Világgazdaság, 1969. február (1. évfolyam, 22-41. szám)
1969-02-01 / 22. szám
1969. FEBRUÁR 1. A LONDONI FÉMTŐZSDE London, január 31. :— A rézpiacon délelőtt kissé lanyhult az irányzat, de a délutáni ülésen meglehetősen hirtelen szilárdulás következett be, miután bejelentették, hogy az amerikai Anaconda vállalat a kikötőmunkások sztrájkja miatt kénytelen korlátozni a finomított réz termelését. A sztrájk miatt ugyanis Chiléből nem érkezett be elegendő nyersréz. A huzaltuskó azonnali ára mintegy 82 fonttal, határidős jegyzése 6 fonttal emelkedett a délutáni ülésen. Időközben megszűnt a korábbi kínálat, mert az azonnali felár emelkedése elriasztja a határidős eladókat. Az ónárak irányzata nagyjából tartott volt a délelőtti ülésen, délután pedig 42, illetve 8 fonttal feljebb ment az árszint. Az ólom jegyzéseit tartották az előző nap elért szinten, a délutáni ülésen azonban a réz irányzatának hatására 7/1, illetve 5 shhillinggel emelkedtek az árak. A horgany piacán hasonlóan alakult a helyzet, délelőtt tartott, délután emelkedő volt az irányzat. A piac arra számít, hogy az USA-ban hamarosan emelik a horganyárakat. Az ezüst erősen tartott nyitás után kissé lanyhult, mert a piacról még mindig hiányzik minden ösztönző új fejlemény. A délutáni ülésen változatlan volt a helyzet, a forgalom zömmel prolongációs ügyleteket tükrözött. (Reuter) SZILÁRD IRÁNYZAT A LONDONI ALUMÍNIUMPIACON London, január 31. — A kereskedők árelképzelése a londoni alumínium szabad piacán annyira eltér egymástól, hogy igen nehéz pontos árat adni. Az egymástól eltérő árak is alapjában igen szilárdan tartott irányzatra mutatnak. A 99,5 százalékos, leszállított alumínium ára long tonnánként 222 és 224 font sterling között mozog, a 99,7 százalékos fém ára legalább 3 font sterlinggel magasabb. (Az előző árjegyzés 218—221, illetve 221—224 font sterling volt.) Az érdeklődés élénk, az ellátmány — különösen közeli határidős szállításra — igen szűkös. A kereskedelmi minisztérium által 1969-re engedélyezett 16 000 tonna román alumíniumot, alumínium-félgyártmányt és hulladékot már valószínűleg felvásárolták. A hírek szerint újabb kérések futottak be a minisztériumhoz, hogy engedélyezze további néhány ezer tonna behozatalát Romániából. (Reuter) A BETHLEHEM STEEL TERMELÉSE A Bethlehem Steel Corp. közli, hogy a vállalat teljes nyersacél-termelése 1968 utolsó negyedében 4,5 millió tonna volt, az előző évi 5,59 millió tonnával szemben. Az egész évben összesen 20,37 millió tonnát állítottak elő, 1987-ben pedig 20,52 millió tonnát. Az utolsó negyedévben 2,75 millió tonna acélt szállítottak ki, szemben az egy évvel korábbi 3,27 millió tonnával. Az egész évben kiszállított mennyiség 14,39 millió tonnára emelkedett az 1967. évi 13,06 millió tonnáról. (Reuter) JUGOSZLÁVIA BAUXITEXPORTJA Tudósítónktól: A múlt évben összesen 1,9 millió tonna bauxitot exportáltak Jugoszláviából. A bauxittermelők ügyviteli egyesülésének igazgatótanácsa megállapította az 1989. évi exportkontingenseket. Ennek értelmében a kelet-európai országokba összesen 1 115 000 tonnát szándékoznak exportálni: 800 000 tonnát a Szovjetunióba, 150 000 tonnát Romániába, 100 000 tonnát Csehszlovákiába és 65 000 tonnát az NDK-ba. Tavaly ezekbe az országokba összesen 1 013 000 tonnát szállítottak, így 1969-ben 100 000 tonnával növelik a szocialista országokba irányuló bauxit-kivitelt. 