Világ, 1924. november (15. évfolyam, 232-256. szám)

1924-11-06 / 235. szám

Csütörtök K­Ö­Z­G­A­Z »­A­S» ,4 « Milyen vámpolitikai változást hozhatnak az angol választások? Az angol választási kampányban a kon­zervatív párt háttérbe állította a vámvéde­lem kérdését, amely majdnem minden an­gol választáson a küzdelem gyújtópontjá­ban állott és a megelőző választáson is a toryk vezérjelszava volt, amikor a védővá­mokat a munkanélküliség leghathatósabb ellenszereként állították be. A jelszó akkor nem tudott hódítani, ezért most taktikai szükségszerűségből kapcsolta ezt ki a kon­zervatív párt és pedig elég nagy eredmény­­nyel, hiszen egymilliónál több liberális, tehát free trader szavazatot nyert, és a libe­­ralizmus oly bevehetetlennek hitt erődítmé­nyeit is meghódította, mint amilyen a min­dig szabadkereskedő és liberális Lan­­cashire. A konzervatív választási program csak nagy óvatossággal érintette a vámok dolgát, amelyről csak annyit mondott, hogy a párt szabad kezet tart fenn a maga részére oly intézkedések megtétele céljából, amelyek szükségesek arra, hogy megóvják az ipart a külföldi dumping, elértéktelenedett valu­ták vagy más, háború utáni körülmények következtében előállott tisztességtelen ver­sennyel szemben. Általános vámtarifára vo­natkozó javaslatokat ezzel szemben nem terjesztenek elő, hacsak nem lesz tisztán megállapítható, hogy ebben a kérdésben a közvélemény a vámkérdés újra való meg­fontolását kívánja. Baldwin beszédeiben sem részletezte bővebben a konzervatív párt uralomrajutásának vámpolitikai kö­vetkezményeit és csak halványan jelölte meg azokat az eszközöket, amelyeket a kül­földi verseny okozta munkanélküliség ki­védésére az ipar védelme terén gondol életbe léptetni. Vámpolitikai programot pon­tosan körülírva csupán Neville Chamber­lain adott a konzervatív párt vezérei közül. Chamberlain eléggé tüzetesen megjelölte azt a vámpolitikai programot, amelyet a konzervatív párt választási győzelme esetén végrehajtani kíván. Elsősorban is a június­ban eltörölt McKenna-vámok újabb életbe­léptetését jelölte meg akcióprogramjaként, azután egy új iparvédő törvény megalkotá­sát helyezte kilátásba, amely az 1921-es iparvédő törvénynél jobban lesz megszer­kesztve és jobban fog alkalmazkodni azokhoz a különös feltételekhez, amelyeket a kül­föld versenye szab meg. Mindezeken felül a konzervatív párt a birodalmi preferenciára vonatkozó javaslatokat fogja a parlament elé terjeszteni. A McKenna-vámok A Chamberlain-program nem csupán azért érdekes, mert részletesen tárja fel a konzervatív kormány vámpolitikai terveit, hanem azért is, mivel megjelöli a védővámos program megvalósításának sorrendjét is. A­­vámpolitikai program végrehajtásának első részlete a McKenna-vámok visszaállítása. Ide tartoznak a hangszerekre, órákra, auto­mobilokra és filmekre fennállott vámok új­bóli alkalmazása. Amikor a MacDonald-kor­­mány a liberális párt támogatásával augusz­tus 1-től kezdve hatályon kívül helyezte a McKenna-vámokat, az érdekelt iparok sötét színekkel rajzolták meg ennek az intézke­désnek várható következményeit. A munka­­nélküliség növekedését, a német és amerikai­­versenyiparok akadálytalan terjeszkedését, a gyárak tönkremenetelét jósolták. A pesz­­szimista jóslatoknak az ellenkezője történt.