Világ, 1949. július (1222-1248. szám)

1949-07-05 / 1225. szám

4 1949 Július 5 f Petschauer Attila! ... .. " V _______) vidám élete ÉS TRAGIKUS PUSZTULÁSA ÍRTA. KRISTÓF KÁROLY Rajczy áll ki Marcietta ellen. Fi­­fey­elem: reszket a kard a magyar fiú kezében. Valaki rosszul lesz a padsorokban. Ha megnyeri e mér­kőzést, akkor már világbajnokok vagyunk. 5:2-re győz Rajczy. Ami­kor kimondják az ítéletet, szétnéz, idegesen feszült arcát elönti a könny. 9:6-ra vezetünk. Már akkor is mi nyerünk, ha a következő mér­kőzést elveszítjük. De az olaszok lemondják a következő mérkőzést. Felhangzik a magyar Himnusz.« Az egyéni bajnokság izgalmasan írja le Petschauer azt is, hogyan nyerte Kabos az egyéni kardvívó világbajnokságot: "Rosszul kezdődött a mérkőzés. Kabos legyőzte Gerevichet 5:4-re, eztán Rajcsányit 5:3-ra. Azt hit­tük, hogy most már minden aka­dályt legyőzött. Olyan tüneménye­sen vívott két ellenfelével, hogy már szinte láttuk, hogy az olaszo­­kat is úgy fogja verni, mint a ma­gyarokat. Nem így történt. Marzi pillanatok alatt 5:2-re verte Kabost. Ott dobogott a szívünk Kabos kard­jának hegyén. Ott voltunk vele mindnyájan magyarok, segíteni akartunk rajta, mikor elhagyta a szerencse, de hiába volt minden, szomorúan indult a helyére és mi szomorúan horgász lőttük le a fe­jünket. Idegtépő izgalom és a vá­rakozás feszültsége szállta meg Kabos­t és bennünket is. Az olasz Marzi veretlen volt, Kabosnak pe­dig már volt egy veresége. És ak­kor a fiatal Gerevich bámulatos mérkőzésben villámgyors támadá­saival 5:1-re veri az olasz bajnokot. Már megint együtt áll Kabos Mar­zival. Kabos és Marzi ezután fej-fej mellett halad az első helyért. Ka­­bosért drukkolunk, hogy többé ne kapjon ki, Marziért pedig azért, hogy vereséget szenvedjen. Nem kell sokáig izgulnunk, meg­történik a csoda, amire senki nem számított. A lengyel Lovik 5:1-re veri Marzit. A megálén Pintont és Kabost szólítja a küzdőtérre. Min­­denki a homlokára szorítja a zseb­­kendőjét, és elkezdődik a pengék csatája életre-halálra az olimpiai bajnokságért. Ha Kabos győz, ő a bajnok, mert hátralevő mérkőzései már nem jelentenek akadályt. Ka­bos bámulatosan dolgozik. Tünemé­nyes dolgokat csinál. Előrevág, véd, visszavág, zuhog a vágás Pinion plasztronján. Percekig csat­­tognak a kardok és Kabos 5:3-ra legyőzi az olaszt. Mikor lejön a porondról, zúg a taps. Odamegyek hozzá, megszorí­tom a kezét és mondom: — Bandiká­m, most már túl vagy a nehezén, csak vigyázz! — Köszönöm, vigyázni fogok. És ezután vigyázott is. Lezertet 5:2-re, Neukert­ 5:1-re verte és vi­lágbajnok lett. És amikor vége van az ünneplés­nek: — Üljünk félre Bandi és beszél­jünk, mit érzel. Sokszor elkedvet­lenedtél, de mégis jó, hogy nem hagytad abba. — Ezt elsősorban az öreg Santer­­linere köszönhetem, aki szidott, »lustag« embernek nevezett. És minden eszközt megragadott arra, hogy kényszerítsen a vívásra ... — Indulsz még versenyen? — Igen. Még fiatal vagyok. Most leszek 30 éves, ott akarok lenni a következő olimpiászon is. Ezt írta Petschauer a berlini olimpiászról, Kabosról, aki a Duna hideg hullámaiban lelte halálát.. . (Sebtében telefonba diktálta Pet­­schauer Attila ezeket a sorokat. Rádiószpíker dicséretére válhatott volna az a folyamatosság, amely­­lyel tudósítását