1968-ban 873 000 tonnát a konvertibilis területekre értékesített ANGLIA TEXTILBEHOZATALA Az angol kereskedelmi minisztérium kimutatása szerint 1968-ban a textilbehozatal értéke 25 százalékkal, 182 millió font sterlingről 231 millióra nőtt az előző évihez képes. A kimutatásiban közölt részletezés szerint az első helyet továbbra is India foglalja el: angliai exportja 1968-ban 5,5 millió fonttal nőtt és elérte a 26 millió font sterlinget. A második helyen Hong Kong áll, 3 milliós növekedéssel, 20 millió font sterlinges exporttal. Kanada viszonylag új eladó az angol tek. A nyolc bauxittermelő a múltév folyamán összesen 2 134 000 tonna ércet termelt. Ebből mindössze 20 000 tonna maradt raktáron, miután a hazai felhasználás 228 000 tonna volt. AZ USA VÖRÖSRÉZ-HULLADÉK EXPORTJÁNAK KORLÁTOZÁSA Az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztériuma múlt év végéin az 1969. év első felében Kanadába exportálható , vörösréz-önteés és hulladék mennyiségét 2400 short tonnában állapította meg, a tiszta vörösréz-tartalomra számolva. A minisztérium ehhez az intézkedéshez most adott ki magyarázatot, amely szerint a megállapított kvótát a folyó év első felében való szállításra megrendelt mennyiségek alapján osztják fel. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a meglevő rendelések meghaladják a kvótát, tehát minden exportőr legyen elkészülve arra, hogy igénylését csökkentenie kell. (Reuter) A BRADFORDI GYAPJÚSZALAG-PIAC Bradford, január 31. — Az ausztráliai gyapjú eladások rendszertelenségéről az utóbbi két napban befutott hírek némi bizonytalanságokat okoztak a bradfordi gyapjúszalag-piacon. Részben ennek köszönhető, hogy a merinóárak jegyzése változatlan. A keresztezéses gyapjú ára magasabb volt ezen a héten Új-Zélandban, s ezért a piacnak ez a része szilárd és változatlanul az előzőleg elért magas árszinten van. A piacon csak kevés kötés jött létre. (Reuter) A DÉL-AMERIKAI GYAPJÚ- ÉS BŐRPIAC A január 30-án végződő héten az argentin gyapjúpiacról csak kevés kötést jelentettek. Az exportálható tételek mennyisége csekély volt. A La Pampa-i és Buenos Aires-i keresztezéses gyapjú ára 10 kilogrammonként 1800—2600 peso között mozgott, a durva keresztezéses gyapjút 1800 pesoért értékesítették. A felhozatal csekély volt. Az uruguayi gyapjúpiac csöndes maradt, kevés kötéssel és alapjában véve változatlan árakkal. Az eladók egy része — jobb árajánlatokra várva — viszszatartotta áruját. A gyapjúraktárakban a munkások továbbra sem hajlandók túlórázni. A finom keresztezéses gyapjú ára 1500—1600 peso, az ausztráliai merinóé 2000 peso 10 kilogrammonként. A január 29-én végződő héten az argentin gyapjúpiac irányzata továbbra is tartott volt. A raktárak elkerülték a helyi piacot és folytatták közvetlen tárgyalásaikat európai vásárlókkal. Az elmúlt év első tíz hónapjában Argentínából 6 892 722 darab sózott száraz bőrt exportáltak, az előző év azonos időszakában pedig 6 766 437 darabot. Az októberi 806 009 darab kivitelre kerülő bőr megoszlása a következő: sózott ökörbőr 617 934, sózott borjúbőr 39 479, száraz ökörbőr 111 308 és száraz borjúbőr 37 288 darab. A kilogrammonkénti fás ár: sózott frigorifico típusú ökörbőr 79,00, tehénbőr 75,50, extrém 97,50 peso. Az uruguayi bőrpiac igen aktív volt, minden felkínált árut megvásároltak. (Reuter) mezőgazdaságfejgeszeteire MEGJELENT A F. O. LICHT-FÉLE BECSLÉS A CUKORMÉRLEGRŐL Ratzeburg, január 31. — A cukorkereskedelem igen nagy érdeklődéssel várta az F. O. Licht cukorstatisztikai cég január 30-án esedékes első becslését a világ 1968—1969. évi cukormérlegéről. A most kiadott felmérése a következő adatokat tartalmazza (1000 metrikus tonna nyerscukor egyenértékben): Termelés 1968—1969-ben: 68 786 (1967—1968-ban: 67 735); import 22 664 (21 597); induló készlet 18 905 (18 611); záró készlet 17 406 (18 905); export 22 964 (21 629); fogyasztás 70 003 (67 409). A jelentés kifejti, hogy a novemberi becsléshez képest felemelt 1967—1968. évi zárókészlet az egyes országok, különösen Ausztrália, revideált adatainak következménye. (Reuter) DÉL-AFRIKA FÖLDIMOGYORÓOLAJ KIVITELE Az évad folyamán Dél-Afrikából 4800—5000 tonna földimogyoró-olajat exportáltak; az export nagy része a Távol-Keletre irányult, ahol magasabbak