Világ, 1923. augusztus (14. évfolyam, 171-195. szám)
1923-08-19 / 186. szám
t Vasanna. koz forgalomba és tizenegyezer munkást és tisztviselőt foglalkoztat. Star Kereskedelmi Részvénytársaság (Kálmán utca 15.) a precíz teljesítményeiről híres Sós és Kert gépgyárban készült golyós-csapágyas gépeit, fűrészeket, gyalukat, maró-, egyszerű és összetett gépeket állít ki, melyek fényesen dokumentálják azt a jelentős térhódítást, amellyel a magyar vállalkozások praktikus és megbízható gyártmányaikkal nemcsak a belföldi, de a külföldi piacokon is elértek. A vállalat pavilionja előtt őszinte elismeréssel tartott pihenőt a kiállítás előkelő közönsége. Süllős és Kiss mechanikai műsszerüzem, Nefalejts ucca 17., új rendszerű vetítőgépét mutatja be, amely egyszerűsége révén bárki által szakismeret nélkül is könnyen kezelhető. Igen érdekes a vetítőgépeknél annyira fontos Máltai kereszt- és képállító szerkezet tökéletesen funkcionáló új rendszerű megoldása. Stisdhler Mihály Sodronysztvet-, Fonat- és Vasárugyár Részvénytársaság pavillonja, amelyet a kiállítási csarnok kellős közepén állítottak fel, általános feltűnést keltett. A csoportozat architektonikus elrendezés keretében, festményekkel illusztrálva vonultatja fel a több mifélszázados vállalat gyártmányait, a gyár ü..létén húzott különböző kivitelű és rendeltetésű drótokat, mindenfajta sodronyfonatokat és szöveteket, diszkerítéseket és egyéb drótárukat. A régi, előkelő cég méltóan reprezentálja a kiállításon a speciális vasipar hazai fejlődését Titánia Fém- és Trér árügyár Részvénytárlaitól. Művészi csínnal fölépített pavillonja a kiállítás egyik legszebb látványossága. Különösen hatásos a kések és zsebkések ornamentális elhelyezése, ami a kiállítás látogatóit percekre megállítja a csoportozat előtt. A konyha- és zsebkésekből összeállított magyar címer, valamint a gyár iparművészet érdekességű védjegyei nagyban fokozzák az expozíció hatását. A gyár a Magyar—Német Bank Részvénytársaság érdekkörébe tartozik és a Soroksári út 21. szám alatti telkén most szerelik fel a legmodernebb követelményeknek megfelelően. Gyártmányai nemcsak egyenrangúak a hasonló külföldi produktumokkal, de felül is múlják azokat, ami a vállalat számára messzemenő exportlehetőségeket biztosít. A gyár a világ minden részéből máris annyi megrendeléssel van ellátva, hogy már most háromszáz munkást foglalkoztat. A fiatal cég rohamos fejlődésének főtényezője Löwe Dezső vezérigazgató, akinek szakavatott irányítása mellett szerez dicsőséget és hírnevet a magyar iparnak. József főherceg megszólítással tüntette ki Löwe vezérigazgatót és figyelemmel hallgatta szakszerű magyarázatait. Takács Oszkár Vasáru Részvénytársaság, VI., Horn Ede ucca 10. sz., egyike a legismertebb vállalatoknak, mely huszonhárom év munkás emlééíijéről számol be a kiállításon. A cég honosította meg hazánkban a háztartási és apró vasáru gyártását, ami e téren lassankint teljesen kiszorította az importot. József főherceg a cég ügyvezető-igazgatójának, Takács Oszkárnak teljes megelégedését fejezte ki. Unitas Automobil Ipar Részvénytársaság (V., Zápolya utca 13. szám), amelyet két év előtt a vasipari kiállításon aranyéremmel tüntettek ki, a ma megnyílt kiállításon szintén a legmagasabb igényeket kielégítő csoportozattal szerepel, amit valószínűleg ezúttal is méltányolni fognak. Nem tudjuk, várjon a gyönyörű szép, saját gyártmányú automobilt, a kiállított karosszériákat, vagy a motorok sokféleségét csodáljuk-e meg. Valamennyi gépet a vállalat saját telepein