beleharsogta a te­lefondrót budapesti végén jegyez­hető kollégájának.) Kabos és Petschauer Rosszakaróik azt terjesztették róluk, hogy ellenségek voltak. Nem igaz. Petschauer és Kabos mint két őszinte jóbarát érintkezett egymás­sal. Összekovácsolta őket az is, hogy politikai megítélés szerint egy kalap alá estek. Petschauer nem irigyelte Kabos olimpiai baj­nokságát és Kabos nem vitatta soha Petschauer nagyobb klasszi­sát. A berlini döntő izgalmas órái után sokszor beszélgetett egymás­sal bizalmas kettesben a két nagy magyar vívó. Kabos éppen olyan önzetlen és lelkes sportember volt, mint Petschauer . A­­külföldi ellen­séges légkörben valósággal hitval­lás-szerű kijelentést tett világhírű barátjának, akinek csodálatos vívó­tehetségét mindig magasztalta. — Hidd­er Attila, nekem az sem fáj, hogy éppen a honfitársaim vet­ték tudomásul keserű szájízzé­ a győzelmemet. Nekem az a fontos, hogy megszereztem a hazámnak a dicsőséget, az aranyérmet. Nos, akik bitorló módon ma­gukhoz ragadták ennek a hazának hivatalos képviseletét, megtagad­ták és orvval megvakolták Pet­­schauert, felrobbantották a Margit­­hidat és megölték a békés járó­kelők és villamosutasok százait, köztük Kabos Endrét... (Folytatása következik.) vándora: 11, 1, 3, 5, 7, 9. PATRIA: A híd 4, 6, 8. PETŐFI: Veszélyes őr­járat. 445, 447. V.B. PHÖNIX: A kincs nyomában. 11. 1, 3, 5, 7, 9. ROXY: Varázskristály. 445. '1,7. '1,9. SAVOY: A papa bogaras. */»5, 447, 449. STUDIO: Utolsó állomás. 4,6,8. SZABADSÁG: A papa bogaras. ','»5, '1,7. '1,9. TÁTRA: Volt egyszer egy kislány. 4, 6, 8. UGOCSA: Kedélyes társbérlet. 4, 6, 8. SZÍNHÁZAK MŰSORA: NEMZETI: (Rákóczi­ út 33—35.) Ahogy tetszik. (7). MADÁCH SZÍNHÁZ (Madách-tér 6. szám): A kertész kutyája (448). MAGYAR SZÍNHÁZ (Izabella-tér): Dohányon vett kapitány (7). ROYAL REVÜ VARIETÉ (Erzsébetkonyz 31.): Nyaraljunk Pesten (8). KAMARA VA­RIETÉ (Teréz­ körút 46). Ami a sza­bin nőkből kimaradt (8). KIS SZÍN­HÁZ (Rottenbiller­ utca 20—22.1. Szél­viharos éjszaka (8/s8). ÁLLATKERTI SZABADTÉRI SZÍNPAD: Pillangó kis­­asszony (V,9). FŐVÁROSI NAGYCIR­KUSZ: Júliusi új műsor (4, 8/,8). AN­GOLPARKI REVOSZINHÁZ: Mese­világ (8). JÓZSEFVÁROSI (Kálvária­tér 6.), Janika (9­,81 Bebrios Lajos közlekedésügyi miniszter nagy ünnepségeik között avatta fel a hároméves terv ke­retében felépített öt új Tisza­­hidat. Beszédében hangsúlyozta a tokaj—rak­am­s­zd híd nagy jelen­tőségét a Szovjetunió felé irá­nyuló kereskedelmi forgalomban. A szállításoknál az új hidak lé­tesítésével száz kilométer utat ta­karítanak meg. A közlekedési dol­gozók elé nagy célt tűzött ki a miniszter: még ebben az évben meg kell v­lósítaniuk a három és félnapos kocsifordulót. Mozik műsora BEMUTATÓ FILMSZÍNHÁZAK ADRIA (Pestszentlőrinc): Krisztina hadnagy. 6, 8. v. ü. 4. ALFA: Krisz­tina hadnagy. 6, 8. v. n. 4. ÁTRIUM: Krisztina hadnagy. 145. *47. V.9. CORSO: Krisztina hadnagy. 445. */»7. */19. CORVIN: Krisztina hadnagy. 4. 6, 8. DÉCSI: Mandzsu l^psziák. V«5. V.7. 449. FORUM: Csibészek. 5. 7. 9. KÖRZŐ (Újpest): Krisztina hadnagy. 6. 8. V. 0. 4. KÖRÚTI HÍRADÓ: Ma­gyar filmhíradó. Zvenyigorod (gyö­nyörű kultúrfilm a szovjet művészek paradicsomáról). Magyar világhír­­adó. Mackó nyuszi derby (művészt színes szovjet rajzfilm-repriz). Szov­jet híradó: A föld mélyén (francia kultúrfilm). Folyt, egyórás előad, reggel 9-től este 11-ig. LLOYD: Mandzsu bestiák. 