az árak. A hivatalos szervek úgy vélik, hogy az évadban az export eléri a 6000 short tonnát. A múlt évadban 17 878 tonna került kivitelre. A kedvezőtlen időjárás következtében az idei hántolt földimogyoró-termés az előző évi 315 000 tonnáról 169 000 short tonnára csökken. Annak ellenére, hogy az idei időjárás sem mutatkozik túl kedvezőnek, a következő évadban 200 000 tonna földimogyoró-termésre számítanak. (Reuter) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÁVÉ- ÉS KAKAÓBEHOZATALA Az Egyesült Államok nyers- és pörköltkávé-behozatala az 1968-as naptári évben meghaladta azelőző évi menynyiségeket. Az oldható kávé importja ezzel szemben 2170 tonnával csökkent, a brazil áru importjának kisebbedése következtében. A részletes adatok a következők (zárójelben az előző évi adatok) : nyerskávé 1 511 000 tonna (1 269 000); pörköltkávé 5070 tonna (1960); oldható kávé 10145 tonna (12 315). Hasonlóképpen emelkedett az Egyesült Államokba behozott édesítetlen csokoládé és kakaó mennyisége is, míg a kakaóbab és kakaóvaj behozatala csökkent. Erre vonatkozó részletes adatok: csokoládé 4433 tonna (3953), kakaó 54 221 tonna (47 232), kakaóbab 230 030 tonna (284 911) és kakaóvaj 8979 tonna (10 423). (Reuter) DÖMPINGVÁDAK AZ ANGOL HÚSIMPORTBAN Az angol kolbászáru- és húsáru-gyárak tisztességtelen versennyel vádolják a dán és holland exportőröket és hivatalosan felkérték a kereskedelmi minisztériumot, hogy egyes húsárukra dömpingellenes vámok alkalmazását rendelje el. A panasz rámutat arra, hogy az úgynevezett „luncheon meat” exportját mindkét ország exportengedményekkel és messzemenő állami támogatással segíti. Ugyanez a helyzet a Hollandiából exportált füstölthúsnál és a Dániából exportált egyes húsáruknál is, holott mindezeket a termékeket Angliában is előállítják és csomagolják. Az angol gyárak szerint ez a támogatás az angol piacon a dán termelőknek libránként 2 és 3/4 penny, a holland termelőknek 7 penny előnyt biztosít. (Reuter) textilpiacon; a múlt évi kanadai import 8 millió font volt és 3 milliós növekedést mutat. Az Ausztriától vásárolt textiláruik 60 százalékos emelkedést mutatnak — az előző évi 6,5 millió fontról 1968-ban 11 millióra ugrottak fel. Svájc eladásai 5,4 millió fonttal nőttek és elérték a 15 milliót. Svájc így a kilencedik helyről a negyedik helyre került Anglia szállítói sorában. A holland eladások 8 millióról 12 millió fontra szöktek. Az Ír Köztársaság 1968-ban — az új angol—ír kereskedelmi szerződés első évében — Anglia harmadik legnagyobb textilszállítója lett, s ezzel elfoglalta az olaszok helyét. Az ír eladások 3,6 millió fonttal 16,5 millió fontra emelkedtek. Az olasz export az előző évihez képest változatlan maradt és 13,4 millió font volt. A portugál textilipar — melyet az angol textilipar dömpinggel vádolt — 3 millióval növelte eladásait, ezek meghaladták a 13 millió fontot. Az NSZK eladásai is több mint 3 millióval nőttek és megközelítették a 15 millió fontot. (Reuter) AZ INDIAI JUTAEXPORT HANYATLÁSA India a múlt évben 670 400 metrikus tonna jutaterméket exportált. Ez 1945 óta a legalacsonyabb eredmény. A rohamosan csökkenő export következtében 1966-ban a jutaszövők vesztesége 13 millió rúpia volt, 1967-ben ez megkétszereződött és 1968-ban még sokkal magasabbra nőtt. A Jutagyárosok Szövetsége szerint katasztrófa fenyegeti az indiai jutaipart, ha nem tesznek azonnali lépéseket a gyártmányok exportálhatóságának megjavítására. Törölni kell az exportadót és csökkenteni kell a gyártási költségeket, s ha szükséges, anyagi támogatást kell nyújtani a termelőknek — mondja a Szövetség nyilatkozata. (Reuter) AZ AUSZTRÁLIAI GYAPJÚPIAC SZABÁLYOZÁSA A Nemzetközi Gyapjútextil Szervezet (IWTO) tanácsa most tartotta Párizsban szokásos féléves ülését. Ezen a Reuter-iroda jelentése szerint, megvitatták az