Világ, 1922. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
2 VILÁG Bailer a vezére, két malomkő között vergődik, mert egyrészről Rakovszkyék, egyelőre még mint a kormányt támogató párt tagjai, a legélesebb támadásokat intézik a kormány ellen, másfelől a Vasi—Bernolák—Hegyeshalmy-trió, támogatva a Huszár—Emnszt-duó által, mindent elkövet, hogy a képviselőket Rakovszkyék ellen nyílt állásfoglalásra bírja. Eddig azonban minden kísérletük kudarccal végződött. Az a közvetítő megoldás, amelynek értelmében a párt egy közös centrum fenntartásával három részre szakadt volna: a keresztényszocialistákra, a katolikus színezetű földműves pártra és a Rakovszkyék vezetése alatt álló keresztény polgári pártra, szintén meghiúsult. Ez a megoldás pedig lehetővé tette volna azt, hogy a kizárás elkerülésével távolítsák el Rakovszkyékat a kormányt támogató pártból, mert már eredetileg úgy tervezték, hogy a Rakovszky-féle polgári szárny ellenzékbe megy ugyanakkor, amikor a másik két csoport fenntartja kormánytámogató álláspontját. Egyelőre az a helyzet, hogy nem merik összehívni az értekezletet, amely hivatva lenne végleg tisztázni a helyzetet. Bethlen István gróf hazaérkezése valószínűleg meg fogja gyorsítani az események további fejlődését és a miniszterelnök nyomására a jövő hét elején valamiféle irányban feltétlenül dönteni kell Halleréknak. A kisgazdák és a disszidensek fúzióját valószínűleg kedden vagy szerdán perfektuálják és ezután Bethlen hozzá fog látni ahhoz, hogy a kereszténypártba is erélyes kézzel elválassza a salakot a színaranytól. Keresztény Nemzeti Földműves és Polgári Párt A keresztény nemzeti párt —amint a Magyar Kurír jelenti — szombat este értekezletet tartott, amelyet Friedrich István, a párt elnöke, nyitott meg a következő szavakkal: -- Sürgősen nagygyűlést hívtam össze, mert a keresztény nemzeti párt történetének egy fordulópontjához érkezett. A keresztény nemzeti párt képviselőtagjai egy fontos és döntő elhatározás előtt állanak. Mielőtt ebben a kérdésben döntenénk, szükségesnek tartjuk, hogy a választóközönség hozzájárulását kikérjük. Ezért hívtuk össze ezt az értekezletet. Hornyánszky Zoltán képviselőtársam ugyanis a következő indítványt nyújtotta be a párthoz: „Indítványozom, hogy pártunk a keresztény nemzeti párt címét a mai napon a következő címre változtassa át: keresztény nemzeti földmíves és polgári párt.“ Ezután Hornyánszky Zoltán indokolta meg indítványát. Indokolásában hangsúlyozta, hogy a pártnak eddigi címe csak tehertétele volt a pártnak. Ugyanis azok a keresztény nemzeti intranzigens gondolkodású földmívesek és polgárok, akik a párt politikai nézeteivel teljesen azonosították magukat, azért nem léphettek be választóik közé, mert a párt címe szinte csak a városi elemekre támaszkodott A párt képviselője akar lenni a falu azon földmíveseinek is, akik kiesnek a több holdas kisgazdák osztályából. A nagygyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztett címváltoztatást. A tized A pártértekezlet után Friedrich István a következőket mondotta : — A politikai helyzet nagymértékben tisztázódott. A vezetésem alatt álló párt címét és programmját kibővítette és azzal, hogy a „Földműves és Polgári“ jelzőt fölvette, módot akar nyújtani arra, hogy a keresztény nemzeti és intranzigens alapon álló szegény földműves néposztály és a más foglalkozású kispolgárok megfelelő képvise- lethez jussanak. A párt ezzel a programoskibővi- léssel és címváltoztatással lehetővé tette azt, hogy a keresztény pártnak régóta tartó vajúdása véget érjen. Azok a kereszténypárti képviselők ugyanis, akik a parlamentben már régóta ellenzéki szerepet játszanak, a mai napon kiléptek a kereszténypártból és a következő levelet intézték hozzám : „Alulírottak ezennel belépünk a vezetésed alatt álló Keresztény Nemzeti Földműves és Pol-gári Pártba. 