Világgazdaság, 1969. április (1. évfolyam, 61-79. szám)
1969-04-01 / 61. szám
n. 1969. ÁPRILIS 1. A LONDONI FÉMTŐZSDE London, máricus 31. — A londoni tőzsde hivatalos raktári készletei a következőképpen módosultak múlt héten, az előző hét végéhez képest: A rézkészlet 225 tonnával 12 325 tonnára apadt. Beérkezett 2600, kiszállításra kerül 2825 tonna. Az ónkészlet a kiszállítások volumenével 87 tonnával 9923 tonnára csökkent, miután új áru nem érkezett be. Az ólomkészlet 625 tonnával emelkedett és elérte a 13 225 tonnát. Beérkezett 250 tonna, kiszállítottak 125 tonnát. A horganykészlet 1900 tonnával 4775 tonnárra csökkent, új áru nem érkezett be. Az ezüstkészlet 410 ezer unciával 12 millió 730 ezer unciára növekedett. Beérkezett 460 ezer, kiszállításra került 50 ezer uncia. A rézkészlet megoszlása: huzaltuskó 9675, katód 2650 tonna. A horganykészletből magasfokú 4475, GOB 900 tonna. A rézpiacon a huzaltuskó árak alig változtak a meglehetősen élénk forgalomban. A vásárlás és eladás jó egyensúlyban volt. A forgalom egy része külső kötelezettségekkel állt kapcsolatban. Az ón irányzata igen tartott volt. A déli zárásig az ár 4, illetve 32 font sterlinggel ment feljebb. A penangi emelkedéstől eltekintve az árakat az amerikai állami tartalékban tároló készletek növelésével kapcsolatos rendelkezés is felhajtotta. Mérsékelt vásárlás volt, részben fedező jellegű, tényleges áru eladásával kapcsolatban. Az ólom ára 12 shilling 6 pennyvel, illetve 10 shillinggel esett. A raktári készletek növekedése a vártnál kissé nagyobb volt, s ugyanakkor eladás bontakozott ki, valószínűleg hulladék beszerzésével kapcsolatban. A horganyárak a gyenge forgalomban töredékkel emelkedtek, kivált közeli határidőre. Az ezüst piaca nyugodt és tartott volt, minthogy a piacon nem mutatkoztak új fejlemények. Délután a színesfém-piacra elsősorban a réz irányzatának szilárdsága nyomta rá a bélyeget. A huzaltuskó árak 5,0, illetve 5 font sterlinggel mentek feljebb. Az új vásárlást és a fedezőtevékenységet főleg a zambiai bérvita lehetősége váltotta ki. Elevenebb vásárlási érdeklődés jelentkezett katodák iránt is, ezek 2, illetve 5% font sterlinggel zárultak. Az ónpiacon közeli határidőre kissé élénkebben vásároltak, de a piac alapjában tartott maradt. Az ólom árának lemorzsolódása folytatódott, a horganypiacon további 5 shillinggel estek az árak, mert kereslet továbbra sem jelentkezett. (Reuter) A LONDONI SZABAD PLATINAPIAC London, március 28. — A platina ára a szabad piacon ma változatlanul troganciánként 101—106 font sterling között mozgott. Ezen nem változtatott a Washingtonból tegnap érkezett hír sem, hogy a Védelmi Készültségi Hivatal az országos tartalékkészletből felszabadított 115 000 unciát visszatartotta. New York-i kereskedelmi tőzsdén viszont ennek a hírnek a hatása alatt a határidős piac megszilárdult. (Reuter) CSÖKKEN A HIGANY ÁRA London, március 28. — A higany mai cit Európa ára palackomként 212—214 font sterling volt, a korábban jegyzett 213—216 font sterlinggel szemben. Néhány hét óta hanyatló irányzat érvényesül, ami annak következménye, hogy a felhasználói kereslet lényegében csekély. A két olasz termelő (Monte Amiata és Siele) eddig még ragaszkodik az általuk megállapított 223 font sterling árhoz, amely ab londoni raktár értendő. Később fog csupán elválni, hogy a „cif” árak esését követi-e majd az „ab London” áraké is. (Reuter) AGGASZTÓAN CSÖKKEN A JÓSZÁGÁLLOMÁNY JUGOSZLÁVIÁBAN A Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint országszerte csökken a jószágállomány. Különösen vonatkozik ez a társadalmi szektorra. Jugoszláviában jelenleg mintegy 25 millió patásállat van. Ebből 8 millió számos jószág, csaknem 17 millió pedig aprójószág. A lóállomány meghaladja az 1 100 000-et, ebből azonban csak 7000 jut a társadalmi gazdaságokra, a többi magántulajdonban van. A sertésállomány száma 6 millió körül mozog, ebből 1 millió van a társadalmi gazdaságok tulajdonában. A körülbelül 37 millió baromfiból 5 millió jut a társadalmi szektorra. . A fenti adatokat 65 000 magánparaszttól és a társadalmi gazdaságok szokásos jelentéseiből szerezte a Statisztikai Hivatal. Megállapítása szerint főképp a szarvasmarha- és a jószágállomány csökkenése aggasztó. A magángazdálkodók szarvasmarha-állománya a múlt év januárjához képest 8 százalékkal, a társadalmi szektoroké pedig 22 százalékkal csökkent, a sertésállomány pedig 13, illetve 19 százalékkal. A legnagyobb mértékben — 26, illető A BELGA ACÉLPIAC Az exportpiac továbbra is szilárd, a kereslet igen erős. A legtöbb gyárat elhalmozták rendelésekkel; a gyárak nem kötelezik le magukat három hónapnál hosszabb időre, mert az árak további emelkedése várható. A piacon gyakorlatilag nem lehet áruhoz jutni, mert a gyárak visszavonultak a piacról. Ezért a jelentésben megadott árak csak iránymutatók, és nem jelzik a tényleges kötéseket. A Montánunión kívüli viszonylatokban érvényes exportárak a következők dollárban, metrikus tonnánként, fob Antwerpen, mínusz 2,5 százalék, előző ár zárójelben: rúdacél sima 84 (81), fogazott 94; szerkezeti acél 90 (33); kereskedelmi rúdacél 93—94 (90—92), az USA és Kanada viszonylatában 99— 100 (97—99); hengerhuzal 95 (92—93); idomacél, európai szabvány 92—94 (90—91), angol — nem jegyzik (91—92), — amerikai 102—104 (100—101); széles peremes gerenda 104—105 (100—101); durvalemez, nehéz és közepes 120—123 (120); hidegen hengerelt finomlemez 143— 145 (138—140); szalagacél 95—96 (90—92). (Reuter) A FRANCIA HENGERMŰVEK FINOMACÉLSZÁLLÍTÁSAI A Chambre Syndicate des Producteurs d’Aciers Fins et Speciaux tagjainak finomacél kiszállításai 1967-ben összesen 1 387 000 tonnát, 1968-ban pedig 1 440 000 tonnát tettekki, tehát 4 százalékkal emelkedtek. A szindikátus véleménye szerint a május—június hónapokban lezajlott eseményeik közbejötte nélkül a növekedés még jelentősebb lett volna. A folyó év első hónapjaiban A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A Nemzetközi Kávétanács végrehajtó bizottságának londoni ülésén kidolgozták az egyezményben részt vevő 41 exportáló ország termelési tervét. A terv tekintetbe veszi az engedélyezett exportot, a belföldi termelést és készletezést. A végrehajtó bizottság szerint a világ kávészükséglete 1972—1973-ban 80 187 060 zsák kávé lesz, ebből több mint 21 millió zsákot fordítanak a termelő országok belső fogyasztására és több mint 59 millió zsákot a külföldi piacok ellátására. (Reuter) GÖRÖGORSZÁG GYAPOTTERMÉSE A görög földművelésügyi minisztérium első becslése szerint ez évben 375 000 arce-n vetettek gyapotmagot, s így a terület jelentősen nőtt az 1968. évi 357 000 arce-val szemben. A tavalyi egrenást gyapottermés — a minisztérium végleges becslése szerint — 73 500 metrikus tonna volt az előző évi 97 000 tonnával szemben. Augusztus 1-től, az exportévad kezdetétől március 15-ig 31 265 tonna egrenáit gyapotot exportáltak, míg 1967— 1968 azonos