Világ, 1923. május (14. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-27 / 118. szám

Vasárnap — Hajók menetrendje. Május 27-étől kezdve a MFTR Boráros tér és Óbuda, valamint Óbuda és Újpest közötti helyi hajójárataiban közle­kedő gőzösök 21 óráig fognak közlekedni. — A MFTR bécsi hajói május 29-étől kezdve Wienből az eddigi 7 óra 30 perc helyett 8 óra­kor­ indulnak és 20 óra 30 perckor érkeznek Budapestre. — Orvosi h£r. Bernát Margit dr. külföldi ta­­nulmányútjáról hazaérkezve, orvosi rendelését Szliács gyógyfürdőn ismét megkezdte. x Székrekedés. A budapesti nőorvosi klinika bizonyítványa tanúsítja, hogy a „Ferenc Jó­zsef keserűvíz gyorsan, biztosan és fájdalom nélkül hat. x Arany-, ezüst-, platinabevált­ás, IV. Vár­megye neca 7. Pénztári órák 9—5-ig. x Hajszálakat hölgyek arcáról végleg kiirtja, Felelősséggel, Pollák Sarolta (Andrássy út 38.1.). Miracle hajeltávolítószer szétküldése utasítás­sal, Szépségápolás. Szemölcsirtás. Fagykezelés. Kérjen prospektust Válaszbélyeg. x Bútorok, legegyszerűbbtől a legfinomabbig, vétele és eladása Wech­sler Károlynénál, Ka­zinczy neca 51. Telefon: József 128—97. x Modern hajmunkák természetes vágott haj­ból, haj­festés valódi Hennával minden színben és árnyalatban. Belvárosi női fodrászterem, IV, Váci ucca 27—29. Telefon 88—68. x Olcsó bevásárlási forrás. A Schäfer-cég piai hirdetésére, melyben olcsó cipőket hirdet, felhívjuk az olvasóközönség szíves figyelmét. x A „Boby" posztó játékipar­ (Budapest, Vin, Baross utca 124.) cégnek az áruminta vásáron kiállított plüss- és posztójátékáru cikkei nagy tetszést váltottak ki a vásárt látogató közön­ségből. A művészi kivitelű iparcikkek minden ■tekintetben fölülmúlják a külföldről importált hasonló ipari cikkeket. Auguszta királyi her­cegasszony elismerését fejezte ki a cégnek mű­vészi kivitelű produktumaiért. IRODALÓ Paul Busson: A szegény Dironte. A fiatalabb ■’osztrák irodalom az utóbbi két évtizedben nem ,sok jelentékeny és komoly nevet és teljesít­­őprcinyt produkált, e kevesek között, akik na­­gyobbára regényírók, egyik legkomolyabb és legértékesebb jelenség Paul Busson, aki fran­ciás írású neve ellenére írásának eszközeiben, fo­rmájában, témáiban és elgondolásaiban tipi­kusan osztrák. Nem német és nem francia, ha­nem osztrák., Ami együtt annyit jelent, hogy valahol a kettő közti határvonalon áll. Nem kérési mélységek legvégét és problémák ana­litikus boncolgatását, mint német kollégái a modern regényben, de fantáziája nem áll meg az egyszerűen látható, felfogható és érzékel­hető világánál, mint a franciák egy része ,és nem is olyan szertelenül csapongó, mint a másik rész. Paul Busson katonatiszt volt és ■betegsége vette el tőle a kardbojtot, és vitte í­tt el a szigorú fegyelem, a szinte gépies ka­tonai munka világából. Aztán regényíró lett és s mintha a fegyelemben, szigorú szolgálati sza­bályzatok falai között töltött esztendőkből való felszabadulás lendítette volna át egy másik végletbe, író lett, akinek legerősebb egyéni tu­lajdonsága és művészi márkája a fantáziája. Ennek az írói működésnek legteljesebb darabja­­A szegény Dronte életéről, haláláról és újra­­születéséről szóló, terjedelmében is jókora re­­­gény, amely szintén e nagy színes és csapongó fantázia mellett ad gazdag bizonyítékot. A té­mája egy ember kettős élete, nem is egy em­beré, egy léleké, a történelemnek két külön­böző és mégis rokon idején. Dronte, az