1922 január 14. Lingauer Albin, Ferdinándy Gyula, Taszter Béla, Sigray Antal gróf, Windischgraetz Lajos herceg, Huszár Elemér, Beniczky Ödön, Somogyi István, Rakovszky István, Pallavicini György őrgróf.“ Rakovszky és Taszter nyilatkozata Munkatársunk még az éjszaka folyamán felkereste Rakovszky Istvánt és Taszter Bélát és közölte velük a Friedrich-párti értekezlet lefolyását. Úgy Rakovszky, mint Taszler a legnagyobb meglepetéssel vették tudomásul munkatársunk elbeszélését és a leghatározottabban kijelentették, hogy a Friedrich-pártba történt belépésükről szóló közlés nem felel meg a valóságnak. Rakovszky egyébként a következőket mondotta: —■ Férem, hogy a leghatározottabban cáfolja meg úgy az én nevemben, mint a politikai elvbarátaim nevében a Friedrich-pártba való belépésem hírét. Az egész dologból egyetlen szó sem igaz, nekünk eszünk ágában sem volt belépni a Friedrich-pártba és senkit sem hatclmaztunk fel arra, hogy ezt a Friedrich-párt értekezletén bejelentse. Taszler Béla pedig a következő nyilatkozat közzétételére hatalmazta fel munkatársunkét A Friedrich-párttal valóban folytak bizonyos tárgyalások, ezek azonban távolról sem arra vonatkoztak, hogy mi lépjünk be a Friedrich-pártba, hanem arról volt szó, hogy Friedrichékkel egységes pártot alkossunk. Ezt természetesen bizonyos feltételekhez kötöttük. Egészen addig, amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, szó sem volt arról, hogy velük egyesüljünk. Arra pedig, hogy mi az ő pártjukba lépjünk be, egyetlen pillanatig se gondoltunk, részünkről ilyen irányú lépés nem történt és mi nem vagyunk hajlandók semmi körülmények közt a Friedrich-pártba belépni. Egyáltalában nem tudom, hogy minek minősítsem a Friedrich-pártban ma este történt azt a bejelentést, mintha mi a pártba beléptünk volna. Mi van a kulisszák mögött ? Rakovszky és Taszler kijelentései után igyekeztünk érintkezésbe lépni Friedrich Istvánnal, ami azonban nem sikerült. Friedrich lapunk zártáig nem érkezett haza lakására. Hogy Friedrich és Rakovszky ellentétes nyilatkozatai mögött mi rejlik, azt nem lehetett megállapítani. Annyi kikróf Bethlen István miniszterelnök ma délután magához kérette nagyatádi Szabó Istvánt és Gaál Gasztont, akikkel megismertette a választójogi tervezetet. A tanácskozáson részt vett gróf Klebelsberg Imre belügyminiszter is. Se Nagyatádi, se Gaál nem voltak hajlandók az értekezlet lefolyásáról nyilatkozatot tenni, miután titoktartást fogadtak., Gaál Gaszton csak annyit jelzett, hogy a jövő hét elején közölni fogják a párt szűkebb bizottságával a miniszterelnöktől nyert információkat és csak miután ennek a bizottságnak a jóváhagyását megnyerték, terjesztik a párt plénuma elé a választójogi tervezetet Értesülésünk szerint a kormány minden körülmények között le akarja tárgyaltatn a választójogi javaslatot február tizenhatodika előtt és ha erre más mód nem kínálkozik, úgy tizenhatórás üléseket fog tartani, mert február tizenhatodikán minden körülmények között feloszlatják a nemzetgyűlést. Az egységes pártról a ma esti tanácskozásokon nem esett szó, erre vonatkozólag csak a jövő hét folyamán veszik fel a tárgyalások fonalát. Kószó nyilatkozata a választójogról A Világ szegedi munkatársa ma este beszélgetést folytatott Kószó István belügyi államtitkárral, aki családja körében Szegeden időzik. Az államtitkár mindenekellőtt m megcáfolta a lemondásáról elterjedt híreket, majd a következőket mondotta: " A választójogi törvényjavaslat teljesen elkészült és az indemnitási vita befejezése után a nemzetgyűlés elé kerül. A törvényjavaslatból február tizenhatodikáig feltétlenül törvény kell, hogy legyen. Ha az ellenzék ezt megakadályozná és folytatná az obstrukciót, ez egyenlő volna a hazaárulással. Egyébként, ha a nyolcórás ülések nem lesznek elegendők, majd tízórás üléseken tárgyaljuk le az alkotmányjogi törvényjavaslatokat . Tekintettel arra, hogy a kereszténypárt feltétlenül támogatja a kormányt, nekünk a nemzetgyűlésen még a disszidensek nélkül is abszolút többségünk van, úgyhogy ha határozathozatalra kerül a sor, a kormány feltétlenül végre tudja hajtani akaratát.— Ha február tizenhatodikéig, a nemzetgyűlés feloszlatásáig nem sikerülne elfogadtatni a választójogi törvényjavaslatot, akkor a kormány rendelettel fogja megcsinálni a választásokat a törvényjavaslat elvei szerint és ebben az esetben újból nemzetgyűlés, nem pedig országgyűlés ül össze. ■— Arról, hogy a választójogi reform milyen elvek szerint készült el, egyelőre nem nyilatkozhatom, annyit azonban már most megmondhatok, hogy úgy a nők, mint a férfiak választójoga korlátozva lesz, a Friedrich-féle rendelethez képest. Hiszen ha minden huszonnégy éven felüli férfi és minden harminc éven felüli nő választójogot kapna, akkor négyszázhúszezerrel több nő szavazna, mint férfi. A törvényjavaslat ezt a képtelenséget eliminálja. Andrást// Gyula Bethlenről Gróf Andrássy Gyula mai beszéde élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Andrássy kijelentéseit a képviselők pártállásuk szerint különbözőképpen kommentálják. A legnagyobb jelentőséget tulajdonítják azonban Andrássy precíz és súlyos megállapításainak, amelyek Bethlen István grófnak a forradalom előtt tanúsított magatartására vonatkoznak. Andrássy kimutatta, hogy Bethlen még pár hónappal a forradalom előtt is, akkor, amikor már az egész világ a wilsoni eszmékkel volt tele, a választójogot a magyar írni-olvasni tudáshoz akarta kötni. Andrássy rámutatott arra, hogy ennek következtében a szerencsétlen események folyamán a magyar társadalom és a magyar faj ellen könnyebben lehetett izgatni, mert ezzel Bethlen és barátai a vakságnak olyan jelét adták, amely párját ritkítja a történelemben. Kíváncsian várják Bethlen válaszát, kíváncsian várák, hogyan fogja Bethlen azonyos, hogy Rakovszkyék aláírták a Friedrich által felolvasott belépési nyilatkozatot. Információnk szerint azonban belépési szándékuk csak arra az esetre vonatkozott, ha Hallerék támogatását is sikerül biztosítani és akkor sem a Friedrichpárthoz, hanem egy teljesen új párthoz csatlakoztak volna. Ennek viszont még egyéb előfeltételei is lettek volna és miután Friedrich ezeknek az előfeltételeknek nem tett eleget, mai bejelentésével pedig súlyos indiszkréciót követett el, Rakovszkyék most már hallani sem akarnak arról, hogy Friedrichhel egyesüljenek. A legteljesebb káosz kavarog most már az egész ügy körül. Lehetséges, hogy holnapra sikerül kimagyarázni a félreértéseket és eliminálni az ellentéteket, de e pillanatban Friedrich és Rakovszky kijelentései között még áthidalhatatlan az eltérés. Ettől függetlenül azonban kétségtelen az, hogy Rakovszkyék kilépnek a kereszténypártból és legfeljebb arról lehet szó, hogy a mai incidens után nem lesznek egy pártban Friedrichhel, azonban ez nem fogja megakadályozni őket abban, hogy a kormánnyal szemben a legélesebb ellenlenzéki magatartást tanúsítsák, ezek után bebizonyítani, hogy azok felelősek a forradalomért, akik egy demokratikus választójog megalkotásával elébe akartak menni az eseményeknek, vagy azok, akik elgáncsolták ezeket a jóhiszemű törekvéseket. „Ilyen a politika, uram . Csontos Imre bátyánk, a kisgazdapárt egyik legnépszerűbb közbeszólója, talán soha még olyan sikert nem aratott, mint ma néhány szóval. Gróf Andrássy Gyula azt magyarázta, hogy gróf Bethlen István, aki most a szabad királyválasztók sziklatömbjén akar egységes, erős, céltudatos pártot felépíteni, augusztusban még azon volt, hogy egy ugyancsak egységes, erős, céltudatos pártot építsen — a legitimista képviselők sziklatömbjére. Ha gróf Bethlen István most azért fáradozik, hogy a kereszténypártról lehasítsa azokat, akik nem legitimisták, vagy már nem legitimisták , úgy háromnégy hónap előtt még azon buzgólkodott, hogy megbontsa a kisgazdapártot, a szabad királyválasztók pártját, és innen szerezzen neofitákat a legitimista ügy számára. Bethlen István gróf csak sziklatömbre épít, homokra soha , azonban egyszer a legitimizmus gróf Bethlen István sziklatömbje és egyszer a szabadkirályválasztás, egyszer a kereszténypárt a szinarany és a kisgazdapárt a salak, máskor a kereszténypárt a salak és a kisgazdapárt a szinarany , de a szinaranyt a salaktól mindig élesen elválasztja gróf Bethlen István, mindig a szinarany pártján van a salak pártja ellen. — Ilyen a politika, uram, —- mondotta a leleplezés hallatára Csontos Imre bátyánk, aki egy cseppet sem csodálkozott azon, hogy augusztusban még salak volt gróf Bethlen István szemében és csak legutóbb változtatta őt szinarannyá a miniszterelnöki csalhatatlanság varázsvesszeje. Ilyen a politika, uram: Csontos Imre bátyánk teljes joggal állthatta fel ezt a tételt, mert csak két éve lépett a politika porondjára, és két év óta valóban kezd ilyen lenni a politika. Csak éppen azt az egyet nem tudjuk, hogy például öt év előtt egyszerűen politikának nevezték volna-e a merész szaltó-martaléknak azt a sorozatát, amellyel a magyar miniszterelnök válogatja elveit, meggyőződéseit, világfelfogásait, pártállásait , és azt a választóvizet, amely felismeri az aranyat, megbélyegzi a salakot. Gróf Bethlen István politikai pályájának kezdete óta szerette a változatosságot, ült a függetlenségi párt padsoraiban, volt Andrássy Gyulának hű harcosa, majd pedig Tisza Istvánt választotta politikai mintaképévé. De akkor még az volt a szokás, hogy átmenetekkel és indokolásokkal változtasson pártot az, aki monotonnak találja örökké ugyanazt a politikai hiszekegyet és ugyanazt a politikai vezért. Most a miniszterelnök lemondott az átmenetekről és lemondott az indokolásokról. Megtehette, hiszen politikájának valóban van egy konzekvens vonása . Bethlen István kezdettől fogva az egységes pártot akarta. Többször megváltozott koncepciójában az egységes párt összetétele, többször megváltozott koncepciójában az egységes párt célkitűzése, hol jobbfelé, hol balfelé kanyarodott az iránytű, amikor a miniszterelnök az egységes párt tengelyét kereste, azonban egységes pártot mindig akart a miniszterelnök . . . Batthyány a legitimisták, szabadkirály választók és köztársaságiak harcáról A Terézvárosi Polgári Kör ma este népes társasvacsorát rendezett, melyen gróf Batthyány Tivadar mondott nagy beszédet. — Nekem — mondta —, aki 1918 októberében a közszabadságokat dekretáltam s aki után először bara, aztán jobbra tiporták el a jogrendet, jogom van az utánam következő jogrend politikáját kritizálni. Szükségtelennek tartom azonban fölsorolni századszor újra azokat a sérelmeket, amelyeket a mai nemzetgyűlés a jogrend legelemibb követelményeivel szemben elkövetett. Mindenesetre örvendetes, hogy a legitimisták, akik különbözt pártokból verődtek ös**e, most ugyan Tizenkétórás üléseken akarják letárgyalatni a kormány lílisztértgít Vas Smap