Világ, 1924. november (15. évfolyam, 232-256. szám)
1924-11-06 / 235. szám
Csütörtök KÖZGAZ »AS» ,4 « Milyen vámpolitikai változást hozhatnak az angol választások? Az angol választási kampányban a konzervatív párt háttérbe állította a vámvédelem kérdését, amely majdnem minden angol választáson a küzdelem gyújtópontjában állott és a megelőző választáson is a toryk vezérjelszava volt, amikor a védővámokat a munkanélküliség leghathatósabb ellenszereként állították be. A jelszó akkor nem tudott hódítani, ezért most taktikai szükségszerűségből kapcsolta ezt ki a konzervatív párt és pedig elég nagy eredménynyel, hiszen egymilliónál több liberális, tehát free trader szavazatot nyert, és a liberalizmus oly bevehetetlennek hitt erődítményeit is meghódította, mint amilyen a mindig szabadkereskedő és liberális Lancashire. A konzervatív választási program csak nagy óvatossággal érintette a vámok dolgát, amelyről csak annyit mondott, hogy a párt szabad kezet tart fenn a maga részére oly intézkedések megtétele céljából, amelyek szükségesek arra, hogy megóvják az ipart a külföldi dumping, elértéktelenedett valuták vagy más, háború utáni körülmények következtében előállott tisztességtelen versennyel szemben. Általános vámtarifára vonatkozó javaslatokat ezzel szemben nem terjesztenek elő, hacsak nem lesz tisztán megállapítható, hogy ebben a kérdésben a közvélemény a vámkérdés újra való megfontolását kívánja. Baldwin beszédeiben sem részletezte bővebben a konzervatív párt uralomrajutásának vámpolitikai következményeit és csak halványan jelölte meg azokat az eszközöket, amelyeket a külföldi verseny okozta munkanélküliség kivédésére az ipar védelme terén gondol életbe léptetni. Vámpolitikai programot pontosan körülírva csupán Neville Chamberlain adott a konzervatív párt vezérei közül. Chamberlain eléggé tüzetesen megjelölte azt a vámpolitikai programot, amelyet a konzervatív párt választási győzelme esetén végrehajtani kíván. Elsősorban is a júniusban eltörölt McKenna-vámok újabb életbeléptetését jelölte meg akcióprogramjaként, azután egy új iparvédő törvény megalkotását helyezte kilátásba, amely az 1921-es iparvédő törvénynél jobban lesz megszerkesztve és jobban fog alkalmazkodni azokhoz a különös feltételekhez, amelyeket a külföld versenye szab meg. Mindezeken felül a konzervatív párt a birodalmi preferenciára vonatkozó javaslatokat fogja a parlament elé terjeszteni. A McKenna-vámok A Chamberlain-program nem csupán azért érdekes, mert részletesen tárja fel a konzervatív kormány vámpolitikai terveit, hanem azért is, mivel megjelöli a védővámos program megvalósításának sorrendjét is. Avámpolitikai program végrehajtásának első részlete a McKenna-vámok visszaállítása. Ide tartoznak a hangszerekre, órákra, automobilokra és filmekre fennállott vámok újbóli alkalmazása. Amikor a MacDonald-kormány a liberális párt támogatásával augusztus 1-től kezdve hatályon kívül helyezte a McKenna-vámokat, az érdekelt iparok sötét színekkel rajzolták meg ennek az intézkedésnek várható következményeit. A munkanélküliség növekedését, a német és amerikaiversenyiparok akadálytalan terjeszkedését, a gyárak tönkremenetelét jósolták. A peszszimista jóslatoknak az ellenkezője történt.Az automobil-iparban pontosan a McKenna,vámok eltörlése után létesített Ford a Thames partján egy 10.000 munkást foglalkoztató telepet, az angol autóipar exportja megnövekedett, a gyárak osztalékai kedvezően alakultak, egyetlen gyár 300 százalékkal nagyobb osztalékot fizetett erre az évre. A másik iparágban, amelyet a McKenna-vámok eltörlése veszélyeztetni látszott, a hangszeriparban, sem váltak be a kedvezőtlen jóslatok, a hangszeriparnak szeptember 25-én