedig példásan azok, akiknek kénynyelmű pletykálkodása, lelkiismeretlen vádja hovatovább belevitte a köztudatba Sallustiusnak Mithridates szájába adott , kegyetlen mondását: Romae omnia venalia ... Itt az idő,hogy meginduljon a keresztes hadjárat a gyanúsítások, a suttogások ellen, itt az idő, hogy hangosan szólalhasson, meg, vagy hallgasson el egészen a gyanúsítás. A nagy kivizsgálás induljon útjára, haladék nélkül, kímélet nélkül és akármi lesz is az eredmény, mindenesetre nagy javulást fog jelenteni a mai helyzethez képest, mert szétrebbenti a Suttogások atmoszféráját és megtisztítja majd a gyanúsításoktól a közéleti emberek jó részét. Ezt őszintén hisszük, ebben őszintén bízunk. Csak a vizsgálatnak olyan kíméletlennek kell lennie, olyan nyilvánosnak, mindenkire kiterjeszkedőnek és mindenki által követhetőnek, hogy az eredményekben ne lehessen kételkedni és az eredmények véglegesek legyenek. Történeti sorrendben a bécsi milliók ügye volna az első. Az összeg nagysága és a meggyanúsított politikusok száma egyaránt azt követeli," hogy ez az idáig legdiszkrétebb bizalmassággal kezelt elszámolás a legszélesebb nyilvánosság elé kerüljön. Két esztendeje kísértenek a bécsi milliók a sajtóban, a nemzetgyűlésen, eltűnik, majd újból feltűnik ez a vád és árnyékot vet olyan emberekre, akik legalább szubjektív érzésünk szerint egészen tiszták. A bécsi milliók ügye volna az első komplexum, a nagy kivizsgálások során. Azután következnek a kiviteli engedélyek, természetesen az első Friedrich-kormánytól fogva egészen máig, a szalámikiviteltől a szénakivitelig, a magánosoknak adott kiviteli engedélyektől a nagy vállalatoknak adott kiviteli engedélyekig. Idekapcsolód- nék a Futura és az újonnan keletkezett rokonvállalatok egész üzletvitelének felülvizsgálása. Mi hisszük azt, egészen odáig, amíg az ellenkezője bizonyítva nincs, hogy a Futura ideálisan tiszta módon és minden politikai összeköttetéstől mentesen bonyolította le szerény alaptőkéjével azt az üzleti forgalmat, amelynek tételei elérik a magyar költségvetését, és ugyanazt hisszük a Futura köré csoportosult egyéb vállalatokról. Azonban a suttogások atmoszférája erős morajlássá sűrűsödik, amint a Futuráról esik szó és így azt hisszük, hogy a Futurának is nagy érdeke az ilyen gyanúsítások nyilvános kivizsgálása. Sőt hisszük azt, hogy a Futura fog legjobban örülni annak, ha felütheti a nyilvánosság előtt minden üzleti könyvét, ha betekintést engedhet a nyilvánosságnak minden általa lebonyolított üzletbe és így széles e világ előtt bebizonyíthatja, hogy csakugyan a makulátlanul tiszta keresztény erkölcsöt vitte diadalra a bűnös magyar gazdasági életben. Szép nap lesz a Futura számára az, amikor kiderül, hogy igazgatói milyen önzetlenül fáradoztak, mennyire egynek érezték magukat a tragikus sorsra jutott magyar középosztállyal és mennyire osztoztak annak sorsában. A Futura és a rokonvállalatok ügyvitelének kivizsgálása, nyilvánosságra hozatala bizonyára keserű napot hoz majd a rágalmazóknak és nagyszerű elégtételt a Futurának. Voltaképpen nem nagy ügy, csak egy bagatelli a mozikérdés. Hiszen az állam mindössze ötvenmillió koronát áldoz azért, hogy a Wolff Károly szellemi vezetése alá került mozi ne adja elő a magyar nemzeti propagandafilmeket, ne mutassa be a nemzeti hadsereg bevonulását Baranyába, amit a mozi régi tulajdonosa, kétségkívül, örömmel megtett volna. Az államnak egyelőre mindössze ötvenmillió koronájába kerül az, hogy a budapesti filmszínházak végre illeszkedjenek bele a keresztény és nemzeti erkölcs kereteibe és így például a Wolff Károly szellemi vezetése alá került mozi adja elő Henry Bernstein egy drámáját, azét a Henry Bernsteinét, aki zsidó, azét a Henry Bernsteinét, akinek bemutatója a párisi Comédie Francaise-ben botrányba fulladt, mert Wolff Károly úr párisi elvtársai úgy találták, hogy Henry Bernstein gyalázza a keresztény és nemzeti szellemet, a magyar államnak csekély ötvenmillió koronájába került idáig az, hogy ünnepélyesen bevonuljon a budapesti filmszínházak műsorába az a Henry