ausztráliai Gyapjúbizottságnak az ottani gyapjúpiac szabályozására irányuló tervét. E javaslat szerint az IWTO alapszabályaitól eltérően olyan szervet kellene létrehozni, amely egyrészt megveszi, egységesíti és áruba bocsátja az egyenként négy bálánál kisebb tételeket, másrészt az ezeket eladó termelők felé is átlagárakat alkalmaz. A javaslatot nyugatnémet, francia és japán oldalról eredetileg ellenezték. Az IWTO végül mégis hozzájárult a megvalósításhoz, mert az ausztráliai Gyapjúbizottság kijelentette, hogy a javasolt változások semmiképpen nem fogják érinteni a szabadpiacirendszert. A textilipar érdekeinek teljes megvédésére kellő biztosítékról gondoskodnak. Az IWTO-hoz közel álló források szerint a textilipar elismeri, hogy a kistermelők érdekében piaci reformokat kell létrehozni. Mégis attól tartott, ha egy ausztráliai felvásárló szerv a kis tételeket összevásárolja, ez a szabad árverések rendszerét mesterségesen befolyásolná. Az ausztráliai gyapjúhozam 40 százalékát ugyanis ilyen kis tételek teszik ki. Az ausztráliai Gyapjúbizottság képviselője az ülésen elmondta, hogy a felvásárló szerv gyapjúkészleteket nem gyűjthet. Az átlagáron megvásárolt gyapjúmennyiségeket a szokásos úton bocsátják áruba, mihelyt azok rendelkezésre állnak. A felvásárló szerv ezekre a mennyiségekre reális kikiáltási árakat állapít meg és azokat a piaci helyzethez képest módosítja, figyelembe véve azt, hogy a gyapjúnak akadály nélkül kell az iparhoz kerülnie. A felvásárló szervnek csak 14 millió ausztrál dollár áll rendelkezésre arra, hogy eladatlan gyapjút az egyik időszakból a másik időszakba átvigyen. Az általa kontrollálható maximális menynyiség tehát hozzávetőleg 100 ezer bála lehet. Gondoskodás történik arról is, hogy a felvásárolt gyapjúmennyiségről árverésen kívül ne lehessen rendelkezni és teljesíteni fogják az IWTO kívánságát, hogy a felvásárló szervezetben 50 százalék erejéig a vevők kapjanak képviseletet. ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Az integráció felfogásáról A Voproszi Ekonomiki 1968. 12. számában „A szocialista országok gazdasági integrációjának problémái” címmel G. Szorokin tollából vitacikket közöl. Az alábbiakban ebből szemelvényeket adunk. A szocialista világgazdaságban is fejlődik a nemzetközi integráció, de ennek jellege, lehetőségei és következményei elvileg mások, mint a kapitalizmusban. A szocialista integráció a gazdaságra és a politikára egyaránt kiterjed. A gazdasági integráció az elsődleges, de mind a két típusú integráció kölcsönösen áthatja egymást és kölcsönhatásban van egymással, bár ez nem zárja ki mindegyik önálló fejlődését. Konkrétabban vizsgálva a szocialista integrációt, az alábbi fő elemeit lehet megkülönböztetni: a legfontosabb internacionális arányok tudatos megteremtése a nemzetközi tervezés valamilyen formáival; olyan nemzetközi termelő szervezetek működése, amelyek az együttműködő államok nevében és azok érdekében a népgazdaság meghatározott területeit szabályozzák, vagy irányítják; a szocialista világpiac tervszerű és gyors ütemű fejlesztése, a kölcsönösen előnyös és stabil munkamegosztás, termelési szakosodás és kooperáció alapján; a szocialista országok hitel-, valuta- és pénzügyi kapcsolatainak államközi megszervezése áltudományos-technikai együttműködés erősítése. Amellett az integráció elemeinek kölcsönhatása nemcsak a nemzeti gazdaságok közeledését, hanem azok fokozatos összefonódását, s az integrálódó iparágak és termelési ágak technológiai egyesítését is elő kell hogy mozdítsa. A szocialista országokban elért fejlettségi szint még távol áll attól, hogy ezeknek az országoknak a gazdasága egységes világgazdaságban egyesülne. A jelenkori szocialista integráció, sőt a következő történelmi időszak integrációja is, államilag elkülönült, önálló gazdaságok integrálódása, amihez elsősorban az együttműködő országok gazdasági szerkezetét kell összehangolni, a gazdasági tervek koordinálása és a tervezés más formái, továbbá a külkereskedelem tervezése, valamint a hitel-, valuta- és pénzügyi politika révén. Ilyen körülmények között az integrációs intézkedések elfogadhatóságának döntő kritériuma az egyenértékű csere megvalósulása az államok között, az önálló gazdasági elszámolás, s az államközi gazdasági kapcsolatok érzékelhető előnyössége. A szocialista integráció megvalósulásának van egy másik sajátossága is. A szocialista országok gazdasági fejlettségi szintje nem egyforma, s a szocialista építés gazdasági és politikai feltételei is eltérőek. Következésképpen az egyes országok nem egyforma mértékben készültek fel az integrációra. A fejlettségi szintkülönbség azonban nem lehet akadálya a gazdasági integrációnak, mert hiszen nincs közvetlen összefüggés a termelés színvonala és az integráció lehetőségei között. Az integráció megvalósításánál a termelés színvonala mellett nagy jelentősége van annak, hogy milyen fokot ért el a gazdaság társadalmasítása és milyen a népgazdaság szerkezete. Mellesleg, az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében az EGK tagállamai között nagyobb különbségek vannak, mint a KGST európai tagállamai között. Amellett a „Hatoknál” a társadalmasítás típusa és színvonala összehasonlíthatatlanul alacsonyabb és fejletlenebb, mint a szocialista országokban. A nyugat-európai tőkésországok ennek ellenére eléggé gyors ütemben haladnak előre az integráció útján. Az európai szocialista országoknak felmérhetetlenül nagyobb lehetőségeik vannak ezen a téren. Objektív és szubjektív okokból kifolyólag a szocialista integráció problémája a KGST tagállamaiban rendkívül aktuális. Az integráció itt azon az úton fejlődik, hogy a szocialista országok gazdasági érdekeltségük mértékében, önként vesznek részt ebben a folyamatban, miközben kölcsönösen segítik egymást, s a gazdaságilag fejlettebb országok még külön támogatják a kevésbé fejletteket. A szocialista integráció a gazdasági fejlődés objektív menetéből adódik. Tudatos megvalósításának ugyanakkor abból kell kiindulnia, hogy ez fontos feltétele a szocializmus győzelmének a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. A szocialista integráció döntően hozzájárul a termelés és a népjólét növekedési ütemének meggyorsításához, a termelés hatékonyságának növekedéséhez és a tudományos-technikai forradalom eredményeinek lehető leggyorsabb népgazdasági felhasználásához". A szocialista integráció politikájának azzal is számolnia kell, hogy a kapitalista integrációs egyesülések az imperialista hatalmak agresszív politikájának alapját képezik, s erősítik a nemzetközi forradalmi mozgalom és a szocialista országok ellen harcoló reakciós csoportosulásokat. A szocialista integráció növeli a szocialista országok gazdasági, politikai és katonai erejét, s már csak azért is életbevágóan szükséges ahhoz, hogy sikeresen vehessük fel a harcot az imperializmussal. A szocialista integráció eddigi meghatározásai rendszerint a jelenlegi állapot és a legközelebbi, perspektívák jellemzésére szorítkoznak. Természetesen rendkívül fontos az integráció gyakorlati programja, amely előirányozza a szükséges intézkedéseket. Ahhoz azonban, hogy eközben ne térjünk el a fő irányvonaltól és tudományosan irányítsuk a gazdaságot, az integráció gyakorlati intézkedéseinek előkészítésénél állandóan szem előtt kell tartanunk a kommunista mozgalom végcélját, s a világszocializmus fejlődésének marxistaleninista elmélete kell hogy vezéreljen bennünket. A szocialista integráció elméletének kimunkálásánál ezért semmi esetre sem elegendő leírni és megindokolni a folyó intézkedéseket anélkül, hogy teljes terjedelmükben ne vizsgálnánk a jelenségeket. Az