arisz­tokrata, a francia forradalom guillotine-világa­­iban éli és fejezi be egyik életét és Vorauf Len­­don néven újra éli az életét a világháború ide­jén, első életének teljes tudatában. Ha Busson német író volna, akkor elsősorban ennek a 'problémának tudományos magyarázatai érde­kelnék". A lehetőség vagy nem lehetőség, a tu­dományos megérthetőség és felfoghatóság kér­dése. Buszon azonban nem német és ezért egy­szerűen túlmegy a tudományos analízisnek eze­ken a kérdésein. A lehetőség megvan, mert ő így képzeli. Dronte két életet él és e két élet­ben keresi véres, súlyos, kavargó események során át, erős, nagy feszültségek és izgalmak közepette, vívódan a saját gyöngeségeivel és emberi gyarlóságaival az emberi megigazulás útjait. Ámde Paul Busson csak érdekes re­gényíró­­ volna, ha semmi egyebet nem tudna adni itt, mint ezt a furcsán kettős élet vívó­dását, fellendülését, szabadság- és igazságkere­sését a történelem két legveszedelmesebb, két legkritikusabb és legfontosabb idejében. De ő szegény kétkedő, vívódó és bűnös lélek egyéni harcain túl és ezen át elénk tudja állítani szem­­­lélteten és hatásosan az egyetemes emberi küzdelem harcait is. Ez adja meg mélyebb és súlyosabb értékét a regénynek, amely most je­lent meg magyarul a Genius modern regény­sorozatában, Telekes Béla gondos és­­szellemes fordításában. Goethe maximál. Nincs a világirodalomnak olyan nagysága, akit annyit idéznének, mint Goethét, aki nemcsak műveiben szétszórtan adott múlhatatlan értékű gondolatokat az em­beri tevékenység minden területéről, hanem a monumentális termésű életben a maximáknak és reflexióknak olyan tömegét jegyezte fel kü­lön is, hogy ez az anyag magában is jókora kötetet tesz. Ezek a gondolatok így külön már Goethe életében, megjelentek, részben művé­szeti és tudományos folyóiratokban, részben a Wilhelma Meisters Wanderjahre kiegészítő ré­szeként. Ezt az anyagot most megjelenésük rendjében magyarul adta ki Gedő Simon. For­dítása precíz, lelkiismeretes és formás, és így­ jó szolgálatot tesz a nagypublikumnak is, amely az emberi érdeklődés minden irányában mély és csodálatos szépségű gondolatokat ta­lál ebben a könyvben. Gopcsa László: Gárdonyi Géza élete. Gár­donyi Géza írásművészete olyan értéke a ma­gyar literatúrának, amely semmi esetre sem vész el a mában és Gárdonyi emberi és írói alakjának maradandó emléke lesz, amelyet az irodalom ismerői és szeretői mindig állandó érdeklődéssel vesznek majd körül. Ezek szerint bizonyos, hogy előbb vagy utóbb meg kell majd íródnia egy teljes Gárdonyi-életrajznak, amely irodalomtörténeti és kritikai szempontból is emlék­et állítson ennek a gazdag, művészetnek és jó útmutatóul szolgáljon hozzá. A Gárdonyi­­életrajznak első kísérlete most jelent meg Gopcsa László tollából. Ez a kis könyv nem teljes életrajz, nem is tudományos szempont­ból írt munka, hanem Gárdonyi közeli ismerő­sének följegyzései az író életének arról a perió­dusáról, amely legkevésbé ismert, Gárdonyi Géza tanítókorából. Anekdotákkal, intim be­szélgetésekkel, olyan matériával tehát, amely­nek a későbbi életrajzíró veheti majd jó hasz­nát. A kis könyv második fele Gárdonyi Géza legelső írásait mutatja be, amelyek között né­hány akad, amely újság a publikum számára. A Magyar Grafika ünnepi száma. A nyomda­­tulajdonosoknak Göteborg alapításának ünnep­ségeibe belekapcsolódó nemzetközi kongresszu­sán a magyar nyomdaipart