Bernstein, akit a zsidó fertő költőjének, a szíriai frivolitás terjesztőjének, a zsidó gondolkodás legkarakterisztikusabb képviselőjének, trágárnak, bujának, erkölcstelennek és ki tudja mi minden másnak hirdettek Wolff Károly lapjai egészen odáig, amíg Wolff Károly", aki nem csupán lapvezér, hanem1rozivezér is, pártfogásába fogadta ezt a Henry Bernsteint. Ismételjük, ez az egész tréfa csak ötvenmillió koronájába kerül egyelőre a magyar államnak, azután némi presztízssérelembe a külföldön, azután egy-két kellemetlen véletlenbe, mint amilyen az volt, hogy Stead ezredes, ez az igazi keresztény, magyar érzésű férfi, aki vállalkozott a magyar mozi-dsungel megtisztítására, néhoy fedezetlen csekk hátrahagyásával távozott szép városunkból, ahol pedig a magánjog idáig érvényes szabályait nyájas előzékenységgel revideálták kedvéért. Ismételjük, ez az egész csak egy kis bagatelle, de olyan sokat beszélnek róla, olyan régen beszélnek róla, anynyit beszélnek róla, hogy talán itt is szükségesvolna a legkisebb részletekre kiterjeszkedő és a legteljesebb nyilvánosság mellett lefolytatott kivizsgálás. • Azután itt van a MÁV ismeretes szerződésű ügye, amelynek teljes földerítése annál is üdvösebbnek ígérkezik, mert a szerződésért felelős volt kereskedelmi miniszter ma a magyar közélet kíméletlen purifikációjának leglelkesebb harcosa, tehát nyilvánvalóan módjában lesz megcáfolni minden gyanút és megcáfolni minden suttogást. Itt volna azután . .. Azonban kár folytatni a felsorolást és maradjunk amellett, amit a nemzetgyűlés többségi pártja mond: végezni kell a suttogások egész sáskarajával és ezért elő szelt venni az elmúlt két év minden gazdasági aktáját, kezdve a szabolcsi burgonyán, nem haladva el például a Pénzintézeti Központnak néhány hét előtt szellőztetett, még a mai viszonyok mellett is rendkívül nagyarányú bécsi malheur-je mellett. Mert erre nézve csak a lapok hallgattak el, az emberek pedig suttognak, suttognak, suttognak. Végezetül pedig itt volna még az a bizonyos burgonyadaras, amelynél súlyos milliókról van szó, olyan koronák millióiról, amelyek még hetven és nem 1,2 centimeot értek. Ha ezt számba- vesszük, ha svájci frankokban fejezzük ki a burgonyadara-ügyet, akkor ez számszerűleg az egyik legnagyobb ügy a felsoroltak között. Szegény herceg Windischgraetz Lajos már két esztendeje sürgeti a burgonyadara ügyének nyilvános kivizsgálását, két esztendeje koptatja térdig a lábát azért, hogy kinyomozzák a burgonyadara ügyének minden részletét és nyilvánosságra hozzák a burgonyadara minden aktáját. Hiába, elmúltak a régi szép idők. Ma már herceg Windischgraetz Lajosnak sincsen több befolyása, mint egy egyszerű polgárembernek, és a sok sürgetés ellenére szegény Windischgraetznek még mindig nem volt módjában bebizonyítani azt, hogy becsülete olyan makulátlanul tiszta, amilyen makulátlanul tiszta igazmondása, az az igazmondás, amely előtt Clemenceautól fogva a francia szocialistákig és Otto Bauerig, tisztelettel hajlik meg mindenki, az a monumentális igazmondás, amely ma már a magyar politika nemzetközi értékei közé emelkedett. Nem csupán Budapesten említik ma már Windischgraetz herceget, ha példát akarnak felhozni arra, hogy milyen gyémántkemény és kristálytiszta tud lenni az igazmondás. Mégsem járja, hogy az igazmondásnak ez a hófehérpalástt bajnoka ne kapja meg a svájci paritásban többszázmilliós burgonyadara-ügyben azt a teljes elégtételt, amelyet csak az adhat meg neki, ha ez az ügy minden legkisebb részletével a legteljesebb nyilvánosságra kerül. Sértetéset felvétetne! Budapesten a WLG kiadóhivatalában, Blockner J, Blau J, Bokor, Bénié és Társa, Győr és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klaus Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Gémer, Schwars József, Siklay, Mezei Antal, Mossa Rudolf, Eckstein Bernét hirdetési irodákban és Bécsben: Hausenstein és Vogler, H. Duhes Nachfolger, Rudolf Mossa. Szerkessztiség és kiadóhivatal VI. Andráasvut 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 kor, félévre 240 kor, negyedévre 120 kor, egy hóra 40 kor. A „VILÁG“ megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes számára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 2 K, Ausztriában 2 magyar K. XII. évfolyam Budapest, CSÜTÖRTÖK 1921 szeptember 15. 