időszakában 47 795 tonnát. (Reuter) PAKISZTÁN BÚZATERMÉSE Pakisztán ez évben is rekord-búzatermésre számít — jelentették hivatalos helyről. Nyugat-Pakisztánban 6,5 millió tonna búzára számítottak, de valószínű, hogy az ez évi termés 800 000—1 000 000 tonnával meghaladja az előirányzatot. (Reuter) LESZÁLLÍTOTTÁK A RICINUSMAG ÁRTÁMOGATÁSÁT AZ USA-BAN Az amerikai földművelésügyi minisztérium a tavalyi 5,5 centről 1969-ben 4 centre csökkenti a ricinusmag librájára kifizetett ártámogatást. A világszerte és különösen Brazíliában jelentősen megnövekedett ricinustermesztés általános áreséshez vezetett. Ahhoz, hogy a belföldi piacon eredményesen fel lehessen venni a harcot a külföldi konkurrencia ellen, alacsonyabb áron kell a ricinusmagot értékesíteni. (Reuter) FRANCIAORSZÁG DURUMBÚZA TERMESZTÉSE Francia mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint az elkövetkező öt évben Franciaország kétszeresére növeli a durumbúza termesztését. Ez idő alatt folyamatosan csökkentik s végül teljesen beszüntetik ennek a búzafajtának az importját, ami jelenleg évente mintegy 250 000 tonna. Öt évvel ezelőtt Franciaországban csak egész jelentéktelen mennyiségű durumbúzát arattak, ma már a mintegy 500 000 tonnás hazai szükséglet felét termesztik belföldön. (Reuter) állati termékek ve 23 százalékkal — a Vajdaságban fogyatkozott meg a marha-, illetve sertésállomány. HETI JELENTÉS AZ ARGENTIN BŐRPIACRÓL A múlt hét folyamán az argentin bőrpiac tartott volt, a kereslet erőteljes. Az árak változatlanok, kivéve a sózott frigorifico típusú tehénbőrt, melynek ára kissé emelkedett. A helyi feldolgozóipar ellenállást tanúsít az áremelés ellen, mert a kormány jelenlegi inflációellenes politikája miatt a cserzett bőr árát csak hivatalos engedéllyel emelhetik. Argentína 1968-ban 8 302 593 darab sózott és szárított bőrt exportált az 1967. évi 8 653 051 darabbal szemben. A decemberi 717 436 darabos export megoszlása : sózott ökörbőr 602 044, sózott borjúbőr 21 850, szárított ökörbőr 73 270 és szárított borjúbőr 20 272 darab. A kilogrammonkénti árak (fás paritásban) a következőképpen alakultak: sózott figorifico standard örkörbőr 98—95, könnyű ökörbőr 102—98, extrém 130—125 peso; sózott frigorifico típusú ökörbőr 84, tehénbőr 82, extrém 104 peso. Az uruguayi bőrpiac a múlt héten változatlan volt, minden felajánlott tételt a helyi feldolgozók vásároltak meg a szokásos —A nemzetközi szint fölötti — árakon. (Reuter) a kiszállítások havonta több mint 150 ezer tonnát tettek ki. A francia finom és különleges acélokban 1968-ban teljesített kiszállítások a Közös Piac termelőinek kiszállításaiból 24,6 százalékot képviseltek. (Reuter) FELLENDÜLÉS A JAPÁN ACÉLPIACON Az utóbbi hetekben váratlanul nagymértékű exportrendelések érkeztek be és a japán acélárak erősen emelkedtek. Osakai kereskedők közlése szerint az ottani piacon a hidegen hengerelt acéllemez ára 45 000—45 500 yenről március 26-ig 46 500—47 000 yenre emelkedett tonnánként. A melegen hengerelt acéllemezek ára hasonló mértékben nőtt. Mint ismeretes múlt év decemberében a japán acélművek úgy határoztak, hogy az USA-ba irányuló exportjukat önként korlátozzák. Egy vezető japán acélmű, a Nippon Kokan Kaisha szerint ettől az időponttól kezdve a nyugat-európai országok részéről özönlöttek a megrendelések. Javultak annak a kilátásai is, hogy a Kínai Népköztársaságba irányuló japán acélexport nagyobb mértéket ölt. Ilyen körülmények között a japán