állította elő, Welsh M. Adolf és Fia fehérjömöntőde f.a fémkereskedés (Csengery ucca 65.) speciális készítményeivel, csapágyfémeivel, mindennemű ötvözeteivel, finomított ólomtömbökkel és rudakkal vesz részt a kiállításon. A céget 1860- ban alapították és ma Magyarország egyik legrégibb öntödéje. Szakkörökben általánosan és előnyösen ismert gyártmánya nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is a legkeresettebb cikkek közé tartoznak. A kiállítás megnyitásakor az idegenből ideözönlött vásárlók is számos megrendeléssel honorálták a cég készítményeinek jóhírét. A szabadalmazott Zephir légfűtése folytonégő, fatüzelésű kályhákkal ismét találkozunk a kiállításon. Úgyszólván fogalommá váltak a Zephir-kályhák rendkívül előnyös szerkezetüknél fogva. A tél beálltával súlyos problémát lesz hivatva megoldani, mert pár darab fával egész lakosztályokat füt át. A fenti kályha Héber Sándor kályhagyáros (VI., Vilmos császár út 39.) találmánya, mely cég rövid három év leforgása alatt már a tízezredik kályhát hozza rövidesen forgalomba. Ziska József utóda Mérleggyár, Eötvös utca 19. Gabonaminőségű fajsúly mérlegeivel, kézi, hajó- és lilás raktárak részére készült gabonamintahúzókkal, továbbá hengermalnyi rendszerű tizedes mérlegeivel kelti fel a szakkörök érdeklődését. A vállalat 1872 óta játszik tekintélyes szerepet hazai vasiparunkban. Kadosa Dezső rajtasztalos (Tömő ucca 8.), kiállít görög császárkori ebédlőt diófából, gazdag barakásokkal, a görög mitológia tárgyköréből. A céggel már többször találkoztunk kiállításokon és ezúttal is azt bizonyítja, hogy külföldi tanulmányútjain szerzett tapasztalatból elsőrangú műbútorokat állít elő saját gyárában. Keleti szőnyegszövő részvénytársaság (Baross ucca 103.) lovag Hinsenfeld Olló igazgató rendezésében mutatja be a XIV. század stílusában készült imaszőnyegeit, amelyek a legfinomabb angol anyagokból készültek. József főherceg elismerését fejezte ki a cég értékes működése fölött. • Mérő és Galbics, VIII., Kisfaludy ucca 3. kiállításon egyetlen reprezentatív konyhaberendezés van ,kiállítva újszerű összeállítással, masszív minőségű, művészies bútor. József főherceg Mérő társtulajdonost megszólításáva tüntette ki. VILÁG SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET A színháza* vasárnapi műsora: FŐVÁROSI OPERETT: A karom grácia (8). KIRÁLY: A sárga kabát (V18). BUDAI SZÍNKÖR: Délután: Pecz Gyer (3), este: Tangókirálynő (Ve8). MAGYAR: Kovácsné (8). VíG: Zsivány (8). BELVÁROSI: Sári bíró (Vt8). ANDRÁSSY ÚTI: Cirkusz, Pajkos grízestek stb. (V19). RENAISSANCE: Végállomás (8). BUDAPESTI: Mindenki kész! (d. u. V-1, este 8). SZIGET-SZÍNPAD: Fáraó metresszé, A nevelő úr, Főnyeremény (9). A vörös malom ez a címe Molnár Ferenc új színjátékának, amely a Magyar Színház első bemutatója lesz az idén, és a színház már keedden megkezdi a próbákat. Molnár Ferenc színműveinek bemutatóját idestova húsz év óta a főszezonre tartogatják a színházak, nem csupán Budapesten, és így elég váratlanul érkezik az a hír, hogy ezúttal az új Molnár lesz a Magyar Színház első premierje. A vörös malom megírását alig két hét előtt fejezte be Molnár Ferenc Tahiban, és kedden már próbálják a friss kéziratot... A vörös malomban ugyanis lassanként domináns jelentőségűvé növekedett a női vezetőszerep, és így ezt a szerepet Darvas Lili fogja eljátszani, akinek hajója november harmadikán indul New York felé. Hiszen más megoldásról nem lehetett szó, mint arról,, hogy az Égi és földi szerelem honfijával kerüljön színre, ebben az