5, 7. 9. OMNIA: Janika. 445,­­1,7. 449. ROYAL APOLLO: Krisztina hadnagy. 5. 7. 9. ROYAL (Kispest): Krisztina hadnagy. V.7, */1 9, V. a. 445. TÁNCSICS (Csepel): He­ten a hó ellen. 6. 8, v. ii. 4. TÁTRA (Pesterzsébet): Krisztina hadnagy. %7, 8/10, v. V.5. URÁNIA: Mandzsu bestiák. VW 5, 447, 449. MÁSODHETES FILMSZÍNHÁZAK ADMIRAL: őrség a békén. VW 5. ti.7. 7/1 9, v. 44­. ADY: A papa bogaras. 4, 6, 8. ALKOTÁS. Forró mezők. ’45, 147, 449. BETHLEN: A híd. */1 5, %7, V*9. BODOGRAF: Égő város. 4, 6, 8. CAPITOL: Óceán vándora. 11. 1, 3, 5. 7, 9. CITY: Heten a hó ellen.­­4, 6, 8. ELIT: Utolsó állomás. 445. V,7, 1/19. FORTUNA: Professzor úr vá­lasszon. 5, 7, 9. HOMEROS: A papa bogaras. V,6, '/18. 4410. Utolsó előad, a kertben. IPOLY: Ellopott határ. 4, 6, 8. KAMARA: Heten a hó ellen.­­/*5, 6/,7, v,b. KOSSUTH: Óceán vándora. V,5, ‡/*7, 449. KUL­TUR: Szerelmem. 5, 7, 9. utolsó előadás a kertben. OTTHON: Égi Szekér.­­M. 446, VaS. PALACE: Óceán Nagy Adorján a Nemzeti Színház jubilánsa, a Színművészeti Főiskola tanára azt mondja, megöregedett, de nem bánt meg semmit. Ha újra kellene kezdeni, ugyanazon az úton ha­ladna, amelyet becsülettel végig­járt. Három generációt, három kormányformát élhetett meg, de Shaw-val ellentétben azt állítja, hogy ez nem előny, hanem hát­rány. A budai tanítóképző elvég­zése után iratkozott be a Színi­­akadémiára, ahol olyan tanároktól tanulhatott, mint Csillag­ Teréz, Gaál Gyula, Sebestyén Károly. 1910-től 1914-ig a kolozsvári Nem­zeti Színház tagja volt. Első fel­lépésekor alaposan belesúlt a sze­repébe s azóta is az a jelszava: a jó színész ne féljen a bukástól. 1918-ban, miután három fronton végigküzdötte a háborút, Ivánffy Jenő, akkori főrendező hívta fel Ambrus Zoltán figyelmét a gyö­nyörű orgánumú kolozsvári szí­nészre és 1919-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz. Huszonöt év­vel ezelőtt, Tóth Imre meghívására a Színiakadémia tanári karába ke­rült. Az első óráját végighallgatva az igazgató azzal búcsúzott: »úgy látom eleget tanultál a múltból, most tanulj a növendékeidtől«. Azóta is tanulok tőlük — mondja — és legnagyobb örömöm, ha a sokat ígérő tehetségek, akiket tanítok, érvényesülnek az életben. Tanítványai között legbüszkébb Gellért Endrére, benne látja a to­vábbi színészképzésnek olyan osz­lopát, hogy nyugodt lélekkel megy majdan nyugdíjba. Ideáljának a képzett és művelt színészt tartja. Meggyőződése, hogy csak szakmai tudással, politikai öntudattal ren­delkező színész az igazi jó színész. Az új magyar realista színjátszás előfeltétele — mint mondja — az új magyar szerzők munkássága és a két szereposztású repertoár­színház( CD) Balettvizsga... A balett és balettvizsga iránt fer­geteges érdeklődés mutatkozik s tegnap délelőtt is zsúfolásig meg­telt az Operettszínház. Nádasy Fe­renc, az Operaház balettmesterének növendékei vizsgáztak. Nádasy koreográfiákat is ír, de mi nem ebben a minőségében, hanem mint kulturált, ízléses, az apróbb-na­­gyobb növendékek lélektanát könyv nélkül ismerő pedagógust méltat­juk. Rengeteg szám­­zajlott l­e, a szülők viharosan tapsoltak, de el kell ismerni: akadt az idén is egy-két figyelemre