a trembley-i kiállításon tartott kongresszusán az elnök kijelentette, hogy a hangszeripar éjjel-nappal dolgozik. Ugyanez a helyzet az óra- és a filmiparban is. Az iparvédő törvény " A McKenna-vámok visszaállítását maguk is kedvező viszonyok mellett dolgozó érdekelt iparosok sem sürgetik, a konzervatív párt legfeljebb elvi szempontból lesz a vámok visszaállítása mellett, sokkal messzebb kiható gazdasági következményei lehetnek az iparvédő törvény visszaállításának. Az 1921-es iparvédő törvény első része az úgynevezett kulcsiparokat, a háborús felkészültség biztosítására szolgáló iparágakat védte, míg második része a valutadömping ellen védekezik. A kulcsiparok termékei között az optikai műszerek, tudományos készülékek, a Wolframfémek vegyülékei, az összes szintetikus szerves és az összes finom és erjesztési úton termelt vegyi termékek szerepelnek. Ezeket az árukat értékük egyharmadára rúgó ér- fékvámok terhelték. A törvény, második része pedig felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy a valutadumping elhárítására 33%-os értékvámokat léptessen életbe. Ezzel a felhatalmazással az angol kormány kizárólag Németországgal szemben élt. Igen valószínűtlen, hogy az iparvédő törvényt régi formájában ismét életbe léptessék, hiszen a német verseny, amely ellen a törvény elsősorban irányult, ma már nem dolgozik valutadumpinggal, ellenben lehetséges, amint azt Churchill egyik választási beszéde egészen világosan megjelölte, hogy a Dawesmegegyezés hatásait kívánják vele ellensúlyozni. Hiszen a Davves-egyezmény a versenyképessé lett német exportipart állítja be a jóvátételi fizetések főforrásává, számolni kell tehát a német kivitel megnövekedésével. És a védővámok nem volnának védővámok, ha nem igyekeznének ellensúlyozni azt, amit az állampolitika a másik kezével teremt, éppen úgy, mint amikor a védővám ipart véd, de az ipari és közlekedési haladás ellensúlyozójaként kerül alkalmazásba. Churchill egész nyíltan kijelentette, hogy az iparvédőtörvény visszaállításával meg kell akadályozni azt, hogy a Dawes-egyezmény következtében előállott heves német verseny nagy zavarokat okozzon a brit iparban. A konzervatív védővámos program második lépcsője lesz tehát az iparvédő törvény megalkotása. A birodalmi preferencia További lépésként a birodalmi preferencia kiépítésének megkezdésével lehet számolni. A preferencia azt jelenti, hogy az anyaország olcsóbb vámtételeket biztosít a dominionok és a gyarmatok részére, mint amilyenek az idegen országok árucikkeire fennállanak. Ez a vámpolitikai rendszabály egyvonalban fekszik a konzervatív párt imperialista politikájával, hiszen a preferencia vámpolitikailag igyekszik fokozni a birodalom összetartozását. A preferenciáról a konzervatív párt június 18-án nyújtott be indítványt, amit azonban az alsóház elvetett. A javaslat értelmében egyes angol gyarmati termékek, mint a friss és szárított gyümölcsök, dohány, bor, cukor, gyümöcskonzerv, méz és konzervhalak alacsonyabb vámok alá esnek, mint az idegen országokból behozott áruk. A magyar termelést a cukor preferenciális vámja érdekli, hiszen a magyar cukoriparnak Anglia és Brit-India legfontosabb piacai. A nyáron beterjesztett rezolúció szerint a brit világbirodalomban termelt cukor angol fontonként fél pennyvel fizet alacsonyabb vámot, mint az idegen cukor. Az angol szabadkereskedők attól tartanak, hogy a preferenciális vámrendszabályozásoknak logikus következménye az lenne, hogy a rendszert tovább szélesítenék ki, éspedig olyan módon, hogy a nem gyarmati, tehát idegen húsra, gabonaneműre, lisztre, szárnyasra és egyéb élelmiszerekre új vámokat fognak beállítani (ezek a cikkek Angliában vámmentesek), míg a gyarmatokból