a Magyar Grafika fogja képviselni. Ez a Bíró Miklós szerkeszté­sében és kiadásában megjelenő nívós szak­­folyóirat ebből az alkalomból pompás köntös­ben gazdag tartalmú ünnepi számot adott ki, mely Csonka-Magyarország nyomdaiparának művészeti és technikai fejlettségének bizonyí­tékául a külföld tájékoztatására hizemkétoldalas német és francia nyelvű szöveget tartalmaz és a főlaphoz csatolt huszonhárom oldalnyi szí­nes minta-nyomtatványt. A Magyar Grafika ünnepi száma magas színvonalon reprezentálja a magyar nyomdaipart. A művészi kivitelű minta-nyomtatványokat, amelyek a modern ma­gyar könyvkészítési és kereskedelmi grafikai stílusokat mutatják be, a budapesti Globus­­nyomda, a Székesfővárosi Házinyomda és a Papírnyomda, valamint a­ gyomai Kner-nyomda állították elő. A Magyar Grafiká­nak ez a száma jelentékenyen fog hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar ipar, a magyar ízlés, művészet és a ma­gyarság kulturális fölénye a külföldön elismer­tessék. Ács Klára: Milliók drámája. Ács­­ Klára neve nem ismeretlen az olvasóközönség előtt. Az irodalomhoz közelállók és az irodalom iránt érdeklődők figyelmét már régen felkeltene írá­sai fölényes könnyedségével és asszony­ meg­látásainak szokatlan biztonságával Legújabb regénye, a Milliók drámája azonban jelentős etappoja e sokszínű tehetség fejlődési útjának. A beteg férfi, illetőleg a beteg nő viszonyán felül — ami a történés tulajdonképpeni vázát teszi — egy kontúrjaiban és fontosságában sú­lyosabb valami, a háború, a milliók drámája az, amit az író háttérnek állít cselekménye szá­mára. A háború, a milliók drámája, a mindent elsöprő vihar a kiváltó oka a regény esemé­nyeinek és maga a regény mégsem állítható be az úgynevezett háborús regények kategóriá­jába, mert a férfi és nő problémájának új be­állításokkal, új meglátásokkal érzékeltetett, si­került megkonstruálása képessé teszi, hogy a háború szomorú aktualitásán felülemelkedve, igazi regénnyé, emberi életek véresen igaz raj­zává váljék. A kötetet, amely a Legjobb Köny­vek sorozatában teleint meg, néhány erős meg­figyelésről és a női lélek abszolút ismeretéről tanúskodó novella egészíti ki. Nouveaut livres de Paris sur Part an Dépol Générel des Liébes Francois (IV., Múzeum körút 3.): A. Fontainas: Courbet 10 fr. Les Sculpteurs frangais da XIVe siècle. 7.50 fr. L. Hautecoeur: Grenne 6 fr. H. Focilion: Hokousai 6 fr. R. Jean: Puvis de Chavannes 6 fr. F. Fosca: frenoir 12.50 fr. G. Coquiot: Vincent Van Gogh 20 fr. GUSY COCKTAIL-t utánozzák. Figyeljük a GUSY védjegyet! VILÁG Mindazoknak, kik szeretett férjem, illetve édes­­apánk néhai Salczer Gusztáv elhúnyta alkalmával fájdalmunkban osztoztak ezúton fejezzük ki hálás köszönetünket. özv. Salczer Gusztáváé és családja. Schreiber D. és Fial cég fájdalommal tudatja, hogy a cégnek egyik alapítója és 50 éven át volt tevékeny tagja Schiller Ot Dr kir. tanácsos, az Osztrák-Magyar Bank volt főtanácsosa, a Ferenc József-rend középkeresztjének és III. oszt. Vaskorona­­rend lovagja életének 89. évében Wienben elhúnyt. Az elhunytban egyesültek az ideális kereskedőnek összes jó tulajdonságai és mintaképül szolgálhat a magyar kereske­dőnek. Áldásos tevékenysége szeretett ha­zája gazdasági világára is kiterjedt. Szeretettel és kegyelettel az Elhúnyt iránt az a törekvésünk, hogy az általa alapított üzletet az ő szellemében vezes­sük és ekképpen is megőrizzük emlékét. Budapest, 1923 május 25-én. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET A színházak vasárnapi műsora: OPERAHÁZ: Fidelio (7). NEMZETI: Délután: A vasgyáros (*­43), este: A velencei kalmár (7). VTG: Délután: A Nyugat irodalmi délutánja (3), este: Négy frakk (­*8). RENAISSANCE: Végállomás (8). MAGYAR: Délután: Égi és földi szerelem (3), este: A válóperes hölgy (V28). KIRÁLY: Délután: János vitéz (3), este: A sárga kabát (V48). BELVÁROSI: Délután: A buta ember (3), este:­ Sári bíró (V48). ANDRÁSSY-ÚTI : Pajkos grizettek, Hány óra Zsuzsi (d. u. V14, este *49). BLAHA LUJZA: Délután: Levendula (3), este: Szépasszony kocsisa (V18). FŐVÁROSI OPERETT: Délután: Tatárjárás (3), este: Marinka, a táncosnő (V28). VÁROSI: Délután: Pillangó kisasszony (3), este: Diadalmas asszony (V1­8) BUDAPESTI: Délután: Babszeni Jankó (3), este: Hazudik a muzsikaszó (V28). APOLLÓ-SZÍNPAD: Vonósnéges, Siófok gyön­gye stb. (V28). BUDAI SZÍNKÖR: Délután: Hazudik a muzsika­szó (3), este: Asszonyok bolon­dja .(V28). ROYAL-ORFEU­M: Hattyúlovag és a kísérő műsor (­J. u. ’/K este­­/48). Négy frakk Bemutató a Vígszínházban Fejlődésének­­értékes állomásán üdvözölhette ma Lakatos Lászlót a­ Vígszínház közönsége. A szerző, aki eddig is tudott a sikerek nyelvén, most mintha közelebb tudott volna férkőzni a nagy problémához, mely a színpadon mate­matikailag pontos biztosítást köt a külső si­­kerrel, anélkül, hogy az író legbelsőbb én­jéről ezért lemondana. A szeren­csés megegye­zés, melyet Lakatos László önmagával kialku­dott, kedélyes otthonossággal kíséri az írót a színpadra, ahol három fölvonáson keresztül éreznünk kell azt a mondani fölényt, társaság­beli biztonságot és szellemi elfogulatlanságot, melyek talán legelsősorban garantálják a Négy frakk sikerének útját. Lakatos László teljesen­ túl van a színpadi moralizálás gyermekbetegsé­gén, új vígjátéka egy szeglete a játékos világ­nak, egy futó fintora az életnek, túl a tör­vényszerűségek pápaszemes elméletein és túl a valószínűségek, a megkötött élet- és embermeg­­figyelések dramaturgiai hivatalosságán. Annak, ami ebben a szegletben, egy boldog és a bol­dogság szimbólumát hajszoló asszonnyal és körülötte történik, voltaképpen nincs logikai­­telefonösszeköttetése a külső világ élet­ütemé­vel, kötelező következményei sincsenek a kö­zönségre, de az íróra se, aki embereit helyze­teikkel együtt arra a melódiára forgatja meséje körhintáján, mely a saját hangulatából fakadt és nem a másokéból Új vígjátékában Lakatos László el tudja fogadtatni ezt az írói szuvere­nitást, el tudja fogadtatni könnyen és erősza­kosság nélkül kultúrával, elmésséggel, a szín­padi assaut-zás egyéni és tetszetős gimnaszti­kájával, légióként azonban hangulatával, mely­ben a gúnyig törő jókedv, a kacagásba mene­kült életfilozófia a lélek aljára fojtja az írói keserűség sötét iszapját. A fejlődés azonban nemcsak belül, az alap­rajzon, hanem a homlokzaton is megállapít­ható. Lakatos László modern építőművész, a színpad Bailey Scott-ja, aki a célszerűség belső­ kényszerből formálja a külső tetszetőséget, megméri az embereket, igényeiket, szellemi at­moszférájukat és ehhez mérten építi házukat, melyben élniök, halniok kell . Négy frakk­ban tehát, nincsenek irodalmi trón- és táncter­mek, de vannak meghitt zugok, kellemes pol­gári interieurák, melyek simán é­s zökkenések nélkül bonyolítják le néhány ember élet- és kalandpillanatát