Világ, 1921. december (12. évfolyam, 270-294. szám)
1921-12-01 / 270. szám
, 1921. december 1. ♦ VILÁG Mi mindig ugyanazt hirdettük, amit ők most kezdenek hirdetni és bennünket ezekért az eszmékért állandóan destruktívaknak és hazaáratóknak neveztek. Ők azonban csak kényszerűségből hirdetik, mert s tudják, hogy a tömegek felvilágosodása meg fogja valósítani ezt a programmot. Ami három hét előtt még destruktív volt, az ma kormámyprogramos, csak azért, hogy gróf Bethlen István lehessen az egyedül posszibilis minisztertnór. Emlékezzünk vissza a pécsi beszédre. Pécsett Bethlen még azt jelentette ki, hogy aki detromsálni akar,az forradalmár. Mit szóljunk azonban most, amikor a miniszterelnök többet detronizált, mint amennyit kívántak tőle ? Ha a legitimizmus erős pillére kidől, valamit tenni kell a helyébe és ez a valami nem más, csak a nép uralma, nem pedig az, amivel most szeretnék helyettesíteni. Detronizáltunk, de ezt olyanok végezték el, akik ment tudják a bizalmat se kint, se bent megszerezni. A kereszténypártban is elárulni készülnek a demokráciát. Ők is a hatalom árnyékába akarnak húzódni. Ha ez nem így lett volna, akkor el kellett volna Bethlent sodorni már akkor, amikor először hivatkozott a Wekerle-féle választói jogra, mert mi ez a választói jog ? Ez a Választói jog elejti a falusi kerületekben a titkosságot és községenkint való szavazást. Ezzel minden erőnkkel szembe kell helyezkedni. Csak a Friedrich-féle választói rendelet szerint lehet választani. Eéíze hozhatnak, akármilyen választójogot, akármilyen korrupciót, a mi győzelmünket nem lehet megingatni. Valamelyik újság azon az alapon támadott meg, hogy én a legitimistákkal szövetkezem. Ezeknek azt felelem, hogy támadtak azért is, mert az októbristákkal szövetkeztem. Azt hiszem, ez a kettő kiegyenlíti egymást. Ami pedig a szövetkezést illeti, az azt mutatja, hogy valami hajtja a lelkünket, ■hogy a szabadság országa legyünk és hogy a pár vármegye, ami Magyarországból megmaradt, nyújtsa a konszolidált állam képét. Amíg konszolidáció nincs az országban, addig másodrendű Célok nem állhatnak előttünk és nem lehet ..a jobboldali forradalmárokat" kijátszani a „baloldaliak” elen. / ' Farkas Isidin beszéde ! Farkas István, a szociáldemokrata párt vezetőség tagja, beszélt ezután. Ha öt fforradalmár jelzővel illetik, ő ezt sem tartja szégyennek, mert ebben az országban nem volt forradalom, amit pedig mégis annak neveztek, az a régi kormányzás bűne volt. Aki higgadtan mérlegeti az eseményeket, az nagyon jól tudja, hogy az október nem volt más, mint a monarchia visszeomlása. Az összekovácsolt nemzetek tudták, hogy ez a monarchia, ha kívülről nem támogatják, elemeire omlik. Összeomlás volt tehát és ennek kell a kiindulási pontnak leírni, aki pedig mást mond, az téves uton indul. Az októberi forradalom után jött események csak következmények voltak. Szeptember végén, amikor a szociáldemokrata párt azon törte a fejét, hogy bemenjen-e egy esetleges Károlyi-kormányba, azt mondottuk, hogy nem tehet, mert nincs kellő parlamenti gyakorlatunk. Ne felejtsük el azonban, hogy minden újabb gép forradalom, mert átalakítja a termelést. Amely állam nem érti meg a fokozatos fejlődést, az erupcióknak van kitéve. Beszél a nyugati, sőt a balkáni demokráciáról és összehasonlítja ezt azzal a haladással, amelyet Magyarország tett meg húsz év alatt a demokrácia irányában. 