olyan elmélet, amely háttérbe szorítja a világszocializmus végcéljának tanulmányozását, nem oldhat meg igazán nagy feladatokat. A mi véleményünk az, hogy a gazdasági integráció a szocialista világgazdaság összes elemét, a nemzetközi termelési kapcsolatok összességét érinti. Vonatkozik a tervszerűségre, az országok, közti munkamegosztásra, a termelés és a tudományos kutatótevékenység szakosítására és kooperációjára, az áru-pénz viszonyokra stb. Ennélfogva az integráció komplex intézkedéseket igényel. Nem szorítkozhatunk e folyamat egy valamely oldalára, például a piacra vagy a valutakapcsolatokra, a tervek koordinálását elfeledve vagy lebecsülve. A szocialista integráció — tudatosan megvalósított folyamat. Sikere mindenekelőtt attól függ, hogy miként befolyásoljuk fejlődésének fő oldalait. Ehhez pedig tökéletesíteni kell a tervezést és ésszerűen fel kell használni az áru-pénz viszonyokat. A szocialista integráció céljait és eszközeit nem választhatjuk meg önkényesen. Ezeket a szocialista termelőerők és termelési viszonyok állapota és fejlődésük intenzitása határozza meg. Az alapvető integrációs intézkedéseket a termelés szférájában kell végrehajtani. Hírek a méz világpiacáról LEFELÉ IRÁNYULNAK AZ ÁRAK A méz világpiacának alakulása az idén is adhat bőven okot a spekulációkra. Nyugatnémet szakkörök véleménye szerint azonban — írja a Blick durch die Wirtschaft — nem kell akkora izgalomtól tartani, mint amekkora az 1968. év első felében tapasztalható volt. 1968-ban az igen szűkös argentínai méztermés fölhajtotta az árakat. Néhány eladó beszüntette szerződésszerű szállításait, s ezzel nem egy importőrnek jelentékeny veszteséget okozott. De már 1968 közepén voltak exportőrök, akik alacsonyabb áron kínálták árujukat és ezzel az árak megint kissé lefelé irányultak. Ma már kevéssé valószínű, hogy a méz ára ismét elérje a múlt év elejei szintet, mert az éles verseny is óvatos kalkulációra kényszeríti az eladókat. Az argentínai áremelkedés, amelyet a rossz termés okozott, növelő hatással volt az egyéb eredetű méz árára is, főleg a világos minőségeknél. A kínai méz jegyzései például 15—20 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző évben. Mivel Kína mindig érzékenyen reagál a világpiaci árak változásaira, mostanában ott is az árak gyengülése észlelhető. Kína kivitelét egyébként szállítási nehézségek gátolják. Mexikó arra számított, hogy kihasználhatja az argentínai helyzetet és emelte árait. Méztermelői azt remélik, hogy fedezhetik a hiányt, ami a mézellátásban — szerintük főleg az NSZK-ban — az ősszel beállott, s ezért Yucatanban még távol bizonyos mennyiségű eladatlan méz. Arra nem gondolnak, hogy más eladóknak még vannak alacsonyabb áron kötött leszállítatlan szerződéseik, amelyek, ha némi késéssel is, elláthatják a nyugatnémet fogyasztókat. Az év végén az ausztráliai méz okozott meglepetést a világpiacon. Az ausztráliai Mézhivatal árpolitikája folytán ugyanis pár éve jóformán eltűnt a nyugatnémet piacról az ausztráliai méz, akkor azonban hirtelen ismét megjelent és leszállított áron (Sonderpreis) került forgalomba. Igaz ugyan, hogy a hivatal csupán bizonyos mennyiséget szabadított fel bizonyos időre. Egyébként az ausztráliai méz, csaknem kizárólag a Brit Nemzetközösség országaiban találja meg vevőit.Az Egyesült Államokban a termés elmaradt a várakozások mögött, sőt némely fajtáknál csaknem teljesen kiesett. Az árak emelkednek, a belföldi szükséglet nagy, így exportra alig kerül valami.) Az EGK-ban még tisztázatlan a mézforgalom helyzete. Ha Brüsszelben a francia kívánságoknak eleget tennének, az NSZK-ban emelkednének a fogyasztói árak. Az NSZK mellett ugyanis, Franciaország és Olaszország a két legnagyobb méztermelő a közösségországai közt, de a nyugatnémet importnak csak kb. egyharmadát szolgáltatják.