Ennél többet pedig nem akar a szerző, ak­i ezt azonban szépen akarja és szépen tudja. A darab folytonos aktivitásában úgyszólván a szemünk előtt épül fel, s ha a második felvonásban meg is akad és tetőt kí­ván, a harmadik felvonás toldalékával mégis konstruktív egészként hat. Lakatos László víg­játéknak nevezi darabját, mely lényegében azonban habozik a határozott stílust vallás előtt. Sujet-je szerint inkább bohózat, de dialógusai a vígjáték vidékeire utalják. Ez a kérdés ter­mészetesen nem okoz fejtörést a közönségnek, mely egész este harsogó derültséggel kísérte a keresztül-kasul száguldó és röppenő dialógusok káprázatos tűzijátékát. A Vígszínház legjobbjaival állott­­ki a darab sikeréért, mely a bemutatón egy pillanatra sem hagyta cserben az előadást. M. Makay Margit finoman ideges lélekrajzát adja egy szelid és jóhajlamú asszony szerelmes küzdel­mének az őt környékező rossz útjelzőikkel Góthné Kertész Ella ezúttal is­mét anyaszerep-­ ben: elmés, fölényes és jellegzetes, Góth Sán­dor pedig, aki mint rendező adott veretet és tempót az előadásnak, egy ékszerész mellék­­figurájának kölcsönöz színészi presztízst és jo­gosultságot színpadi jelenlétéhez. A négy frakk viselői közül Szerémy és Tanay találnak egy­­egy pillanatot, hogy emberi szépséget és sze­repméreteket nem ismerő színészi értéket csillogtassanak, ami egy szemrebbenésre Béla Miklósnak is sikerült A férj szerepében Lu­kács Béla portrétk­ozta sokszor erőteljes vo­násokkal, de, sajnos, néha homályos színekkel a féltékenységet. A kisebb szerepekben Gomba­szögi Ella mellett még Bárdi Ödön és Litkey Irén járultak hozzá a bemutató nagy sikeré­hez, mely az előadás szereplőinek és a szer­zőnek sok forró tapsot és kihívást ér­lelt (r. p.) Női és férfi fehérneműek, vászonárak legolcsóbban FENDRICH IMRE CÉGNÉL IV. kerület, Deák tér 3 1924 május 27. 11 (*) Díszelőadás a Nemzeti Színházban. Pén-t­­eken, június 1-én, 20­51/t József, a Nemzeti Szín­ház nagyemlékezetű művésze születésének ’ szá-­­zadik évfordulóján díszelőadást rendez a szín-’ ház. Az ünnepélyen, amely nyilt színpadon megy végbe, Hevesi Sándor enlékbeszéd'kere-­ tében megkoszorúzza Tóth József szobrát. Ez­után ünnepi előadásul a nagy művész unoká­jának, Tóth Lászlónak az idei szezonban nagy­sikert­ aratott Májusfa című egyfelvonásosa,­ utána pedig e szezonban ,először a Tartuffe ke­rül színre Petites Imrével a címszerepben, akit először játssza Tartuffe figuráját, mely­ Tóth Jó­zsefnek is egyik leghíresebb szerepe volt. (*) Operaházi híreit. Az Opera június 10-én zárja kapitlt. Addig Jeritza Mária két, esetleg, három föllépése áll az érdeklődés központjában, három föllépése áll­ az érdeklődés központjába. Az óriási helyárak (páholy 50.000 korona, a földszinti ülések 15.000 korona) dacára ítö­­­meges előjegyzések vannak már eddig is. Terv szerint még sor­­kerül az Otelló és a Se­villai borbély reprizére, de ezek esetleg már a jövő szezon elejére maradnak. A Verdi­­operát Fleischer Antal készíti elő és Unkel Pé­­ter énekli a címszerepet. Desdemona Medek Anna, Jugo Farkas Sándor. A Sevillai borbélyt Pető Imre vezényli. Rosina Sándor Erzsi, Fi­garo Palló Imre, Almaviva Pataky Kálmán. — Június 12-én és 13-án a Zeneművészeti Fő­iskola operai tanfolyamának évzáró vizsgáit­­ tartják az Operaházban. — A jövő évi élőké­, szig­etek megindultak és megkezdődtek a szer­­ződtetési tárgyalások is. A vezetőség úgy az