méltó tehetség. »Műsoron kívüle fellépett a mes­ter két »végzett« tanítványa: Rab István és Kovács Nóra is. Mind­kettő jól befutott az idén az Opera­­házban és nem csoda, ha mesterük e virtuóz ifjú táncosokkal óhajt tündökölni... Budapesten, Örkényben, a Sza­badsághlegyen, Farkasréten, az Á­ntkentben és az Angolparkban készülnek a »Vasárnap a felvevő­­géppel« című kisfilm felvételei. A filmet a film szakisk­osai hallgatók készítik. Ma: Pillangókisasszony Tomiim Kypazawa az Állatkertijén Köd* SZÍNHÁZ ÉS FILM Megkezdték a színigazgatók az új szezon előkészítését Ma délben társulati ülésen bú­csúztak el egymástól a nyári szü­netre bezárt színházak tagjai. So­kan vidéki vendégszereplést vál­laltak és a jövő héten már megkez­dik az országjárást. Az igazgatók megkezdték a jövő szezon előkészítésére vonatkozó tár­gyalásokat és szerződtetéseket. Major Tamás már nagyjában elő­készítette a Nemzeti Színház mű­sorát. A színigazgatók nagy része megkapta megbízatását. Értesülé­sünk szerint Egri István a Víg­színház, Várkonyi Zoltán a Ma­gyar Színház, Békés István a Pesti Színház, Fábry Zoltán a Művész Színház és Gáspár Margit a Fővá­rosi Operettszínház társulatának megszervezéséről tárgyal. Haladó szellemű kabaré is nyílik az új szezonban, vezetéséről még nem történt döntés. Egy Stradivanus és egy Guadagnini Érdekes szakvélemény Ginette Neveu két híres hegedűjéről A magyar szakkörök egyönte­tűen különös dicsérettel emlékez­tek meg Ginette Neveu hegedű­­művésznő budapesti vendégjáté­káról és valamennyien kiemelték a művésznő két csodálatos mes­terhegedűjét. Magyar szakértők engedélyt kértek a művésznőtől, hogy meg­szemléljék két hegedűjét. Mind a kettő muzeális érték. A vizsgá­latról Reményi László, a buda­pesti törvényszék szakértője a következő érdekes megállapítást tette: — A művésznő Stradiváriusa a mesternek egészen későn, 1730- ban készült alkotása. Stradivárius akkor 86 esztendős volt. A bera­kások, az „ff”-k már nem olyan tiszták, élesek, mint fiatalabb ko­rában, a hangszernél azonban mégis megnyilvánult készítőjének zsenialitása. A hegedű háta egy darabból készült, habtalan jávor­­fából, míg a tető a nála mindig megszokott elsőrangú jellegzete­sen olasz fenyőfából. A hegedű hangja egészen elsőrangú. Ez azt jelenti, hogy a mester kezei ebben a magas korban már bizonytala­nabbak voltak, de szellemileg tel­jesértékű maradt és a hosszú élet minden tapasztalatát fel tudta használni hang szempontjából. — A másik hegedű Guadagnini remekműve. Az 1744-es jelzést viseli, de véleményem szerint 10—15 évvel fiatalabb a cédulán feltüntetett évszámnál. Lakkozása még a klasszikus olajlakkozás, mi­előtt még Guadagnini áttért az akkor jobbnak képzelt, de később rosszabbnak bizonyult, keményebb sakkra. Ginette Neveu egyébként eluta­­zott Budapestről. Beszéltünk a repülőtéren a művésznővel, aki kijelentette, hogy felejthetetlen volt számára a Budapesten eltöltött néhány nap. Mosolyogva tette hozzá: — Képzelje, a francia követség búcsúestéjén Heltai Jenő és Ko­dály Zoltán között ültem. „Viharos”” Három a kislány a Köztársaság-tér és az Állatkert között A „Három a kislány" legutóbbi előadása „viharos” körülmények között zajlott le. A makacs Me­­dárd-idő miatt az állatkerti pla­kátokat átragasztották