igen gazdag, rendkívül súlyos fiatal nő-szerepben A vörös malom. Molnár Ferenc új színművét tehát a premier napjától fogva játszani fogják minden este, minden vasárnap délután, sőt valószínűleg hetenként egyszer egy hétköznap délután is, és így eljuthat .A vörös malom a negyvenedik, vagy az ötvenedik előadáshoz, aszerint, amint előbb vagy később érnek meg a próbák odáig, hogy a Magyar Színház kitűzheti a premiert. De Molnár Ferenc budapesti publikumának így is csak kisebbik fele nézheti meg A vörös malom előadásait, és egyelőre az a terv, hogy az előadásokat a jövő év tavaszának vége felé fogják folytatni, ha addig Darvas Lili viszaérkeznék New-Yorkból. Molnár Ferenc, új színművében méltóan fog elbúcsúzni Budapesttől Darvas Lili, és Molnár Ferenc sokszínű nőalakja minden színének felcsillanásával fog a közönség elé lépni. .. Ez a reprezentatív színrehozatal Molnár Ferenccel szemben kötelesség azért is, mert a Molnár-premierek már az évek sora óta nemzetközi színházi események, amelyekre az egész európai és amerikai színházi világ elküldi képviselőit, tehát a külföld elsősorban a Molnár-premierekből kap képet a magyar színházi kultúráról. Darvas Lili partnere A vörös malomban Somlay Artúr lesz, azonkívül igen súlyos és jelentős férfiszerep fog még jutni Geller Lajosnak, aki felfedezi a vörös malmot , és vezeti a kísérleteket találmányának alkalmazásánál. Rajtuk kívül nagyobb szerepe lesz Péchey Blankának és Tarrtay Ernőnek. A színházzal, a művészekkel és a közönséggel szemben egészen kivételes követelményeket állít fel .4 vörös malom. Újszerű Molnár Ferenc színművének felépítése is, hiszen mindössze egy előjátékra és azután egyetlen hosszú felvonásra tagozódik a huszonkilenc kép. A képek gyors váltakozása új feladatok elé állítja a színpadi technikát, de ezeket a feladatokat már megoldotta Molnár Ferenc, aki tudvalevőleg a kicsinyekben is nagy, és van olyan mesterembere a színpadnak, amilyen művésze a drámaírásnak. .4 sok újszerűség A vörös malom külsőségeiben nem az effektusok fokozásának célját szolgálja, hanem a költői probléma és a költői formaadás újszerűségének következménye. Magyarországon ritkán történik meg, hogy egy írói tehetség sikeresen tudja leküzdeni a hanyatlás veszélyét , és minél csillogóbbak a magyar írói tehetségek, annál rövidebb ideig szokott tartani a csillogás. Molnár Ferenc a nagy kivétel a szabály alól, hiszen olyan gazdag igézete csak kevés volt a magyar irodalomnak, mint a fiatal Molnár Ferenc, és Molnár tehetsége soha nem állott meg, soha nem stagnált, soha nem vívta a nehéz harcot a lejtőre jutással, hanem egyenletes lépésekkel ment felfelé a fejlődés meredek és tiszta útján. Párizs legirodalmibb és legmodernebb színházigazgatója, Ibsen Maeterlinck és Shaw francia apostola, Antoine az Aumanité-ban írt tárcát a Liliom premierje után, a modern dráma történetének forradalmi jelentőségű eseményévé rangsorozta ezt a külvárosi legendát, és arra hizlalta az „elserkélyesedett“ francia drámaírást, hogy merítsen felfrissülést, új impulzusokat, művészi lendületet Molnár Ferenc színművéből!... A Liliom színházi forradalom gyanánt hatott Párizsban, másfél évtizeddel budapesti bemutatója után, és Molnár Ferenc forradalmár maradt azóta is. Mert az irodalomban és a művészetben forradalmárok azok, akik nem érik be saját szavaik ismétlésével akkor sem, ha ezek a szavak újak és merészek voltak kimondásuk idején. Az irodalomban és a művészetben forradalmárok azok, akik nem érik be saját szavaik ismétlésével akkor