1867-től 1914-ig —s mondja — eljutottunk a választójogban a harmincéves korhatárig. Ez az a régi politika, amely az összeomlást hozta. Szól azután a mai állapotokról. A munkásság legértelmesebb, legosztálytudatosabb része nem forradalmár, de arra kényszerítik a zaklatások tömegével, az internálásokkal, feljelentésekkel és letartóztatásokkal. Azokat, akiket ma feljelentenek, nem fogják le, nem internálják, hanem hetenként kétszer jelentkezniük kell. Ma tízezrével vannak az ilyenek. Azt halljuk, hogy gróf Bethlen István ki fog békálni velünk, és minden párt a velünk való békét hirdeti. Mi köszönjük a kibékülésnek ezt a módját. Nekünk különben sincs szükségünk kibékülésre. El nem ismerhetjük, hogy az egyesülési jog, a sajtószabadság, az internálások megszüntetése könyöradomásul. Vagy mióta lettek könyöradonságú a közszabadságok ? A közszabaságok nem egy kormány, hanem az ország, a nemzet kincse. Amely kormány ezt nem így értelmezi, az nem maradhat a helyén. Ez a mi kis társaságunk ma az ország lelkiismerete és lelke. Egyesültünk a közszabadságok védelmére és arra, hogy demokráciát teremtsünk. Hogy Csonka-Magyarországból életképes állam legyen, arra csak egyetlen mód van, a demokrácia intézményes megvalósítása, de úgy, hogy ez ne függjön kormánytól. Ha ez meglesz, akkor Csonka- Magyarország újból felemelkedhetik. A leszakított (A Világ tudósítójáról.) A királyi Kúria I. számú büntetőtanácsinál délelőtt 10 órakor még egyzmásik ügyben tárgyalnak, amelyen új felek nem jelentek meg és a bírák most tanácskoznak. Kenkes Mihály, az ónodi kerület nemzetgyűlési képviselője, védője, Vázsonyi Vilmos, társaságában iátézi. A barnatibé- f risís szolgák tisztelettel nyitják ki előttük az ajtókat és a tárgyalóterem előszobájában földig hajolnak. — Már szólították kegyelmes úrikat, de nem méliztattak itt tenni... — mondja az egyik szolga — azért vették elő ezt a másik ügyet, de hamarosan vége tesz. Aztán elrohan és egy nagy bőr karosszéket hoz Vázsonyinak és odaállítja neki a fűtőtest mailé. Egy-két újságírón kívül senki sincs jelen, a közönség, amely ennek a tárgyalásnak az első kitűzésénél valósággal megrohanta a Kúriát, most nem értesült a tárgyalásról. Később egy csoportban négy fiatal ügyvéd érkezik, akik hódolattal tisztelegnek Vázsonyi előtt, őket nomm a per érdekli, hanem az, hogy Vázsonyi Vilmos védőbeszéést mond ... Mikor bevonulnak a terembe, mindjárt az első pillanatban nagy a meglepetés . Urnára elnöke tulejdonképpen Káté Zsigmondi, « Kúria másodelnöke, de úgy látszik, az utolsó pillanatban onnanzi közbejöhetett, mert helyette Weiss Károly elnököl. Mellette Kulin Sándor, Czizitszky Ágost, Tőréiy Géza és Szímnek Ferenc kúriai bírák a tanács tagjai, akik közül az utolsó az előadó. A vádat Ligetkutry Iván királyi koronaügyészhelyettes képviseli. Beszéd, petrrty, feljelentés — Tárgyalni fogjuk izgatás bűntettével vádolt Kereket, Mihály nemzetgyűlési képviselő ügyét — hangolt el az elnöki bevezetés, melyedén az előadó folytatja: — Kerekes negyvenméterzendős, négy gyermek atyja, nyugalmazol! MtvV főirataéz, vagyona kevés van. A kommün alatt lejrott tartóztatva, a románok is letartóztatták, majd éjdüno noi, kivonulása után a nemzetvédelmi tiszt is letartóztatta, de csakhamar elengedte és átadták a polgári hatóságnak. —. Az izgatás 1920. évi február hetedikén a Sajóváron elmondott programmbeszéd keretében történt, amelyben négy pontot tett vád tárgyává az ügyészség. Ezek: 1. Méltóságos urat ne válasszanak meg képviselőnek. 2. A háborút az urak és a mágnások csihál Cák, akik a front mögött kártyáztak és pezsgőztek. 3. Bíróságaink részrehajlók, megbízhatatlanok, mindig már nyeri meg a pert, a szegény embert rendszerint elítélik. Ha a szegény ember nyalat lő a gazdag ember földjén, akkor elítélik, míg ha a gazdag ember milliókot sikkaszt, akkor megvizsgálják az orvosok és szanatóriumba küldik. 