és azt hir­dették, hogy az előadásokat a Városi Színházban tartják meg. A közönség annak rendje és módja szerint a Köztársaság­ tér felé vette útját, ahol azonban zárt kapukat talált. Kiderült, hogy az előadást visszavitték az Állat­­kertbe. A dolog hirtelen­­ történhe­tett, mert azt mondják, hogy még Svéd Sándor sem tudta egészen biztosan, hogy hol lesz az előadás. (A rendezőség védelmére fel lehet hozni azt, hogy a rádió 18 órai adásában bemondták a változást.) Kimentünk az Állatkertbe, ahol megafonon kétszer kértek bocsá­natot a közönségtől az időjárás okozta kellemetlenségekért. A kö­ Színházi hírek Szombaton este tartotta évad­záró vizsgaelőadását a Színművé­szeti Főiskola. A Magyar Színház­ban a »Dohányon vett kapitány« előadásában írni lakkoztak be a vizsgázók. Petress Zsuzsa Ger­maine marquise szerepében szép sikert aratott. A többi szereplőik közül Gsornay Mária és Ilniczko Ildikó tűnt fel. 9—15 éves fiúkat és leányokat keresnek az »Úttörőik« című új magyar filmhez. A Magyar Film­gyár­tó Nemzeti Vállalat e hó kö­zepén megkezdi az »Úttörők« című film forgatását. A film valameny­nyi szerepét ,9—15 éves gyerme­kek játsszák. A produkciót fel­hívja az ilyen korú fiúkat és leá­nyokat, akik filmszereplésre te­hetséget éreznek magukban, hogy szerdán 10—13 óra között jelent­kezzenek a Hunnia-filmgyárban (XIV., Gyarmat­ utca 39.) a film rendezőjénél, Mailek Károlynál. A rádió zenei osztálya ankétet tartott a legtöbbet foglalkoztatott külső munkatársakkal a rádióadások művészi nívójának emelése érdeké­ben, zönség nyugodtan fogadta a beje­lentést, láthatólag meg is bocsá­tott, az időjárás azonban tovább kellemetlenkedett. Hűvös szél tépte­­cibálta a díszleteket és az éneke­sek ugyancsak kockáztattak, amikor vállalták a szereplést. Az ellen­szélben kivitelezett schubert-dalok után a második felvonásban Schu­bert kottáit a szél lefújta a szín­padról. Svéd melankolikusan nézett a repülő kottafejek után. Halassy Mariska, mint Tschöll mama rög­tönzött is valamit, mondván: „csak az orkán le ne vigye ezeket az abroszokat”.­­A­ Tschöll-lányok es­küvője, őszintén szólva, kedélyte­­len körülmények között zajlott le. A nézők közül sokan meg sem várták a harmadik Tschöll-lány kiházasítását és a második felvo­nás után elsompolyogtak. (S.) Csabay László, a Metropoltan­­opena magyar énekese, aki nyári fellépésre Budapestre szerződött, levelet­ írt egy szolnoki barátjá­nak. A többi között a következő­ket írja: — Július 31-én, vasárnap dél­előtt indulok repülőn New-York­­ból és már másnap, hétfőn este Budapesten leszek. Most hangver­­senykörutat bonyolítok le a kö­­zépnyugati Egyesült Államokban. Ma Minneapolis Joan Handelt és Mozartért énekelek. Európában nem lesz sok időm, mert szeptember 14-én San Franciscóban kell sze­repelnem. Az utolsó állomás című lengyel film, amely bejárta már Európát és Amerikát, most a Szovjetunió­ban folytatja diadalútját. Moszk­va közönsége nagy tetszéssel és elismeréssel fogadta a kiváló film­alkotást. Kiev­ben hatalmas, 4100 szemé­lyes színház épül. A nagyméretű színház hangversenyek, sportese­mények és mozielőadások rendezé­sére is alkalmas. A »Tanulj tovább« című dotal­­menfilm a napokban kerül bemu­tatásra. A film a tanulás problem­­atájával foglakozik.

Next