­­Az automobil-iparban pontosan a McKenna­­,vámok eltörlése után létesített Ford a Thames partján egy 10.000 munkást fog­lalkoztató telepet, az angol autóipar exportja megnövekedett, a gyárak osztalékai ked­vezően alakultak, egyetlen gyár 300 száza­lékkal nagyobb osztalékot fizetett erre az évre. A másik iparágban, amelyet a Mc­Kenna-vámok eltörlése veszélyeztetni lát­szott, a hangszeriparban, sem váltak be a kedvezőtlen jóslatok, a hangszeriparnak szeptember 25-én a trembley-i kiállításon tartott kongresszusán az elnök kijelentette, hogy a hangszeripar éjjel-nappal dolgozik. Ugyanez a helyzet az óra- és a filmipar­ban is. Az iparvédő törvény " A McKenna-vámok visszaállítását maguk is kedvező viszonyok mellett dolgozó érde­kelt iparosok sem sürgetik, a konzervatív párt legfeljebb elvi szempontból lesz a vá­mok visszaállítása mellett, sokkal messzebb kiható gazdasági következményei lehetnek az iparvédő törvény visszaállításának. Az 1921-es iparvédő törvény első része az úgynevezett kulcs­iparokat, a há­borús felkészültség biztosítására szol­gáló iparágakat védte, míg második része a valuta­dömping ellen védekezik. A kulcsiparok termékei között az optikai mű­szerek, tudományos készülékek, a Wolfram­­fémek vegyülékei, az összes szintetikus szerves és az összes finom és erjesztési úton termelt vegyi termékek szerepelnek. Ezeket az árukat értékük egyharmadára rúgó ér-­­ fékvámok terhelték. A törvény, második­­ része pedig felhatalmazást adott a kormány­nak arra, hogy a valuta­dum­ping elhárítására 33%-os értékvámokat léptessen életbe. Ezzel a felhatalmazással az angol kormány kizá­rólag Németországgal szemben élt. Igen való­színűtlen, hogy az iparvédő törvényt régi formájában ismét életbe léptessék, hiszen a német verseny, amely ellen a törvény első­sorban irányult, ma már nem dolgozik valuta­dumpinggal, ellenben lehetséges, amint azt Churchill egyik választási beszéde egészen világosan megjelölte, hogy a Dawes­­megegyezés hatásait kívánják vele ellen­súlyozni. Hiszen a Davves-egyezmény a ver­senyképessé lett német exportipart állítja be a jóvátételi fizetések főforrásává, szá­molni kell tehát a német kivitel megnöveke­désével. És a védővámok nem volnának védővámok, ha nem igyekeznének ellen­súlyozni azt, amit az állampolitika a másik kezével teremt, éppen úgy, mint amikor a védővám ipart véd, de az ipari és közleke­dési haladás ellensúlyozójaként kerül alkal­mazásba. Churchill egész nyíltan kijelen­tette, hogy az iparvédőtörvény visszaállítá­sával meg kell akadályozni azt, hogy a Dawes-egyezmény következtében előállott heves német verseny nagy zavarokat okoz­zon a brit iparban. A konzervatív védővámos program második lépcsője lesz tehát az iparvédő törvény megalkotása. A birodalmi preferencia További lépésként a birodalmi preferencia kiépítésének megkezdésével lehet számolni. A preferencia azt jelenti, hogy az anyaország olcsóbb vámtételeket biztosít a dominionok és a gyarmatok részére, mint amilyenek az idegen országok árucikkeire fennállanak. Ez a vámpolitikai rendszabály egyvonalban fekszik a konzervatív párt imperialista po­litikájával, hiszen a preferencia vámpoliti­­kailag igyekszik fokozni a birodalom össze­tartozását. A preferenciáról a konzervatív párt június 18-án nyújtott be indítványt, amit azonban az alsóház elvetett. A javaslat értelmében egyes angol gyarmati termékek, mint a friss és szárított gyümölcsök, do­hány, bor, cukor, gyümöcskonzerv, méz és konzervhalak alacsonyabb vámok alá es­nek, mint az idegen országokból behozott áruk. A magyar termelést a cukor preferen­­ciális vámja érdekli, hiszen a magyar cukor­iparnak Anglia és Brit-India legfontosabb piacai. A nyáron beterjesztett rezolúció sze­rint a brit világbirodalomban termelt cukor angol fontonként fél pennyvel fizet alacso­nyabb vámot, mint az idegen cukor. Az angol szabadkereskedők attól tartanak, hogy a preferenciális vámrendszabályozásoknak lo­gikus következménye az lenne, hogy a rendszert tovább szélesítenék ki, és­pedig olyan módon, hogy a nem gyarmati, tehát idegen húsra, gabonaneműre, lisztre, szár­nyasra és egyéb élelmiszerekre új vámokat fognak beállítani (ezek a cikkek Angliában vámmentesek), míg