4. Az urak azt akarják, hogy visszatérjen a 40 előtti állapot és a szegény ember dézsmát fizessen. A beszédet 1920 február hetedikéig tartotta Kerekes, február végén peticióval támadták meg mandátumát és március tizenhatodikán maga a vádlott küldött egy nyilatkozatot a kerületbe, hogy ezt írassák alá a progrezumbeszéden jefervoltakkal, amely nyilatkozatban az áll, hogy ő az Inkriminált kifejezéseket nem mondta, hanem azt mondta, amit ebben a nyilatkozatban leírt. Kerekes az egész per folyamán azzal védekezett, hogy ő nem is mondott mást, csak ami a nyilatkozatban van. Kétszázhuszor,egyen írták alá a sajóváriak közül a nyilatkozatot, utólag azonban többen kijelentették, hogy nem tudták mit írnak alá, egyikőjük meg ilyesfélét mondott: „A feleségem butaságból írta oda a nevét." Az előadó nagyon tárgyilagosan és objektíven tárja fel a helyzetet, így folytatja: " A vádlott kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy egy szót sem mondott azokból, amikkel vádolják, ellenben igenis azt mondta, ami a nyilatkozatban van. A vádló királyi ügyész csak kiszakított részeket a beszédből, amellyel nem akart izgatni, csak kritikát mondott. Kehi az volt egyedüli célja, hogy megválasszák képviselőnek, másra ítészt is gondolt. A feljelentő feljegyzései A terhelő tanúk közül a ii legsúlyosabb Török Kálmán vámosi körjegyző vallomása, aki tulajdonképpen a feljelentést tette, miért mira jelentkezett a csendőr. Török ugyanis közigazgatási kiküldött volt a beszéd alatt és a vádlott mellett is. Feljegyzéseket is csinált, mindent tellt, amit Kerekes mondott, de feljelentésinél azt mondotta, hogy feljegyzései otthon vannak. Különben is ezek a feljegyzések az egész per folyamán nem is jutottak el a bíróságig. Ezzel a vallomással a többi négy terhelő tanú vallomása megegyezik mind a négy pontra nézve. Az öt terhelő tanú mellett vannak a védelmet támogató tanúk is, akik a vádlott hetven prograumbeszéde közül három-négyet is meghallgattak. Az első védelmi tanú Zsirolik Lajos 18 éves földműves, aki vitte a jelöltet a kocsiján. Az oho bíróságra az ő vallomása a betanultság hatását tette. A második védőtanútól a bíróság a szót is megvonta a tárgyalás alatt, mert annyira recitálta ez említett nyilatkozatban foglaltakat, hogy nagyon feltűnt Mindezek után a miskolci királyi törvényszék a szabadlábon levő Kerekes Mihályt, az ónodi kerület nemzetgyűlési képviselőjét, izgatás bűntettében bűnösnek mondotta és ezért 10 hónapi börtönre ítélte, az ügyész pedig súlyosbításért fellebbezett. Kerekes védője pedig bejelentette, hogy Török Kálmán azért tette meg a feljelentést, mert a katonai nyomozó erre kényszerítette. Kérte ennek a bizonyítási elrendelését. A másodbírósági ítélet háromhónapi fogházban szabta meg az ítéletet, melyet vétségnek kibesítelt. Ellenben nem engedte meg a védelem kérését a bizonyítási eljárás kiegészítésére vonatkozólag. Vázsonyi védőbeszédet mond Az előadó" befejezte a tettyállás ismertetését és öt percre felfüggesztették a tárgyalást. Mikor újból megnyitották, Vázsonyi Vilmos védőnek két előterjesztése van. Az egyik annak a megállapítása, hogy a feljelentő Török Szálmán tett-e hivatalosan is feljelentést, mint hansági kiküldött, illetékes felsőbb fórumánál, a fővoigabitánál? A másik, hogy valóban megtörtént azaz, miszerint illetéktelen beavatkozással sürgették a Kúriánál az egész ügy felárgyalását. Szlávik Károly előadó azt válaszolja, hogy Törös Kálmán hivatali főnökénél nem tett feljelentést. Kerekes programmbeszéde ellen és azt is kijelenti, hogy Hazar Gusztávnevű községi jegyző lobbizhat küldött néhány aláírással ellátott kérvényt a Kúriához, melyben sürgetést kér. Azután Vázsonyi Vilmos mondta el védőbeszédét, öt esztendő óta újból az elsőt. Mikor