Világ, 1923. december (14. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-01 / 272. szám

4 1923 december 1. rendben lévőknek találta. Ezzel szemben Lend­­vai István megbízólevelét a bírálóbizottsághoz utalta. Hír Kószó István lemondásáról A nemzetgyűlés mai ülése után az a hír terjedtek hogy Kószó István dr. belügyi állam­titkár — aki, mint ismeretes, annak idején a kormányzópárt fajvédő szárnyának bizalmából került a belügyi államtitkári székbe — benyúj­totta lemondását. A hír valódisága felől egy­előre még nem lehet bizonyosat tudni, azon­ban annyi kétségtelen, hogy a jelenlegi körül­mények között maga a kormányzópárt is szá­mol Kószó István lemondásával. Egyébként is igen kellemetlenül hatott a kormányzópártra a nemzetgyűlés mai ülésén, hogy Györki Imre dr. felfrissítette az emlékezetben Kószó István­nak azt a mondását, amellyel tavaly májusban a szegedi államrendőrség főnökénél követelte azoknak a zavargóknak a szabadonbocsájtását, akiket a rendőrség amiatt fogott el, mert kö­vekkel, ótmosbotokkal és más ehhez hasonló eszközökkel próbálták megakadályozni az ellenzéki gyűlés megtartását Annyi bizonyos, hogy ma már tényleg kissé furcsán hat Kószó István dr. belügyi államtitkárnak az a mon­dása, amely azon a jogcímen követelte az el­fogott rendbontóknak a szabadon bocsájtását, hogy „fiatal korában ” is csak úgy cselekedett posttá". Balett Barátom az este a vacsoránál odaült az asztalomhoz és megkérdezte : — Te persze sohasem megysz balettet nézni ? Úgy veszem észre, hogy nincs túl sok érzéked a művészetek iránt Azt hiszed, hogy úgy is élhet az ember, ha elvégzi a dolgát, ebédel és vacsorázik, aztán lefekszik és ki- ilussza magát. Nem, édes barátom, nem, ne­ked is szakítanod kellene ezzel az elpuhult életmóddal és élvezned kellene a művészetet. Te nem is tudod, kérlek, hogy mennyi gondo­latot, mennyi ötletet, mennyi hangulatot ad az az embernek, ha elmegy a színházba, ahol például balettet játszanak. Természetesen ez csak olyan embernek való, aki egészen oda tudja magát adni a művészetnek, aki belé­­tolvad és aki minden mozdulatban, minden ütemben a maga hangulatát, a maga érzés­­világát látja kialakulni. — Ha te láttad volna A hallgútó­t! Nohát, azok az oroszok ! Hát, tudod kérlek, az a té­mája ennek a darabnak, hogy a nők csak éj­féltől hajnalig nők, nappal pedig hattyúk. Ezt persze te nem tudtad, te azt hitted, hogy a nők nappal libák. No és aztán, ha láttad volna, hogy milyen szépek azok a fehér hattyúk, ahogy ott a háttérben úsznak a tavon. Micsoda gondolatok jutnak az ember eszébe ! Te is, kérlek szépen, nyilván tudod azt, hogy Fran­ciaországba a legnagyobb ágytollkivitel Odessza vidékéről volt. A franciáknak még mindig nincsen kereskedelmi szerződésük Oroszországgal; ez az oka annak, hogy a toll ára nagyon fölment Párizsban is, Londonban . Tudod, ahogy ott hallgattam a Csajkovszky Muzsikáját és ahogy láttam a fehér hattyú­­tollakat, mindjárt kialakult bennem egy szin­­dikátus terve körülbelül egymilliárddal, amely arra a célra szerveződnék, hogy rendszeres ágylollkivitelt csináljon Franciaországba. Kér­lek szépen, ha ennek az orosz balettnek itt kell táncolnia Pesten, és ha a cár táncosnői­nek be kell járniuk a világot, akkor ennek a szindikátusnak még szép jövendője lehet, mert hány év kell ahhoz, amíg az odesszaiak megint felveszik velünk a versenyt.