a gyarmatokból szár­mazó áru vámmentes marad. Magyarország baromfi-, tojás-, bab- stb. kivitelét is érintheti a preferencia kiépítése. A preferencia ebben a megkülönböztetésben fog kifejezésre jutni. A preferenciális vámok által természe­tesen a gyarmatok termelői jutnak nagy előnyökhöz az angol fogyasztás rovására. A preferencia után a védővámos pro­gram betetőzéseként az általános tarifa­­reform következnék, egy többé-kevésbé hé­zagnélküli vámtarifa, amely teljesen eltö­rölné Nagybritannia szabadkereskedő jel­legét. Ha Anglia visszatérne a védővám­­rendszerhez, akkor ennek következtében óriási protekcionista hullám ömölne el az egész világon. Az az ellenállás, amelybe az Anglia felé áramló áruk ütköznének, olyan ellenlökésbe menne át, amelyet minden ál­lam azzal igyekeznék kivédeni, hogy meg­lévő vámvédelmét még jobban kiépítené. A vámpolitikai feszült­ ’ az egész földke­rekségen fokozódnék. A következmény a nemzetközi kereskedelem visszaesése volna. Amikor valamely állam prohibicio­­nista intézkedéseket léptet életbe, akkor számot kell vetnie azzal, hogy ennek kö­vetkeztében a nemzetközi kereskedelem csökkenése fog bekövetkezni. Ez az egyes államok szempontjából mellékes lehet, de nem lehet mellékes oly országnak, mint Nagybritannia. Az angol kereskedelem, hajózás és hitelélet annyira össze van fonva a világkereskedelem virágzásával, hogy a külkereskedelem visszaesése a leg­érzékenyebben hat ki rá. Éppen ez teszi kétségessé, hogy a kon­zervatív párt tényleg végre fogja-e hajthatni védővámos terveit. A választásokon a kon­zervatív pártnak nagymértékben sikerült a polgári elemeket maga köré gyűjteni, egy milliónál több liberális szavazót, akik nyil­vánvalóan másként adták volna le szavaza­tukat, ha a vámpolitika kérdése állott volna az előtérben. Az angol bankvilág, az export­­ipar, a hajózás, a kereskedelem az orosz kérdésben együtt haladhatott a konzerva­tívokkal, vámpolitikailag azonban minden érdekük a szabadkereskedelem mellé szö­gezi le őket. A preferencia kiépítésének na­gyon szűk határt szab másrészről az, hogy a kisemberek szavazatainak elnyerése ér­dekében Baldwin kijelentette, hogy az élelmiszereket nem fogják megterhelni új vámokkal. Ha tehát a védővám irányában erős eltolódások is várhatók, a konzervatív kormányt a teljes konzekvencia levonásánál gondolkodóba fogják ejteni a konzervatív szavazatok szabadkereskedő-liberális elemei. —I. —r. A gazdasági válság. Az egyesületek szerepe a gazdasági válság megoldásában címen Csetényi József szerkesztő előadást tartott a Tőzsdetagok Gazdasági Egyesületében. Előadásában kifej­tette, hogy mikor az inflációs korszak lezáró­dott, egyre válságosabban kezdtek mutatkozni az ország feldarabolásának gazdasági következ­ményei. Az élet lehetőségei a városi elemre nézve az új határokkal összébbszorultak, az egymással való harc egyre jobban kiélesedik, a kollektív föllépésnek, a gazdasági alapon való szervezkedésnek lehetősége egyre inkább foko­zódik. Kifejtette, hogy milyen elvek alapján lehetne a tőzsdetagok gazdasági szövetségét a létért való harc általános eszközévé fejlesz­teni. Hangoztatta, hogy a tömörüléssel állandó sikert csak úgy lehet elérni, ha a ki­tűzött cél összhangzásban van a nagyközönség érdekeivel. Ha a szövetség például kimondaná, hogy a tö­mörüléssel minden tőzsdei fizetésképtelenségből eredő kártól óvni akarja a közönséget és egye­temlegesen felelősséget vállal az összes üzletfe­leknél, hasznára lenne a közönségnek és fo­kozná a tőzsde iránti bizalmat. Felmondási időre járó munkabér. A buda­pesti királyi törvényszék 6298/1924. számú íté­letében kimondotta, hogy a szolgálati viszony a felmondási idő alatt is fennáll, annak elle­nére, hogy a munkaadó annak