igazságügyminiszter lett, megszűnt ügyvéd lenni, nem folytatott gyakorlatot, a későbbi években nem is tartózkodottttdapesen. Mostanáig az egész tárgyalás alatt éberen figyelt minden szóra, néha-néha lehajolt a papiroshoz és jegyzeteket csinált. Írét könyv van előtte, ez az egész, meg agy is fehér papiros. Mikor szólásra emelkedik, az ejtész teremt,és minden tekintet feléje fordul. A hallgatóság padsorában a négy fiatal ügyvéd szájlátva lesi minden szavát és a szemük kimered a bámulattól és a gyönyörűségtől, szinte elnyelik a szavait, úgy élveznek. Kerekes Mihály is ott ül a hallgatóság között, mint ötödik hallgató, azaz tulajdonképpen vádlott, aki fölött most döntenek. A bíróság háta mögött fehérlő két nagy ablakon keresztül a parlament épületét nézegeti, melynek siihiuettje ködösen sötétlik a november végi szürkületben. — A királyi Ítélőtábla — mondotta Vázsonyi — a bizonyítási eljárást azért mellőzte, mert az ügy további földerítését fölöslegesnek tartotta. A tábla ebben tévedett, mert az iratokból kiderül, hogy az ítéletnek alapja tulajdonképpen nem egyéb, mint Török Kálmán kiküldött jegyző vallomása. Ez a vallomás pedig ingadozó, más vallomás egyáltalában nincsen arról, hogy Kerekes Mihály az ügyészség által inkriminált kifejezéseket mondotta volna. A tárai pártállásuk szerint vallanak. " Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy ez az egész ügy egy választási mozgalomnak kiszakított részlete. Politikai pörben a tanúk pro és contra megbízhatatlanok, kétszeresen áll ez egy választási pörben, ahol hozzá még petíció is van. Ha tehát a védelem bizonyítani tudja, hogy a vádló vallomása presszió alapján történt — hiszen hivatalos minőségben Török nem tett följelentést — és az ingadozó tanúvallomások mellé képesek vagyunk ujabb megbízható tanúvallomásokat csatolni, amelyek a vádlott igaza mellett szólanak, akkor ez nem lehet lista-töbös dolog. Hatvankilencszer emelt kalapot... — Egy programmbeszéd kiszakított részletére ítéletet alapítani nem lehet, sőt nem is képezheti vid tárgyát. Kerekes Mihály hetven helyen tartott programmiessédét és az összes vallomások szerint hatvankileticesisetben kalapot emelt a magyar bíróság európai színvonala és pártatlansága előtt. Csak éppen hetvenedszer, ebben az egis esetben nem emelt kalapot és ebben az agy esetben történt a följelentés. ■— Kerekes Mihály ellen az ottani jegyző részéről és a közigazgatási szervek részéről szervezett hadjiárat indult. Az illetéktelen sürgető beadványok rendkívüli fontosságúak és azt mutatják, hogy milyen mérgezett légkörből származnak a támadások. Maga az a körülmény, hogy ez a teljesen ártatlan programmbeszéd vád tárgyát képezi, rögtön eltörpül. Amit most mondtam, az lehet politika is. Kerekes inkriminált kifejezései egyébként minden kortesbeszédben megvannak. — Ami a bíróságot illeti, a magyar bíróság nem osztály, hanem alkotmányunk egyik intézménye. A bíróságot nem szabad osztálynak tekinteni, mert a magyar bírói kar a magyar alkotmány egyik intéz ..Ha a szegény ember nyulat jö . . részekben is ott vannak a híveink s ezek ma is hűek hozzánk. Ha institúciókban nyilvánul meg a demokrácia, akkor mi, szociáldemokraták, meg tudjuk mozdítani nemzetközi szervezeteinket. Meggyőződése, ha a magyar munkásságnak a háború előtt olyan szerepe lett volna a politikában, mint a német munkásságnak, akkor Magyarország ma egész lenne. Ezt koncepciózus politikusoknak be kellene látni. Mi, akik itt együtt vagyunk, valamennyien megegyezünk abban, hogy előbb jöjjön a demokrácia és csak aztán kerülhet sor az elvi kérdésekre. Beszélt még Giesswein Sándor és Orozdy Győző is, aki Kerekes Mihályt köszöntötte fel. Csütörtök