származó áru vámmentes marad. Magyarország baromfi-, tojás-, bab- stb. kivitelét is érintheti a preferencia kiépítése. A preferencia ebben a megkülönböztetésben fog kifejezésre jutni. A preferenciális vámok által természetesen a gyarmatok termelői jutnak nagy előnyökhöz az angol fogyasztás rovására. A preferencia után a védővámos program betetőzéseként az általános tarifareform következnék, egy többé-kevésbé hézagnélküli vámtarifa, amely teljesen eltörölné Nagybritannia szabadkereskedő jellegét. Ha Anglia visszatérne a védővámrendszerhez, akkor ennek következtében óriási protekcionista hullám ömölne el az egész világon. Az az ellenállás, amelybe az Anglia felé áramló áruk ütköznének, olyan ellenlökésbe menne át, amelyet minden állam azzal igyekeznék kivédeni, hogy meglévő vámvédelmét még jobban kiépítené. A vámpolitikai feszült ’ az egész földkerekségen fokozódnék. A következmény a nemzetközi kereskedelem visszaesése volna. Amikor valamely állam prohibicionista intézkedéseket léptet életbe, akkor számot kell vetnie azzal, hogy ennek következtében a nemzetközi kereskedelem csökkenése fog bekövetkezni. Ez az egyes államok szempontjából mellékes lehet, de nem lehet mellékes oly országnak, mint Nagybritannia. Az angol kereskedelem, hajózás és hitelélet annyira össze van fonva a világkereskedelem virágzásával, hogy a külkereskedelem visszaesése a legérzékenyebben hat ki rá. Éppen ez teszi kétségessé, hogy a konzervatív párt tényleg végre fogja-e hajthatni védővámos terveit. A választásokon a konzervatív pártnak nagymértékben sikerült a polgári elemeket maga köré gyűjteni, egy milliónál több liberális szavazót, akik nyilvánvalóan másként adták volna le szavazatukat, ha a vámpolitika kérdése állott volna az előtérben. Az angol bankvilág, az exportipar, a hajózás, a kereskedelem az orosz kérdésben együtt haladhatott a konzervatívokkal, vámpolitikailag azonban minden érdekük a szabadkereskedelem mellé szögezi le őket. A preferencia kiépítésének nagyon szűk határt szab másrészről az, hogy a kisemberek szavazatainak elnyerése érdekében Baldwin kijelentette, hogy az élelmiszereket nem fogják megterhelni új vámokkal. Ha tehát a védővám irányában erős eltolódások is várhatók, a konzervatív kormányt a teljes konzekvencia levonásánál gondolkodóba fogják ejteni a konzervatív szavazatok szabadkereskedő-liberális elemei. —I. —r. A gazdasági válság. Az egyesületek szerepe a gazdasági válság megoldásában címen Csetényi József szerkesztő előadást tartott a Tőzsdetagok Gazdasági Egyesületében. Előadásában kifejtette, hogy mikor az inflációs korszak lezáródott, egyre válságosabban kezdtek mutatkozni az ország feldarabolásának gazdasági következményei. Az élet lehetőségei a városi elemre nézve az új határokkal összébbszorultak, az egymással való harc egyre jobban kiélesedik, a kollektív föllépésnek, a gazdasági alapon való szervezkedésnek lehetősége egyre inkább fokozódik. Kifejtette, hogy milyen elvek alapján lehetne a tőzsdetagok gazdasági szövetségét a létért való harc általános eszközévé fejleszteni. Hangoztatta, hogy a tömörüléssel állandó sikert csak úgy lehet elérni, ha a kitűzött cél összhangzásban van a nagyközönség érdekeivel. Ha a szövetség például kimondaná, hogy a tömörüléssel minden tőzsdei fizetésképtelenségből eredő kártól óvni akarja a közönséget és egyetemlegesen felelősséget vállal az összes üzletfeleknél, hasznára lenne a közönségnek és fokozná a tőzsde iránti bizalmat. Felmondási időre járó munkabér. A budapesti királyi törvényszék 6298/1924. számú ítéletében kimondotta, hogy a szolgálati viszony a felmondási idő alatt is fennáll, annak ellenére, hogy a munkaadó annak kitöltését nem