kitöltését nem kívánja. A végkielégítési igény szempontjából ezt az időt is a szolgálati időhöz kell számí­tani, s így az az összeg illeti meg végkielégítés címén az alkalmazottat, amennyi megillette volna a felmondási idő alatt történt fizetéseme­lések folytán. A 20 koronás arany ára. Ezüst egy koronás 8060—6270, kétkoronás 12.120—12.540, forintos 16.180—16.800, ötkoronás 31—32.100, színezüst 1480—1520, színarany 51—52.000, arany húsz­­koronás 333—336.000, platina 210—220.000­­. VILÁG 1921 november 6. Üzlettelen volt a gabonatőzsde Ma is t­zlettelen volt a gabonapiac. A malmok sem vásároltak. A malmok különben már napok óta semmit sem vásárolnak, mert a lisztet kül­földön nem tudják plasszírozni. Ma mindössze 25 vágón búza kelt el. Rozsban is alig volt forgalom , sőt a takarmánycikkek­ piaca is csöndes volt. A magpiacon az irányzat tartott volt. A mai eladások a következők : Búza: 500 q 78, 4550, pesti paritás, Hajdú; 100 q 76, 4200, Harta, készpénz ; 500 q 78, 4530, pesti paritás, váltó. Rozs: 100 q, 4000, pesti paritás, készpénz; 150 q, 4000, pesti paritás, készpénz; 100 q, 4000, pesti paritás, készpénz. Liszt és őrlemények: Búzadara 6850—6900, búzaliszt 00-ás 6500—6600, 0-ás 6300—6400, 2-es 6100—6200, 6-os 5100—5200, 8-as 2700—2800, Zab: 100 q, 4000, Bp.­kocsi, készpénz. Tengeri (szárított) 300 q, 3100, Bicske, kész­pénz ; 200 q, 3200, pesti paritás ; 100 q (csöves, fedezeti) 1650, Szakszemi. Korpa: 300 q, 2200, Bpest ; 100 q, 2250, Bpest. Köles: 70 q, 2750, pesti paritás, váltó ; 30 q (baltacím) 4200, Bpest. Napraforgó: 100 q, 4000, pár. R.-palota : 100 q, 3950, Bpest. Bükköny : 100 q, 2700, áll. Nyúlszapuka: 7 q, 19.000, Bpest. Mustármag : 25 q, 7500, pesti pár. Hivatalos jegyzés készáruban, készpénzben 100 kg.-ként Budapestről. búzakorpa 2100—2200­­ kg.-ként vidéki már­kájú lisztben, másodkézből, vidéki nagymalom­ból, zsákkal együtt. , _ , , 76 kg.-os tiszavidéki _____ Újbúza, fehérmegyei_____ „ pestvidéki________ 78 kg.-os tiszavidéki-------­Újbúza, fehérmegyei-------­„ pestvidéki ........... Rozs................................ _ Takarmányárpa______ Sörárpa_________________ Köles _ ________ Zab_____________________ Tengeri, új...__...---------­Káposztarepce....................... búzakorpa,finom ... Előző középérték Mai árfolyam Parit­ás hollandi forintba K-től | K-J* | Középérték Előző nap Ma | 440835 440000 437500 445000 442500( 440835­­ 448335 14,62 14.611 | 448335 437500 447500 445000 442500 452500 450000 14.87 14.86­ 402500 445000 400000 450000 405000­ 402500 13.35 13.34 410000 400000 420000 410000 13.60 13.59 490000 480000 500000 490000 16.25 16.24 270000 265000 275000 270000 8.98 8.95 395000 390000 400000 395000 13.10 13.09 367500 365000 370000 367500 12.19 12.18 660000 650000 670000 660000 21.89 21.88 222500 220000 222500 221250 7.38 7.34 52,7 százalék a bankjegyfedezet (A Világ tudósítójától.) A Nemzeti Bank ma tette közzé október harmincegyedikéről kelte­zett heti kimutatását. Október negyedik heté­ben a bankjegyforgalom 560 milliárddal emel­kedett. Az emelkedés főképpen az állami szám­lákról kiutalt összegekből ered, mert a giró­­követelések és egyéb tartozások­ összege 341 milliárddal csökkent. Devizák vásárlására 62 milliárdot fordított a jegybank és az érckész­­let és deviza összege 2175 milliárdig növeke­dett. A váltótárca 27 milliárdos szaporulatot mutat. A forgalomban lévő bankjegyek és giró­­követelések összege 6100 milliárd, amelyből le-* vonva az állam 1976 milliárdos adósságát, ma­rad tehertétel 4124 milliárd, amelyre az érc­es devizafedezet 2­7,5 milliárd, ami 52,7 szá­zaléknak felel meg. A múlt héten a bankjegy­fedezet 54 százalék volt. Követelések: Érek észlett arany, vert és ve­retlen 503.376,948.773. Az