204-ik szám Bizalom Nagyatádinak, ultimátum a kormánynak A kiviteli enedélyek körül előfordult visszaélések és kijárások ügye ma este a kisgazdapárt értekezlete elé került. .Tjijzmip még úgy látszott, hogy ez az illés vihaaíz lesz és nagyatádi Szabó István személy® elleni is burkolttámadások fognak elhangzani. A ""támadások helyett azonban a mai értekezlet tüntető lelkesedéssel ünnepelte a földmivelésügyi minisztert, aki hosszú beszédben világította meg a kiviteli engedélyek dolgát, megvédte a támadásokkal szemben pártját és a párt úgy találta, hogy nagyatádi Szabó István személye teljesen tisztán került ki az ügyből. Délután öt órakor intéző-bizottsági ülés volt, amely előtt már nyilvánvalónak látszott, hogy a Rubinek-csoport, amely tegnap nagyon hangos volt, takarodót fújt. Az intézőbizottság ülésén határozati javaslatot dolgoztak ki, amelyből azonban hiányzott annak határozott kimondása, hogy a párt bizalommal viseltetik vezérének személye iránt. A pártértekezlet, amely késő éjjelig tartott, ezt a határozati javaslatot elvetette, telkiesen tüntetett Nagyatádi mellett és Hencz Károly határozati javaslatát fogadta el némely módosításokkal és enyhítésekkel. Ez a Hencz-féle határozati javaslat nemcsak a párt határozott bizalmáról biztosítja nagyatádi Szabó Istvánt, hanem egyszersmind ultimátum a kormánnyal szemben, amelyet a kisgazdapárt csak meghatározott feltételek mellett kíván a jövőben támogatni. A határozati javaslaton hosszú tanácskozások után némi enyhítések történtek, így is benne van azonban, hogy a párt a jövőben csak olyan parlamentáris kormányt kíván támogatni, amely a párt elveit képviseli. Elfogadták azonkívül Meskó Zoltán határozati javaslatát is, amelynek értelmében felkérik a földművelésügyi minisztert, hogy a minisztertanács felhatalmazásával terjessze a párt elé a kiviteli engedélyekről szóló összes aktákat. Általában a párt hangulata a mai kormányzati rendszerrel szemben nagyon elégedetlennek mutatkozott és voltak olyanok, akik Nagyatádi mai beszédét és a párt mai határozatát egyenesen ellenzékinek minősítették. Nem lehetetlen az sem, hogy az intézőbizottság határozati javaslata elvetésének is következményei lesznek, mert hír szerint a bizottság levonja a konzekvenciákat és viszszaadja mandátumát. Rubinek ünnepli Nagyatádit A képviselők kora délután gyülekeztek az Eszterházy utcai pártkörben és élénken tárgyalták az eseményeit. Külemért a magasrangú kijárókról beszéltek sokatosflkik: miután a kis bűnösöket lecsukták, a vuszter kellemes homályába vonulnak. Beszéltek azután arról a tegnap esti értekezletről, amelyen tizenkét képviselő vett részt nagyatádi Szabó István Dohány utca 68. számi alatt, lévő lakásán. Megindító jelenetek játszódtak le Nagyatádi szegényesen berendezett szobájában, ahol szalmazsákos és katonatakarós ágyak állanak állandóan rendelkezésére a vidéki kisgazdaképviselőknek. Nagyatádi legbensőbb hívei előtt feltárta az események legtitkosabb rugóit is és elkeseredett hangon jelentette ki, hogy ha minisztertársai őszinte bizalma nem nyilatkozik meg mellette, le fog mondani tárcájáról. Kijelentette, hogy a bizalmat meginogva látja és megy egyedül a maga útján, nem kívánja, hogy bárki is kövesse. Hívei azonban már ezen a tegnap esti értekezleten is olyan odaadással nyilatkoztak mellette, hogy a miniszter hangulata lényegesen megváltozott. Erőteljes kitörések hangzottak el ma délután a pártkörben Nagyatádi hívei részéről, akik szemmel láthatóan nagy többségben jelentek meg Rubinek Gyulával szemben, akinek tegnapi nyilatkozatai nagy recenzust keltettek. — Ő volt az, aki Friedrichnek is elsőként ajánlotta, hogy mondjon le és most ugyanezt a munkát akarja végezni Nagyatádi Szabóval szemben is. Egy másik képviselő ezeket mondta: — Rubinek súlyosan csalódni ,fog, ha azt