kívánja. A végkielégítési igény szempontjából ezt az időt is a szolgálati időhöz kell számítani, s így az az összeg illeti meg végkielégítés címén az alkalmazottat, amennyi megillette volna a felmondási idő alatt történt fizetésemelések folytán. A 20 koronás arany ára. Ezüst egy koronás 8060—6270, kétkoronás 12.120—12.540, forintos 16.180—16.800, ötkoronás 31—32.100, színezüst 1480—1520, színarany 51—52.000, arany húszkoronás 333—336.000, platina 210—220.000. VILÁG 1921 november 6. Üzlettelen volt a gabonatőzsde Ma is tzlettelen volt a gabonapiac. A malmok sem vásároltak. A malmok különben már napok óta semmit sem vásárolnak, mert a lisztet külföldön nem tudják plasszírozni. Ma mindössze 25 vágón búza kelt el. Rozsban is alig volt forgalom , sőt a takarmánycikkek piaca is csöndes volt. A magpiacon az irányzat tartott volt. A mai eladások a következők : Búza: 500 q 78, 4550, pesti paritás, Hajdú; 100 q 76, 4200, Harta, készpénz ; 500 q 78, 4530, pesti paritás, váltó. Rozs: 100 q, 4000, pesti paritás, készpénz; 150 q, 4000, pesti paritás, készpénz; 100 q, 4000, pesti paritás, készpénz. Liszt és őrlemények: Búzadara 6850—6900, búzaliszt 00-ás 6500—6600, 0-ás 6300—6400, 2-es 6100—6200, 6-os 5100—5200, 8-as 2700—2800, Zab: 100 q, 4000, Bp.kocsi, készpénz. Tengeri (szárított) 300 q, 3100, Bicske, készpénz ; 200 q, 3200, pesti paritás ; 100 q (csöves, fedezeti) 1650, Szakszemi. Korpa: 300 q, 2200, Bpest ; 100 q, 2250, Bpest. Köles: 70 q, 2750, pesti paritás, váltó ; 30 q (baltacím) 4200, Bpest. Napraforgó: 100 q, 4000, pár. R.-palota : 100 q, 3950, Bpest. Bükköny : 100 q, 2700, áll. Nyúlszapuka: 7 q, 19.000, Bpest. Mustármag : 25 q, 7500, pesti pár. Hivatalos jegyzés készáruban, készpénzben 100 kg.-ként Budapestről. búzakorpa 2100—2200 kg.-ként vidéki márkájú lisztben, másodkézből, vidéki nagymalomból, zsákkal együtt. , _ , , 76 kg.-os tiszavidéki _____ Újbúza, fehérmegyei_____ „ pestvidéki________ 78 kg.-os tiszavidéki-------Újbúza, fehérmegyei-------„ pestvidéki ........... Rozs................................ _ Takarmányárpa______ Sörárpa_________________ Köles _ ________ Zab_____________________ Tengeri, új...__...---------Káposztarepce....................... búzakorpa,finom ... Előző középérték Mai árfolyam Paritás hollandi forintba K-től | K-J* | Középérték Előző nap Ma | 440835 440000 437500 445000 442500( 440835 448335 14,62 14.611 | 448335 437500 447500 445000 442500 452500 450000 14.87 14.86 402500 445000 400000 450000 405000 402500 13.35 13.34 410000 400000 420000 410000 13.60 13.59 490000 480000 500000 490000 16.25 16.24 270000 265000 275000 270000 8.98 8.95 395000 390000 400000 395000 13.10 13.09 367500 365000 370000 367500 12.19 12.18 660000 650000 670000 660000 21.89 21.88 222500 220000 222500 221250 7.38 7.34 52,7 százalék a bankjegyfedezet (A Világ tudósítójától.) A Nemzeti Bank ma tette közzé október harmincegyedikéről keltezett heti kimutatását. Október negyedik hetében a bankjegyforgalom 560 milliárddal emelkedett. Az emelkedés főképpen az állami számlákról kiutalt összegekből ered, mert a girókövetelések és egyéb tartozások összege 341 milliárddal csökkent. Devizák vásárlására 62 milliárdot fordított a jegybank és az érckészlet és deviza összege 2175 milliárdig növekedett. A váltótárca 27 milliárdos szaporulatot mutat. A forgalomban lévő bankjegyek és girókövetelések összege 6100 milliárd, amelyből le-* vonva az állam 1976 milliárdos adósságát, marad tehertétel 4124 milliárd, amelyre az érces devizafedezet 27,5 milliárd, ami 52,7 százaléknak felel meg. A múlt héten a bankjegyfedezet 54 százalék volt. Követelések: Érek észlett arany, vert és veretlen 503.376,948.773. Az alapszabályok ,85, cikke alapján beszámítható devizák és valuták 1,658.674,109.585. Ezüst, vert és veretlen 13.301,036.978, összesen 2,175.352,095.331 (plusz 52.647,030.567). Leszámított váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok 1,872.385,110.854 (-- 27.716,030.773). Az állam adóssága 1,976.454,876.898. Épületek és felszerelések 86.558,962.186 (+ 4.540,297.402). Egyéb követelések 3,247.152,449.684 (- 21.224,084.387). Főösszeg 9,357.903,494.953. Tartozások. Részvénytőke (30,000.000 aranykorona) 432.186,664.476. Jegyforgalom 4635 milliárd 90,073.162 (+ 560.603,076.043). Girókövetelések, letétek és azonnal lejáró más tartozások 1,465.356,429.326 (— 341.787,879.377). Egyéb tartozások 2,825.270,327.989 (— 145 milliárd 135,922.311. Főösszeg 9,357,003,494.953. Bankkamatláb 12/2%. Megszűnt az utolsó deviza felár. Legutóbb foglalkoztunk azzal, hogy a MÁV még mindig igen előnyös deviza üzleteiket köt azáltal, hogy a külföldi Vasutak részére beszedett fuvardíjat a Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai fölött, 10—12 százalékkal számolja el, az inflációs idők immár indokolatlan hagyományaként. Ez a felár-rendszer igen nagy terhet jelentett a magyar gazdasági életre, hiszen szállítmányonként 2—300.000 korona volt az a többlet, amelyet a MÁV átszámítási kulcsai szerint kellett leróni. A kereskedelmi minisztérium végre elérkezettnek látta az időt arra, hogy a korona stabilizált voltát e téren is tekintetbe vegye és a napokban utasította az államvasutak igazgtóságát, hogy a tízszázalékos felár rendszert szüntesse be és a külföldi menetjegyeket és fuvarleveleket a Nemzeti Bank árfolyamainak legfeljebb 3 százalékos pótlékolásával számítsa át. Ezzel a magyar vasutak i,s ugyanazt a devizapolitikát vezették be, ami Ausztriában és Csehországban alkalmazásban van. Az új rendszabály által valamennyire mérséklődik az a teher, amely a külföldi szén magyarországi fuvardíjának a napokban történt felemelésével a magyar közönségre háramlik. A Szalámit újra be akarják vezetni a tőzsdére. A tőzsdetanács tudvalévően kizárta a Szalámi-részvényeket a tőzsdéről és november elseje óta a Szalámi már nem szerepel a tőzsde árjegyző lapján. A Szalámi-részvények kizárását tudvalevően nagy botrányok előzték meg és és azért meglepő, hogy a Magyar Szalámi Részvénytársaság most újból kéri a tőzsdetanácsnál a Szalámi-részvények kolírozását. A kérelmet állítólag azzal támogatják, hogy a részvények többsége ezidőszerint külföldi tőkések kezében van és ezeknek a külföldieknek nagy káruk lenne belőle, haa Szalámit nem jegyeznék a tőzsdén. A tőzsdetanács holnapi ülésén foglalkozik az üggyel. Fölemelték a söradót. A pénzügyminiszter a belföldön termelt vagy a külföldről behozott sör után eddig fizetett 15 aranyfillér adót és kincstári részesedést hektoliterenként 40 aranyfillérre emelte fel. Az adóemelés a fogyasztóközönséget előreláthatóan nem fogja érinteni, mert a sörgyárak attól tartanak, hogy az eladási árak újabb emelése az amúgy is nagy mérvben lecsökkent sörfogyasztás további megcsappanására vezetne. A pénzügyminiszter a fenti rendeletével egyidejűleg szabályozta a városok és községek által szedhető sörfogyasztási adópótékot, mely 12 cukorméryfokkal bíró 100 liter sörté után fizetendő kincstári árrészesedés tíz százaléka. Az Adria bank hamis bukása. A trieszti Adria bank hamis bukásának felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a 15 millió részvénytőkéből alig két milliót fizettek be és hogy ötmillió tartalék, 11 millió, a korona beváltására szánt állami pénz, valamint 25 millió értékű részvény eltűnt. A PESTI TŐZSDE új szenzációs száma ma jelent meg Egyes számára 5000 korona Szerkeszti: Kallós János.