sem, ha ezek a szavak merész és új hangzásijuk maradnak még tíz, és húsz évvel kimondásuk után is, hanem haladnak tovább új szavak, új célok, új problémák felé. Az Égi és földi szerelem a könnyű és biztos siker ösvényének szuverén elhagyásával formált meg egy olyan költői víziót, amilyennel csak a fiatalok szokták erejüket összemérni, — de Goethe szép, okos szava szerint az igazi tehetség a fiatalság, és az igazán tehetséges írók azok, akik fogékonyságban és bátorságban fiatalok maradnak mindvégig. Merészen új A vörös malom költői ötlete is, és kétarcú költői ötlet, melynek Janus-feje kacagva és kacagtatva fordul egyik arcával a közönség felé, míg a másik arc tragikus mélységekbe néz le. Egyetlen felvonás, a szokásos három vagy öt helyett már kockázatos újításnak látszik, és kockázatos újításnak tűnik fel A vörös malom színpadi történetének szétbontása huszonkilenc képre, de nem ezek az újítások adják meg a fiatalság izzását A vörös malomnak: a fiatalság izzását, amely nem zavarja meg a nagy költői lehiggadás tisztaságát. Kedden délelőtt indul meg a munka a Magyar Színházban, felépíteni és kicsiszolni azt az előadást, amely megilleti Molnár Ferenc új színművét, és megilleti Darvas Lili búcsúját a magyar színpadtól. Negyven vagy ötven előadása lesz csak most A vörös malomnak Budapesten, de Molnár Ferenc talán jól tette, amikor augusztusban kezdi A vörös malom próbáit, és beéri a negyven vagy ötven előadással, ha így megkaphatja új színművének előadásaiban is azokat a halk szavakat, és azokat a nagy felszárnyalásokat, amelyek által feledhetetlen élménnyé lett tavaly az Égi és földi szerelem előadása. Krecsányi Először A hamolni patkány fogól láttam nála, gyerek voltam még és a BudaiSzínkörbe vittek el először színházat nézni. Rengeteg nagy hegy volt a színpadon, fekete barlangszáj sötétlett ki belőle, amelyen sok-sok kis gyerek tűnt el, menvén egy furulyaszó után, amelyet, ha jól emlékszem, Jeskó Ariadne fujdogált. Soha életemben olyan szép nőt nem láttam, mint a Jeskó Ariadne volt, borzasztóan tetszett nekem és legközelebb ismét megnéztem a faivupipörében. Ekkor lettem színházi habttté és ezen az előadáson már én is kiabáltam a többiekkel, hogy: Krecsányi ! A nyári délután színházi félhomályában, megvilágítva néhány lámpástól, szürke ferencjózsefben, kissé őszültem megjelent egy vékony úr, vagy ezer gyerek retteneteseket ordított, valamennyien nagyokat tapsoltak, a dadák és a nevelőnők, a mamák és a nagynénik szintén velünk tapsoltak és ekkor láttam életemben először eleven színházigazgatót. Krecsányi volt az első igazi színházigazgató, akit láttam és bevallom, az utolsó is. Krecsányi még nem volt se üzletember, se vállalkozó, neki még nem voltak se rendezői ambíciói, se irodalmi vágyai, még nem akart jobb színész lenni a színészeinél, még nem akart jobban énekelni a primadonnájánál, még nem akart több reklámot a Vértes-féle sósborszesznél, amelyet abban az időben úgy reklámoztak, mint most a színigazgatókat. Krecsányi csak azt akarta, hogy vasárnap délutánonként tessék az előadás a gyerekeknek, esténként pedig a közönségnek. Krecsányi valahogy primitív volt a színház elképzelésében és kigondolásában, tehát ösztönszerűen művész, a Színház természetes hatóeszközeivel, jó színdarabokkal és jó előadásokkal akart sikert elérni, tudott is sikereket elérni, színházat csinált minden nagy képesség, de minden üzletszerűség, minden túltengő vágy, de egyúttal minden megalkuvás nélkül. A színházzal sokat szeretnek kísérletezni; van, aki szeretné