acélművek csökkentik raktárkészleteiket és termelésüknek eredetileg a hazai piacra szánt részétől egy hányadot átdiszponáltak a növekvő külföldikereslet kielégítésére. A japán külkereskedelmi és iparügyi minisztérium ismertette a hat nagy acélmű által javasolt 5 éves fejlesztési programot. Ennek során a japán acélipar hatalmas tőkebefektetéssel öt év alatt 14 óriáskohót akar építeni. Ezek elkészülte után az ország teljes nyersacéltermelési kapacitása meghaladja az évi 100 millió tonnát. Az 1969. pénzügyi évben, amely április elsején kezdődik, a hat acélmű a termelési berendezések kibővítésére 485 milliárd yent kíván fordítani, ez közel 100 milliárd yennel több az előző évi beruházásoknál. (Reuter) mezőgazdasági cikkek F. O. LICHT A CUKORRÉPAVETÉSEKRŐL A ratzeburgi F. O. Licht cukorstatisztikai cég szerint Európában ez évben 6 748 000 hektárt vetnek be cukorrépával a tavalyi 6 683 000 hektárral szemben — jelenti a Reuter-iroda. A közös piaci országok cukorrépavetésterülete 1 197 000 hektár és erős növekedést mutat a tavalyi 1 160 000 hektárral szemben. Nyugat-Európában összesen 1 980 000 hektárt vetnek be cukorrépával, míg tavaly 1 908 000 hektáron termeltek cukorrépát. A keleteurópai vetésterületet Licht 4 768 000 hektárra becsüli az 1968. évi 4 775 000 hektárral szemben. A vetésterület országonkénti megoszlása: 100 hektárban: NSZK 1969 305 1968 302 Franciaország 400 366 Belgium 39 89 Hollandia 103 103 Olaszország 300 300 Ausztria 46 44 Dánia 50 51 Svédország 40 41 Spanyolország 180 169 Jugoszlávia 92 72 Görögország 23 17 Svájc 9 9 Anglia 179 179 Írország 25 26 Finnország 14 15 Törökország 125 125 NDK 210 210 Csehszlovákia 180 185 Magyarország 99 105 Lengyelország 410 414 Albánia 6 6 Románia 198 190 Bulgária 65 65 Szovjetunió 3600 3600 NÖVEKSZIK A FRANCIA GYÜMÖLCS- ÉS KONZERVEXPORT Franciaország gyümölcs- és zöldségkonzerv-exportja a múlt évben 17 százalékkal nőtt. Az exportból közel 80 százalékban a főzelékkonzervek részesedtek. A főzelékkonzervek túlnyomó része, közel 75 százaléka borsó, zöldbab és csipkegomba. A gyümölcskonzerv kivitelét lényegében a kimagozott cseresznye, a lekvárok és a kompotok alkotják. Franciaország legnagyobb vásárlója, főleg a főzelékkonzervekben, az NSZK volt. ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Kérdőjelek a csehszlovák-nyugatnémet kereskedelem fejlődésében A fenti címmel tanulmány jelent meg az „Aussenhandel der Tschechoslowakei” című prágai folyóiratban. A tanulmányt rövidítve közöljük. Mindkét ország gazdasága — mint ismeretes több nemzetet felölelő gazdasági, politikai és stratégiai csoportosulásba épül be. Ennek ellenére, a külkereskedelem tendenciáinak megfelelően, ezen a területen a kölcsönös kapcsolatok széles körű szerződéses szabályozása és esetleges bővítése kerül napirendre. E folyamat első szakasza formálisan és ténylegesen kereskedelmi megállapodás ratifikálásával és mindkét országban kereskedelmi kirendeltség létesítésével zárult le. A nyugatnémet—csehszlovák kereskedelem az elmúlt évtizedben kedvezően fejlődött, jóllehet több éven keresztül elmaradt a többi szocialista ország és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődése mögött. Csak a legutóbbi években foglalta el az NSZK Csehszlovákia kereskedelmi partnerei között az első helyek egyikét és szárnyalta túl az árucsere volumene tekintetében Nyugat- Európa többi fejlett ipari országát. 