­­• Tudod, barátom, van ezek között az orosz táncosnők között egy kislány, vékony, uuigrán teremtés, nem több tizennyolc eszten­dősnél és ahogy az egy berni táncot jár egy partnerével, olyan az egész, mintha Svájc il­latos levegője áradna ki a színpadról. A he­gyeket láttam, a magas hófödte csúcsokat, a zürichi tót láttam, a zöld hegyoldalakat lát­tam, ahol csordákban legelésznek a marhák. Tudod, kérlek, hogy Svájcban milyen maga­sak a munkabérek és hogy akármilyen jó is a svájci frank, a világpiacon sok gyártmánya versenyképtelen, mert a frank-munkabéreket nem tudják megfizetni. Mondd, kérlek szépen, nincsenek neked agrárius összeköttetéseid? Én mindenesetre érdeklődni fogok a dolog iránt, és megtudom, hogy mekkora tőke kell ma ahhoz, hogy az ember egy tejkonzervgyá­rat csináljon. Egy ilyen gyárnak lehet olyan kétmilliárdos alaptőkéje; a részvényeket nem szabad magasabb kibocsájtási áron megszabni, mint ezer koronában és természetesen rögtön be kell azokat vezetni a magánforgalomba. Én azt hiszem, kérlek, hogy megfelelő ügyesség­gel nagyon könnyen lehetne plaszírozni ezeket a részvényeket, azonkívül a kondenzált tejből kétségtelenül lehetne kivitelt csinálni Német­országba. Hidd el, kérlek szépen, mire a berni láncot befejezték, bennem már az egész kon­cepció kialakult. Hogy milyen ügyesek ezek az oroszok és hogy hogyan táncolt az a kis­lány! — Sose bocsájtom meg néked, hogy nem láttad azt az orosz prímaballerinát Ahogy az spiccelt! Én, kértek, két másodpercig nem tudnék a lábujjamon állni, az pedig negyed­óráig úgy forgott rajtuk, mint a szélmalom. Én azt hiszem, kérlek, hogy alapjában véve a malompapirosokat nagyon is aláértékelik. Végre is, kérlek, most megindult a lisztkivitel; a külkereskedelmi mérlegből láthatod, hogy ennek milyen eredményei vannak. Eszembe jutott, hogy ki kellene menni legkülönbözőbb angazsmánokból és a malompiacon kellene vá­sárolni. Végeredményében a bessz sem tarthat örökké, és ha a hossz egyszer megindul, nézd majd meg, hogy hogyan emelkednek a malom­­pa­pírok. Te, az az orosz táncosnő úgy lendült, úgy emelkedett, úgy repült a levegőben, hogy olyant én még alig láttam. Ha az ember meg­nézi, megérti, hogy a kontremin se tarthat örökké. — S a zene, kérlek, a zenei Vannak­ embe­rek, akiknek nincs más zenei kultúrájuk, mint az, hogy néha kimennek a Weingruberhez vagy a Gundelhez és katonabanda mellett cso­­koládétortát esznek habbal. Vagy hogy téli estén meghallgatják Kozák Gábort. De micsoda más, kérlek, Chopin ! Mennyi lágyság, mennyi finomság, mennyi hangulat, mennyi szépség ! Ó, hogy sajnálhatod, hogy nem láttad azokat a kis orosz táncosnőket, ahogy fehér tüllru­­hácskáikban valcert táncoltak Chopin üte­meire. Ahogy az a fehér tül rengett-b­ugott testükön, olyan volt az egész, mint egy álom. S a lábaik! Annak a nyolc táncosnőnek a lába olyan egyenletesen, olyan egyformán, olyan szabályosan járt, mintha egyetlen óra­mű rugójára táncoltak volna. Ezek a ballerí­­nák nem viselnek trikót, nem viselnek ha­risnyát és még sincs az egésznek olyan benyo­mása, mintha ez meztelenség volna. Kérlek, úgy látom, hogy a nők lábbeli viselete mind­jobban visszatér az ókorhoz. A cipő tulajdon­képpen szalagokból alakult ki, amelyekkel be­kötötték a lábat és ma már valósággal szalag­szerűek a divatos női cipők és az egész láb­­kultúra mindinkább a harisnya kultuszán alap­szik. Nagyon meggondolandó volna, —­ mert hiszen a divat nem múlik el soká — hogy nem lehetne-e bizonyos előnyöket és kedvezménye­ket elérni a nyersanyagbehozatal körül és nem lehetne-e valamely francia vállalkozással tár­gyalni, hogy csináljunk közösen, a metá, egy finom selyemharisnyagyárat Te ezt fantaszti­kusnak tartod. Volt­ idő, kérlek, mikor Chopint is túlzó romantikusnak mondik. Az emberi­nek, kérlek, ötletei vannak s minden ötletet meg kell fogni: ki tudja, melyik valósul meg? — Te persze csak hallgatsz, te itt nyugodtan ülsz, te nyugodtan éled a napokat, benned a művészet nem hagy nyomokat Néked mind­egy minden, te egy köznapi ember vagy, te ne én ismersz zenét, te nem nézel balettet, te azt hiszed, az üzlet az minden! Nem, kérlek, nem ; az emberben vannak nemes érzések, lel­­kesültségek, gondolatok és ábrándok ; mindent elfelejtek, ha egyszer igazi művészetet igazi közvetlen szépségeket láthatok és élvezhetek!