föltalálni a színházat szó nélkül, van, aki szeretné megcsinálni a színházat színészek nélkül és van, aki szereti a színházat közönség nélkül. Krecsányi még össze tudta egyeztetni az irodalmat, a színészt és a közönséget, mert nála a színház kultusza végtelen odaadásba, teljes és tökéletes rajongásba és szeretetbe olvadt bele, amelyért föláldoztt egy életet, föláldozott talán sok vagyont, talán sok pénzt is. Ma délelőtt, éppen a Krecsányi-jubileum napján, találkoztam az utcán Fényért Mórral. Talán már nem is ismert meg. Két tragédiájával nyert Teleky-díjat, száz aranyat, komoly, rendes, körmödi aranyakat, olyanokért, amikért most hatvannyolcezer koronát fizetnek darabonként, a legjobb és legnépszerűbb színészek egyike volt, és még nagy sikereket ért el a Magyar Színházban is, amikor az első ízben volt drámai színház. Ma egy kis gyárban hivatalnok , szegény, küzködő ember, akinek csak emlékei vannak a régi sikerekből és a régi dicsőségből, de semmi öröme, semmi szépsége. Nagyon jól emlékezem, egyszer éppen Kenyéri Mórtól láttam a Fremont és Risler-ben is tönkrement Fremont-t; ma éppen olyan volt az uccán, mint Daudet szegény örege, akivel mostohán bánt a sors és akin bosszút állott másokért. Krecsányi, aki megcsinálta a magyar színházi kultúrának jórészét és akinek mindahhoz, ami ma Magyarországon színpadi művészet és színházi érték van, legtöbb a köze, szegény hivatalnok a Haditerménynél, aki öregségére így lett bajtársa régi tagjának, Kenyéri Móricnak. Az egyik aranyakat nyert tragédiákkal, a másik félszázadon át csinálta a legkülönb magyar színházak egyikét , és mind a ketten a tragédiák elaggott hősei, elűzött Lear királyai a magyar színpadnak, ahol a Gonerilek és a Reganok aligha gondolnak a száműzött aggastyánra. Hogy szeretnek dobálózni a színház világában a nagy szavakkal, hogy szeretik az emberek kitárni kezeiket és szavakkal magukhoz ölelni az egész világot... Ha a színház világa nem volna festett világ, Krecsányi Ignácnak iposcenium-páholyban kellene ülni öregen és elaggottan, nagyszerű múltja és mindaz után, amit a színházért, színészetért és művészetért tett, minden bemutatóelőadáson, és őt köszöntve kellene meghajolniuk mindenkor legelőször a színészeknek. Ha a színház világa nem volna festett világ , Krecsányiné Kiss Veronnak, akihez Prielle Kornélia alakításai mellett a francia dráma és a Csiky-korszak legnagyobb színpadi emlékei fűződnek, nem lehetne elhagyottan és betegen vergődnie egy magános budai ház néma csöndjében és talán türelmes és megadó szegénységében : mosolynak, szeretetnek, odaadásnak és ragaszkodásnak kellene körülövezni őt, akinek szeretete és jósága, hite és bizalma, tanítása és tudása támogatta az utolsó évtizedek minden kezdőjét minden ifjút és lányát, aki a színpadra ment. Buda, Szeged, Temesvárt ezek voltak Krecsányi Ignác pályájának legkiemelkedőbb állomásai és az ő nagyszerű szervező ereje, fáradhatatlan buzgalma, mérhetelen odaadása teremtette meg először az igazi magyar vidéki színészetet. Volt egy idő, amelynek lgkülönb sikerei Krecsányi Ignác és Makó Lajos nevéhez fűződnek, amikor a vidéki magyar színészet hatalmasat és nagyot lendült, tehetségeket termelt és igazi műélvezetet adott a közönségnek. A múltkor megnéztem egy előadást az egyik vidéki színházban, ahol egykoron Krecsányi Ignác szelleme volt az úr : fájdalmasan gondoltam vissza az üregigazgatóra, akinek csendes és nemes munkája szinte cillint és elveszett, megsemmisült és elpusztult, mint ahogy elpusztult annyi sok más