1950-ben, tehát a hidegháború kiéleződése idején, a csehszlovák import az NSZK-ból 65 millió DM-et ért el. A csehszlovák export értéke ugyanebben az évben 110 millió DM volt. Tíz teljes esztendeig tartott, míg az import az NSZK-ból megnégyszereződött és 1960-ban 230 millió DM-et tett ki. Ezzel az NSZK a csehszlovák importban nagyságrendileg Bulgária és Románia mellé került. Csehszlovákia nyugatnémet exportja 1960-ban 270 millió DM- re ugrott, s így például 18 millióval lett magasabb, mint a Romániába irányuló kivitel. Az NSZK külkereskedelmi forgalma egyes szocialista országokkal Megjegyzés: a százalékadatok az NSZK teljes importjából,exportjából való részesedést mutatják. 1967-ben Csehszlovákia kivitele az NSZK-ba több mint 400 millió DM-et ért el, ezzel szemben a behozatal csak 300 millió DM-et tettki. Az áruforgalom vitathatatlan fejődése ellenére Csehszlovákia részesedése a nyugatnémet külkereskedelemben még mindig csekély. Az NSZK külkereskedelmének összvolumene 1967-ben több mint 157 milliárd DM volt és ebben Csehszlovákia részaránya alig fél százalék (a többi kelet-európai országé együttesen 4 százalék). A fent felsorolt fontosabb árufajták mellett, amelyek a két ország közötti áruforgalom túlnyomó részét képezik, a kölcsönös kereskedelem még sokféle termékből és nyersanyagból áll. Így pl. motorkerékpárokat, palacki üvegárut, cukrot, baromfit, sört, tojást, kolbász- és füstöltárut, szárított gombát stb. exportál Csehszlovákia. Az NSZK fő exportáruit gyógyszerek, fehérneműk, textiláruk, bor, és halkonzerv szállításával egészíti ki. A forgalom tekintélyes növekedése és az árupaletta szélessége ellenére még mindkét oldalon sok a teendő egy lényegesen nagyobb árucsere tehetőségének kihasználásában. Milyen akadályok gátolják ezt? Az alacsony csehszlovák export egyik oka azok a kereskedelempolitikai és vámkorlátozások, amelyeket az NSZK — mint az EGK tagja — Csehszlovákiával szemben érvényesít. Ez az akadály ellenkező irányban, az NSZK-ból Csehszlovákiába irányuló exportnál is fékezőleg hat az érthető törekvés miatt, hogy kiegyensúlyozott fizetési mérleget lehessen biztosítani. A Csehszlovákia és az NSZK közötti gazdasági kapcsolatok további fellendítése szempontjából bizonyára ösztönző lenne, ha az NSZK mindazokat az előnyöket Csehszlovákiának is megadná, amelyeket a GATT többi tagjának nyújt. A fejlődés többi akadályát illetően várható, hogy a megvalósítás alatt álló új gazdaságirányítási rendszer fokozatosan kiküszöböli a kereskedelempolitika eddigi bürokratikus-adminisztratív módszereit és a gazdasági nyomás arra kényszeríti a csehszlovák termelőket, hogy szállításaikkal mind a bel-, mind a külpiacok igényeihez alkalmazkodjanak. Ezektől a tényezőktől ugyan semmiképpen sem lehet eltekinteni, de jelentőségüket túlbecsülni sem szabad. Várható, hogy az NSZK és Csehszlovákia közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése mindenekelőtt az egyes üzleti partnerek kezdeményezésétől és találékonyságától függ majd. A feltételek ehhez adottak: sokéves tradicionális kereskedelmi kapcsolatok, a területi szomszédság és a rendkívül kedvező szállítmányozási feltételek, a nyugatnémet termékek jó híre Csehszlovákában, a nyugatnémet ipar műszaki színvonala, előnyös rövid, vagy hosszú lejáratú kereskedelmi hitelek nyújtására ösztönző szabad pénzeszközök, a csehszlovák ipar modernizálásának szükségessége. (millió DM): IMPORT 1964 1966 1967 1967 Bulgária 121 171 178 százalék 0,25 Jugoszlávia 337 541 483 0,69 