alapszabályok ,85, cikke alapján beszámítható devizák és valuták 1,658.674,109.585. Ezüst, vert és veretlen 13.301,036.978, összesen 2,175.352,095.331 (plusz 52.647,030.567). Leszámított váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok 1,872.385,110.854 (-­- 27.716,030.773). Az állam adóssága 1,976.454,876.898. Épületek és felszerelések 86.558,962.186 (+ 4.540,297.402). Egyéb köve­telések 3,247.152,449.684 (- 21.224,084.387). Főösszeg 9,357.903,494.953. Tartozások. Részvénytőke (30,000.000 arany­korona) 432.186,664.476. Jegyforgalom 4635 milliárd 90,073.162 (+ 560.603,076.043). Giró­követelések, letétek és azonnal lejáró más tartozások 1,465.356,429.326 (— 341.787,879.377). Egyéb tartozások 2,825.270,327.989 (— 145 milliárd 135,922.311. Főösszeg 9,357,003,494.953. Bankkamatláb 12­/2%. Megszűnt az utolsó deviza­ felár. Legutóbb foglalkoztunk azzal, hogy a MÁV még min­dig igen előnyös deviza üzleteiket köt azáltal, hogy a külföldi Vasutak részére beszedett fuvardíjat a Nemzeti Bank hivatalos árfolya­mai fölött, 10—12 százalékkal számolja el, az inflációs idők immár indokolatlan hagyomá­nyaként. Ez a felár-rendszer igen nagy ter­het jelentett a magyar gazdasági életre, hi­szen szállítmányonként 2—300.000 korona volt az a többlet, amelyet a MÁV átszámítási kulcsai szerint kellett leróni. A kereskedelmi minisztérium végre elérkezettnek látta az időt arra, hogy a korona stabilizált voltát e téren is tek­in­tetbe vegye és a napokban utasította az államvasutak igazgtóságát, hogy a tízszázalé­kos felár­ rendszert szüntesse be és a külföldi menetjegyeket és fuvarleveleket a Nemzeti Bank árfolyamainak legfeljebb 3 százalékos pótlékolásával számítsa át. Ezzel a magyar vasutak i,s ugyanazt a devizapolitikát vezették be, ami Ausztriában és Csehországban alkal­mazásban van. Az új rendszabály által vala­mennyire mérséklődik az a teher, amely a külföldi szén magyarországi fuvardíjának a napokban történt felemelésével a magyar kö­zönségre háramlik. A Szalámit újra be akarják vezetni a tőzs­dére. A tőzsdetanács tudvalévően kizárta a Szalámi-részvényeket a tőzsdéről és november elseje óta a Szalámi már nem szerepel a tőzsde árjegyző lapján. A Szalámi-részvények kizárá­sát tudvalevően nagy botrányok előzték meg és és azért meglepő, hogy a Magyar Szalámi Rész­vénytársaság most újból kéri a tőzsdetanácsnál a Szalámi-részvények kolírozását. A kérelmet állítólag azzal támogatják, hogy a részvények többsége ezidőszerint külföldi tőkések kezében van és ezeknek a külföldieknek nagy káruk lenne belőle, ha­­a Szalámit nem jegyeznék a tőzsdén. A tőzsdetanács holnapi ülésén foglal­kozik az üggyel. Fölemelték a söradót. A pénzügyminiszter a belföldön termelt vagy a külföldről behozott sör után eddig fizetett 15 aranyfillér adót és kincstári részesedést hektoliterenként 40 arany­­fillérre emelte fel. Az adóemelés a fogyasztó­közönséget előreláthatóan nem fogja érinteni, mert a sörgyárak attól tartanak, hogy az el­adási árak újabb emelése az amúgy is nagy mérvben lecsökkent sörfogyasztás további meg­csappanására vezetne. A pénzügyminiszter a fenti rendeletével egyidejűleg szabályozta a vá­rosok és községek által szedhető sörfogyasztási adópóték­ot, mely 12 cukorméryfokkal bíró 100 liter sörté után fizetendő kincstári árrészesedés tíz százaléka. Az Adria bank hamis bukása. A trieszti Adria bank hamis bukásának felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a 15 millió rész­vénytőkéből alig két milliót­ fizettek be és hogy ötmillió tartalék, 11 millió, a korona beváltá­sára szánt állami pénz, valamint 25 millió ér­tékű részvény eltűnt. A PESTI TŐZSDE új szenzációs száma ma jelent meg Egyes szám­ára 5000 korona Szerkeszti: Kallós János.

Next