igazi és nemes érték. A hamelni patkányfogó-hím furulyaszóval csalogatják a gyerekeket az ígéret földje felé, így ment behunyt szemekkel, ösztönszerűen, odaadással és telebittel egy hosszú életen át Krecsányi Ignác ideálok és szépségek után, hogy végre egy sötét, komor és kietlen barlangban találja magát, fájdalmas öregségben, szépségek nélkül, igazi és méltó elismerés nélkül. Ma, ahogy Krecsányi Ignácot ünnepelték azon a színpadon, amelyet ő tett naggyá, ünnepeltek a,.színház világában, amely neki köszönhet ebben az országban legtöbbet: ma az ünnepségnek e vakító lázában gondoltak-e arra, hogy kárpótolni kellene legalább a jövendőben mindazért Krecsányi Ignácot, amit ezek a szomorú esztendők elvettek és elragadtak tőle Balassa József. * Megható ünnepély keretében zajlott le ma este 11 órakor a Budai Színkörben Krecsányi Ignác negyven éves színigazgatói jubileuma. A nézőtér zsúfolásig megtelt hallgatósággal és 11 óra után, amikor a függöny felgördült, aszínpadon felsorakozott ünneplők között megjelent az ősz Krecsányi Ignác a színház két fiatal művésznőjével karján. Elsőnek Sallay György színészeti főfelügyelő köszöntötte a kultuszminiszter nevében és átadta neki gróf Klebehberg Kunó üdvözlő levelét, amelyben a miniszter köszönetet mond Krecsányinak negyven éves munkájáért, amit a magyar kultúra és a színészet fejlesztése terén végzett. Utána Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, az állami színházak nevében üdvözölte a jubiláló színigazgatót. — Több, mint negyven évet töltött a színpad szolgálatában Krecsányi Ignác és munkájának tulajdonképpeni értéke az, hogy Pozsonyban, Temesváron és Budán, tehát idegen nyelvű városokban terjesztette a magyar kultúrát és idegen közönséget nyert meg a magyar színészet számára. Krecsányi megmutatta, hogy a vidéki színházak éppen olyan nívós kúrtármunket fejthetnek ki, mint bármelyik fővárosi színház. Ezután Beöthy László, az Unió-színházak vezérigazgatója lépett elő és a Színigazgatók, Egyesülete nevében üdvözölte a jubilánst. — Mi, akik a magyar színészetet minél gondosabban igyekszünk ápolni, Krecsányitól vettünk példát, amint a gyermekek apjuktól tanulnak. Mi valamennyien úgy szeretjük és tiszteljük Krecsányit, mintha apánk volna. Ezután Folkushály Lajos helyettes polgár, mester üdvözölte Krecsányit a főváros tanácsa nevében, majd Szávaty Gyula, a Petőfi Társaság főtitkára mondta el üdvözlő beszédét. Ezután egymásután léptek elő Géczey István, aki a Színészegyesület nevében mondott beszédet, Gábor dr., a Zenészszövetség képviselője, majd a Hollós Mátyás Társaság, a Budai Iparos Kör és a Rákosi-iskola megbízottai. Ezután Pártos Gyula és Serényi Sarolta a régi színházi kollégák nevében üdvözölték Krecsányit, majd Sebestyén Géza, a Budai Színkör igazgatója mondott rövid beszédet. A beszédeket a közönség zajos tapsa szakította félbe, majd Krecsányi Ignác rövid beszédben köszönte meg az ünnepléseket. Hangsúlyozta, hogy most ennek az ünnepélynek a keretében búcsúzni jött a közönségtől, a sajtótól és pályatársaitól, akiket szeretett és akiket mindig nagyrabecsült A színháztól búcsúzik, amely temploma, és a színpadtól, amely oltára volt A közönség zajos tapsviharába veszett az ősz színigazgató utolsó mondata, majd virágokkal dobálták meg Krecsányit és a közönség az egész szünet alatt tíz percen át lelkesen tapsolt. Ezután a Bánk bán negyedik felvonását Jászai Marival és Bakó Lászlóval a főszerepben és a Fajazzákat játszotta el a Budai Színkör kitűnő együttese. #123 augusztus elfie 11