Lengyelország 363 482 440 0,63 Románia245 296 351 0,50 Szovjetunió 937 1153 1100 1,56 Magyarország 247 321 276 0,39 NDK 1027 1345 1263 1,79 EXPORT Bulgária 156 433 340 0,39 Jugoszlávia 533 757 1166 1,34 Lengyelország 314 376 492 0,57 Románia 331 558 961 1,10 Szovjetunió 774 541 792 0,91 Magyarország 296 371 420 0,48 NDK 1151 1625 1463 1,72 A CSEHSZLOVÁKIA ÉS NSZK KÖZÖTTI KÜLKERESKEDELMI VOLUMENE (millió DM, íob) 1955 1959 1960 1966 1967 forgalom 175 185 505 660 700 import az NSZK-ból 65 65 235 300 305 export NSZK-ba 110 120 270 360 395 egyenleg 45 55 35 55 80 A FORGALOM ÁRUSZERKEZETE Nyugatnémet kivitel Csehszlovákiába (millió DM): fémek és ásványok 71 vegyipari termékek könnyűipari és élelmiszer-57 ipari berendezések 12 laboratóriumi orvosi műszerek és egyéb berendezések 28 vegyipari berendezések 12 szerszámgépek 18 textilnyersanyagok 12 bányászati és kohászati berendezések 16 komplett ipari berendezések 23 nyomdaipari berendezések 5 Nyugatnémet behozatal Csehszlovákiából: fémek és ásványok 88 faáruk 33 vegyipari termékek 27 szilárd fűtőanyagok 23 zöldség és gyümölcs 21, textilipari nyersanyagok 17 építőanyagok 17 komló és maláta 15 járművek 8 szerszámgépek 9 A GUMIPIAC HÍREI Az elmúlt héten hullámzó árak jellemezték a malaysiai piacot. A legmagasabb ár elérte a libránként 723/s centet, a legalacsonyabb ár pedig 693/4 cent volt. A Kínai Népköztársaság részéről jó ütemben folyik az átvétel és erre vezethető vissza az eladók elzárkózása, annak ellenére, hogy tengerentúlról árcsökkenésekről érkezett hír. Malaysia új fajta, különleges eljárással feldolgozott gumijából, az SMR- ből (Standard Malaysian Rubber) tavaly 81 497 tonnát adott el. Japán 23 610 tonnát vett át, az USA 11 747, Anglia 10 392, az NSZK 8000 és Olaszország 6000 tonnát. A Szovjetunió, Malaysia legnagyobb egyedi vevője, nem vásárolt az új eljárással feldolgozott gumiból. Az SMR ára általában 1,5 pennyvel haladja meg libránként a legjobb minőségű gumiét. Malaysia reméli, hogy az ez évi export már eléri a 150 000 tonnát, a későbbiek folyamán a mintegy 1 millió tonnás gumiexport nagyobb részét az SMR teszi ki. Más gumitermelő országok is hozzákezdtek az új technológia alkalmazásához. Indonézia tíz ilyen gyárat vásárol, egyenként 300 tonna havi kapacitással. Adams, a Nemzeközi Gumitanulmányozási Csoport főtitkára Singaporeban kijelentette, hogy az új fajta termelési eljárások csökkentették az előállítási árat, s a természetes gumi most könnyebben veheti fel a harcot a műgumi ellen. A gumi árának jelenlegi emelkedése nemcsak a GSA bejelentésének köszönhető, hanem főleg a „fogyasztási igények növekedésének”. Adams szerint a gumi ára hosszú távon további emelkedésnek néz elébe. Egy Angliában tartott szakmai konferencián közölték, hogy Malaysia 1968- ban 157 450 tonna latexetállított elő. Ebből 143 750 tonna volt centrifugált koncentrátum, 5020 tonna fölösítéssel sűrített latex, 8680 tonna pedig párologtatással koncentrált. Az egész mennyiség az ország természetesgumi-termelésének 16 százalékát tette ki és annak kétharmadát hat fogyasztó országba (Anglia, USA, NSZK, Japán, Szovjetunió és Olaszország) exportálták. (Reuter) Fölösleges kapacitása van? Kooperációs partnert keres? Kapacitást óhajt megrendelései számára? VEGYE IGÉNYBE KAPACITÁSBÖRZÉNKET! A termelési apróhirdetés gyors - olcsó — hatásos! Felvilágosítás: 180—830, 1420 mellékállomáson VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége