Világ, 1923. január (14. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
4: 1923január 3. VILÁG Szerelemgyökér és bájttal a csendes vidéken (A Világ tudósítójától.) Kitámolyogni néhány napra a nagyváros lármás, nyomasztó, küzködő szédületéből, egészséges vággyal vágyni a csendre, az eseménytelenségre, az ártatlan egyszerűségre , indulni kipott utcakövek, faragott fatörzsek, elmosódott álmok felkeresésére, vidéket szagolni és múltat idézgetni — mindez nagyon jóleső kizökkenés a szürke napokegymásutánjából. Néhány napi csendet és eseménytelenséget akarunk valahol vidéken és amig a Vonaton a papírvászonnal behúzott, ruganyos ülés elringat bennünket, nem álmodunk arról, hogy a nyugodalmas vidék egész mást adhat nekünk, mint amit várunk tőle. A jószerencse néha úgy hozza, hogy a vonat odavisz bennünket, ahol furcsa, új színben kapjuk vissza azt a vidéket, melyet csendesnek, ábrándosnak, a múlt emlékeitől illatozónak, egyszerűnek, lustának, közönyben ásítozónak láttunk. Négy napot töltöttem Sárospatakon, ebben azelöregedett diákvároskában és különös eseményeket beszélitek el nekem. Nem jelentős események ezek, csaképpen érdekesek és talán kicsit jellemzők a korra és az öreg vidékre, amely fiatal bűnöket pattant ki. Az első napon már hallottam valamit arról, hogy jó néhány sárospataki kislány szerelmes. Ebben természetesen semmi különöset nem találtam. Nagyanyáink is sokat meséltek arról a gyermekszerelemről, amely olyan finoman bodrozik, mint a tó vize, ha végigsimítja az esti szél és olyan illatozó és olyan zárkózott, mint a bimbózó virág. Nagyanyáink olyan szerelemről is regéltek, amely néha gyilkol és elhet.Vasztja azt, aki szeret. Ez az új szerelem azonban, amely néhány tizenöt-tizenhatéves sárospataki kislány szívét dobogtatta, sem zárkózott, sem pedig gyilkoló, hanem gyomorfájást okoz a kiválasztott fiatalembereknek. A szerelemnek ez az új megnyilatkozási formája ma már szájról-szájra jár és a diákok, akik karácsonyi vakációra szétszéledtek az országban,magukkal vitték a veszedelmes szerelem hírét Eleinte ez az új, furcsa szerelem a misztikum palástjába burkolózott. A vénasszonyok összeültek és igyekeztek megfejteni az uj szerelemméreg titkát. A szülők riadtan akarták menteni ártatlan leányaikat attól, hogy őket is bekeverjék azok közé a fiatal boszorkányok közé, akik ezzel az új szerelemmel akarták behálózni szívük lovagját. Ma már lehullott a palást. A sárospataki rendőrség erélyesen a kezébe vette a titokzatos ügyet és fényt derített a boszorkánykonyhára. Elmondták, hogy a bodrogparti cigánynegyedben lakik egy vén cigányasszony, aki régóta híres arról, hogy tüneményes jós és kártyaveríi. A boszorkány-kisasszonyok jó ideje jártak hozzá és olcsó pénzért megtudták tőle a jövőjüket és a cigányasszony, valami Horvát Ferencné, szívesen elárulta azt is, hogy a városka csinos fiatalemberei kit szeretnek. A kisasszonyok azonban ízem elégedtek meg azzal, hogy kifürkészhették imállottuk szivtitkait. Elpanaszolták a gyepmester első számú, legöregebb feleségének, hogy nem tudnak szerelmet ébreszteni lovagjukban. Erre a cigányasszony szerelemgyökeret adott a leányoknak. Ezt a szerelemgyökeret törött csontfésűből gyártotta a cigány asszony. A gyökeret a harisnyába kellett rejteni ,és az imádott előtt hármat toppantani. A gyökér azonban nem bizonyult elég hatásos szernek, mire a cigányasszony felajánlotta a kislányoknak, hogy főz nekik bájitait; az a fiatalember, aki ezt az italt megissza, múlhatatlan, nagy szerelemre lobban. A kislányoknak maguknak kellett szállítaniuk a bájital alkotó elemeit otthonuk legrejtettebb zugából. Az italt megfőzte a cigányasszony jó pénzért. A jó pénz liszt, ezüstkanál, zsír és szalonna volt. A kislányok óvatlan pillanatban a fiuk teájába és kávéjába keverték a bájitalt. A bűvös port, a cigányasszony másik ajándékát pedig süteményekre hintették. A szerelemre ítélt fiuk gyomorgörcsöt kaptak. néhányan ágyba is feküdtek. A bájitalnak ennyi volt az hatása. A helybeli lapban megjelent egy kis cikk, amely a gyerekbotránnyal foglalkozik, próbálja azt meg nem történtté szépíteni és tanácsokkal szolgál a kislányoknak és a szülőknek. Az aggódó kis baszna így szólt: „Szerelemgyökér, varázsló bájital, csábszterek és hókusz-pókuszok stb. szenzációja táncol, már hetek óta a közelebbi és távolabbi közönség száján. Kotyvalékoktól meghalt és súlyosan megbetegedett ifjakról szóltak a hírek. Középpontja egy cigányasszony, ki az ártatlan süvölvények és zöld fruskák naivitását önzően kihasználta és utána természetesen megszökött. Kis társadalmunk minden rétegéből faj- és felekezeti különbség nélkül forogtak nevek (Tanári családét nem hallottuk) a szájakon az undok pletykák révén. Persze ártatlan családok neve is bőséggel belekerült. Hosszas rendőri nyomozás, detektívekkel is, megállapította, hogy rendkívül felfújt, hazug adatokkal kevert, rosszindulatú hírterjesztéssel állunk szemben. Ami bizonyosságot nyert, az aránytalanul kicsi. Mégis szükségét látjuk annak, hogy a következő kéréseket súgjuk az alábbiakhoz : A kislányok ne férjhezmenetelről álmodozzanak, hanem igyekezzenek magukat szelídségben, jóságban, nemességben tökélesíteni, tisztaságban és szeplőtelenségben megtartani. Mert ezek biztosabb szerek javasasszonyok kotyvalékánál. A szülők gyermekeikkel ideje előtt ne nagyzoljanak, ne flancoljanak, ne zsúrozzanak, ne akarják a nagyok örömeiben részesíteni, hogy ezen a címen ők is szabadabban mulatgathassanak. Több gond, több elővigyázat és több nevelői okos szeretet szükséges a túlságosan is szabadjára hagyott bakfisokkal szemben. A közönség pedig ne kapkodjon szenzáció-éhségtől az ily szomorú társadalmi jelenségeken s ahelyett, hogy felfújva, nagyítva tovább adná, az érdekelt szülőknek hozza tudomására a szállingózó, hazug híreket, források megnevezésével. A gyermekek becsülete a jövendő magyar társadalom alapja,'1. ' A kis szerelmi botrány kicsit feldúlta a kisváros békéjét. A szülők nem merték az utcára bocsátani leányaikat, mert féltek, hogy valaki ujjal mutat rájuk. Kocsmákban, cukrászdában, kaszinóban, gyerekszobában a gyomorrontó bájitalról beszéltek, amely gonoszabb a legkeserűbb keserűltnél. A rendőrségnek eddig nem sikerült kézrekerítenie a cigányasszonyt. Leírtuk ezt a kis esetet, nem azért, hogy szigorú bácsi módra megbélyegezzünk gyerekeket. Még azt is megjegyezzük, hogy a bájital-keverésben nem látunk egyebet eleven gyerekek ártatlan játékánál. De amiért ide kívánkozott ez a kis eset, annak egyszerű és érthető magyarázata az, hogy ez az ártatlan gyerekjáték itt és valahogy korszerű járvány. Gyerekjáték, semmi más, de ma történt. És a mának minden kis történetét érdemes papírra vetni, ha másért nem — a historikus kedvéért. .Valamelyik történetíró talán ezt fogja majd írni, és eleinte a gyerekbabát felváltotta a leánygyermekek játéktárában az ólomból öntött játékkatona, majd következett a cigányasszony, a bájital és a szerelemgyökér...■ De nem akarunk hamis adatokkal szolgálni az (A Világtudósítójától.) Sok százezer ember szívből jövő, spontán lelkesedésének megnyilvánulása avatta felejthetetlen ünneppé Szilveszter napját, Petőfi Sándor születésének századik évfordulóját. Már korán délelőtt óriási tömegek zarándokoltak Petőfi szobrához, amelyet egészen elborítottak koszorúkkal és virágokkal. Az est beálltával a főbb útvonalakat kivilágították, az egyetemi ifjúság fáklyásmenettel vonult Petőfi szobrához végig a városon, este hétkor pedig megkondultak a harangok, világgá hirdetve annak a percnek történelmi jelentőségét, amelyben Petőfi Sándor megszületett. A főváros csaknem minden testülete kivette részét az ünnepségekből. Szilveszter délelőttjén a Petőfi Társaság tartotta meg a Zeneakadémia nagytermében matinéval és hangversennyel egybekötött ünnepi diszgyülését, amelyen megjelent Horthy Miklós kormányzó családjával, József főherceg családjával, Apponyi Albert gróf, Tóth Lajos kultuszminiszteri államtitkár. A diszgyülést a Budai Dalárda éneke nyitotta meg, majd Pekár Gyula elnök megnyitó beszéde után Móra Ferenc szavalta el ünnepi költeményét. A tót cselédlány és a szerb mészáros gyermeke Ezután Rákosi Jenő mondotta el ünnepi beszédét: • Két nagy misztérium övezi Petőfit, születésének és halálának misztériuma. Mint egy tünemény szállott le közénk, anyja tót cselédlány, apja szerit mészáros volt, tót anya és szerb apa gyermekében tündöklik legdicsőségesebben a nemzeti géniusz. Amikor egy gyermek megszületik, érintetlen agya napról-napra új benyomásokat vesz fel, új szavakat és így alakítja ki a nyelv az emibert Az ember gondolkodásmódja a fajlípus megjelölője. Az ember fajkülönbözősége nem egyéb, mint a nyelv fajkülönbözősége. Aki valamely nyelv hatása alá kerül, ez annak a nyelvnek faji tulajdonságait veszi fel. A becsületes tót cselédleány és a szerb mészároslegény gyermeke volt az a Petőfi, akinél szebben senki nem tudta a magyar nyelvet és nem fogja tudni talán ezután sem. A magyar géniusz inkarnációja volt ő és minden nagy költő csak a saját nemzetének talajából nőhet. Az idegen hatásokon élősködők nagyokká sohasem lehetnek. — Most az anyákhoz szólok. A legnagyobb hazaárulás és a legnagyobb fajárulás az, ha gyermekeinket különböző idegen nyelvekkel tömjük, mielőtt a magyar nyelvet tökéletesen elsajátították volna. — A másik nagy misztérium Petőfi halála. Igen sokan kérdezik, hogy mi lett volna Petőfiből, ha nem halt volna meg olyan fiatalon és olyan szerencsések tehettünk volna, hogy kiélhette volna magát, mint annyi sok más nagy ember és alkotásainak kincseit tovább is közénk szórta volna? Ezeknél a szavaknál óriási tapsvihar zúgott fel, a közönség percekig telkesen éltette Rákosi Jenőt, aki így folytatja beszédét: — Petőfi hordozott valamit lelkében, ami űzte, sarkalta. A 48-as idők neki valók voltak, Petőfi egy volt Magyarországgal, telkében, minden tettében és Petőfinek el kellett buknia Magyarországgal A sors űzte szeges korbáccsal a halálba. És mi kérjük őt, hogy álljon ismét elénk e legkeservesebb időben, amely sokkal szomorúbb még, mint az ő ideje volt és szavalja el a múzeum lépcsőjéről: — Talpra magyar, ki a hazat Az óriás tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd Után Grill Lola és Váradi Aranka szavaik Jakab Ödön saját költeményét mondotta el, Palló Imre és Medek Anna énekelt, végül Kiss Ferenc és Jászai Mari szavalatai zárták be a szép ünnepséget Az újságírók ünnepe Vasárnap délután az Otthon-körben tartottak ünnepséget Petőfi születésének századik évfordulója alkalmából. Az Újságíró Egyesület fölkérésére Rákosi Jenő mondta itt is az ünnepi beszédet . Petőfi világító tűzoszlopa volt a felvilágosodásnak, mi újságírók, ha tűzoszlopai nem is, de talán fáklyahordozói vagyunk. Nem tudom, illő-e, hogy én, aki főszerkesztő vagyok, ünnepeljek valakit, aki köztudomás szerint csak segédszerkesztő volt (Derültség.) Petőfi a magyar lélek prototípusa, impulzív, merész, bátor, szemérmes és jó. Ha bejárjuk Petőfi költészetének pompázó birodalmát, abban nem találunk egyetlen hazugságot sem. Ez teszi ellenállhatatlanná minálunk, ez vitte őt világkörüli útjára, ez az oka annak, hogy ünnepli most az egész világ. Petőfi ünneplése dicsősége ennek a népnek, amely nem maradhat hatástalan. Rövid huszonhat esztendő alatt Petőfi oly tüneményes pályát futott be, aminél keveset találunk a világirodalom történetében. Nemcsak költő, hanem hős is volt, nagy magyar is volt s mi büszkék lehetünk rá, hogy Petőfi újságíró is volt. A Központi demokrata körben Szilveszter estéjén utókornak és mégegyszer leírjuk, hogy a cigányasszony megszökött és a rendőrségnek nem nyílt alkalma arra, hogy kihallgassa. A rendőrségi nyomozás eredménye tehát hiányos és majdnem negatív. Nem is hisszük, hogy mindaz, ami a rendőrségről kiszivárgott, teljesen fedve a valóságot. Épp ezért adtunk helyet a sárospataki lap félig-meddig cáfoló cikkének. De lejegyzésre érdemes a vidék atmoszférája és hogy a vidéki csendélet teljes legyen, itt van ennek a négy napnak még három eseménye. Két gimnazista összepofozkodott és a lovagiasság szabályai szerint párbajt akartak vívni katonai Frommer-pisztollyal húsz lépés távolságról. Biztos halál. A vonalat, amely már vitte az erdő felé a két vitézt, az utolsó pillanatban állította meg az állomásfőnök és a rémült szülő lepofozta a vonalról a két gyereket. Karácsony előtti este egy tolvaj belopózott a katolikus templomba és ellopta a szentséget. Karácsony éjjelén ismeretlen tettesek sírköveket és fejfákat romboltak le a zsidó temetőben. Ez az a vidék, amelyet csendesnek, ábrándosnak, múlt emlékeitől illatozónak, egyszerűnek, lustának és közönyben ásítozónak láttunk. Rab Gusztáv: ünnepelték Petőfit. A kör helyiségeit nemzetiszínű zászlókkal díszítették föl. Benedek János nemzetgyűlési képviselő méltatta Petőfi nagy magyarságát. Takáts Klára Petőfi-verseket szavalt, Gondéné Székely Ilona Petőfi-dalokat énekelt és Pakots József felolvasta a Petőfiről szóló novelláját. Az izraelita hitközség leánygimnáziuma is magas színvonalú ünnepély keretében hódolt Petőfi emlékének. Wirth Kálmán igazgatónak az év centennáris ünnepségeit méltató beszéde után Kepes Ilona dr. tanárelnök méltatta a Petőfi-emlékünnep jelentőségét majd Ligeti Rózsi ifjúsági elnök olvasta fel tartalmas és alapos Petőfi tanulmányát, amelynek egyes vonatkozásait az énekkar, továbbá melodrámák és szavalatok illusztrálták. A színházakban !A színházak részben Petőfi életét tárgyazó alkatos darabokkal, részben szavalatokkal ünnepelték a nagy költő emlékét. Az Operában Kerner István vezetésével a zenekar Erkel Ferenc ünnepi nyitányát adta elő, majd Medek Anna, Basilides Mária, M. Némethy Ella, Székelyhidy Ferenc, Palló Imre, Kálmán Oszkár, továbbá az énekkar, Roubal karigazgató vezetésével Petőfi-dalokat adott elő. A hangverseny után Sándor Erzsi és Környey Béla közreműködésével a Bánk bán első felvonása került szélire. — A Városi Színházban Bihari Ákos ünnepi szavazata után a Bolond Istókot játszották. — A Nemzeti Színház Jászai Mari szavalata után előadta Herczeg Ferenc ünnepi játékát, A költő és a halál-L amelyet a Tündérlak Magyarhonba vetett. .— A Vígszínház az Ocskay brigadéros-t elő. — A Király-Szinházban pedig éjjel félegykori ünneplések közt a János vitéz került színre Fe. Sárival a címszerepben. Az Unió többi színházai Emőd Tamásnak ez alkalomra írt költeményét szavazták el előadás előtt. Kiskörös ünnepe A költő szülővárosa, Kiskörös, ugyancsak Szilveszter napján ünnepelte nagy fiának századik születésnapját. A város közönsége, az egyszerű földmíves nép, és az intelligencia egyaránt lelkesedéssel áldozott Petőfi emlékének. A Fő téren álló Petőfiszobor előtt Bíró Bálint dr. községi képviselő mondott ünnepi beszédet, majd Csányi János földműves Petőfinek a Ledőlt szobor című költeményét szavalta el. Éjjel a várost és a Petőfi-házat kivilágították. Vidéken A vidéken, különösen az Alföldön, Petőfi szülőföldjén is mindenfelé megünnepelték Petőfi emlékét. Félegyházán Szilveszter éjszakáján, amint a toronyóra elütötte az éjfélt, megkondult a nagyharang. A Piactéren felállított Petőfi-szobor villanyfényben úszott és ezrekre menő tömeg hullámzott a téren. A Petőfiszobor előtt kegyeletes ünnepség folyt le, amely újév napján délelőtt 11 órakor folytatódott. A Petőfi-szoborbizottság hatalmas koszorút helyezett el ezzel a felírással: „Nagy fia születésének százéves évfordulója emlékére — szülővárosa." Ugyancsak részt vett Petőfi emlékének ünneplésében Békés vármegye csaknem valamennyi községe. Békéscsabán és Gyulán Szilveszter napján, Tótkomlós, Békés, Endrőd és Gyoma pedig újév napján rendeztek ünnepélyeket Orosháza, Mezőberény, Szeghalom és Köröstarcsány pedig január első felében tartja a Petőfi- ünnepségeket . A külföldön A külföldi lapok, különösen a bécsi és németországi újságok is hódolnak Petőfi emlékének december 31-iki számaikban. A bécsi Neue Freie Presse szilveszteri számában mellékletet szenteli Petőfinek. Berzeviczy Albert méltatása után közli Ealenberg Herbert tanulmányát Petőfiről A prágai lapok részletesen és melegen emlékeznek meg Petőfi nagyságáról és ünnepléséről. A Petőfi-centennáriumról a Havas-ügynökség szikratávirat útján adott hírt az egész sálig sajtójának. — Lloyd George-ot cenzúrázzák a Rajnai idéken. A rajnavidéki francia bizottság — a Wolff-ügynökség jelentése szerint — elrendelte azoknak a falragaszoknak eltávolítását, melyeken közzéteszik Lloyd Georgenak a francia rajnai politikára vonatkozó ellenvetéseit. A tilalmat azzal okolják meg, hogy „bizonyos szövetséges politikusnak" tendenciózus címmel közölt nyilatkozatai a közrend megzavarására alkalmasat. Petőfi századik születésnapja Szerda