-, Balassa József. 7. Légy szíves beküldetni a magyar mi­nisztéri­um rendelkezései értelmében fennálló határváros-tarifát. Egyszersmind tudasd az angol concullal Bukarestben, hogy angol alattvalói coloniális cikkeket, gyógyszertári cikkeket, továbbá bőrt, posztót, vásznat, fegyvereket, kén- és salétrom-szert, kengyel­­fe zablaműveket, sebészm­űszereket, szőr­­szövetet nyakravalókra most vámmentesen engedünk behozni, sőt fegyverekért még egy főprémiumot is adunk. Oly feltétel alatt azonban, hogy azt csak a statusnak adhas­sák el. 8. A pénzügyministérium által lekötdetek­t napokban egy ... embert, aki a ... finan­ciális dolgokat vezérleted és­­elsőbbséged alatt rendezze. Féelvül vévén fel, hogy a lehető leggyorsabban exploitirozza mindazt, amit az elfoglalt vidékek nyújtanak. 9. A fegyver, melyet ember kezébe ad­­hatón öt hét alatt Erdélynek segítségül kül­­döttem, reá megy tízezerre. Megkívánhatom, hogy az öreg nem hozzon most vissza vágy­ hat-hétezret, vagy pedig, ha ezt a körülmé­nyek egyhamar meg nem engednék, a szá­szoknál lelt fegyverekből nekünk is küldjön egy pár ezeret. Az oláh ezred oklati tárait méltóztasd erélyesen fölhasználni — az oláh ezredeket föloszlatni, tőlük minden fegyvert s katonai szert és ruhát beszedetni, vala­mint szinte általában a szászoknál úgy és oly szigorral, mint Windischgrätz Pesten téve. Kardokat se hagyjál náluk s aki eltit­kolja fegyverét, büntesd meg kérlelhetlenül. 10. Salétromsavra igen-igen nagy szüksé­günk van. Nem lesz mivel különben kapszlit készíteni. Talán van ott a tájon valami em­ber, ki a gyutacs- és kapszlikészítés körül alkalmazva volt — ezt óhajtanám ide kapni. 11. Lovakat nem lehetne ott vásárolni ? Már nagyon megszűnt a lóvásárlástunk, pe­dig még kellene vagy 5000. Annyi innivalóm volna, — de itt zúg a iuegintnírem. ■ hiiiwtw­iizwmk—hbiiv ír,—whwiiíi—naEMaw bizottmánynak referáló jegyző bal fülem mellett — jobb fülembe pedig a hadügy­­ministeri referens s magam a középen írom e levelet. Azért csak arra kérlek, tisztelt ba­rátom, definitív organisatióját Erdély ügyei­nek ne siettesd annyira, hogy én e részben ne dolgozhassak ki valamit,­­ mert a do­log nagyon kényes, az unió csak úgy lesz valósággá, ha egységbe s analógiába hozatik Erdély Magyarországgal. S ez nem csekély munka ám ! Ideiglenesen, azt hiszem, teljesen elég, amit elmeneteledkor utasításodban írtam. Hanem a szászokat akként kell kormányozni mindenesetre, hogy féljenek. Áldjon meg téged a magyarok istene. De más ezer baj közt bár, hidd el, megverjük a németet, ölellek meleg barátsággal híved Kossuth. Cukorban és kávéban nagy fogyatkozá­sunk van. Oláhországot használd föl, kér­lek, amennyire csak lehet.'* * Kossuth egy nap alatt nyolc-tíz ilyen hosszú levelet megírt A Bécsben fölfedezett dokumen­tumok föltűnően mutatják, hogy mennyire szá­­montartotta az aprónak látszó részleteket is hadi- és közigazgatási intézkedéseknél. A vaskezű Csányi pedig az erdélyi rendcsiná­lás után „vakmerően állt a pesti poszton is“ , amint Podolszki pesti főspion jelentette. Szembe mert szállni az oláh lázadással, keményen oda­­m­ondta az igazat Kossuthnak és aztán Haynau­­nak. Példátlan energiával ment a halálba is, mikor a későbbi Szabadság-tér helyén fölakasz­tották. Csányi hagyatékában találták a legtöbb Kos­­suth-levelet, teli csupa őszinte, máshonnan nem ismert részlettel. Ami történelmi fontosságú, az most már egytől-egyig a nyilvánosságra kerül. VILÁG Mussolini és Szovjet-Oroszország Rómából jelentik . A kamara mai ülésén az Oroszországgal és Ukrajnával való gaz­dasági szerződést tárgyalták. A szociálde­mokraták a vita során a szovjetköztársa­ságnak de