anyaintézetben, mint a Városi Színházban vál­tozatlan marad. Ábrányi Emil lesz továbbra­­is a Városi Színház igazgatója. Tittel Bernátot az Operához karmesternek szerződtették. Az új szezon első premierjéül Karenin Annát tű­zik ki, majd Poldini Ede—Vajda Ernő Far­sangi lakodalma következik. Bemutatják még Gajári István, Ferenczi Frigyes táncjátékát, Radnai Miklós operáját és Zádor—Mohácsi egyfelvonásos dalművét. A felújítások élén Figaro lakodalmát ígérik. Az idei szezonból elmaradt Parsivalt jövő év húsvétján mutatják be Kerner István vezetésével (*) A Renaissance-Színház új tagja. Bárdos Artúr, a Renaissance-Színház igazgatója, szer­ződtette Nagy Margitot. Nagy Margit éveken­­ át volt az Unió­ Színháznak tagja és a Belvárosi .'Színházban sok siker fűződött­ tehetségéhez­ és finom művészetéhez, (*) Gyöngyi Izsóért. "A’ svábhegyi nagyszálló­ban súlyos betegen fekszik Gyöngyi Izsó, a magyar színészek egyik veteránja,­l a­ régi Pest kedvelt mulattatója. Gyöngyi Izsó barátai és tisztelői szombaton, június 2-án egyik fővárosi színházban, a legelső színészek­­és színésznők közreműködésével teadélutánt rendeznek beteg pályatársuk javára, akinek ezúton kívánják megszerezni­ a gyógyulás szükséges költségeit (*) Leopoldine Konstantin és színtársulata­­szombaton, június 2-án kezdi meg tíz estére terjedő vendégszereplését a Vígszínházban. Mű­sorában több nagysikerű magyar színdarab foglal helyet. Ezek közül lengyel Menyhért Táncos­nője (Die Tanzerin) mindjárt első este kerül színre. Másnap,­ vasárnap, a Kék rókát (Blau­­fuchs), Herczeg Ferenc pompás vígjátékát ad­ják. Hétfőn kerül bemutatóra Max Brod víg­­játéka: Clarissa’s halbes Herz (Clarissa fél szíve.) A játékrendben szerepel Molnár Fe­renc Farsangja (Fasching) is, továbbá a Gyé­­mántköszörűs (Die Schule der Kokotten) című francia vígjáték. Előadják továbbá Strindberg drámáját a Frank­in Júliát és a Schnitzler-féle Literaturt is. " FILMSZÍNHÁZAK _______MŰSORA József körút és Üllői út sarok: _ _ _____Telefon: József 89—88 SZÍNHÁZ SZINHÁZ Kis C8|bé„ ___________________________(J/gá. ’/A gy( 11,10)­MOZGÓKÉP- A tíTMebore OTTHON________________* |**»/*%. W: _ _ _ -Aréna út sarok K­ERT- A néma városM­OZI Vígjáték ________________________________________PAB, V.10) ; U BÁN­YA Madame Tallien ______________________________(3, V.5, V,7,­­19, 10-10); ve a 19- a­n a Dohány és Nyár ucca sarok. Leányasszony. A derby hőse ___________________________________(VoL.­­1,7, 8, 10)­. Telefon: József 1­25 O­­OT NI I A Ezren egy ellen, 8 részben, 13 felvonás, Maciste-sal egy előadásban._________(5, 7,1 g) Telefon: 30-49 T­IVÓÉI /Atlass—II. rész egy előadásban (4, 6, 8,­10) Erzsébet körút 8.,Tel.: József 120-54. CARMEN: Ifjuság __ a Színmű,6 fel­vonásban M­­OZGÓ Az új Ho­mánk óla a (Délután 4 órától­ kezdve)^ _ _ __ Telefon: 150-87 O H | E IMI Drakula halála. Magán titkár _________ . úr (3, 5, 7, 9) Erzsébet körút 26. Tel.: József 129-47) _ Kiséri a múlt OLYMPIA Dráma 7.10.V. A regény hús ___________________ (Vt*.''V18.'J|A .110). VE S T A­ 'Telefon: J. 26-39 /: Ursus, a Herkules, Ab­adii 1 -1( A­­Z O O­rális leánya C/.5 órától) Teréz körút 41. Telefon: 71-02 a rw. Egy­ asszony vallomása AX- (Altisztiszolga). MOZI Perrod és a híjdsonncoalflyk, amerikai történet (Délután :*/73­ órától kezdve), j~,­­ T- A Vígszínháznál A Éjféli látogatás, Csizmás O 7, Ír Cl gentleman (1|a4,»1/16,'1/A3WC)'

Next