jure elismerését követelték. Mussolini miniszterelnök kijelentette, hogy a fascista sajtó különös megértést tanúsít annak szükségessége iránt, hogy az Orosz­országgal való jóviszony útját egyengessék. Meg van győződve, hogy Olaszország szem­pontjából hasznos volna annak megállapí­tása, hogy az olasz kormány hajlandó Oroszországot de jure elismerni, ha Orosz­ország ennek ellenében jó kereskedelmi szerződést nyújtana. Nem titok, hogy Ró­mában orosz kereskedelmi bizottság időzik, amely az olasz kormánnyal gazdasági kér­désekről tárgyal. (Nagy mozgás.) Mussolini meg van győződve arról, hogy Olaszország és Oroszország egymás gazdasági támogatá­sára vannak utalva. Hogy Oroszországgal a tárgyalások ha­marosan eredményre vezessenek, az főként attól függ, váljon az orosz képviselőket tényleg olyan jóakarat hatja-e át, hogy­ Olaszországgal megegyezésre jussanak, mint ahogy ezt a szociáldemokraták állítják. (Élénk tetszés.) Ha Jugoszláviával tisztáz­zuk az ellentéteket, — folydatta Mussolini, — szabad lesz számunkra az út Kelet felé. Ha Oroszországgal megkötöttük a szerződ­­ést, a nagy szláv út megnyílott, és Orosz­­­ország nagyban előmozdíthatja országunk érdekeit. (A Világ berlini tudósítójától.) Az éppen egy hét óta húzódó német kormányválság végre megoldást nyert. A centrmpárt el­nökének, Marx dr.-nak mos­t sikerült meg­alakítania új kormányát. A délutáni órák­ban ugyan megpróbálták a német nemze­tiek újból szétrobbantani a polgári pártok koalcióját, de fáradozásuk hiábavalónak bizonyult. A német nemzetiek agitációjuk­­kal csak azt érték el, hogy a bajor néppárt sem akar a kormányba belépni és a neki fölajánlott tárcát visszautasította. Csak hosszú tárgyalások után sikerült Marxnak a bajor néppártot a maga számára meg­nyerni, úgy h­ogy az új kabinet a követ­kező pártokból áll: német néppárt, cen­trum, bajor néppárt és demokrata párt. Este fél nyolc­ órakor Marxnak sikerült egy végleges miniszteri listát összeállítani, melynek tagjai a következők: Kancellár Marx dr. (centrum), helyettes­ kancellár és belügyminiszter Jorrés (néppárt), külügy­miniszter Stresemann dr. (néppárt), pénz­ügyminiszter Luther dr. (néppárt), gazda­sági miniszter Hamm (demokrata), munka­ügyi miniszter Braun dr. (centrum), Reichswehrminiszter Gessler dr. (demo­krata), közlekedésügyi miniszter Oeser (demokrata), postaügyi miniszter Höfle dr. (centrum), igazságügyminiszter Ilennig dr. (bajor néppárt), megszállott területek mi­nisztere Fuchs dr. (centrum), közélelme­zési miniszter Kanitz gróf (pártonkívüli), Marx kormán­y­program­ja tulajdonkép­pen, amint ez a miniszteri listából is vilá­gosan kitűnik, csaknem azonos Stresemann programjával, csak némiképpen jobbfelé tolódott, ami természetesen következik ab­ból is, ho­­y a szociáldemokraták nem vesz­nek részt a kormányban. Dr. Marx újonnan megalakuló kormányá­nak politikája áll most az érdeklődés elő­terében. Jól értesült körökben azt hiszik, hogy az új kormány elsősorban Németor­szág szanálásának programját fogja maga elé tűzni. A szanálásra az előkészületeket már Stresemann kormánya megtette, ezek voltak a járadék­márka, valamint az átmeneti valuta-rendszabályok, de az új kormány arra törekszik, hogy végre létrehozhassa az aranybankot. Stresemannhoz közelálló helyről úgy informálták tudósítónkat, hogy Marx kormánya a jóvátételi kérdést is meg akarja végre békés úton oldani. Kétségte­len, hogy ha a német nemzetiek és a kom­munisták az új kormányt is meg fogják gátolni abban, hogy programját keresztül­­vihesse, akkor Németország rettentő jövő­nek néz elébe. Egyébként is biztosra vár­ják egy gazdasági krízis bekövetkezését, ezt a krízist azonban politikai körökben a javulási folyamat kezdetének tekintik. Luther pénzügyminiszter ugyanis a legrö­videbb időn belül be akarja vezetni, mint egyetlen fizetési eszközt, a járadék­márkát, amiről majd az aranymárkára tér át és a cél elérése érdekében már a jövő héttől kezdődően megszűnik a bankóprés további működése. A külföldön is meglehetősen kedvezően ítélik meg Németország új kormányát, de annak a nézetüknek adnak kifejezést, ha Marx kormányával szemben a szélsőséges elemek úgy fognak eljárni, mint ahogy azt Stresemann-nal tették, akkor Németország helyzete menthetetlen. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója ma ülést tartott, amelyen foglal­kozott a kormányba való belépés kérdésé­­vel. A szociáldemokraták ezen az értekez­­letén állítólag Landsberger dr.-t jelölték az igazságügyminiszteri tárcára, később azon­­ban, amikor a parlamenti frakció már tár­gyalást folytatott a polgári pártokkal is, az ajánlatukat visszavonták és fentartották maguknak azt a jogot is, hogy­ a későbbi időben határozzanak afölött, hogy jó­indulatú semlegességgel támogassák-e Mari kormányát Anglia közeledik Franciaország felé Párizsból jelenti a Világ tudósítója. A jóvátételi bizottság mai ülésén elhatározta,­­hogy külön bizottságot küld ki, melynek feladata lesz Németország fizetőképességé­nek megállapítása. Párizsi politikai körök­­ben azt hiszik, hogy az angol delegátusok Franciaországgal szemben az eddiginél ked­­vezőbb álláspontot foglalnak el Bradbury ugyanis azt az utasítást kapta, hogy a szak*­értőkre­ vonatkozóan Franciaország részére korlátlan hatáskört helyezzen kilátásba. A kommunisták meggyilkoltak egy rendőr­ tisztviselőt Stuttgartból jelenti a Világ tudósítója. Itt a rendőrség tisztviselői nyomára jöttek an­nak, hogy illegitim kommunista szervezetek­ a város egy helyén titkos ülést tartanak. A kommunista ülésre két rendőrtisztviselő szállott ki, és a résztvevőket felszólították, hogy kövessék őket a főkapitányságra. A­ kommunisták vonakodtak a parancsnak ele* get tenni, mire az egyik rendőrtisztviselő se* gítségért ment, hogy karhatalommal tartóz­­tathassák le a kommunistákat. Amikor a rendőri segítség megérkezett, megdöbbenve látták, hogy az ottmaradt rendőrtisztviselő holtan feküdt a padlón, a kommunisták pe­dig az ablakon át megszöktek. — — ————a Megalakult Marx kancellár kormánya Szombat Bécs költségvetése Bécsből jelentik : Breitner városi tanácsos, pénzügyi előadó ma terjesztette elő a bécsi községtanácsban Bécs város 1924. évi költség­­vetési előirányzatát. A költségvetés az 1923. évi költségvetéssel szemben rendkívül nagy emelkedést mutat úgy a bevételek, mint a kiadások terén. Míg 1923-ban a szükségletet 1288 milliárd koroná­val irányozták elő, az 1924. évi szükséglet 2872 milliárd. A költségvetési hiány 1924-ben 093 milliárdra emelkedik, míg 1923-ban 124 milliárd volt. Emellett megállapítandó, hogy Bécs város rendes költségvetése aktív, és a költségvetési deficit beruházásokra vezethető vissza, amelyekre a pénzpiac viszonyai követ­keztében nem lehetett fedezetet találni. A költ­ségvetés a hiány egy részét állandó bevételek­-­­kel akarja kiegyenlíteni, így például a fény­­űzési adó emelésével, 1923-mal szemben a többkiadás k­i00 milliárd. Lakóházak építésére 100 milliárdot irányoztak elő, hogy az 1923. évi építkezéseket befejezzék, 492 milliárdot pe­dig új építkezésekre. A városi vasút villamosí­tására 185, beruházásokra pedig több mint 1100 milliárdot irányoztak elő. A költségvetés a lakásépítési adó emelését tervezi mindama lakbérek tekintetében, amelyek a békeidőben 3000 koronánál többet tettek ki. Ezenkívül fű­szeresére emelik az automobiladót, valamint a cselédadót. A hirdetési adót, amely eddig 10 százalék volt, fokozatossá teszik 33 százalékig. Az ebadót 20.000 koronáról 50.000 koronára emelik fel, és az állami lotalizator-adóknál pótlékokat léptetnek életb­.

Next